Megyei Tükör, 1971. május (4. évfolyam, 316-341. szám)
1971-05-05 / 319. szám
Király Károly elvtárs beszéde (folytatás az első oldalról) remista mozgalomba ágyazódik, s a munkásság osztályöntudatának növekedését, azt az elhatározását bizonyítja, hogy jelentős részt vállal a burzsoá földesúri rendszer felszámolásában. „Ez a haza a miénk lesz — mutat rá egy korabeli brosúra,amelyet a kommunisták Sepsiszentgyörgyön terjesztettek — ha eltávolítjuk éléről a szélhámos, bandita uralkodót, Carolt, a véreskezű, a legnagyobb kapitalistát és földbirtokost, együtt a hóhér tisztekkel, gyárosokkal, bankárokkal, földbirtokosokkal, és mi, munkások, parasztok, katonák a Román Kommunista Párt vezetésével forradalmi úton megalakítjuk a munkás-paraszt kormányt. " Egyidőben a kizsákmányolás növekedésével, az életszínvonal és a munkakörülmények leromlásával megyénk sátusa lendületes tevékenységbe proletakezd. 1920. október 23—24-én a sepsiszentgyörgyi cigarettagyár és szövőgyár munkásai, a társadalmi igazságtalanságok elleni tiltakozásul, a munka- és életkörülmények javítását követelve, abbahagyják a munkát. Ugyanabban a hónapban a kovásznál Fürst fűrészgyár munkásainak felmondanak szervezkedésük miatt. Arapatak, Előplak, Bodzavám és Bodzaszita parasztjai a munkásmozgalmak hatására erdő- és legelőpusztítással fejezték ki elégedetlenségüket, rámutatva arra, hogy ha az állam nem biztosítja jogaikat, ők maguk hajtják végre a földreformot. Megyénk proletariátusának politikai öntudatáról tanúskodik, hogy 1921. május 1-én a sepsiszentgyörgyi munkások zászlókkal vonultak ki a város főterére és jelszavakat kiáltottak. A sepsiszentgyörgyi kommunista sejtek tevékenysége erősödött, a burzsoá-földesúri rendszer pedig megtorló intézkedésekkel válaszolt. Forradalmi tevékenységükért Daragics György, Székely Géza — a kommunista párt városi titkára — Joós János, Klein Sándor — az ifjúsági szervezet vezetője —, Bușan Gheorghe kommunisták lakásán házkutatást tartottak, néhányat közülük letartóztattak. Az illegalitás éveiben az RKP által vezetett munkások megyénk területén több sztrájkot szerveznek. Sepsiszentgyörgyön 1926. június 20-án kitört a cigarettagyár dolgozóinak sztrájkja. Noha az állami érdekeltségű gyárakban megvonták sztrájkjogot, a munkások az igazgatóság a munkásellenes megnyilvánulásai miatt sztrájkba léptek. A munkások küldöttséget indítottak Bukarestbe, a Munkaügyi Minisztériumba a munkaviszályok oldása érdekében, de ezek továbbra mégis megoldatlanok maradtak. Annak ellenére, hogy a munkások üldöztetése folytatódik, nem tudják megakadályozni az 1929-es sztrájkmozgalmak megszervezését, így 1929. március 10-én megalakul a cigarettagyár munkásainak szakszervezete, azzal a céllal, hogy megvédje és képviselje a dolgozók érdekeit. Az 1929—1930-as hatalmas sztrájksorozat érezteti hatását a sepsiszentgyörgyi, a baróti, a köpeci és a komandói munkások soraiban. Az igazságtalan munkaszerződések, a leromló életkörülmények és a kapitalisták visszaélései arra kényszerítették a köpeci bányászokat, hogy 1929. február 23-án sztrájkba lépjenek. Nagy befolyást gyakoroltak rájuk a Lupényből érkező hírek. A köpeci bányavállalat igazgatósága a következő levelet küldte a sepsiszentgyörgyi csendőrségnek : „Tisztelettel közöljük, hogy munkásaink, számbelileg 175-en, folyó év február 23-án, reggel 6 órakor beszüntették a munkát. “ A bánya igazgatósága aggodalmát fejezi ki a helyzettel kapcsolatosan, mivel a robbanóanyag-raktár, a villanytelep és a bánya a munkások birtokában van. A sepsiszentgyörgyi főügyészhez intézett egyik levélben ez áll : „A kollektív szerződést a munkások egyoldalúan felbontották, s emiatt elbocsátottnak számítjuk őket" . A bányászok tovább folytatták a harcot, annak ellenére, hogy 131 társukat elbocsátották , hogy Barótról, Nagyajtáról csendőröket, Sepsiszentgyörgyről és Brassóból katonákat és szigurancaügynököket küldtek Köpecre. Ilyés József, Mayer Imre, Sebestyén Géza, Kisgyörgy Tamás és sok más kommunista buzdította és bátorította a sztrájkoló bányászokat. A köpeci sztrájk a bányászok részleges győzelmével végződött. 1929. május 23-án a sepsiszentgyörgyi szövőgyár munkásai lépnek sztrájkba és kiharcolják a fizetések emelését, a fizetett szabadságot és az elbocsátások beszüntetését. 