Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)

1971-04-08 / 296. szám

f A kezdeti munka igen óvatosan in­dult. A segédek között alig volt o­­lyan, aki már előzőleg gépekkel dol­gozott volna, a mesterek léitek a nagy íelelösségtől. A drága gépek többet álltak, mint jártak és a mű­helyben ezután is nehéz fizikai mun­kával végezték a gyalulást, vésést, íürészelést. A helyzet csak akkor változott meg, amikor a Kisegítő Ta­karékpénztár jóvoltából egy idegen­ből jött ember, Bericzeí Lipót bútor­gyárat épített a Hatolykai utcába. Ez gondolkozóba ejtette a mestereket és most már ők is szerződtettek néhány géphez is értő segédet. Kóstolgatták a gépi munkát és lassan megismer­ték, megszerették. Az első világhábo­rú kitörésekor már majdnem minden mester ott végeztette el a gyalulást, ami elég nehéz munkát adott az ina­soknak azért, mert kézikocsin cipel­ték a nehéz deszkát a gépműhelybe és vissza. Néhány makacs konzervatív csak a világháború után, a aeszkapiaci új gépműhely íelépitése után vette i­­génybe az akkor már kicsit elavult gépeket. Érdekes, hogy kényesebb rendelés esetén, amikor kiíejezetlen drcrga munkát végeztek, mindig mel­lőzték a gépeket. Makacsul kitartot­tak abban a hitükben, hogy a gép csak tömegmunkára jó és hasznos. Társadalmilag az asztalosok a vá­ros köztiszteletben álló polgárai vol­tak. Beleszólásuk volt a város ügyei­be, mert néhány tekintélyes mester tagja volt a Városi Tanácsnak. Az Az asztalos ipartársuiat — amelynek minden mester tagja volt — a hiva­tásos asztalosok melleit mindig meg­hívott néhány értelmiségit is a sorai­ba, helyesebben mondva az értelmi­ségiek közül azokat, akiknek szülei asztalosok, vagy más mesteremberek voltak, szívesen beléptek az ipartár­sulati tagok sorába és főleg Írásbeli, műszaki, jogi dolgokban sokat segí­tettek a tagságnak. Ilyen szellemi irányítók voltak: Tóth Balázs, a gimnázium matemati­­ka-íizikaszakos tanára, Vájná Károly az elemi iskola igazgatója és Fekete András ügyvéd, aki az egyesület ü­­gyészi tisztét is betöltötte. A kereskedő társadalmat képvisel­te az asztalosok között Hamar Zol­tán vaskereskedö. rendkívül ügyes­­kezű ezermester, gépszakértö. Ezeket nagy tiszteletben tartották, vélemé­nyüket még családi ügyekben is ki­kérték és kétségtelenül sokban hoz­zájárultak ahhoz, hogy sosem volt súlyosabb nézeteltérés a tagság sora­in belül. Kedves kite je zése volt az irántuk tanúsított tiszteletnek az, hogy hagyományos ceremóniával, a régi céhszokások íeiújitásávai mes­terekké avatták mind a négyet. Talán ebből a lenti példából az is megérzik, hogy Vásárhelyen milyen megértő együttműködés volt a külön­böző társadalmi rétegek között. Fél­reértés azonban ne essék. Gőgös, el­bizakodott és úrhatnám természetű gazdagok s íőleg hivatalnokok Vá­sárhelyen is voltak, de egészen biz­tos, hogy kisebb számba, mint másutt az országban. S ez, hogy így volt, sokban annak tulajdonítható, hogy tényleg tiszteletre méltó, okos, józan, becsületes mesteremberek képviselték a különböző foglalkozási ágakat. Mészárosok A varga nem zúgolódott, ha egy héten háromszor puliszka került az asztalra kenyér helyett, kenyeret pó­tolt az ún. csizmadiapánkó, a sülipi­tyóka is, de az, hogy péntek kivéte­lével legyen olyan nap, amikor a hús hiányozna az asztalról, egyenesen el­képzelhetetlen volt. Reggel már öt óra után nyitva vol­tak a mészárszékek, ahova előző este már behozták a kettőbe hasított ser­téseket, marhákat és a bőrükben ha­gyott, véres lejjel, kilógó nyelvvel ágason lógó borjakat. A gyéren né­pes hajnalon a piacon ácsorogtak a hússzakértők és vitték a hirt szerte a város különböző utcáiba, hogy ; Győrtinél olyan malac van, hogy „ké­­vánság" Szűcs Mihály kövér tehenet vágott. Vegyél belőle sárpecsényét. Jane só hajinál szopóborjút mérnek. Még nézni is kívánság .,. A cselédlányok különösen a mé­száros legényeknek tetszelegtek. Az volt a telíogás, hogy egy kis csip­­delözést megér egy jó kiszolgálás és voltak „úri helyek“, ahol a nagysá­gos asszonyok megmondták a tehér­­cselédnek, hogy csak mészáros le­gény vizita járhat a házhoz. Hogy ez az erkölcsi lelíogás miben leied­zett, könnyű megérteni. Kati mindig a legszebb húst kapta a mészárszék­ben és súlyra is volt valami többlet, amit ugyan nem akart hivatalosan tudomásul venni a nagyságos asz­­szony, de kiszámította magában, hogy napi 10 dekával számítva is készpénz­ben lényegesen csökkenti a cseléd­­bért s még az az előnye is megvan, hogy jóképű cseléd van a háznál, a­­kire a vendégek is szívesen néznek. Nyolc óra körül a mészárszékek­ben már csak a vidékiek és a sze­gényemberek, iskolai internátusok s a kémény sepr öné, vásárhelyi köznyel­ven a Kicsimama vásárolt. Ök vitték el azt a húst, ami a vargáknak nem volt piacos, s amit a mészáros maga is csak úgy, fölényesen dobott a mér­legre, aztán pedig a nagy, bevásárló kosárba. Ilyenkor a mészárszékben már vagy kaszinóztak, viccelődtek, játszottak — ahogy ők mondták — vágy csak a mészáros felesége maradt a paci végén, a pénzes asztal mellett, a mes­terek pedig a következő napi árut vásárolták s az inasok, legények kö­­tényesen vezetgették a marhát, nyi­tott szekérben nyivogtatták a szép disznókat, hogy ezzel is reklámot csi­náljanak az üzletnek. Ha sovány, nyeszlett volt az állat, akkor a ker­tek mögött hajtották a vágóhidra. Vágóhíd?..' Egy ilyen városban, ahol naponként 3—4 szarvasmarha, 8—10 sertés, 5—6 borjú került vá­gásra, valami nagyobb és jobban fel­szerelt vágóhidat képzelt el az em­ber s bizony kicsit kiábrándító volt a valóság. A vágóhíd egy nagy csüríorma tákolmányból állott a vá­rostól 3 km-re a Kászon és Torja vize közötti réten. A nyolcszázas é­­vek derekán talán még eltogadhátó lehetett, mert erre enged következ­tetni a Kászon patakból kis gáttal, zsilippel épített csatorna, melynek azonban a 900-as évek alatt már csak roncsai maradtak. A vágószinekben, istállókban évtizedek alatt íelgyült a trágya, aludt vér, bélhulladék s a­­zon a patkányok százai lakmároztak. A különösen szép, évtizedes nyírfák­kal övezett terület ilyen miliőben nem nagyon vonzotta a kiváncsiakat s a vágóhídon lassan egészen külön élet alakult ki, külön réteg képző­dött, a vágók, nyúzok rétege, a nyers erő birodalma, ahol félelmetes izmú legények, emberek nap mint nap ver­senyre keltek egymással abban, hogy ki, milyen formában győzedelmeske­dik a vágásra Ítélt állat fölött. (folytatjuk) 1971. április 8 — csütörtök Napkelte 5,45 Napnyugta 18,51 Eltelt 98 nap Hátravan 267 nap 25 éve halt meg Sava Athanasiu román geológus 150 éve született Charles Baude laire francia költő Bizonytalan idő várható, változóan fel­hős égboltozattal. Helyenként csapadék lehetséges, gyenge eső formájában. Időn­ként megélénkülő déli-délnyugati lég­áramlás. Hőmérsékleti határértékek : Maximum: 18 és 23 fok között, minimum : 3 és 7 fok között. MOZI SEPSISZENTGYÖRGY Művész mozi (tel. 14 45) MIHA1 VTTEAZUIs (román film) 10, 15 és 19 órai kezdettel. Vasile Roaită mozi (tel. 17 55) SPESSARTI SZÉP NAPOK (NSZK film) 17 órai kezdettel. KÜÉÖNÖS VÉLEMÉNY (bolgár film) 19 órai kezdettel. KEZDI VÁSÁRHELY Május 8 mozi (tel. 391) A FEÉÜGYEÉÖ ÉS AZ ÉJSZAKA (bolgár film), 10, 15, 17 és 19 órai kez­dettel. KOVASZNA Győzelem mozi (tel. 13) PATRÍCIA ÉS A ZENE (spanyol film) 18 és 20 órai kezdettel. BÁRÓT (tel 113) HUGO ÉS JOZEFINA (osztrák film) 16 és 20 órai kezdettel. BODZA FORDULÓ (tel 48) A KRÉMÉ TORONYÓRÁJA (szovjet film) 19 órai kezdettel. Szász Ferenc, esztelneki olvasónk kérésére és nevében, a gyászoló szü­lök részéről köszönetét mondunk mindazoknak, akik az esztelneki Szász Lacika tragikus halálakor rész­vétüket