Megyei Tükör, 1974. augusztus (7. évfolyam, 1263-1267. szám)

1974-08-02 / 1263. szám

Befejezte m­unkálatat az RKP Központi Bizottságának és Románia Legfelsőbb Ígazd­a­­sági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsának együttes plenáris ülése (folytatás az első oldalról) építése és a kommunizmus romániai épí­tésére való áttérés érdekében. Az RKP KIM plénuma, kidomborítva a programtervezet kidolgozásának rendkí­­vüli jelentőségét, megállapítja. Hogy ez a történelmi jelentőségű dokumentum kifejezi egész nemzetünk létérdekeit, a román szocialista társadalom fejleszté­­­sének, az ország felvirágoztatásának lét­érdekeit, biztos útmutató az összes kom­munisták, az egész nép számára, biztosít­ja azt, hogy az összes dolgozók, a párt vezetésével, egyesítsék erőfeszítéseiket a párt bel- és külpolitikájának megvalósí­tásáért, világos távlatokat és tájékozó­dást nyújt 20—25 éves időszakra, megha­­tározza a Román Kommunista Párt, ama párt általános stratégiáját és taktikai irá­nyait, amelynek fő célja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megterem­tése és a kommunizmus romániai építése feltételeinek létrehozása. A plénum­ hangsúlyozza, hogy a párt­nak a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésére és Románia kommunizmus felé való előrehaladására irányuló programját az jellemzi, hogy al­kotó módon alkalmazza a marxizmus-le­­ninizmus általános igazságait konkrét feltételeihez, szem előtt Románia tartva országunk tapasztalatát, a szocialista épí­tés általános tapasztalatát, a társadalom objektív törvényeit. A plénum­ megítélése szerint a prog­ram mind pártunk, mind általában a szo­­cializmus ügye szempontjából számos nagy elméleti és gyakorlati fontosságú tézist tartalmaz, ami nagy jelentőségű hozzájárulást jelent pártunk, a párt fő­titkára részéről a forradalmi elmélet és gyakorlat gazdagításához. A plénum­ elhatározta, hogy a párt programtervezetét közzéteszik és vitatják a pártszervezetekben és a meg­dol­gozók gyűlésein, majd jóváhagyás végett az RKP XI. kongresszusa elé terjesztik. 2. — Az együttes plenáris ülés kere­tében a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Ta­nácsa egyhangúlag magáévá tette a Ro­mán Kommunista Párt XI. kongresszusa irányelvtervezetét az 1976—1980-as ötéves­­tervre vonatkozólag és Románia gazda­sági-társadalmi fejlesztésének irányvo­nalait az 1981—1990-es időszakra. Az­ irányelvtervezetet megvitatva, a plénum­ megállapította, hogy az 1976—­­ 1980-as ötéves terv előirányzatai összhang­ban vannak a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom megteremtésének és Románia kommunizmus felé való előre­haladásának alapvető célkitűzésével, fo­lyamatosan biztosítva az ipar és a mező­gazdaság, az összes tevékenységi gyors fejlődését, az egész gazdaság ágak ma­gas szintre emelését, a nemzeti jövedelem gyarapítását és ezen az alapon a dolgo­zók anyagi és szellemi jólétének emelését. Az együttes plenáris ülés elhatározta, hogy az irányelvtervezetet közzéteszik, azt széleskörűen megvitatják a komm­u­­nisták, az összes dolgozók, majd jóvá­hagyásra az­ RKP XI. kongresszusa elé terjesztik. 3. — Az együttes plenáris ülésen meg­vitatva a gazdasági-társadalmi fejlesz­tési egységes országos terv tervezetét és Románia Szocialista Köztársaság állami költségvetésének tervezetét az 1975. évre, az RKP KB és a Legfelsőbb Fejlesztési Tanács ezeket egyhangúlag elfogadta, és elhatározta, hogy törvénybe iktatás cél­jából a Nagy Nemzetgyűlés elé terjeszti őket. A plénum­ úgy véli, hogy az 1975. évi állami terv és költségvetés előirányzatai megfelelnek a X. kongresszus és az Or­szágos Konferencia ama orientációinak, amelyek a nemzetgazdaság gyors ütemű fejlesztésére és a dolgozók életszínvona­la szüntelen emelésére vonatkoznak. Az 1975-re megállapított szintek, ütemek és arányok újabb lehetőségeket biztosítanak ahhoz, hogy a munkatermelékenység nö­velése, a termelőkapacitások intenzív ki­használása, az új objektumok idejében és a tervezett műszaki paraméte­rekkel való üzembe helyezése, az összes anyagi és pénzbeli eszközökkel való és­­­szerű gazdálkodás, a termelési költségek csökkentése és a szigorú takarékossági rendszer bevezetése, a gazdasági konyság javítása alapján az egész ható­nép országos vállalása — az ötéves terv ha­táridő előtti teljesítése — teljes mérték­ben megvalósuljon. 4. — A plénum­ egyhangúlag elfogadta a Román Kommunista Párt XI. kongres­­­szusának összehívásáról, napirendjéről és a kongresszuson való képviseleti nor­mákról szóló határozatot, \ határozatot közzéteszik. 