Megyei Tükör, 1971. szeptember (4. évfolyam, 422-447. szám)
1971-09-26 / 444. szám
la. A társadalomtudományok oktatása: a szocialista nevelés tényezője Az iskolában folyó ideológiai, politikai nevelés az oktató tevékenység egyik legfontosabb láncszeme. Köztudott, hogy az iskola padjaiban elsajátított ismeretanyag, az itt kialakított magatartás meghatározó az ifjú további életében. És amilyen mértékben fel tudjuk őket vértezni a marxi-lenini tanítás, pártunk politikájának alapvető tételeivel és célkitűzéseivel, fejlesztjük a tanulóifjúság szocialista öntudatát, attól is függ, hogy miképpen vesznek majd részt e sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésében. Azt sem szabad szem elől tévesztenünk — amint azt egyébként Nicolae Ceauşescu elvtárs is hangsúlyozta —, hogy a fiatalok ideológiai formálásában számos hiba, hiányosság is felmerült. Ezeket a nemrég megkezdődött iskolai évben, az ideológiai munka megjavítása érdekében, feltétlenül fel kell számolnunk. Szerkesztőségünk ezért vállalkozott arra a feladatra, hogy a megjegyzések, észrevételek, javaslatok összegezése végett kerekasztal-beszélgetést kezdeményezzen a megye líceumaiban tanító egyes filozófia és politikai gazdaságtan tanárok, a megyei KISZ-bizottság és tanfelügyelőség képviselőinek részvételével. Úgy véljük, hogy a vita anyagának közétételével elősegítjük a felmerülő nehézségek mielőbbi felszámolását. Természetesen, nem vállalhatjuk magunkra a vita teljes szövegének közlését. A közrebocsátott gondolatok mellett a kerekasztal részvevői kitértek néhány, alaposabb elemzést kívánó kérdéskörre is. Reméljük, kerekasztal-megbeszélésünk anyaga, ha valamennyivel is, de előre lendíti az iskoláinkban folyó politikai, ideológiai nevelőmunkát, és nem zárkózunk el attól, hogy a jövőben még visszatérjünk erre a kérdésre. Fábián Ernő, a kovásznai líceum tanára : Kerekasztal-megbeszélésünk célja a legutóbbi párthatározatok fényében megvizsgálni a társadalomtudományok oktatásának kérdéseit. A vita során arra kell összpontosítanunk, hogyan lehetne a társadalomtudományok oktatását gyakorlatiasabbá tenni. Vitaindítónak két gondolatot említenék : 1. A nyolcosztályos általános iskolát végzettek esetében miként lehet az államhatalmi szervek működését a gyakorlati oldalról jobban megismerni. 2. A líceumot végzettek esetében milyen formában tudnánk például a politikai gazdaságtant közelebb hozni a gyakorlathoz. Mielőtt e kérdések megtárgyalásához kezdenénk, engedjék meg, hogy idézzek egy részt Nicolae Ceauşescu elvtársnak az ideológia, a politikai és kulturálisnevelő tevékenység terén dolgozó pártaktíva munkatanácsozásán elhangzott előadói beszédéből Rendkívül nagy jelentőségűek az ifjúságunk általános, politikai és honpolgári nevelésével kapcsolatos problémák. Eleve le akarom szögezni, hogy a hazához, a szocializmus ügyéhez hűséges ifjúságunk van.... Az ifjúság túlnyomó többsége egészséges erkölcsi álláspontot vall. Pártunk nagyra értékeli ifjúságunk hozzájárulását a szocializmus építéséhez, a társadalmi életünkben betöltött szerepét. Nem hunyhatunk azonban szemet bizonyos negatív megnyilatkozások fölött, még ha elszigetelt esetekről van is szó... A társadalomtudományok oktatása szintén nagy hiányosságokkal folyik. Úgy vélem, hogy az a határozat, amelyet évekkel ezelőtt hoztak, csökkentve a társadalomtudományok oktatását, téves volt". Csíky Piroska, a megyei tanfelügyelőség szakirányítója : egy nemrég tartott megbeszélésben határozatot hoztak a társadalomtudományok okatásának javítására, ennek értelmében bővülni fog e tantárgyak óraszáma, és a tananyag tartalmilag is megjavul. De hadd beszéljek az eddigi gyakorlatról. Az óralátogatások és a megyei pártbizottság pártkabinetjének, valamint a központi szervek küldötteinek munkalátogatásai azt bizonyítják, hogy megyénkben a társadalomtudományi tantárgyakat a tantervi előírások szerint tanították. Tartalmi hibákat sem észleltünk az előadásokban. Nehézséget csak az általános iskolákban észleltünk, és ott is csak akkor, ha e tantárgyakat nem szakos tanár tanította. Ez természetesen nem minden, már csak azért sem, mert az eddigi tankönyvekben számos hiányosság volt, azonkívül a tanterv sem alkalmazkodott a lehetőségekhez. Előfordult például, hogy olyan kérdést tárgyalásért írta elő, amely már túlhaladott volt, s ez értelmetlen ismétlésekhez vezetett. A tankönyvek egy másik hiányossága, hogy nem tartalmazták a legújabb párt- és kormányhatározatokba foglaltakat, jobban mondva, késéssel keültek be könyveinkbe. Horváth Aladár, a kézdivásárhelyi szaklíceum tanára : Nekünk, tanúoknak talán az a hibánk, hogy a tankönyvekben fellelhető hiányosságokat kellő magyarázattal nem ellensúlyoztuk, s ezért számtalan fogalom a gyermekekben nem kristályosodott ki. Sajnos, az eddigi tanterv erre nem biztosított elegendő időt. A tananyag gyakorlatiasabbá tétele valóban csak úgy valósulhat meg, ha a helyi gyakorlathoz hozzuk közelebb. E téren nagy segítség lenne, ha megyénk gazdasági életét bemutató filmek, diafilmek készülnének. Az ifjúsági lap. • Ifjúmunkás is segíthetne azzal, hogy többet foglalkozzék társadalomtudományi kérdésekkel, például a törvénykezés kérdéseivel és a néptanácsok hatáskörének bemutatásával. Mindez természetesen az ifjúság szemszögéből vizsgálva úgy, hogy hozzájáruljon az ilyen irányú ismeretek elmélyítéséhez. S ha már a sajtó segítségéről van szó, hadd említsem meg, hogy mi, tanárok a Tanügyi (folytatása a 2. oldalon) Bartha Árpád • A természet gótikája N ’áll Iajos Egyszer rég a falu végén lovat nyúzott három asszony hadak végén, s legyek dongták harmincan is egy araszon. Ígérgethetett magának — ígér a ló, hogyha verik — repülni fog, s páva költött szivében a zuhanásig ! Emlék hadakról Álmatlanul nézem végig ! (setét tanított meg látni) csillagzik a szomorúság, üstökösök a bordái. Késik a nap, szorít az ágy bogaras a puliszkaliszt, kígyó lesz az asszony haja, valaki a békességért hátamból majd szíjat hasít. SAR st rt .