Megyei Tükör, 1971. október (4. évfolyam, 448-474. szám)

1971-10-27 / 470. szám

A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I­N TŰKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. OKTÓBER 27., SZERDA ÁRA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 470. SZÁM Egyetem előtt, líceum után 40-en szerzik meg szakképest­ Megyénkben a líceum utá­ni továbbtanulás eléggé szűk keretek közé szabott. Ez idá­ig három lehetőség adódott, s azok sem jelentettek az egye­temi, főiskolai felvételikről sikertelenül hazatért­ünk mindenike számára tanulá­so­kat. Mielőtt azonban vala­mit is mondanánk erről az állapotról, szóljunk az emlí­tett három oktatási formáról. A megyei építő-szerelő vál­lalat múlt évi 12 504-es vég­zése kimondja, hogy 1970. no­vember 1-vel két, egyenként 6 hónapos ciklusban lezajló, végső soron tehát egyéves időtartamú gazdasági tanfo­lyam indul. A végzettek könyvelők, tervezők, bérszám­fejtők lesznek. A tanfolyamot 37-en látogatták, nemrég kez­dődött meg számukra a má­sodik ciklus , új évfolyam nem alakult. A 37 hallgató részére mindenképpen elő­nyös a tanfolyam, hiszen a pillanatnyi munkahelyükön mint szakképzettek dolgozhat­nak tovább.­­A szövetkezeti iskolaköz­pontban a fogyasztási szö­vetkezeti hálózat leendő köny­velőit és ellenőreit oktatják. A képesítés időtartama 6 hó­nap volt, az ez év október 25-én kezdő osztály már egy hónappal többet jár, amit a gyakorlati ismeretek elmélyí­tésére szánnak. Évente átlag GALBÁCS PÁL (folytatása az 5. oldalon) tésüket, ami ugyan nem lebe­csülendő létszám, de meggon­dol­kozta­tó, hogy közülük mindössze ketten-hárman van­nak Kovászna megyéből, ha­bár az összevonásokkal egy­re táguló vidéki szövetkezeti körzetek elnökei még mindig szakképesítetlenek. E visszás helyzetet leginkább a fogyasz­tási szövetkezetek megyei szö­vetsége személyzeti osztályá­nak hanyagsága magyarázza. A tapasztalatok szerint u­­gyanis nem fordít kellő fi­gyelmet a felvételizők tobor­zására, s ezt — amint a szö­vetkezeti iskolaközpontban tájékoztattak — eléggé furán indokolják. Azzal a ki tudja, honnan származó előítélettel, hogy: „Úgy sem felelnek meg ! " Igaza volt az iskola igazgatójának, amikor az ál­érvre így válaszolt: „És vég­zettség nélkül igen ? !“ Technikusi diplomát Sepsi­szentgyörgyön csak az egész­ségügyi technikum adhat a végzetteknek. Rendeltetése —­­akárcsak az előbbi két tan­folyamnak — elsősorban a megye szükségleteit kielégí­teni. Hogy mennyire indokolt volt beindítani, bizonyíték a ŐRJÁRAT 1971. augusztus elsejétől fi­zetett személyzettel kezdett dolgozni Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei Tantestület Háza. Ebből azonban egyálta­lán nem vonható le az a kö­vetkeztetés, hogy a munka is teljes gőzzel beindult volna. AZ ÉPÜLET megközelítése, különösen,­ ha hátulról próbál az ember oda­jutni, tornamutatványokat megkövetel. Körös-körül épít­is­kezés, sánc, deszka- és fahal­maz. Itt volt valamikor a 2- es számú líceum botanikus kertnek is beillő hátsó udvara, most építőtelep. A kicsi épü­let szerényen húzódik meg a líceum háta mögötti alsó te­raszon, a magas háztömbök tö­vében. Ilyen szemszögből néz­ve nem nagy jövőt jósolha­tunk neki, annál inkább nem, mert a másikat, a vele szem­­belövőt is lebontották. Maradt PÉTER SÁNDOR (folytatása a 6. oldalon) INDULÁS A TANTESTÜLET HÁZÁNAK PROFILJÁRÓL