Megyei Tükör, 1972. június (5. évfolyam, 654-679. szám)
1972-06-24 / 674. szám
Mit jelent vezetőnek és családanyának lenni? — Kerekantal-merkettelés — Statisztikát készíthetnénk arról, hány nő tölt be vezető funkciót Kovászna megyében. Szegényes lenne a számbavétel, nem sokkal foglalhatna több nevet magában, mint ahányan részt vettek a minap a megyei nőbizottság kerekasztal-megbeszélésén. Éen erről folyt a vita, pártunk főtitkárának többszörösen is hangsúlyozott megfogalmazásából kiindulva : ,,nagyobb mértékben kell előléptetni a nőket vállalati tisztségekbe, nagyobb határozottsággal kell fellépni azért, hogy a párt- és állami tevékenységben nagyobb számú nő töltsön be vezető funkciót“. A kerekasztal-értekezleten tizenketten vettek részt : Bereczki Vilma, a megyei nőbizottság elnöke, Richter Éva, a kézdivásárhelyi keményítőgyár igazgatója, Szilágyi Magda, a megyei közegészségügyi felügyelőség főfelügyelője, Buda Stela, a textilszakiskola igazgatója, dr. Albert Éva osztályvezető főorvos, Ráduly Gitta, a 2-es számú líceum aligazgatója, Németh Éva, a mezőgazdasági gépesítési szakiskola aligazgatója, Csiki Piroska, a megyei tanfelügyelőség inspektora, Tompa Magda, a sepsiszentgyörgyi szövetkezetközi társulás elnöke, Horváth Irma agrármérnök, a kézdivásárhelyi téesz farmvezetője, Pakucs Zsuzsanna, a megyei szaktanács, aktivistája és Bartók Hona, a bodoki téesz alelnöke. Arról vitatkoztak, hogyan egyeztetik össze a hivatali funkciójukból, valamint a családanyai és háziasszonyi gondjaikból összetevődő kettős feladatköreiket, hogyan állnak helyt teljes emberként a munkahelyen és otthon ? RÁDULY GITTA : Nem könnyű e kettős feladatnak eleget tenni, mert ahhoz, hogy egy nő vezető funkciót töltsön be, adottságain, rátermettségén kívül fontos tényező a családi elfoglaltság. Ha vezető funkciót tölt be egy nő, az otthon megszervezéséből, a gyermeknevelésből a szokásosnál jóval nagyobb feladat hárul a férjre, aki felvilágosult gondolkodású kell legyen ahhoz, hogy ezt vállalja is. Azt hiszem, valamennyien ismerünk olyan eseteket, amikor a nő képes ugyan vezető funkcióra, el is vállalná, de a férj, talán éppen kényelmi szempontból, nem ért ezzel egyet. Különben még mindig sok helyen idegenkednek a női vezetőktől, pedig nekem feltétlenül az a véleményem, hogy azokban a munkakollektívákban — gondolok itt a textilgyárra, tanügyre, a téeszekre —, ahol a dolgozók nagy része nőkből tevődik össze, feltétlenül szükséges a nők fokozottabb részvétele a vezetésben. NÉMETH ÉVA : Mind igaz az, amit Ráduly elvtársnő mondott. Szerintem viszont mind a hivatali, mind az otthoni teendőkben fontos a munka megszervezése. A munkamegosztásra gondolok : hivatalban a kollektív vezetésre, otthon pedig a család minden tagjára eső feladatvállalásra. Munkahelyemen, ahol aligazgató is és párttitkár is vagyok, a büró, az iskola vezetőségének beavatása nélkül semmit sem teszek. Persze, az egyéni felelősséget vállalni kell. Otthon, ahol három gyerek anyja vagyok, csak akkor tudok helytállni, ha ebben a család minden tagja segítségemre van. Másként nem lehet. BERECZKI VILMA : Kétségtelen, sokat lehetne arról vitatkozni, hogy a nő kettős feladatkörében hogyan osztja meg önmagát a