Megyei Tükör, 1972. november (5. évfolyam, 784-809. szám)

1972-11-01 / 784. szám

I PÁRTÉLET — ....— A gépek mellett emberek állnak (folytatás az első oldalról) Érdemes azonban megnézni az érem másik oldalát is, még­pedig a puszta számadatok mögött meghúzódó embert, a szép eredmények eléréséért közvetlenül izzadó, fáradozó dolgozót. Őszintén megvallva, jólesett volna többet, sokkal többet hallani a gépek kiszol­gálóiról, a nyersanyagok elő­készítőiről ,a tökéletesebb mű­szaki eljárások kidolgozóiról, tehát azokról, akiknek tevé­kenységétől végeredményben elsődlegesen függ, hogy hónap végén milyen számadatokat je­lenthetnek a felettes szervek­nek. Mert azok a százon felüli százalékok nem maguktól te­remtődnek meg, a terven felüli méter fonal, négyzetméter szö­vet az emberektől is „terven" felüli­ erőfeszítést igényel. Persze, nem azt állítom, hogy ezek a kérdések nem kerültek szóba. S az is igaz, hogy na­gyobb teret kellett szentelni a termelési eredmények megvita­tására. Valamennyivel több he­lyet lehetett volna azonban fordítani az emberek élet- és munkakörülményeinek egy­máshoz való viszonyulásának, munkások és mérnökök, techni­kusok közötti kapcsolatoknak a megvitatására is. Mintha sokkal több és megszívlelen­dőbb megjegyzés elhangzott volna ezzel kapcsolatosan az alapszervezeti közgyűléseken... A konferencián — a beszá­molóban és a hozzászólások­ban egyaránt — sokat, nagyon sokat beszéltek a fiatalokról. Sajnos, kevés kivételtől elte­kintve, eléggé elmarasztalóan. Vajon valóban ilyen lenne a textilgyári ifjúság ? Vajon nem bíznak eléggé bennük, avagy nem ismerik eléggé problémái­kat ? Megnyugtatásképpen hadd említsük meg, hogy azért az alkalmazottak jó részét a fiatalok teszik ki, ilyenformán tehát ők is oroszl­nrészt vál­lalnak a tervmutatószámok tel­jesítéséből. Nem, egyáltalán nem célunk azok mellé állni, akik elhanyagolják feladatai­kat. Azt viszont kissé túlzás­nak tartjuk, hogy az idősebbek — itt a hozzászólókra gondolv­­ók — annyira elítéljék a fiata­lokat. Való igaz, sokat kell velük foglalkozni, tanításra, ta­­n­ácsokra, példaképekre van szükségük. Megkapják-e mind­ezt a pártszervezettől, a koro­sabbaktól ? Az egyik felszólaló — az idő­sebbek közül — helyesen je­gyezte meg, hogy sokkal töb­bet kell foglalkozniuk az ifjú­sággal, nemcsak a gépek mel­letti munka elvégzésében, ha­nem a gyáron kívüli életük irányításában is. Nem lehet mindegy, hogy a gyár legfia­talabb alkalmazottai hol és mi­vel töltik szabad idejüket, mert ez nyilvánvalóan a termelő­munkát is pozitívan vagy ne­gatívan­­befolyásolhatja. Talán több szót érdemelt volna a szakmai továbbképzés, egyáltalán a továbbtanulás problémája. Említették, hogy a tervüket nem teljesítők — ha­vonta átlagosan 21 százalék — között sok az ifjú, főleg a szú­­vóüzemből, s elsősorban azért, mert nem helyeztek kellő hangsúlyt a szakképesítésre. A pártbizottságnak erre koráb­ban fel kellett volna figyelnie, illetve, ha ismerte a helyzetet, feltétlenül intézkednie kellett volna a szakképesítés tökélete­sebb megszervezéséért. Jó lett volna azt is megtudni, a kon­ferencia tudomására hozni, hogy a gyár fiataljai közül hányan folytatják tanulmányai­kat s ezeknek milyen támoga­tást nyújt az adminisztratív ve­zetőség, a pártbizottság. Köz­tudott, hogy a gyár kiváló műszaki gárdájából elég sokan az esti Hzeum elvégzése után szerezték meg diplomájukat. Vajon nem lehetne felmé­rést végezni, hogy az utób­bi időben ebből a szem­pontból történt-e előlépés, változás ? Már csak azért is, mert tudtunkkal az esti lí­ceumba