Megyei Tükör, 1973. május (6. évfolyam, 937-963. szám)
1973-05-29 / 961. szám
L.U VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK 1 .gyel .~......t. TŰKOROZÁS AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA • • 961. szám 1973. május 29., KEDD VI ÉVFOLYAM : ARA 30 BÁNI 23 XXIX A szocialista munkaverseny hívei Az erdővidéki bányászok sikerei Erdővidék szorgalmas bányászai május 25-én teljesítették öthavi tervfeladataikat. Így tehát már hatnapos ,előnyt" szereztek a tervfeladatok teljesítésében. A hónap végéig terven felül 19 000 tonna szenet adnak a népgazdaságnak ami azt jelenti, hogy összteremelési tervüket 2 200 000 lejjel, árutermelési tervüket pedig 2 250 000 lejjel teljesítik tt. A köpeci bányavállalat jelentős sikereket ért el az anyagtakarékosság terén is. Az év első öt hónapjában 180 köbméter bányafát takarítottak meg, mindenekelőtt a fémhúrozat kiszélesítésével, a fémszerkezetek újrahasználatával, megtakarított bányafával csaknem 15 000 tonna szenet termelhetnek ki. A köpeci bányavállalat munkacsoportjának legnagyobb folytatása a 3. oldalon) A tervfeladatok határidő előtti teljesítésével küszüntsük augusztus 23-át 185 nappal határidő előtt teljesítjük az ötéves tervet Nem békültnk meg a lemaradással A kovásznál fafeldolgozó vállalat terven felüli munkavállalásának értéke 3 millió lejre rúg ebben az esztendőben. Az eltelt több mint négy, sőt közel öt hónap alatt azonban mindebből semmit sem valósítottak meg, mi több, az előirányzott gazdasági mutatókat sem érték el : az össztermelési tervvel szemben 900, az árutermelésivel 400 ezer lejjel maradtak le az év első harmadában. Mindenképpen komoly problémát jelent ez a vállalat számára, s hogy ismét a rendes kerékvágásba zökkenjen, nagy erőfeszítésekre, a vezetőség és az illetékes minisztérium hatékony és mielőbbi intézkedéseire van, és lesz szükség, hiszen a tét nem kisebb, mint az ötéves terv határidő előtti teljesítése, ami nagymértékben függ az idén elért eredményektől. De nézzük meg közelebbről, mi is okozta a több százezer lej értékű lemaradást ? A bútorgyártás ütemességét gátló két legfontosabb tényező —Ucu Teodor vállalatigazgató és Bariba István főmérnök egybehangzó véleménye szerint — a hiányos anyagellátáshoz fűződik. — Több, mint biztos — mondotta a vállalat igazgatója —, hogy Brassó és a mi részünkre jóváhagynák 15 tonna lakk behozatalát, ami nélkül további helyben topogásra lennénk ítélve. Időközben, persze, próbálkoztunk az ország más vállalatainál is a beszerzésével, de sikertelenül. Kénytelenek vagyunk tehát a kilátásba helyezett 15 tonnás tételből ránk eső részre alapozni, de végső megoldást az sem jelent majd. Nem, mert ha most megkérdezné, hogy mihez kezdünk, amikor elfogy, nem tudnék rá megnyugtató, számunkra megnyugtató választ adni. ACS PÁL (folytatása a 3. oldalon) Sürgős tennivalók a szántóföldeken A megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek ségében, főleg ott, ahol a többvetést időben befejezték, a növényápolással is jól haladnak, így végeztek 9 ezer hektár burgonya első gépi kapálásával és 2 ezer hektár második kapálásával. Fel és kézzel Ugyanakkor gép3 000, illetve 3 100 hektár répát kapáltak meg. A következő napokban fokozni kell a burgonya- és a répakapálás illemét, ebből a célból az összes emberi és gépi erőket mozgósítanunk kell. Egyes termelőszövetkezetek, mint Zabola, Illyefalva, Pólyán és mások, még mindig nagy kiterjedésű területen nem vetették el a takarmánynövényeket. A következő napokban be kell fejezni ezt a munkálatot, hisz minden nap késés érezhetően érinti a termést. A kedvező időjárás és a növények állapota lejtővé teszi az évelő takarmányféleségek és a ló kaszálását, különösen a lankás részeken. E munkálatnál feltétlenül használni kell a rendelkezésre álló gépi eszközöket. Szükséges, hogy minden termelőszövetkezetben és állami gazdaságban fordítsanak fokozott figyelmet a tervezett tej- és húsmennyiség leadására. Mind a termelőszövetkezeti vezetőségek, mind pedig a községi pártbizottságok figyelmének központjában kell állnia annak a kezdeményezésnek, amely az eddig kihasználatlanul heverő földterületek hasznosításával kapcsolatos. Minden olyan területet fel kell számolni, különösképpen pedig a felesleges utakat, istállók és épületek közötti részeket, a(folytatása a 3. oldalon) Nicolae Ceaușescu elvtárs jelenlétében ünnepélyesen kitüntették a