Megyei Tükör, 1974. március (7. évfolyam, 1196-1220. szám)

1974-03-28 / 1218. szám

Tisztelt elvtársak ! Központi Bizottságunk plenáris ülése rendkívül jelentős kérdéseket vitatott meg a párt és az állam tevékenysége, a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlődése, főként pedig egész népünk anyagi és szellemi életszínvonalának emelkedése szempontjából. Szervezési természetű határozatok elfogadásával kezdtük. Határozatot hoztunk a párt Szervezeti Szabályzatának módosításáról, abból a célból, hogy biztosítsuk a párt- és az állami szervek jobb működését, kiküszöböljünk bizonyos párhuzamosságokat tevékenységünkből, egyszerűsítsük a szervezési felépítést. Ez minden bizonnyal pozitívan utat ki az egész vezető munkára mind párt-, mind pedig állami vonalon. Ugyanakkor az elfogadott határozatok révén nagyobb rendet teremtünk a plériumok között, az egész tevékenység kezelését biztosító szerv, a Végrehajtó Bizottság szerepével kapcsolatos szervezeti szabályzati előírások tiszteletben tartása terén, kiküszöbölve az ilyen irányban mutatkozott bizonyos hiányosságokat, párhuzamosságokat és átfedéseket. Ezek az, intézkedések kétségtelenül növelik a Végrehajtó Bizottság szerepét és jelentőségét az egész p.i.e. gazdasági és állami tevékenység kinyitásában. Az Állandó Büró megalakítása amely ezúttal a párt és az állami tevékenység alapszektorainak vezető kádereiből áll, biztosítani fogja a jobb korrelációt a különböző tevékenységi szektorok között, ezek operatív egybehangolását és eglységes irányítását, kiküszöbölve párhuzamosságokat és felesleges üléseket. A ma elfogadott elvek alapján létesített büro feladata érdemileg javítani a vezető tevékenységet, gyorsan megoldani az előttünk felmerülő sokrétű és kompuy problémákat. Mindezeket az intézkedéseket az kell hogy kövesse, hogy növekedjék a párt állami káderek munka iránti felelősége az összes tevékenységi szektorokban. A foganatosított szervezési intézkedések nyomán minden egyes párt- és állami aktivistának meg kell értenie, hogy a rá bízott tisztségben vagy tisztségekben köteles a leghatározottabban, magas fokú felelősségtudattal tevékenykedni a párt általános irányvonalának töretlen megvalósításáért, a párttól kapott feladatok teljesítéséért. Mindezekből kiindulva, az eredmény kétségtelenül, a párt politikai vezető szerepének még erőteljesebb növekedése kell hogy legyen minden tevékenységi területen. Mint ismeretes, mindig abból indultunk , hogy a szervezési formák mintsem egyszer s mindenkorra megállapítva, hogy azoknak meg kell felelniük is feladatoknak és a szakaszoknak, amelyekben kifejtjük a párt és az állam szervező és vezető tevékenységét. Ezért meg kell értenünk, hogy a szervezési formák, a szervezeti struktúrák és a munkamódszerek javítása állandó szükségesség és feladat. Mindig abból a követelményből kell kiindulnunk, hogy minél jobb körülmények között biztosítanunk kell pártunk és államunk, a néptömegek, az egész nép erőfeszítéseit az ország sokoldalú fejlesztésére irányuló pártpolitika megvalósításában. Ami az alkotmánymódosítását illeti, mint már rámutattak, szükségessé vált az eddigi tapasztalat és gyakorlat folytán. Ily módon törvényes formát adunk az élet által megkövetelt realitásoknak, egyes olyan gyakorlatoknak, amelyek beigazolták hasznosságukat és szükségességüket, biztosítva államszervezetünk jobb működését központi szinten és minden szinten. A plénum úgyszintén számos intézkedést határozott el annak érdekében, hogy a párt erőit jobban elossza a különböző tevékenységi szektorokban. Ami a miniszterelnöki tisztséget illeti, mint mai délelőtt már rámutattak, a változást az váltotta ki, hogy jóváhagyták Maurer elvtárs nyugdíjazási kérését, egészségi állapota és előrehaladott kora folytán. A ma eszközölt változtatások közül sokat azonban az is szükségessé tett, hogy meg kellett valósítani a munka jobb átfogását minden szektorban — mindenképpen ezeknek meg kellett történniük. Ami a Központi Bizottság plénumának