járó munkások java­része az érettségi diploma megszerzése után otthagyja a gépet, s hivatalnoki munkát keres magának. Nyilván, az ismeretszínvonal, a termelé­kenység emelése szempontjá­ból nem mindegy, hogy milyen végzettségű emberek állnak a­­ fonó- vagy a szövőgépek mel­lett. Ennek a kérdésnek az is­merete népszerűsítése tehát nem kerülheti el a pártbizott­ság figyelmét. Mint ahogy az adminisztratív vezetőség sem lehet közömbös az iránt, hogy miyen felkészültségű, mennyi­re művelt emberekkel vá­g neki az ötéves terv négy és fél év alatti teljesítésének. Szokták mondani, hogy a textilgyárban dolgozni rangot, dicsőséget jelent a sepsiszent­­györgyiek szemében. Ez való­ban így igaz. Bizonyíték rá azoknak a nagy száma, akik ezt a mesterséget választják maguknak. Mégis feltűnően sokan fordulnak itt meg s elég sokan felmondással távoznak. A jelentés vetette fel a prob­lémát, anélkül azonban, hogy a jelenségre magyarázatot is próbált volna adni. Lehet, hogy a kialakult, összeszokott kö­zösség fogadja be nehezen az újakat, az is lehet, hogy ezek nem tudnak belesz­okni a szi­gorú munkafegyelembe. Ha így van, akkor a nevelőtevékeny­­ségben kell a hibát keresni. Viszont egy másik feltételezés is ide kívánkozik : nem minden részlegen optimálisak a mun­kakörülmények. Sajnos, erre példát éppen eleget idéztek az alapszervezeti gyűlések és a konferencia résztvevői. Nem arról van szó, hogy a gyár vezetősége elhanyagolja ennek a problémának a megoldását, viszont egyes esetekben­­­ be­avatkozásnak sokkal operatí­vabbnak, hatékonyabbnak kel­lene lennie. Többen érintették az egye­temről nemrég kikerült fiatal mérnökök helyzetét, a munká­hoz, a gyárhoz, a párt- és KISZ-szervezethez való viszo­nyulásukat. A róluk festett kép egyáltalán nem megnym­tató. Úgy néz ki, mintha a közép­­vagy idősebb korosztályhoz tartozó műszakiak szorgalma, újító kedve nem hatna rájuk serkentőleg. Közömbösek kü­lönösen olyan esetekben ami­kor valamilyen közösségi mun­kát kell elvégezniük. Ezeknek a megmozgatása, a holtpontról való kilendítése szintén a párt­­bizottság feladatai közé tarto­zik. Miért ne bizonyíthatnának már most, kinevezésük után két-három évvel ? Újításra váró technológiai folyamat elég van a so­rban, a maga­­sabb képzettséget követelő megoldások igénye mindenikü­ket kell, hogy serkentse az al­kotó munkára. Erre azonban csak az képes, aki lelkesedés­sel, a szakmája iránti kellő sze­retettel, mások - függetlenül attól, hogy egyszerű munkás vagy mérnök, KISZ-titkár vagy mester az illető­­ iránti tisz­tlettel fog hozzá feladatai el­v­égzéséhez, a főiskolán elsajá­tított elméleti és gyakorlati is­meretek kamatoztatásához. És persze, a fegyelem — minden­féle — rájuk is éppúgy vonat­kozik, mint a többi alkalma­zottra. Végezetül még egy kérdést szeretnénk felvetni: a munka­termelékenység problém­á­ját. Nem azért, mintha rosszul áll­nának ezzel a textilgyáriak. Sőt előirányzataikat ezen a té­ren is jóval túlszárnyalták, 104,4 százalékban teljesítették, és évről évre, hónapról hónap­ra emelkedő tendenciát mo ad. Ahhoz viszont, hogy a terme­­lésfokoz­ás terén való elképze­léseiket végre is hajtsák, a termelékenységet még tovább kell növelniük. Tartalékok, erőforrások állnak ehhez a ren­delkezésükre, csak rendre fel kell tárni, hasznosítani azokat. A gépkihasználási és az embe­ri erő, hozzáértés hasznosításá­nak foka még mindig nem érte el azt a szintet, amelyet a megnövekedett, az ötéves terv fél évvel hamarabbi teljesítésé­ből sz­ámazó megsokszorozó­dó tennivalók megkövetelnek. Maga az a