ÉS A KEZDETI NEHÉZSÉGEKRŐL Mint minden évben, az idén is október 25 és 31 között rendezik meg országszerte a ta­karékosság hetét. Szi­geti Attila, a megyei takarék- és letétpénz­­tár igazgatója mondja : — Hagyománnyá vált immár nálunk ez az e­­semény, amely­ tulaj­donképpen egybeesik a nemzetközi takarékos­ság napjával. — Gondolom, a taka­rékosság jelentőségével mindenki tisztában van. Inkább talán néhány szót a CEC-betétekkel járó előnyökről. — Amellett, hogy a CEC igénybevételével bárki könnyebben vásá­ rolhat nagyobb értékű használati tárgyakat, a rendszeres sorsolás ré­vén váratlanul növel­heti betétének összegét, gépkocsi vagy tárgynyereményhez más jut­hat, esetleg emlékezetes hazai vagy külföldi ki­rándulásra nyílik lehe­tősége. • A Takarékosság hete keretében találko­zunk-e valamilyen ide­vágó új formával ? — Például : a jelen­legi összbe­tétek értéke 45 százalékos növeke­dést mutat 1968-hoz viszonyítva. Az egy könyvre jutó betét ös­­­szege 8 százalékkal emelkedett. Az a tény, hogy megyénk minden harmadik lakosára esik egy betétkönyv, igazol­ja ,hogy megyénkben valóban tömegjelleget öltött a takarékosság. Ami pedig az új for­mákat illeti, megemlíte­ném többek között az iskolákban szerve­zendő, takarékosságot népszerűsítő akciókat, hogy minél több tanu­ló rendelkezzék CEC- könyvvel és bélyeges betétlappal. E mozga­lomnak az a célja, hogy már most takarékosság­ra szoktassuk a gyere­keket. (hajós) NICOLAE CEAUSESCUNNAK, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének és ION GHEORGHE MAURER- nek, a Minisztertanács elnökének TÁYIK­ATA MAO CETUNG ELVTÁRSNAK, A KÍNAI KOMMU­NISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKÉNEK CSÜ EN-LAJ ELVTÁRSNAK, A KÍNAI NÉPKÖZ­TÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK Kedves elvtársak ! Rendkívüli megelégedéssel szereztünk tudomást az Egyesült Nemzetek Szervezetének 26. közgyűlési ülésszakán megejtett szavazás eredményéről és a Ro­mán Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztár­saság Államtanácsa és Minisztertanácsa nevében, az egész román nép és a magunk nevében a legmelegeb­ben gratulálunk Önöknek, a Kínai Kommunista Párt­(folytatása a 7. oldalon) MIT TESZ­­ HÉTEN ? Lapunk egyik rovatcíme. Minden héten megkérdeztünk egy vállalati, intézményi veze­tőt, hogy mit tart a legsürgő­sebbnek a feladatai közül, a­­mivel a legeredményesebben hozzájárulhat munkaközössé­gének sikeres tevékenységé­hez. A mérce pedig mindenki számára kéznél van : a terv­feladatok teljesítése. Most ezt a kérdést talán nem is mi tesszük fel, hanem úgy is mondhatnánk, hogy a télbe rohanó idő. Vasárnap a sepsi­szentgyörgyi 2-es számú lí­ceum közel száz diákja szor­goskodott és didergett a zalá­­ni határban, mert a gyenge tüzű nap alig mérsékelte a Cseretorok felől lezúduló őszi szél rohamát. A zaláni mun­kaerő, amelyik közel ugyan­ennyi személyből áll, a brigá­­dos kifejezésével élve, csak a falon szerepelt, mármint a névsorban, és csak egy cso­­portfelelőssel képviseltette ma­gát. Ez pedig most már sem­miképpen sem elég. Fő az, hogy halad a munka, mond­hatnák a derűlátóbbak, mindegy, hogy hányan végzik.