Megyei Tükör, 1971. november (4. évfolyam, 475-499. szám)
1971-11-02 / 475. szám
TERVEZET TÖRVÉNY «1 taka i*ns«V nyolc termesztéséről és ésszerű felhasználásáról AZ RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK 1971. OKTÓBER 19-I HATÁROZATA alapján a MEZŐGAZDASÁGI, ÉLELMISZERIPARI, ERDŐGAZDÁLKODÁSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Által kidolgozott, TAKARMÁNYOK TERMESZTÉSÉRŐL, ÉS ÉSSZERŰ FELHASZNÁL A SARDE SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZETET NYILVÁNOS MEGVITATÁSNAK VETIK ALÁ, HOGY E TERMELÉSI ÁG SZAKEMBEREI, AZ ÖSSZES DOLGO Szocialista mezőgazdaságunk belterjes és sokoldalú fejlesztése keretében az állattenyésztés, a termelés szerkezetében és a jövedelem megoszlásában rájutó részarány, valamint a lakosság nagy tápértékű élelmiszerekkel való ellátása miatt, fontos helyet foglal el. Az állattenyésztés fejlesztésének, és az állati eredetű termelés növelésének az 1970— 1980 közötti évekre szóló országos programja, amelyet a párt dolgozott ki, a zootechnika állandó fejlesztésének történelmi jelentőségű dokumentuma. E dokumentum újabb lendületet adott az állattenyésztésben kifejtett tevékenységnek. Kijelölte azokat az irányvonalakat, utakat és eszközöket, amelyek szükségesek országunk természeti, társadalmi és gazdasági feltételeinek e területen való hasznosításához. Mint ismeretes, ezek az adottságok az állattenyésztésnek rendkívül kedveznek. Az állatok genetikai potenciálja kihasználásának döntő tényezője a takarmányozás, amely az állati eredetű termelés színvonalát, minőségét és hatékonyságát közvetlenül befolyásolja. A mezőgazdasági egységek szakemberei és az összes állattenyésztők hozzáértéssel felhasználva takarmánytermesztési hagyományaikat és tapasztalataikat, alkotó módon alkalmazva hazánk sajátos adottságai között a nemzetközi tudomány és a gyakorlat a takarmányozásban elért vívmányait, figyelmüket az össztakarmányszükséglet fedezésére kell hogy összpontosítsák, akciókat kell szervezniük a szántóföldi takarmánytermesztés NÓK RÉSZT VEHESSENEK VÉGLEGESÍTÉSÉBEN. A TÖRVÉNYTERVEZETTEL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEKET, JAVASLATOKAT ÉS INDÍTVÁNYOKAT A MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI, ÉLELMISZERIPARI, ERDŐGAZDÁLKODÁSI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGOKNAK, A MEZŐGAZDASÁGI, ÉLELMISZERIPARI, ERDŐGAZDÁLKODÁSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUMNAK, A KÖZPONTI ÉS HELYI SAJTÓNAK KELL BENYÚJTANI. növelésére, valamint a legelők és a rétek hozamának fokozására. A sok termés takarmány, amit évről évre előállítunk, a szarvasmarhák és a juhok takarmányozásának jelentős forrását kínálja. Rendkívüli kedvező feltételek kínálkoznak a takarmányok választékának bővítésére, mégpedig a takarmánytök és takarmányrépa termesztésének kiterjesztésével, a zöldtakarmány-szemcsézés iparának fejlesztésével, az ipari moslékok s a répaszelet szárításával és szemcsézésével, a konzervgyári, étkezdei hulladékok stb. felhasználásával. A termékekkénti fajlagos abrakfogyasztás állandó csökkentése, ésszerű felhasználása révén (elsősorban kombinált takarmányok és takarmánykeverékek adagolásával), teljes mértékben megfelel a gazdaság érdekeinek, ez az állati eredetű termelés növelésének, kiadásai csökkentésének fő eszköze. A Mezőgazdaság- és Erdőgazdálkodástudományi Akadémia által eltervezett akciók végrehajtásában nagy szerepe van mind az olyan, egyre jobban korszerűsödő takarmányozási módszereknek és technológiai eljárásoknak, amelyek lehetővé nyomásban teszik a takarmászámításba jöhető összes takarmányforrások hasznosítását, mind pedig az új takarmánynövényfajták és hibridek előállítását s a termesztési technológiák kidolgozását. E célkitűzés elérése végett ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NAGY NEMZETGYŰLÉSE elfogadja a jelen törvényt, mely a jelen törvény szerves részét alkotja. 