Megyei Tükör, 1974. április (7. évfolyam, 1222-1246. szám)

1974-04-17 / 1235. szám

hr * EGYEI világ mólét­arjai, egyesüljetek ! TÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Megkezdődött az Interparlamentáris Unit­ó tavaszi ülésszaka NICOLAE CEAUSESCU Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke jelenlétében ked­den megtartották a Nagy Nem­zetgyűlés palotájában az In­terparlamentáris Unió­szi ülésszakának megnyitó túva­ü­­lését. A/, ünnepségen részt vettek a következő elvlársak : Emil Bodnaruș, Gheorghe Cioara. Emil Drăgunescu. Manea Mă no seu. Gheorghe Pana. Du­mitru Popescu Gheorghe Rü­­dulescu, Ștefan Voilor, Cor­­nol Burtică. Mihai Dai ea. -Ște­fan Andrei. Úgyszintén jelen volt a Nagy Nemzetgyűlés több al­elnöki­, az Államtanács titká­ra a külüfgyminiszter, az­ Ál­lamtanács több tagja, nagy­­nemzetgyűlési állandó bizott­ságok elnökei, román közéleti személyiségek. Ott voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai képvi­seletek vezetői. A Nagy Nemzetgyűlés Palo­tájába érkező köztársasági el­nököt szívélyesen köszöntötte G. S. Dili Ilon (India), az In­terparlamentáris Tanács ideig­lenes elnöke és C. J. Derwinski (USA), a tanács alelnöke, P. C. Terenzio, az Interparlamen­táris Unió főtitkára, valamint más politikusok. Valamennyi­en kifejezték meleg hódolatu­kat Románia elnökének. Az ezt követő rövid beszélgetés során Nicolae Ceaus­escu el­nök kijelentette, hogy meg­győződése szerint az Interpar­(felvtolása a 3 oldalon) Teljesítették négyhavi tervüket . A kézdi­vásárhelyi faipari vállalat munkaközössége a megyénkben elsőként jelen­tette, hogy két héttel ha­táridő előtt teljesítette négyhavi tervét ! Külön ö­­röm számunkra, hogy ép­pen a kézdivásárhelyi fa­ipari vállalat az a vállala­tunk, mely az ötéves terv negyedik, a gazdasági haté­konyság esztendejében é­­len jár* a tervfeladatok tel­jesítésében és túlszárnyalá­sában, nemcsak azért, mert megyénk­ legnagyobb társasági alárendeltségű köz­­i­­pari egysége, s mint ilyen, tevékenysége döntő fontos­ságú az ötéves terv 185 nap­­pal határidő előtti teljesíté­sében, hanem azért is, mert a kiváló eredmények arról tanúskodnak, hogy az itt dolgozó munkaközösségnek sikerült felszámolnia a múlt években még meglevő szer­vezési fogyatékosságokat, hogy sikerült megtalálni a­zokat az eszközöket, me­lyekkel az egész megye ed­digi eredményeihez és vál­lalásaihoz méltó sikereket érhetnek el. Szívből kívá­nunk tehát újabb sikereket megyénk szorgalmas faipari dolgozóinak ! A faipari vállalat dolgozói április végéig 8 500 000 * lej­jel teljesítik túl termelési tervüket, ami azt jelenti, hogy lehetőséget teremte­nek nemcsak az évi vállalá­sok teljesítésére, de jelen­tős mértékű túlszárnyalásá­ra is. A tervfeladatok túl­szárnyalása egy­ sor olyan termék terven felüli előállí­tását jelenti, melyek első­rendűen fontosak a nemzet­gazdaság és külkereskedel­münk szempontjából. Töb­bek között 2500 köbméter fenyőfűrészárut, 17 000 köb­méter bükkfűrészárut, 4­200 köbméter fenyőrönköt, 4000 tonna tűzifát, 1700 köbmé­ter épületfát termelnek e hónap végéig terven felül. A kiváló munkasikerek el­éréséhez mindenekelőtt kézdivásárhelyi, baróti, ko­n vásznál kitermelő egységek és a kézdivásárhelyi feldol­gozó egység járult hozzá. Dicséret, elismerés illeti te­hát a vágterek és gatterek dolgozóit. g- SZERI)! VII. ÉVFOLYAM ARA 30 BANI 1235. sz. 1«>74. április 17., Nicolae Ceaușescu elvtársim!*. Románia Szocialista Köztársaság­ elnökének beszéde Hölgyeim és uraim ! Tisztelt hallgatóság ! Tisztelt elvtársak ! Először is szívélyesen üd­vözlöm önöket, az Interparla­mentáris Unió tavaszi üléssza­ka munkálatainak részvevőit, a világ több mint 60 országa politikai életének kiemelkedő személyiségeit, és kifejezem megelégedésemet, hogy Romá­nia látja vendégül ezt a fon­tos nemzetközi értekezletet, kétségtelen, hogy az ülésszak munkálatai, amelyek a jelenle­gi nemzetközi politikai helyzet nagy fontosságú kérdéseit ve­tik fel, hozzájárulnak a köl­csönös jobb megismeréshez, a parlamentek közötti, a részve­vő országok politikai tényezői közötti kontaktusok és kap­csolatok fejlesztéséhez, azok­nak az­ általános erőfeszíté­seknek a fokozásához, ame­lyeknek célja a jobb és igaz­ságosabb világ meghonosítása bolygónkon. Értekezletük célja azoknak a kérdéseknek a megvitatása, amelyek döntő jelentőségűek az államok közötti kapcsola­tok új alapokra való helyezé­se, az uralom és a diktátum, a (folytatása a 2. oldalon) Az állatállomány tervezett mutatóinak teljesít­ése h­azafias kötelesség Sok jót hallottunk a bará­tosi állattenyésztésről. A gaz­daság főmérnökével járva az istállókat, arról győződtünk meg, hogy az elismerő sza­vak valóban helytállóak. Er­ről nemcsak az istállók kör­nyékének példás rendezettsé­ge tanúskodik elsősorban, ha­nem a belső tisztaság is, az állatok gondozása. Bátran el­mondhatjuk, hogy nem sok helyen lehet ilyen tisztán tar­tott és jól takarmányozott ál­latállományt látni. Főleg a hízó állatok részlegén tapasz­talható ez. De így van nem­csak Barátoson, hanem a te­leki farm és a pákéi bri­gád istállóiban is. Nem vitás, hogy mindez az állatgondo­zók munkája körültekintő megszervezésének az eredme- DARÓCZI FERENC (folytatása a­z oldalon) •TEGNAP TUDTUK MEGD­ olgozó asszonyaink több rendbéli kérésének tesz eleget a kisipari termelőszö­vetkezetek megyei szövetsége az­zal, hogy április 15-től új szolgáltatási részleget létesí­tett. A szövetkezet Dumitrn Petriscu utca 10. szám alatti termelési­ irodájában, telefon : 1-16-87, az alábbi szolgáltatá­sok elvégzését vállalja : mo­sás, nagytakarítás, vasalás, parkotlisztítás. Az órabér­i 7 lej 55 báni. (s) arózon vendégszerepel áp­­ris 17-én a Vadrózsák együttes. közkedvelt Az elő­adás a városi, művelődési ott­honban, este 20 órakor kezdő­dik. (v) (folytatása a 8. oldalon) Ismét az ütemességről Minden kétséget kizáróan az idővel folytatott hatalmas ver­seny az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért folyó szo­cialista munkaverseny kulcs­kérdése a termelés ütemessé­gének megvalósítása, mégpedig nem egyszerűen igen. a kapacitások egy valami­átlagához mért ritmus megteremtése, ha­nem a maximális, vagy úgy lehet, az­ optimális paraméte­reken. És nemcsak egyszerű­en a kitűzött cél megvalósítá­sáról van szó, de az ütemesség egyúttal fokmérője is hogy a különböző vállalatok munkakö­zösségek milyen mértékben ér­tékesítik erőforrásaikat, szelle­mi és anyagi tartalékaikat, ör­vendetes dolog, hogy a statisz­tikai igazgatóság április első dekádjában kifejtett tevékeny­ség eredményeinek számbavé­telekor megyénk legnagyobb vállalata esetében arról szá­molhatott be, hogy az optimá­lis ,30 százalékot messze túlha­ladó mértékben teljesítették az időszakra eső tervfeladataikat. Néhány vállalat eredménye, a kézdivásárhelyi faipari válla­lat a szeszgyár, a tejfeldolgo­zó vállalat, keményítőgyár, az Olt textilm­ivek, és még több vállalat eredménye feljogosít arra, hogy a havi terv több nappal határidő előtti teljesí­tésében bízzunk. Annál bosz­­s­antóbb viszont, hogy néhány vállalatunknál nem sikerült nap mint nap ütemesen telje­síteni a tervfeladatokat, és most, a hónap második tiz. nap­jában az elsőben­­­ összehozott“ lemaradást is pótolni kell, hogy majd a hó végi hajrá ne terhelje túl az alkalmazottak, és a gépi felszerelések teherbí­rását. Bosszantó a dolog annál is inkább, mivel legtöbb válla­lat esetében a lemaradást elő­idéző okok között szerepel más vállalatokkal vagy a főválla­­lattal való kapcsolat. A kézdi­vásárhelyi készruhagyár bár átadása óta rendkívül jó ered­mények elérésére volt képes, most mégis elsősorban, mert termelését az ipari központ nem fedte l­e szerződésekkel, egyre többször kerül a lemara­dóstok közé. A lemaradások pótlása pedig minden esetben elsősorban az alkalmazottak túlterhelését vonja maga után. Hasonló a helyzet az autóvilla­mossági gyár esetében is. Csak­hogy itt a lemaradást az egyik testvérvállalatának, a temesvá­ri Electro-Timis-nek a mulasz­tása okozta. S persze nem je­lent megnyugtatást az sem, hogy nem a közvetlen vállala­ti funkciók teljesítésében kap­juk meg a hibát, hanem vállalatoktól többé-kevésbé füg­­­getlen okokban. A lemaradás akkor is lemaradás, ha az o­­kok tőlük teljesen függetle­nek lennének. Éppen ezért úgy véljük, az érdekelt vállalatok­nak a saját belső kérdéseik — a termelés megszervezése, a szerződéses határidők tisztelet­ben tartása stb. — mellett ar­ra kell törekedniük, hogy min­denféle kapcsolatukban rendet, pontosságot, fegyelmet teremt­senek, akár alá-, akár melléren­deltségről legyen szó. Erre gaz­dasági törvénykezésünk mes­­­szemenően megteremti a felté­teleket. KRISTÓF MARTON

Next