­­ Elvégre a ház körül is kell valamit munkálkodni, asszony­nak, embernek, mert arról fe­lől is jön a tél. Csak az a különbség, hogy otthon az ó­­rákat, félnapokat is ki lehet használni, de ugyanezt ez idáig gyakorlatilag a közös­ szántó­kon nem sikerült bebizonyíta­ni. van Most mindenkire szükség kint a határban, amíg megérkezne november a maga havazásaival, a tengelyig érő sárral, nehezen engedő fagy előzeteseivel. Nem feledhetik el a téesz­­tagok, hogy a burgonyaszedés tíz százaléka még hátravan, s a dalnokiak, kézdiszentlélekiek, zabolaiak, hogy náluk ez 30 százalékra emelkedik. Nem te­kinthetik normális állapotnak a gépészek, hogy a vetést csak 78 százalékban végezték el idáig, s a nagyajtaiak, hídvé­giek ,lisznyóiak, málnásiak és vargyasiak fél teljesítménynél tartanak.­ Senki számára nem lehet közömbös, hogy a köz­pontosított alap iránti kötele­zettségeknek a termelőszövet­kezetek még csak 75 százalék­ban tettek eleget. Nem mind­egy, hogy a burgonyával ter­helt jármű a szeszgyár — ha lagycsípte rakományról van szó — vagy a pince irá­nyába fordul-e. A termelőszö­vetkezeti vezetők, szakemberek szempontjából sem mindegy, hogy felelősségrevonás vagy elismerés zárja a gazdasági é­­vet. Ezért szól hát a kérdés min­­den rendű és rangú mezőgaz­dászhoz. Mit tesz a héten az idei termés biztonságba he­lyezése és a jövő évi termés megalapozása érdekében ? FÜLÖP ZOLTÁN Kovászna megye MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓI! A hét folyamán be kell fejezni a vetést és a bur­gonyaszedést, szem előtt tartva a munkálatok kifo­gástalan minőségét, a ter­mésveszteség elkerülését« Kártól a kárig Lázas mezőgazdasági kampány napjaiban, amikor mezőgazdaságunk teljes erőbevetéssel dolgozott a termés lehetőleg legteljesebb betakarításá­ért, Felsőrákoson és bizonyára másutt is hagytak krumplit a földeken. Szándékosan írtam, hogy hagytak és nem maradt. Ők is szándékosan tet­ték. A súlyosan sérült vagy megtámadott gumókat nem szedték vagy nem szedették fel azzal az indoklással, hogy kár felszedni, mire elosztás­ra kerülne, úgyis megromolna vagy megrontaná a többit, pedig azonnali takarmányozásra használható lett volna, csak idejében kellett volna meg­szervezni az elosztást. De történt egyéb is. Szárazajtón például, bár egészen jó minőségű kukoricát szedtek, egészen rosszat osztottak. A magyarázat, bármily fur­csának is tűnik : a kukorica a raktárban romlott (rothadt, penészedett) meg, mert nem osztották ki, s kezelésére a nagy kampányidőszakban, ter­mészetesen, nem jutott munkaerő. Hasonló dolog történt a keresztekben kicsírá­ plí búzával is. Ezek a kisebb-nagyobb szervezési hibák, fogyatékosságok közvetlenül alig érintik a nemzetgazdaságot. Az állam — és ebben tökéletesen igaza van — csak a jó minőségű termékeket veszi át. A gyenge minőség marad a tagoknak (hisz végső fokon ők vagy az általuk választott vezetőség a hi­bás). Közvetve azonban a hibák a nemzetgazdaságra is komoly hatással vannak. A panaszok mindig egy következtetésben sűrűsödtek össze , „ezért nincs kedvünk". Végső fokon tehát ezeknek a kisebb-nagyobb, és meg­győződésem szerint, könnyen kiküszöbölhető, szervezési hibáknak tulajdo­nítható a normálisnál jóval fokozottabb munkaerő-elvándorlás és a tagság munkával szembeni magatartása is, mert az ember kettős szerepet tölt be társadalomban, termelő és fogyasztó egy személyben. S termelő mivoltának fejlődését csak úgy várhatjuk, ha fogyasztói igényeit az objektív lehetősé­gek határain belül kielégítjük. Erről megfeledkezni pedig kár. Minden értelemben. bíró Béla

Next