3. szakasz. — A második szakaszban előirányzott összes takarmánycsoportokból tevődik össze, függetlenül attól, hogy milyen szektorban termelik őket az országos takarmányalap : a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium-4. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium felel az egész állatállomány etetéséhez szükséges összes takarmányok termesztésének megszervezéséért. Az állattartók kötelesek a tulajdonukban lévő, az átadott, de még le nem szállított vagy a szállítás közben lévő állatok takarmányáról gondoskodni, hogy termelőképességüket teljesen kihasználhassák, megvédhessék egészségüket. 5. szakasz. — A termelés állandó növelése és a szükséges takarmányok választékának bővítése érdekében a takarmánytermesztési területek, folyamatos kultúráknak szánt a területek, a termesztés vagy mesterséges gyepterületek használóinak a következő intézkedéseket kell tenniök : a) a növénykultúrák kedvező szerkezetét kell kialakítani ; bőven termő, tápanyagban gazdag fajokat és fajtákat kell termeszteni, hogy a sajátos éghajlati és talajviszonyok közepette a hektáronkénti tápanyagtermelés maximális és a legjobb minőségű legyen ; b) az össs agrotechnikai munkákat végezzék a legjobb minőségben, kedvező határidők között, minden növény sajátos igényeitől, rendeltetésétől, a talaj- és éghajlati övezettől függően ; c) a takarmányalap megteremtésére szükséges szántóterület legalább 60 százalékán pillangós növényeket és évelő pázsitfűféléket kell termeszteni ; d) minden szocialista mezőgazdasági egység vagy más területhasználó takarmánytermesztésre fenntartott földjén ki kell terjeszteni az öntözést, elsősorban a helyi öntözési lehetőségeket kell kihasználni. e) rendszeresen trágyázni kell a takarmánytermesztési területeket, valamint a természetes és mesterséges pázsitokat ; f) növelni kell a szántóföldi takarmánytermesztésben, a természetes és mesterséges gyepes területeken végzett munkák gépesítésének fokát. A Gépipari Minisztérium és a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium felel a takarmányok termesztésében, betakarításában, tárolásában, szállításában és feldolgozásában használatos gépek tökéletesítéséért és állandó diverszifikálásáért. Személyes gazdaságra, mint a szocialista egységek összes takarmányforrásai mérlegének felelős tényezőjére hárul az a kötelezettség, hogy megszervezze a takarmányok hatékony felhasználását elosztás útján a szektorok és a termelés gazdasági szükségleteitől függően, természetes állapotban vagy feldolgozás utánnal rendelkező állattenyésztők számára kis kapacitású gépeket és felszereléseket gyártanak. 6. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium, a megyei, muntcípiumi, városi és községi néptanácsok felelnek az összes takarmányfajták termesztéséhez, valamint a természetes gyepterületek bevetéséhez való egész vetőmagmennyiség előállításához szükséges vetőmagtermesztő parcellák megszervezéséért. A takarmányvetőmagvak termesztését minden egyes mezőgazdasági egység szintjén, szövetkezetközi tanácsok szerint szervezik meg oly módon, hogy bizonyos mezőgazdasági egységeket szakosítanak, valamint vetőmagtermesztő parcellákat létesítenek a megyei vállalatok keretében a gyepterület feljavítási és kihasználási munkálatok végrehajtására, hogy az egész szükséges vetőmagmennyiséget minden egyes megyén belül biztosítsák. A Mezőgazdaság- és Erdőgazdálkodástudományi Akadémia köteles a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium kérésére összeállított kutatási programok és a termelési gyakorlat alapján feljavítani a meglévő egyéves ,és évelő takarmánynövény- fajtákat, továbbá újabb, bő hozamú és fehérjedús fajtákat és hibrideket kinemesíteni. A Mezőgazdaság- és Erdőgazdálkodástudományi Akadémia felelősséggel tartozik azért, hogy megszervezze az elitvetőmag termesztését az összes takarmánynövények számára megfelelő mennyiségben. 