1931-ben munkakonfliktus áll be a helybeli nyomda munkásai és igazgatósága között a fizetések emelése ügyében, majd 1933 áprilisában a sepsiszentgyörgyi nyomdászok gyűlést tartanak, amelyen a résztvevők szolidaritásukat fejezik ki a grivicai sztrájkolókkal. A gyűlés több résztvevőjét letartóztatják és elítélik. A sztrájkmozgalmak 1933 után is folytatódnak. Több mint 650 komandói munkás lép sztrájkba 1936. június 3-án, s e sztrájk 34 napot tart. Noha a sztrájkok többségét leverték, ezek mégis bizonyítják a dolgozók harci egységét és azt a törekvésüket, hogy nemzetiségi különbség nélkül védjék jogaikat a kizsákmányolók ellen. A román burzsoá földesúri rendszer, valamint a magyar horthy-fasiszta rendszer elleni összes osztálycsaták élén a kommunisták állottak. A Román Kommunista Párt szervezetének vezetésével Gáli Mihály, Kusztig Zoltán, Péter Gyula, Lázár Zsuzsanna, Farkas Nagy József, Farkas Nagy Ilona, Szabó Béla, Varga Anna, Bíró Matild, Szőcs Lázár, Salamon Imre, Dudás Mária, kik jelen vannak ezen az ünnepi gyűlésen, harcukkal és munkájukkal mind az illegalitás nehéz éveiben, mind a haza felszabadulása után hozzájárultak a párt általános politikájának megvalósításához. A megyei pártbizottság nevében mindannyiuknak melegen gratulálunk, egészséget és hosszú életet kívánunk. A párt soraiból ezer és ezer kommunista, a munkásosztály ügyéért, a demokráciáért és szocializmusért küzdő megfélemlíthetetlen harcos esett áldozatul börtönökben és a kivégző osztagok előtt. Közöttük volt a kommunista Lázár Mihály, aki 20 éven keresztül hűen szolgálta a Román Kommunista Párt ügyét, aki a párt megalakulásától kezdve aktívan részt vett a sepsiszentgyörgyi munkásmozgalom szervezésében és vezetésében. Lakása a kommunisták illegális találkozóhelye, innen indulnak ki a román burzsoá-földesúri rendszer és a magyar horthy-fasiszta rendszer ellen a munkásságot forradalmi harcba hívó röpcédulák. Noha forradalmi tevékenységéért văcărești-i, a boftanai és a Tirgu Ocna-i a börtönbe zárták, s bár a szigurancán elszenvedett kínzások folytán megbetegedett, a kommunista Lázár Mihály — akit a sziguranca a „kommunista eszmék fanatikus harcosának, az állambiztonságra veszélyes egyénnek" jellemez — továbbra is a sepsiszentgyörgyi kommunisták akciói élén áll mindaddig, amíg 1941. július 8-án a horthysta csendőrök galádul meggyilkolják a sepsiszentgyörgyi rendőrség pincéjében. Ebben az ünnepélyes pillanatban adózunk hazánk mindazon fiai emlékének, akik a burzsoá-földesúri és horthy-fasiszta rendszer elleni harcban elestek, akik életüket áldozták a szabadság, a függetlenség és a nép boldogsága ügyének, a szocializmus és a béke győzelméért. Elvtársak ! A mi kommunista pártunk felejthetetlen érdeme, hogy a katonai-fasiszta diktatúra nehéz éveiben, a háború és a terror nehézségei ellenére az ország lakosai többségének ki tudta fejezni törekvéseit, maga köré tudta tömöríteni a demokratikus és hazafias erők legszélesebb köreit, megszervezte és vezette az antifasiszta ellenállási mozgalmat, a romániai tömegek harcát a szovjetellenes háború ellen, a fasiszta rendszer megdöntéséért, az ország felszabadításáért hitlerista elnyomás alól, s így a nép érdekeinek és akaratának összesítőjévé vált. Az 1944 augusztusi fegyveres felkelés megszervezése és sikeres végrehajtása jelenti azt a történelmi pillanatot, amely felejthetetlen marad a román nép tudatában mint a Román Kommunista Párt harcának és tevékenységének kifejezője. A felkeléssel egyidőben kezdődő népi forradalom tovább fejlődik, és 1945 márciusában beírja első nagy győzelmét. ■ Az ország életében rendkívüli jelentőségű esemény volt az 1945 októberében tartott országos konferencia. A Kommunista Párt tovább vezette a Román tömegek harcát a politikai hatalom teljes meghódításáért. E harcot 1947. december 30-án siker koronázza, kikiáltják a Román Népköztársaságot. A nép által rábízott feladatot teljesítve, a Román Kommunista Párt megnyitotta országunk hosszú történetében legfényesebb korszakát. A román társaadalom fejlődését a szocialista építés éveiben a mélyreható változások, a társadalmi-politikai élet erős dinamizmusa, a városi és falusi dolgozók anyagi és szellemi életszínvonalának emelkedése jellemzi. Most, pártunk megalakításának 50. évfordulóján, amikor országunkban a szocialista építés két nagy szakasza közötti fordulóponton állunk — az 1966—1970-es ötéves terv sikeres teljesítése, és az 1971—1975-ös új