azt a határozatát illeti, hogy ajánlja a Nagy Nemzetgyűlésnek Románia Szocialista Köztársaság elnökévé való megválasztásomat, szeretném biztosítani a plénumot, az egész pártot, az egész népet, hogy minden erőmet a szocializmus és a kommunizmus ügyének szolgálatába állítom hazánkban, népünk jóléte és boldogsága érdekeinek szolgálatába. Mindent megteszek, hogy hozzájáruljak az egész, munkaközösséggel, az egész Központi Bizottsággal, az egész párttal és néppel együtt a szocialista Románia sokoldalú fejlesztésére irányuló politika megvalósításához, Románia nemzetközi helyzetének erősítéséhez, a béke és a nemzetek közötti együttműködés ügyéhez való hozzájárulása növeléséhez. Tisztelteltársak ! A plenáris ülés ma megvitatta társadalmunk egyik legfontosabb törvényét, mégpedig azt, amelynek szerepe új alapra helyezi a munka javadalmazását. Mint ismeretes, csaknem hat esztendeje folytatjuk az új javadalmazási rendszer kikísérletezését. Ezekben az években számos módosítás történt, sok javításra került sor; következésképpen az eredeti tervezethez képest a jelenlegi javaslatok olyan elvszerű javításokat tartalmaznak, amelyek gyökeresen módosították a tervezetet. Először is: a tervezet javasolja, hogy mondjunk le a bérezés fogalmáról és vezessünk be egy, az új termelési viszonyokat tükröző új fogalmat. Szükségesnek tartottuk ezt a módosítást végrehajtani, minthogy a bérezés fogalma tulajdonképpen a kizsákmányolásra, a termelőeszközök magántulajdonának létére épülő régi termelési viszonyokat tükrözi. Országunkban, akárcsak az összes szocialista országokban, a dolgozók köztudomásúlag a termelőeszközök uraivá váltak, új termelési viszonyokat honosítottak meg. Ezt tekintetbe kell vennnünk és olyan új fogalmakat kell elfogadnunk, amelyek a lehetőséghez mérten tükrözik a bekövetkezett változásokat. Az új javadalmazási törvénynek tükröznie kell az országunkban bekövetkezett forradalmi változásokat, a dolgozók új minőségét, nevezetesen azt, hogy egyidejűleg az összes anyagi javak tulajdonosai és termelői. A munkajavadalmazás fogalmának bevezetése nagy elvi és gyakorlati jelentőségű. E fogalomnak segédkeznie kell a társadalmi tulajdonnal, a termelőeszközökkel szembeni állásponttal kapcsolatos bizonyos régi mentalitások felszámolásában, amely mentalitások a régi termelési viszonyokból, a munkáltatók és a dolgozók, a kapitalisták és a munkások közötti kapcsolatok régi rendszeréből származnak. E fogalomnak hozzá kell járulnia a társadalmi tulajdonnal, a munkával kapcsolatos új magatartás fejlesztéséhez. A dolgozók, az anyagi javak termelői mint a termelőeszközök tulajdonosai figyelembe kell hogy vegyék, hogy közvetlen jövedelmeik biztosítása a termelőerők, az egész társadalom további fejlesztéséhez szükséges pénzügyi és anyagi eszközök biztosításától függ. Meg kell érteni, hogy ez központi probléma minden munkaközösség, minden vállalat, minden dolgozó, hazánk minden honpolgára számára. A törvény másik fő jellemzője, hogy nyomatékosan leszögezi a munka minősége és mennyisége szerinti javadalmazás szocialista elveit, már eleve törvényileg lefekteti, hogy senki sem realizálhat jövedelmet mások munkájának kizsákmányolásából, hogy az egyetlen jövedelmi forrás a szocialista társadalom számára hasznos és szükséges munka. Ebből kiindulva, mindenkit a kifejtett munka mennyiségével és minőségével, a termelőerők fejlesztéséhez, a szocialista társadalom felvirágoztatásához való közvetlen hozzájárulásával arányosan javadalmaznak. Magától értetődő, hogy a javadalmazási alap közvetlenül hozzáfűződik az általános termeléshez, az általunk termelt anyagi javakhoz, a társadalmi termékhez, a nemzeti jövedelemhez, a fogyasztási alap és a fejlesztési alap közötti arányhoz. Mindenki javadalmazásának nagysága csakis közvetlen összefüggésben alakulhat azokkal az általános alapokkal, amelyekkel társadalmunk fejlődésének bizonyos szakaszában rendelkezünk. Ami hangsúlyozásra érdemes, az a következetesség, amellyel törekedtünk