tény, hogy például 1974-ben a munkatermelékeny­­ségnek 13 százalékkal kell na­gyobbnak lennie az 1973-as eredménynél, minden eszköz — emberi és gépi — mozgósítását szükségelteti. Ebben a mozgó­sításban pedig a pártszervezet­nek, a pártbizottságnak kell az élen haladnia. Minden szinten — tehát a műhelyekben is — biztosítaniuk kell a párt veze­tő szerepének növekedését, megnyilvánul­sát, ezáltal pedig az erőfeszítések összefogását, a munka- és pártfegyelem szigo­rú betartását a szüntelen fejlő­dés, előrelépés igényének el­mélyítését. Neagul Silvia, a Localprod helyiipari vállalat varrodá­jának élmunkásnője Küszöbön a szakszervezeti csoportválasztások • November végéig befeje­ződnek a szakszervezeti cso­port- és osztálybizottsági be­számoló és választási közgyű­lések Ezek arra hivatottak hogy felelősségérzettel tár­gyalják meg azokat a mozgó­sító feladatokat amelyeket a munkaközösségeknek kell megvalósítaniuk az ötéves terv határidő előtti teljesítése érdekében. A leghatékonyabb intézkedéseket kell foganato­sítaniuk a munkatermelé­kenység emeléséért, hogy a legmegfelelőbb munkafeltéte­­lek megteremtését kezdemé­nyezzék, érdemben méltányol­­­ják azokat, akik mindent megtesznek a termelési fel­adatok pél­ás teljesítéséért A szakszervezeti osztálybi­­zottságoknak, ez alkalommal, elemezniük kell azt, hogy az utolsó választás óta milyen mértékben sikerült irányítani­uk a szakszervezeti csoportok tevékenységét. Az elemzés so­rán, a jövőre nézve, olyan in­tézkedéseket kell kitűzniük amelyek hivatottak előmozdí­tani a szocialista versenyek megszervezéséhez való hozzá­járulást, olyan gyümölcsöző ha­tású csoportközgyűlsek meg­tartását, amelyek hozzájárul­nak a termelési folyamat ál­landó fejlesztéséhez, biztosíta­niuk kell az összes alkalma­zottak bevonását a szakszer­vezeti mozgalomba, a meg­felelő kulturális­ nevelési és sporttevékenység kifejtését stb A beszámoló és választási közgyűlés jó alkalom arra, hogy minden munkaközösségi tag szakképesítését megvitas­sák, és javaslatot terjessze­nek elő az egységek vezetősé­geinek ennek fejlesztése ér­dekében. Szükséges, hogy mind a szakszervezeti csopor­tokban, mind az osztálybi­­zottságokban bíráló és ön­bí­ráló szellemben elemezzék a hiányosságokat, főképpen a nyersanyagokkal való ellátást amelyek negatív módon befo­lyásolták a termelést. A gaz­dasági kérdésekkel egyidejű­­leg figyelmet kell szentelni a szakszervezeti tevékenység más területeire is, mint pél­dául a munkabiztonsági mű­szaki normák tiszteletben tar­tására, a szakmai betegségek megelőzésére, a figyelemnek ki kell terjednie továbbá a termékek minőségére, a fo­gyasztási javak gyártásával kapcsolatban pedig a víz, le­vegő és talaj szennyeződésé­nek megakadályozására. A szakszervezeti csoportnak mint a vállalat vagy intéz­mény munkaközössége sejtjé­­nek, más kérdéseket is napi­rendre kell tűznie (a ta­goknak a szocialista etika és méltányosság szellemében va­ló nevelését, a politikai és ideológiai színvonal emelésé­nek szükségességét stb ). Ezeken a gyűlteken meg­vitathatják azt is, hogy a munkaközösség vagy annak egyes tagjai hogyan viszo­nyulnak a különböző közössé­gi ügyekhez, hazafias munká­hoz. A szakszervezeti csoportok beszámoló és választási köz­­gyűléseit megelőzően meg kell vizsgálni, hogy az egyes csoportok jelenlegi szervezése megfelel-e annak az elvnek és helyes gyakorlatnak, a­mely szerint a munkahelyek­hez kell igazodniuk, ne ölel­jenek fel több váltást i t. Ebben az időszakb­a­n..ver­mét kell szen­tel­ni a beszámo­ló megfelelő összeállítására, a­­mely