ötéves terv beindulása — alkalmunk van arra, hogy a kommunisták pártja vezette népünk nagy eredményeit számba vegyük a tevékenység minden terén és pillantást vessünk azokra a fényes perspektívákra, vetkezendő időszakban amelyek az essemegnyílnak előttünk. A következőkben a szónok átfogó képet mutatott be szocialista társadalmunk fejlődéséről, számokkal példázva azt a hatalmas ütemet, amelyet munkánk minden terén elértünk. Fél századdal a Román Kommunista Párt megalakulása után— mondotta továbbiakban a szónok — megyénk párta szervek és pártszervezetek vezette dolgozói hatalmas eredményeket mutatnak fel. A megye intenzív fejlődését a mind tökéletesebb munkaeszközökkel való ellátás, a munkafolyamatok gépesítésének fokozódása, a modern technológia alkalmazása az újonnan épülő vállalatoknál, a termelőkapacitások és az emberi erőforrások mind ésszerűbb kihasználása jellemzi. A most befejezett ötéves terv feladatait sikeresen teljesítettük, melynek folytán iparunk 650 millió lej értékű ipari össztermelést ért el, s az ipari össztermelés növekedésének 72 százalékát a munkatermelékenység emelésével valósítottuk meg. Ebben az időszakban a megye iparában új, nagy jelentőségű iparágak jelentek meg : gépgyártó, készruhagyár, élelmiszeripari egységek. Az 1966—1970-es ötéves terv időszakában a megye gazdasági hatékonyságának növelésére az állami központosított alapból 1,8 milliárd lejt ruháztak be, melyből az iparba 994 millió lejt. Az előző ötéves tervhez viszonyítva a beruházások volumene 2,6-szorosára növekedett. A mezőgazdasági tevékenység szervezési és vezetési jobbátételére irányított erőfeszítések folytán, az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása ellenére, a mezőgazdasági össztermelés az 1966—1970-es ötéves terv időszakában 24 százalékkal növekedett az 1961—1965-ös periódushoz viszonyítva. Az ország potenciáljának mozgósítása, a munka és anyagi erőforrásoknak a gazdaság sokoldalú fejlődésére irányítása a nemzeti jövedelem, a közvagyon, a nép anyagi és szellemi jólétének gyarapodását vonta maga után. Kitérve részletesen azoknak az intézkedéseknek ismertetésére, melyeket párt vezetősége a dolgozók életkörülményeinek javításáért foganatosított, a szónok kihangsúlyozta azokat az eredményeket, melyeket népünk elért a lakosság életszínvonalának emelésében, a tanügyi, kulturális, egészségvédelmi, irodalmi, művészi és tudományos tevékenységben. A haza sokoldalú fejlődésének ezekbe az összefüggéseibe — hangsúlyozta szónok — illeszkedik bele Kovászna megye fejlődése is. A névleges jövedelem 1970-ben 32,1 százalékkal növekedett 1965-höz viszonyítva. A lakosság jövedelmének növekedése megnyilvánul a vásárolt áruk mennyiségében, amely az ötéves terv időszakában 45,9 százalékos növekedést mutat. Jelentős erőfeszítéseket tettek az utóbbi öt évben a lakásviszonyok javítása érdekében is. Az több mint 2 700 lakást és a lakosok állam anyagi alapjából 2 200 új házat épített, mely lehetővé tette, hogy több mint 15 000 ember új lakásba költözzék. Új lakónegyedek épültek a megyében, s csupán a sepsiszentgyörgyi Szemerja lakónegyedben annyian laknak ma, mint 1900-ban az egész városban. A tanügy is évről évre fejlődött. Anyagi alapja 13 új iskolával gazdagodott. Megalakult a bodzafordulói líceum, a sepsiszentgyörgyi építészeti szakiskolacsoport, valamint építészeti szaklíceum. Ma a megye minden hetedik lakosa tanul. Megjavult az orvosi ellátás, s míg 1965-ben 854-re, ma 720 emberre jut egy orvos. A megye szellemi élete is jelentős haladást mutat. Új kulturális létesítmények épültek — a sepsiszentgyörgyi Művész filmszínház, a nyári színház stb. A megyei múzeum, az Állami Magyar Színház, az írószövetség irodalmi köre, a Képzőművészek Szövetségének fiókja, az alkotások megyei háza, és más kulturális intézmények élénk tevékenységet fejtettek ki a tudomány és művészetek eredményeinek a széles tömegek körében való népszerűsítésében, a haladó hagyományok ápolásában. Olyan, megyénkben született haladó személyiségek évfordulóinak megünneplése, mint Benedek Elek, Gábor Áron, Bod Péter, Bölöni Farkas Sándor, valamint Körösi Csoma Sándor és Barabás Miklós mellszobrainak felállítása nyomatékosan bizonyította, hogy a kommunisták pártja folytatója — nemzetiségre való tekintet nélkül — az összes dolgozók történelme leghaladóbb hagyományainak. (folytatása a 3. oldalon)