és az előterjesztett törvénytervezetben ez meg is valósul a minél jobb egybehangolás biztosítására a nagy jövedelmek és a kis jövedelmek között a méltányosabb javadalmazás megvalósítására. Ezelőtt mintegy 20 évvel, a legkisebb és a legnagyobb jövedelmek közötti arány egy a húszhoz volt, 1965- ben ez az arány egy a tizenkettőhöz volt. A plénum elé terjesztett javaslatok révén ez az arány kisebb lesz, mint egy a hathoz. Ez ama következetes törekvést mutatja, hogy megvalósítsuk az életben a X. kongresszus, az Országos Konferencia határozatait a nagy és a kis jövedelmek közötti méltányosabbó arány létrehozására vonatkozólag. Mint megfigyelhették, ahogy az 1973 novemberi plénumon is megvitattuk, különös figyelmet szenteltünk a kis jövedelmek erőteljesebb növelésére. Különösen az 1973 novemberi plénum határozataival a jövedelmek közötti méltányosabb arám a kis jövedelmek erőteljesebb növelésével hoztuk létre, megvalósítva a nagy jövedelmek megfelelő emelését, de méltányosabbb arányban. A jövedelmek növelésére vonatkozó intézkedésekben elsősorban a fiatalság részesül, mert ő az, aki a tevékenység első éveiben rendszerint a javadalmazási rendszer első fokozatait foglalja el. Ezek az intézkedések tehát kifejezik azt a törekvést, hogy biztosítsák a fiatalságnak a tevékenység első éveiben a jobb anyagi körülményeket, amelyek lehetővé tegyék számára, hogy a társadalmunk rendelkezésére álló jelenlegi lehetőségekhez mérten kezdje meg az életet. Ugyanakkor, gondolom, megfigyelték azokat az intézkedéseket, amelyek révén az első tervezethez viszonyítva, egyszerűsítettük a javadalmazási fokozatokat, csökkentettünk egyes fokozatokat, jobb egyensúlyt létesítettünk különböző kategóriák között, s ezek az intézkedések abból a célból történtek, hogy érdekeltebbé tegyék a dolgozókat a szakképesítés emelésére irányuló erőfeszítésben. Az érdekeltetést meghatározza az a tény, hogy különböző ágakban elég jelentős differenciálódás érhető el a kis fizetések és a nagy fizetések között. Egy nagyobb differenciálódás, úgy vélem, nem ajánlatos. Legyen gondunk arra, hogy ne idézzünk elő újabb aránytalanságot a kis és nagy jövedelmek között. Annak a szükségességéből kell kiindulnunk, hogy megőrizzük a mai feltételek között a méltányos arányt, ne haladjuk azt meg ismét a nagy jövedelmek intenzívebb növelésével. A differenciálást nem lehet úgy megvalósítani, hogy alacsony szinten tartjuk a kis jövedelmeket, és gyorsabban növeljük a nagyobbakat, mert ez megbontaná a kialakított arány egyensúlyát. Tekintetbe kell azonban venni, hogy a törvény előirányozza az akkord, beleértve a globális akkord lehetőségét az összes tevékenységi szektorokban. Ez lehetővé teszi, hogy a fizikai termelés megvalósítása alapján, tehát a termelés növekedése eredményeként, a (folytatása a 2. oldalon) NICOLAE DEMIJESCU elvtárs beszéde az RKP KB plenáris illésén Az Alluustrims Illése 1971. március 27-én, a Köztársasági Palotában ülést tartott az Államtanács, Nicolae Ceaușșescu, az Államtanács elnöke elnökletével. Az Államtanács megvizsgálta és egyhangúlag magáévá tette a Románia Szocialista Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvénytervezetet, amelyet a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága ez év március 26-i plenáris ülésének határozatai alapján dolgoztak ki, és elhatározta, hogy ezt a tervezetet elfogadás végett terjesszék a Nagy Nemzetgyűlés elé. Ugyanakkor az Államtanács egyhangúlag magáévá tette az RKP KB plénumának azt a határozatát, hogy javasolják a Nagy Nemzetgyűlésnek Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára megválasztását Románia Szocialista Köztársaság elnökévé. _ VILÁG PROLETÁRJAi egyesüljetek ! AZ RSZP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 1974. március 21., CSÜTÖRTÖK 1218. szám ÁRA 30 BÁNI Ma 11.15 óra körül a rádió és atelevízió egyenes adással közvetíti a Nagy Nemzetgyűlés Palotájából a Románia Szocialista Köztársaság elnöke megválasztásának szentelt ünnepi ülést.