munkahelyi feladat és a család között. Az eddig elhangzottakból arra következtetünk, hogy a kettősség egyeztethető anélkül, hogy egyik a másik rovására károsan hasson. S ez megint csak igazolja a nők rátermettségét, amire több konkrét példa is van megyénki 2011. Nem egy olyan vezető funkciót betöltő nő tevékenykedik nálunk, aki ebben immár több éves gyakorlattal rendelkezik, s aki, miközben mint családanya helytáll, sokat tudna például arról is mondani : milyennek kell lennie általában is egy jó vezetőnek ? KKs ! LAKA : Azt hiszem, így megfogalmazva mindez igen egyszerűnek tűnik. A valóság már sokkal bonyolultabb. Magyarázzam meg talán saját esetemmel. A sors úgy hozta, hogy olyan munkahelyen dolgozzam, amire azt szokták mondani : férfias helytállás kell hozzá. Hallom itt is, ott is, hogy egyedüli nagyárigazgató vagyok a megyében. Nekem ez egyáltalánem hízeleg, mert tényleg helytállás kell e vidéken, ahol még nem beszélhetünk ipari tradícióról, s éppen ezért talán még fejlett munkásöntudatról sem. Ennyit hát magamról. Mi a véleményem a nők előléptetéséről ? Őszintén szólva, van ebben formalitás is, jó adag. Miért ? Jön felülről az igény vagy éppen az utasítás : az egységek vezetőségének enynyi és ennyi százaléka ne legyen. Helyes. A fejlődés törvénye megszabta intézkedés. S akkor egyvalakit, egy nőt megtesznek vezetőnek. Esetleg megfelelő, esetleg nem. Ez bennem mindig visszatetszést kelt. Mert ugye, ma sokat beszélünk a nők egyenjogúságáról, előléptetésükről, de sajnos, akik erről talán a legtöbbet beszélnek, másként gondolkodnak. Nem elszigetelt jelenség, ha például egy vezető funkciót betöltő nő munkájában problémák vannak, azt nem az adott körülmények számlájára írják, hanem arra, hogy : NO. Elhanyagolható-e a kettős szerep valamelyike a másik rovására ? Annak ellenére, hogy azt válaszolom nem, ki kell jelentenem, hogy előtérben mindig a termelési kérdések kell álljanak, a közösségi érdek a fontosabb. Ez persze nem azt jelenti hogy egy vezető az egyéni problémákat elhanyagolja. Tény, hogy vannak esetek, amikor egyszerűen megértőnek kell lenni, emberileg kell segíteni. De a megértés nem jelent mindig egyetértést is. Szóval a termelési ügyek mögött vannak ilyen zárójelek is. S ha egy nő vezető állást képes jól betölteni, az — szerintem - nemcsak a saját, hanem talán elsősorban környezetének olykor éppenséggel családjának az érdeme. Egy biztos, az ilyen asszonynál eseményszámban megy a fodrászat, ruhapróba. Nem jut ilyesmire is idő, Pedig elvárják tőle, hogy nyon szempontból is példákén legyen ... SZILÁGYI MAGDA : Richter elvtársnő szavaiból arra következtetek hogy nagyon szereti a munkáját S azt hiszem, hogy egy vezető szerepet betöltő személy esetében ez hatványozott jelentőséggel bír. Mert ha valaki szereti munkáját, becsüli a munkakolektívát is, tehát egészséges iszony alakulhat ki vezető és beosztottak között. S ez nagyon lényeges, mert érvényt szerez a kollektív vezetés elvének, és kizárja a vezető önkényeskedését. PAKUCS ZSUZSANNA: Jó, hogy sor került erre a megbeszélésre, mert egy lehetőség ez végre, hogy beszéljünk ennek a kettős munkának nesok fáradozás árán megszerzett szépségéről. Talán az itt elhangzottak után több nő vállalkozik felelős beosztású munkára. Mert jelen pillanatban ez is egyik nehézségnek számít. És nemcsak a termelőegységekre gondolok, ahol főleg a nőalkalmazottakat foglalkoztató vállalatkban kötelező módon helyet kell kapnunk a vezetésben, hanem az álamapparátus helyi vezető szerveire is, ahol szintén kevés a nővezető. piR°SKA : Igazat kell adunk Iakucs elvtársnőnek. Nem találunk vezető beosztású nőt a megyei néptanács ügyosztályain, Szilágyi elvtársnőn kívül az egészségügyben sem, hogy a téeszekről ne is szóljak. Nem igaz az, hogy ezekben a munkakörökben nem tudnának a nők eligazodni. Feltétlenül jó az, hogy erre központi szinten is felfigyeltek. De szeretnék itt egy olyan problémáról is beszélni, amely nemcsak a vezető beosztású nőket, hanem általában is érinti az alkalmazásban levő asszonyokat. Véleményem szerint nincs megoldva a gyermekek intézményes felügyelete. Iskolás korú félinternátusokra gondolok, hogy a délutáni műszakban dolgozó anyák nyugodtan végezhessék munkájukat. BUDA STELA : Valóban az a helyzet, hogy a vezető vagy más beosztásban dolgozó nők olykor könynyebben megbirkóznak hivatali teendőikkel, mint az otthoni gondokkal. Ennek oka elsősorban az, hogy a technika rohamos fejlődésének korszakában a háztartási munka jórészt a régi maradt. Legalábbis itt nálunk. El tudnám képzelni hogy a Gospodinában ne csak félkész ételeket kapjak, abból is két, három választékot, hanem kész ételeket is — sült húsokat, híg palacsintát, kifőzésre kész gombócot, s más tésztaneműeket, többféle előételt —, hogy egy ebédet is össze tudjak azokból állítani. Persze, mindezt jó minőségben és elfogadható áron. Mosoda kellene már, mert a házi mosás, vasalás napokat igényel. Még mindig probléma az ellátás, a beszerzés, s az ezzel járó sorban állás. Mindezek az otthon megszervezésének nagyon lényeges kérdései, s a viták, meg nem értések is ezekből fakadnak otthon. DR ALBERT ÉVA : A beszélgetés során elhangzott már, hogy sok nő vonakodik a vezető funkciótól. Oka lehet mindaz, amit Buda Stela elvtársnő elmondott, hiszen a nőket tőlük független körülmények is akadályozzák e kettős feladat elvégzésében. Nyilván, a megoldás nem az, hogy a nők ne vegyék ki részüket a férfiakkal arányosan az élet minden területén és szintjén a munkából. Viszont meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek feleslegesen veszik igénybe egy nő energiáját. Siezessen a kereskedelem és a szolgáltatás segítségünkre olyan értelemben, hogy ne kelljen mindenütt, bevásárlásnál, fodrásznál, s máshol is, órákat eltöltenünk. Jó az elgondolás a gyermekek iskolán kívüli idejének megszervezéséről. De még akkor is : a vakáció idején egész nap magukra maradnak. Az, pedig munka közben mindig ott motoszkál egy anya fejében : vajon mit csinál a gyerek ? Javaslatként elmondanám : nem lehetne-e sátortáborokat létesíteni ? Mióta vajúdik nálunk a strand kérdése, a gyerekek meg nem tudnak mit kezdeni az idejükkel. A munka mellett rendkívül vonzóvá lehetne ezt tenni nevelési, szórakozási programmal. Persze, valakinek vállalnia kellene a megszervezését. Azt hiszem, végül is megérné. TOMPA MAGDA : Sok szó esett itt az ellátásról. Úgy látszik, központi szinten sincsen egy olyan vezető beosztású nő, aki azt mondja a háziasszonyok problémáit, ilyen vagy olyan formában, meg kell végre oldani, mert különben nehéz öszszeegyeztetni a családi gondot a közösségivel. Én a mezőgazdaságban dolgozom, ahol a női vezetőkkel szemben talán a legelavultabbak, legmegrögzöttebbek a vélemények. A férfiak itt ténylegesen kisajátították maguknak a vezetést. Nem egy olyan esetet ismerünk, hogy a mezei brigádban csupán egyetlen férfi van : a brigádom Persze, ebben maguk a nők is hibáisak, mert nem szívesen vállalkoznak rá, sok esetben azért, mert éppen asszonytársaik kezdik ki. Meg aztán, mondjuk ki az igazságot, a mezőgazdaságban dolgozó nők mind politikailag, mind szakmailag még mindig eléggé elmaradottak a férfiak mellett. Pedig ma, amikor az ipar lassanként felszívja faluról a férfimunkaerőt, gondoskodni kell az utánpótlásról. Szóval, ilyen szempontból sok tennivalójuk van még a helyi pártbizottságoknak, a nőbizottságoknak s a tanügyieknek is. BARTÓK ILONA : Az biztos, hogy az olyan asszonynak, aki faluhelyen vezető munkát vállal, nincs ideje a kapuba kiülni. Kivált, ha még három gyermeket is kell nevelnie, mint nekem. Én nem mondhatom, hogy velem szemben nincs bizalom. Egyszer helyettesítettem vagy hat hónapig, kampány idején a brigádost. Maguk a férfiak is mondták , vállaljam el véglegesen a brigádosságot, mert velem jobban megértik magukat. Én biztos, hogy a kocsmába nem járok ... Ha a vezető illedelmesen, becsületesen beszél az emberekkel, jól megy a munka. HORVÁTH IRMA: Mindenhol, de különösen a mezőgazdaságban, sok függ a viszonyulástól. Itt elsősorban gyakorlatilag, de főként szakmailag kell bizonyítani, érteni a dolgokhoz, hogy ne tudják félrevezetni. De legalább ilyen fontos — s ez vonatkozik minden vezetőségi beosztásra — a következetesség, az ellenőrzés. Rólam mindenki tudja : ha egy munka beindult, visszatérek oda megnézni, hogyan végzik. Bizony, akik a mezőgazdaságban dolgozunk, egész napos ,,műszakkal“, nehezen birkózunk meg az otthoni gondokkal. S Kézdivásárhelyen még Gospodina üzlet sincs. De meg kellene oldani a nagytakarítás kérdését is. Vajon a kisipari szövetkezet nem tudna-e, mint más városokban, takarítóasszonyokkal, pótmamákkal a segítségünkre sietni ? BERECZKI VILMA : Azt hiszem, valóban megszívlelendő javaslatok ezek, úgyszintén az az igény hogy bízzanak meg árubeszerzési feladattal nőket, hogy például még a divatot is ne kizárólagosan férfiak diktálják számunkra. Mert mennyie más lenne, ha a szerződéskötéseken nők is válogathatnának az ipar által felkínált termékekből. Akkor talán harisnyából sem hoznának megyénkbe ilyen kis mennyiséget. Tény, hogy sok hasznos dolog e - hangzott itt, közöttük nem egy olyan, amely távolról sem csak a vezető funkciót betöltő nők kettős gondja, hanem általában a dolgozó nő gondja. Jó volna, ha azok az intézmények, amelyeket érintettek az felvetett javaslatok, figyelembe vennék azokat, s próbálnának könnyítni a munkában és a háztartásra egyaránt helytállásra törekvő assznyokon. Cáfolat is lehetne ez olyan értelemben, hogy igenis, a megyénkben komolyan veszik a nők munkáját, s nem intézik el kézlegyintéssel, mondván , megint összegyűltek asszonyok traccsolni ! Lejegyezte HAJAS MARGIT