külügyminisztert Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke, hétfőn délután a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend I. fokozatával tüntette ki George Macovescu elvtársat, az RKP Központi Bizottságának tagját, az ország külügyminiszterét hosszas és gyümölcsöző tevékenységéért, munkásmozgalmi a Román Kommunista Párt szocialista építési politikájának megvalósításához való hozzájárulásáért, 60. születésnapja alkalmából. Az ünnepségen részt vettek a következő elvtársak : Ion Gheorghe Maurer, Manea Mänescu, Gheorghe Pană, Hie Verdef. Cornel Burtică, Ștefan (folytatása a 6. oldalon) A párt- és államvezetőség nevében szeretném üdvözölni Macovescu elvtársat 60. születésnapja és Románia Szocialista Köztársaság e magas érdemrendjével történt kitüntetése alkalmából. Macovescu elvtárs persze, még nem idős, de ezekben az években intenzív munkásságot fejtett ki, az illegalitásban jelentősen hozzájárult a romániai forradalmi harchoz, később, a szocialista építés éveiben fontos szerepet kapott főként a nemzetközi politika terén. A magas kitüntetés magas elismerése Macovescu elvtárs #* években kifejtett munkásságának. De, amint mondani szokás, a magas elismerés egyben kötelez is, további kötelezettségeket ró Macovescu elvtársra, mint külügyminiszterre. Tekintettel országunk nemzetközi politikájára, a nemzetközi élet sokrétű problémáira, elmondhatjuk, a jövőben is intenzív munkára lesz szükség hogy e téren is példásan ahhoz, valóra váltsuk Románia politikáját, fejlesszük a nemzetközi kapcsolatokat, erősítsük e(folytatása a 6. oldalon) Nicolae Ceaușescu elvtárs beszéde NICOLAE CEAUȘESCU, az Államtanács elnöke hivatalos látogatást tesz Németország szövetségi KÖZTÁRSASAGHAN Dr. Gustav W. Sleinemann-nak, Németország Szövetségi Köztársaság szövetségi elnökének és Heinemann asszonynak a meghívására, Nicolae Ceaușescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Elena Ceaușescu elvtársnővel együtt 1973. június •ifi. és 29. között hivatalos látogatást tesz Németország Szövetségi Köztársaságban. A tenyérnyi föld is teremjen A párt kezdeményezésére nálunk is az egész megyét átfogó mozgalom indult az eddig megműveletlen legkisebb földterület hasznosításáért. Kérdezhetné bárki, hogy nálunk, ahol olyan sokat adunk a mezőgazdaság állandó és sokoldalú fejlesztésére, vannak még kihasználatlan földterületek ? Igen, vannak. Ne gondoljunk persze egy régben meghúzódó tíz-száz hektárokra, hanem ennél sokkal kisebb parcellákra, amit eddig esetleg nem számítottunk, illetve nem tartottunk nyilván, mint mezőgazdasági földterületet. Gondoljunk csak termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink istállói, gazdasági épületei közötti földsávokra, termőföldek végeire, mezei útjaink széleire, amelyek évekig kihasználatlanul hevertek. Nos, adjuk csak össze ezeket a területecskéket és bizony, községi, nem beszélve megyei összesítésben, kiadják a tíz, esetleg több tíz hektárokat. Ezeknek a földterületeknek most folyik a pontos felmérése. De a felmérésen túl, több gazdaságban — a pari kezdeményezésének mozgósító jellegét bizonyítandó — már beleakasztották az ekét ezekbe a kihasználatlan területekbe. Mert igaz ugyan, hogy nem szerepelnek a mezőgazdasági nyilvántartásban, de azért ezek a kis földsávok befogadják mondjuk, a hereis vagy a lucernamagot, és bő termést is adhatnak. Vagy nem szerepelnek gazdaságaink egyes esetekben hektárnyi (vagy még több) nagyságú udvarai és környéke sem mezőgazdasági nyilvántartásban, de azért abból is a fölösleges részt bevethetjük, mondjuk, takarmánynövénnyel. Gondoljuk, gazdaságaink nem fognak várni külön utasításra. A minden talpalatnyi föld hasznosítására irányuló mozgalom, reméljük, kedvező visszhangra talál a falusi lakosság körében is. Mert bizony a magánházak környékén is akad kihasználatlan földterület. Gondoljunk csak a ház és a kertek előtti területekre, a magánudvarok környékére és kertvégekre. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egykori nagy gazdasági udvaroknak is már nincs meg a régi bizony szerepük, hasznosítsuk azokból is, amire nincs szükség. A háztáji állattartás fellendülése, a zöldség iránti kereslet húzódása, tehát az egyéni faés közös érdek egyaránt azt diktálja : ne hagyjunk házunk körül kihasználatlanul egy tenyérnyi földet sem. Így válaszolhatunk érdemben az egész országot átfogó kezdeményezésre. Ágoston sÁndob