nyilvánították, és sírjára vi­rágot helyeztek. A pártévforduló tiszteletére A zabolaí preventorium alkalmazot­tai április 1-én részt vettek a párt­­alapszervezet bürója által szervezett rendezvényen. Az összegyűlt közön­ség meghallgatta A Román Kommu­nista Párt megalakulása történelmi je­lentőségű mozzanat hazánk életében című előadást. Ezután a preventorium alkalmazottaiból összeállított agitá­­ciós brigád — Ciora Maria tanítónő irányításával — román és magyar szövegű műsort mutatott be, amely nagy sikernek örvendett. Az agitációs brigád műsorát román és magyar táncbetétekkel gazdagította a preven­torium tánccsoportja, amelyet Hagiu Ileana és György Jolán vezet. László János Ki hitte volna? hogy Sepsiszentgyörgyről egy hivatalos levél Uzonba 14 napig utazik. Pedig ez így van. A megyei pionírtanács és a tanfelügyelőség közösen 1971. III. 17-én postázta a 331. és 332. sz. körlevelet. (A borítékon levő sepsiszentgyörgyi pos­tai bélyegzőn is ez a dátum áll.) Azo­kat az uzoni általános iskola igaz­gatósága 1971, március 31-én kapta kéz­hez. A boríték hátlapján lévő, az uzoni postahivatal pecsétjén 1971. március 31 -i dátum áll. Az eset hihetetlennek tűnik, de aki kételkedik, az meggyő­ződhetik róla, mivel az iskola igazgató­sága a borítékot megőrizte igazoló pa­pírként. Az eset annál is inkább bosszan­tó, mivel a körlevél szerint március 29- ig kellett volna jelenik ezni ök azoknak az iskoláknak, amelyek az április 14-i kerékpár túrán akarnak részt venni. A tanulók, tanáruk vezetésével, rendsze­resen részt vettek az edzéseken, s most valakinek hanyag munkája miatt ma­radjanak ki a benevezésből ? Ki felel ezért ? A pionírtanács jelentkezésünket már nem fogadhatja el. Megjegyzem, az uzoni postahivatal, a­­mikor az esetet reklamáltuk, tájékozta­tott, hogy 31-én kapta a leveleket, a többi iskolák is — amelyek innen kap­ják a postai küldeményeket — ezen a napon kapták meg. Veress Gyula körzeti igazgató RÁDIÓ A marosvásárhelyi rádióstúdió műsora Április 8 — csütörtök 6—6,30 Időjelzés. Reggeli zenés beszélge­tés. 18—19,30 Hírek, tudósítások. Petőfi-dalok ! Tóth Erzsébet, Madaras Gábor és Szé­­lyes Sándor énekel. Szocialista ha­zánk tájain s Tengerpart ’71, Fiatalok híradója : A KISZ kongresszus szel­lemében. Eevél érkezett a X. C osztály­ból. Üj foglalkozási ágak falun. Maria Arsene : A tanonG (rádiójáték). Tánc­zene. TÉVÉ Április 8 — csütörtök 18,00 : Magyar nyelvű műsor. Csü­törtöki jegyzet: A tavaszi kampány, szerkesztő Simonka László, a Falvak Dolgozó Népe felelős szerkesztője, Dr. Nagy Miklós ankétja. Dalaink — Lász­ló Ferenc muzikológus összeállítása; 18.30 : Autósoknak ; 18,50 : Beszéljünk helyesen románul; 19,15 : Hirdetések ; 19,20 : Ezeregy este — gyermekeknek ; 19.30 : Híradó ; 20,00 : Élő történelem; 20,40 : ötven év, ötven visszaemléke­zés ; 20,50 : Versek ; 21,10 : Folklór­­műsor ; 21,20: Dokumentumfilm; 22,00: Híradó ; 22,10 : Enrico Macias énekel. Bartha Árpád sikere Bartha Árpád, a Cuvintul Nou fo­tóriportere, a temesvári festőmű­vész szövetség és a Vînătorul şi Pescarul Sportiv szerkesztősége ál­tal rendezett Vadállatok és életük fotóművészeti pályázaton második dijat nyert. Innen is látszik, hogy megyénk fotósai dolgoznak, szép eredményeket érnek el. Talán nekik is lehetne szervezettebb művészi te­vékenységet biztosítani. PRONOEXPRESSZ-IIÜZÄS 14, verseny, 1971. április 7. I. húzás : 45, 17, 26, 10, 2, 8 Nyereményalap : 1 843 680 lei. II. húzás : 11, 40, 39, 41, 19 Nyereményalap : 1 057 039 lej. MEGYEI TŰKOR Szerkesztőség és kiadóhi vatal : Sepsiszen tgyörgv. Szabadság tér 10. szám Telefon : Főszerkesztő 15 04 Tájékoztatás 13 4.4 Titkárság 13 84 Nyomda 14 Ifl Műszaki kivitelező i A brassói aynmrlaipari vállalsi sepsisreotgyörgyi részlvgc

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék