Megyei Tükör, 1972. június (5. évfolyam, 654-679. szám)

1972-06-23 / 673. szám

9 C/? 4,­­ 7=3 rr 'm­ Kg ??mi ft Arját fgyfsületik' c=3 aTÜKOR AZ HKP KO­VASZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Morodom Szianuk herceg elutazott hazánkból Csütörtök délelőtt Norodom Szianuk herceg Királyi Fensé­ge, Kambodzsa államfője, a Kambodzsai Nemzeti Egység­front elnöke és Monique Szianuk hercegnő, Királyi Fensége befejezte hivatalos, baráti látogatását, amelyet Nicolae Ceauşescunak, Romá­nia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Szocialista Egységfront Or­szágos Tanácsa elnökének, a Román Kommunista Párt fő­titkárának és Elena Ceauşescu elvtársnőnek a meghívására tett hazánkban. Norodom Szianuk herceg és Monique Szianuk hercegnő, a Bukarest-Otopeni nemzetkö­zi repülőtérig Nicolae Ceauşescu elvtárssal és Elena Ceauşescu elvtársnővel, vala­mint a következő elvtársakkal együtt tették meg az utat­­ Ion Gheorghe Maurer és fele­sége, Elena Maurer, Fazekas János, Ştefan Andrei, Constan­tin Statescu, az Államtanács titkára, Corneliu Mancsen kü­l­­ügyminiszter, Marin Alexie, Románia Szocialista Köztár­saságnak a kambodzsai állam­fő mellé akkreditált nagyköve­te. Az útvonalat és a repülőte­ret Románia és Kambodzsa ál­lami zászlói díszítették. A lé­gikikötő központi pavilonjá­nak homlokzatán Nicolae Ceauşescu és Norodom Sziá­mik herceg arcképe volt látható. A repülőtér központi platformján hatalmas transz­parensen a következő szavak voltak olvashatók : „Éljen a román nép és a kambodzsai nép közötti barátság és harcos szolidaritás ! “ A repülőtéren a kambo­dzsai nép követeinek búcsúz­tatására megjelentek a követ­kező elvtársak : Cheorghe Pa­nă, Gheorghe Radulescu, Ilie Verdeţ, Cheorghe Cioara, Ce­re Mihály, az RKP KB, az Ál­lamtanács és a kormány több tagja, a Nagy Nemzetgyűlés több alelnöke, számos központi intézmény és társadalmi szer­vezet vezetője, tábornokok. Jelen voltak hazánkban akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetői és a diplomá­ciai testület több más tagja. A repülőtéren felsorakozott díszőrség tiszteleg. Mialatt el­hangzik a két ország állami himnusza, 21 tüzérségi üdvlö­vés dördül el. Norodom Sziá­mik herceg és Nicolae Ceauşescu elnök el­lép a dísz­­őrség előtt. A kambodzsai nép követei elbúcsúznak a Bukarestben akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetőitől, a repülő­téren megjelent román hiva­talos személyektől. A vendé­gek válaszolnak a repülőtéren tartózkodó több ezer dolgozó baráti éljenzésére, elbúcsúz­nak pártunk és államunk ve­zetőitől. Búcsúzáskor Norodom Szianuk herceg és Nicolae Ceauşescu elnök melegen kezet szorít, megöleli egymást. Elena Ceauşescu elvtársnő és Mo­nique Szianuk hercegnő szívé­­lyes búcsút vesz egymástól. Pionírok virágcsokrokat nyúj­tanak át a vendégeknek. A kambodzsai vendégek kü­lön repülőgépe felszáll és el­indul Albánia NK felé. Ha­zánk határáig a repülőgépet a román fegyveres erők sugár­­hajtású gépeei kísérik. Norodom Sziámik h­erceg* Királyi Fensége, Kamb­odzsa államfője, a kambodzsai Nemzeti Egységfront elnöke romániai hivatalos látogatása alkalmából elfogadott KÖZÖS NYILATKOZAT (1972. június 19—22.) Nicolae Ceauşescunak, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Szocialista Egységfront Or­szágos Tanácsa elnökének, a Román Kommunista Párt fő­titkárának és Elena Ceauşescu elvtársnőnek a meghívására, Norodom Szianuk herceg Ki­rályi Fensége, Kambodzsa ál­lamfője, a Kambodzsai Nem­zeti Egységfront elnöke és Monique Szianuk hercegnő Királyi Fensége, ez év június 19. és 22. között hivatalos lá­togatást tett Romániában. (folytatás a 6. oldalon) Beszélgettek a mezőn Igen, beszélgetés volt ez. A vezetőség és a tagság dialógu­sa. Ki miért kapott kerthe­lyiséget és... répát, vagy mi­ért nem kapott, hogyan is lesz ■az az akkord a burgonyánál, kinek mérnek takarmányrépát, hány órából is tevődik össze nyáron a munkanap, a foga­tós „pótolható“-e a mezőn és így tovább. Folyik a beszélge­tés, a jegyzőkönyvvezető pe­dig szorgalmasan jegyez: a közgyűlés színhelye a határ. Ott tárgyalták meg a kölcsö­nösen érdeklő kérdéseket, a­­hol, ahova a munka súlypont­ija is nehezedik, ahol szépen virágzik a burgonya, de he­lyenként a gyom is. Talán, ez utóbbi azért is, mert a tagság körében jó néhány kérdésre hiányzott a válasz. Nem tu­dom, kielégített-e mindenkit a felelet ? Bizonyára, nem. Munka közben viszont mégis jól jött ez a közgyűlés és ta­lán hasznos volt az ötlet is ott, kint a határban a közgyűlést levezetni. Mentesültek sok for­maságtól és közelebb kerültek a valósághoz. Igen, a valóság­hoz, hiszen Maksán, bár gyak­­ran dicsértük, az itteni igye­kezeten látni lehetett, hogy valami nincs rendben. Egy ki­csit alábbhagytak a szövetke­zetet jellemző pontosságból. . . Hogy ezután másképpen lesz-e? Minden bizonnyal. A 119 tag, aki jelen volt e megbeszélé­sen, még egyszer hallhatta, hogy a jogok a feladatteljesí­tések arányában jelentkeznek, a norma mellé óra is kell ah­hoz, hogy gyermeksegélyt kap­janak, és újból szó esett ar­ról, hogy az akkord a lefekte­tett gyakorlat alapján „fizet“. És jó volt ez a helyszíni meg­beszélés azért is, mert rövid volt, kerülték a fölösleges szó­­csépléseket. S tanulságos volt olyan vonatkozásban, hogy kampány ide, kampány oda, a tagság és a vezetőség dialógusa nem szünetelhet. Most már csak az marad­na hátra, hogy a fölvetett problémák megoldása és köl­csönös megszí­v­le­lése alap­ján... e megbeszélés gyü­mölcsöző is legyen. A mezőn, a helyszínen a gyakorlati munkában is.­­ ALMÁSI ALMOS Sok sikert kívánunk az érett­ségiző diákoknak. 673. szám V. ÉVFOLYAM 1972. JÚNIUS 23. PÉNTEK Ara 30 bani AZ R­KP ORSZÁGOS KONFERENCIÁ­JÁNAK A KÖZTÁRSASÁG XXV. ÉVFORDULÓJÁNAK KÖSZÖNTÉSÉRE A csavargyár várja a földgázát ® 4 hőkezelőés róé/.leg* kőszén áll . Végre, jobb ütemben halad a gázvezeték . A kedvezőt­len időjárás ellenére is dolgoztak a szerelők A csavargyár állandóan bő­vül, gyarapodik. A fiatal ü­­zem fejlődésének fénykorát é­­li. Rövidesen egy rendkívül fontos eseményre, a korszerű hókezelési részleg üzembe he­lyezésére kerül sor. Miközben a gázvezetékszere­­lők Szentlélek felől a városon át lassan az ipari negyed fe­lé haladtak, a csavargyárnál felkészültek a földgáz — a hókezelési részleg mű­ködéséhez nélkülözhetetlen üzemanyag — fogadására. A gyár pártbizottsága vállal­ta, hogy mihelyt a veze­ték a kapuig ér, gondoskodnak az azonnali bekapcsolásról és a szükséges próbák és ellenőr­zések elvégzése után — ami néhány napot testvérek között is felvesz —, az új részleg beindulásáról. „Rajtunk ne múljék“ — mondták, és úgy néz ki ,hogy rajtuk valóban nem múlik. — A részleg berendezései a helyükön vannak, csak jöjjön SZURKOS ANDRÁS (folytatása a 4. oldalon) Végre, nagy ügy a Feketeügy ÁRKOK AZ ÚT MENTÉN... A Kézdivásárhely-Kovászna útvonalon, Gelence határában az országútról is jól látható földhányások, elkészült és ké­szülő csatornák árkolják a me­zőt. A hatalmas bulldózerek, különböző típusú eszkavátorok, a megmozgatott föld mennyi­sége is sejteti a munkálatok méreteit. . . . ÉS AMI MÖGÖTTÜK VAN A megyei területrendezési hivatalban Rusu Teodor igaz­gató tájékoztat: „Ebben a kör­zetben kezdtük meg a terület­­rendezés és árvízvédelem nagyszerű távlati tervének megvalósítását. A munkálatok befejezésének határideje az öt­éves terv vége. A Gelence — I­llyefalva — Bereck három­szöget felölelő munkálatokat két, egymást követő szakasz­ban végezzük. Az első szakasz munkálatainak határideje 1973 vége. Ezek a munkálatok a Feketeügy vízgyűjtő meden­céjének rendezését (a talajvíz szintjének és ezzel a talaj ned­vességtartalmának csökkenté­sét), valamint a Feketeügybe ömlő kisebb hegyi patakok és változó hozamú vízlevezető ár­kok szabályozását ölelik fel. A m­unkálatok második szakaszá­nak gerincét a Feketeügy sza­bályozása képezi. Határidő­­ 1975. Az ötéves terv végéig te­hát gyökeresen megváltozik a Feketeügy egész medencéjének arculata“ — mondotta befeje­­zésül Rusu Teodor. BÉKÁK PARADICSOMÁBÓL — TERMŐFÖLD Ezekről a változásokról a je­lenlegi munkálatok is képet ad­hatnak. Olyan területek ke­rülnek át rövidesen a mező­gazdasági termelésbe, melyek ősidők óta békák és vízinövé­nyek pardicsomaként ismere­tesek. „Az, aki ezeket a területeket nem ismerte a kiszárítás és a patakocskák szabályozása előtt, nem is alkothat fogalmat ma­gának a változásokról — tájé­koztatott Clinciu Dumitru mér­nök, a munkatelepek főmér­nöke.­­ Természetesen, ezek a földterületek nem válnak csu­pán a vízlevezetés révén me­zőgazdasági területekké, ahhoz fel kell szántani őket, gyöke­resen meg kell változtatni a talaj vegyi összetételét, a nö­­­vénystruktúrát, de a legnehe­zebb és a legfontosabb lépést) most tesszük meg“. S hogy tényleg nehéz mun­kálatokról van szó, arról a helyszínen bárki meggyőződ­het. A nedves, bizonytalan ta­laj mindegyre elsüllyedéssel fenyegeti a rendkívüli súlyos talajmozgató gépeket. Ottlétem,­kár éppen egy elsüllyedt bull­dózer vontatásával vesződtek. BÍRÓ BÉLA (folytatása a 4. oldalon)

Next