7. szakasz: — Az egész állatállomány számára — függetlenül attól, hogy kihez tartozik — szükséges takarmány termesztésének biztosítása céljából a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium, a megyei, municipiumi, néptanácsok városi és községi felelnek azért, hogy a takarmánytermesztésre előirányzott összes területeket, beleértve a folyamatos termesztésre szánt területeket, valamint a mesterséges vagy természetes gyepterületeket is, csakis takarmány előállítására használják, mégpedig a leghatékonyabb fajtákból. Az említett földeken elért termést kizárólag takarmányozásra szabad felhasználni. A takarmánytermesztésre szolgáló területek és a takarmány-összhozamok az állami terv mutatói közé tartoznak. II. FEJEZET A takarmánytermesztés megszervezése I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. szakasz. — Jelen törvény értelmében tekinthetők az takarmányoknak összes olyan növényi, állati, ásványi és szintetikus eredetű termékek, amelyek az állatok táplálékául szolgálnak, s biztosítják az életfunkciókat, az állatok termelőképességének hasznosítását. 2 2 2. szakasz. — jellegzetességeik és Táplálkozási eredetük szerint a takarmányokat a következők szerint osztályozzák : a) szálastakarmányok csoportja ; b) nedvdústakarmányok csoportja ; c) termés takarmányok csoportja ; d) abraktakarmányok csoportja ; e) ipari erőtakarmányok csoportja ; f) ásványi anyagok csoportja ; ■ g) kiegészítő anyagok csoportja ; h) takarmánykészítmények csoportja. A takarmányok csoportok szerinti besorolását az első számú melléklet szemlélteti, a III. FEJEZET A takarmányfélék ésszerű felhasználása 8. szakasz. — A takarmányforrásokkal rendelkezők kötelesek megszervezni az összes takarmányfélék, illetve a takarmánytermeléshez nyersanyagként felhasználható termékek egész mennyiségének legjobb körülmények között történő betakarítását, tárolását és feldolgozását, hogy ezek teljes egészében mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt megőrizzék tápanyagtartalmukat.E célból kötelesek biztosítani maguknak a szükséges berendezéseket, gépeket és felszerelést. A Mezőgazdaság- és Erdőgazdálkodástudományi Akadémia felel a termesztett takarmányfélék korszerű betakarítási, tárolási és felhasználási technológiáinak kutatásáért, illetve kidolgozásáért, hogy növekedjék az összes takarmányok és elsősorban a tömegtakarmányfélék emészthetősége és táplálkozási értéke. 0. szakasz. — A megyei, municípiumi, városi és községi néptanácsok, az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek vezetőségei, a műszaki-szakmai szervek, valamint az összes természetes és vetett gyepterületekkel rendelkezők kötelesek az egész zöldtömeg-termelést hasznosítani s e célból igénybe kell venniök a leghatékonyabb felhasználási módszereket és eljárásokat. 10. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium, a megyei, muntcípiumi, városi és községi néptanácsok kötelesek szakmai szerveik útján ellenőrizni a takarmánytermelés előállításának, raktározásának és felhasználásának módját és intézkedni a jelen törvény előirányzatainak alkalmazásában tapasztalt hiányosságok felszámolásáról. 11. szakasz. — Az állatállománnyal rendelkező egységek vezetőségei és műszaki káderei kötelesek takarmányelőkészítő gépekkel, berendezésekkel és felszereléssel ellátott takarmánykonyhákat létesíteni, hogy növekedjék az összes felhasznált takarmányfajták táplálkozási értéke és kihasználási foka az állatfajtáktól és -csoportoktól függően." 12. szakasz. — Az összes szarvasmarha-, juhfajták és -csoportok számára az alap(folytatása a 3. oldalon)