a szakszervezeti csoport működésének hűséges tükre legyen, és szolgáltasson kellő alapot a gyümölcsöző viták­hoz Szükséges kiértékelni a csoport vezetősége és az osz­­tálybizottság tagj­ának tevé­kenységét. azt, hogy meg­bízatásuknak milyen mérték­ben tettek eleget Az olyan helyeken ahol már léteznek és ahol meg is maradnak a szakszervezeti osztályszervezetek, fordítsa­nak figyelmet arra hogy a szakszervezeti csoportgyűlé­seken jelöljék ki azokat, a­­kiket majd az osztálybizott­­ság tagjának javasolnak. Ez ott is érvényes, ahol új szak­szervezetet vagy pedig új te­rületi tanácsot létesítenek (pl Balóton). BATTERNAY TIBOR Kovászna megye szakszerve­zeti tanácsának elnöke . Hazai krónika BUKARESTI HÍREK • Az Akadémiai Könyvtár kézirata osztálya bemutatja a nagyközönségnek fe­lbecsülhe­­tetlen tudományos ér­tékű ősnyomtatványait. • Az Akadémia környezet­­védelmi bizottsága előadtó so­rozatot kezdeményezett a c­­vegének a belső égésű m­­oto­rok okozta szennyeződéséről. A bizottság felhívta az ország intézményeit, üzemeit és g. sz­ jait, küldjenek hallgatók, az előadássorozat látogatása­­i. • A Dallas teremben négy közönségsikere van a 80 éves Nicolae Cernát hírneves fa­faragó kiállításának. • A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom közelgő év­fordulója alkalmibból a fővá­rosban megkezdődött a ha­gyományos szovjet filmfesztivi­vál. • A Központi Egyetemi­­ Könyvtár előcsarnokában meg­­­­nyílt a legeredetibb fővárosi ki­állítás. A természet által kü­lönlegesen modellált maldá­­restei-i kövek a modern szob­rászat műalkotásaira emlé­keztetnek. • A K­épzőművészeti Mú­zeumban megnyílt az expresz­­sz­ion­ista műalkotások kiállí­tása. A stílus legjelentősebb képviselőinek alkotásaiból ál­ló gyűjtemény a stuttgarti ál­lami képcsarnok tulajdona. • A fővárosi kiállítóter­mek programján két esemény szerepel : Costel Badea­­ szob­rász tárlatának megnyitása, valamint Silvan Ionescu gra­fikusnak a Simeza teremben megnyílt karikatúra-kiállí­­tása. Badea szoboralakzatai igen alkalmasak az ipari sok­szorosításra. • A főváros első számú ze­nei eseménye a Beetn­oven­­szimfóniák hangvers­en­­­­k­­lusának megnyitása a Fi­­mon Atheneumban. A halhat­­­ó zeneszerző legismertebb mű­veit a George Enescu Fam­e­­mónia adja elő Mircea Cris­­tescu vezényletével. • Teodor Dan az Orizont képcsarnokban mutatja be gazdág motívuma és nogy •E­­redetiségre valló hímzett fali­szőnyegeit. • Fővárosunk központjában megnyílt a bemutató üzlet, amelyben a Republica Gy­r mutat­ja be a szőrmed­ivat új­donságait. • A Calea Victoriei-en lévő Farmec illatszertár a Macul Roşu gyár tíz új termékével lép a közönség elé. A 41. nem­zetközi vásáron nagy sikert arató új cikkek között meg­említjük a púdereket, kölni­vizet, a Helena Rubinstein és Binella típusú rúzsok­­it és arckrémeket. • A Royal Shake­seare Company előadásai ut­án a színházi közönség n mv ér­­deklődéssel várja a Mosz­­szovjet színiegyütt''` »'mdég­­szereplését a fővár­ob­a. • A divatház m­ ’ins épületében megnyílt az ország legkorszerűbb kozmetikai in­tézete. Vezetője Ralit­a Nicu­­lescu, a Facultatée des sors esthetiques de France diplo­májával rendelkező kozmeti­­kusnő. • A Modern­ Cl­ubben ka­pott hajlékot a műkedvelő képzőművészek első kiállítá­sa. A sok szép festmény és szobor között is kiválik a leg­fiatalabb bukaresti képzőmű­vész, a még tanuló Marian Pintoiu alkotása. • A bukaresti nagy zenei események között még meg kell említenünk a nemzetközi zene­versenyek nyerteseinek hangverseny-ciklusát a Ro­mán Atheneumban.

Next