5. — Megvitatva azokat a kritériumo­kat, amelyeknek a párt központi és helyi szerveibe javasolt jelölteknek meg kell felelniük, a plénum egyhangúlag elfo­gadta azokat, és kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy biztosítani fogják a legjobb kommunisták megválasztását a munká­sok, parasztok, mérnökök, technikusok és más szakemberek, a kutatási, oktatási, művészeti és kulturális káderek, a párt-, állami, tömeg- és társadalmi szervezeti aktivisták, a fegyveres erők káderei so­raiból. Az igényesség növelése azoknak az erkölcsi-politikai és szakmai tulajdon­­ságai iránt, akiket javasolni fognak meg­­választásra a párt központi és helyi szer­veibe, szoros összhangban van azzal, hogy növelni kell hozzáértésüket az egész te­vékenység szervezésében és vezetésében, annak érdekében, hogy a jelenlegi sza­kasz által felvetett komplex problémákat a követelmények színvonalán oldják meg, minőségileg magasabb szinten érvénye­sítsék a párt vezető szerepét az egész po­litikai-társadalmi életben, a szocialista társadalom építésében. Azokat a kritériumokat, amelyeknek a párt központi és helyi szerveiben javasolt jelölteknek meg kell felelniük, közzéte­szik. ★ A plénum­ elé terjesztett dokumentu­mok megvitatásában felszólaltak a kö­vetkező elvtársak : Gheorghe Cioară, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tag­ja, az RKP Bukarest municípiumi bi­zottságának első titkára, Miu Dobrescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP Suceava megyei bizott­ságának első titkára. Nagy Ferdinánd, az RKP Kovászna megyei bizottságának első titkára, Gheorghe Paloș, az RKP Gorj megyei bizottságának első titkára, Iosif Banc, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­­nak póttagja, az RKP Maros megyei bi­zottságának első titkára, Fazekas János, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének he­lyettese,­Ion Sirbu, az RKP Buzău me­­gyei bizottságának első titkára. Onescu, az RKP Teleorman megyei Cornel bi­zottságának első titkára, Traian Dudos, közlekedés- és távközlésügyi miniszter. Virgil Trofin, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Brassó me­gyei bizottságának első titkára, Ștefan Mocuța, az RKP Kolozs megyei bizottsá­gának első titkára, Ioan Foriș, az RKB Szatmár megyei bizottságának első tit­kára, Manca Manescu, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának tagja, a kormány első minisztere, Adalbert Crișan, az RKP Beszterce-Naszód megyei bizottsá­gának első titkára, Gheorghe Tănasc, az RKP Vaslui megyei bizottságának első titkára, Constantin Băbălău, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, vil­lamosenergia-ipari miniszter. Ștefan Bu­­boș, az RKP Neamț megyei bizottságának­ első titkára, Laurean Tulai, az RKP Szi­­lágy megyei bizottságának első titkára, Iosif Uglar, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, a KB titkára, a Néptanácsügyi Bizottság elnöke, Mihail Florescu vegyipari miniszter, Gheorghe Oprea, a kormány első miniszterének he­lyettese, Ion Ioniță, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának póttagja, honvéde­l­­mi miniszter. Cornel Bunică, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. A viták befejezésekor NICOLAE CEAl'ȘESCI) elvtárs, a Román Kommu­­nista Párt főtitkára mondott beszédet. A beszédet közzéteszik. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága kifejezi meggyőződését, hogy a plénum által elfogadott dokumentumo­kat az összes kommunisták, nemzetiség­re való tekintet nélkül az­ összes dolgozók megelégedéssel és büszkén fogadják, hogy egész népünk szoros egységben a párt körül, megsokszorozott erővel fog mun­kálkodni azon, hogy példásan teljesítse az 1974. évi tervet és határidő előtt telje­sítse a jelenlegi ötéves tervet, létrehozva így az­ 1976—1980-as időszakra vonatko­zó terv vadíra váltásának tartós alapját. A plénum véleménye szerint az a tény, hogy ezeket, a szocialista Románia jövő­­je szempontjából alapvetően fontos doku­mentumokat az egész nép megvitatja, s az összes dolgozók magukévá teszik, megteremti a feltételt a párt programjá­nak, az ország élete új fejlődési szakasza célkitűzéseinek sikeres megvalósításá­hoz, ami csak nemzetünk öntudatos tevé­­kenységének gyümölcse lehet. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága felhívja a hős munkásosz­­tályt — társadalmunk vezető» osztályát —, a szorgalmas parasztságot, az értelmi­séget, az összes dolgozókat — románokat, magyarokat, németeket, más nemzetisé­­gűeket, ifjakat és időseket, férfiakat és nőket —, köszöntsék a haza felszabadul­t, sokiak XXX. évfordulóját és a XI. párt­­kongresszust újabb nagy sikerekkel min­den tevékenységi területen, tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy az or­szág gyors gazdasági-társadalmi fejlődé­se, a nemzeti jövedelem gyarapodása a a­­lapján biztosítsák az egész nép egyre magasabb anyagi és szellemi civilizációs fokát, a szocialista Románia előrehaladá­sát és felvirágzását. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom, a kommunizmus építésének útján (folytatás az első oldalról) elkövetkező 20—25 esztendő nagysze­rű­­ távlatába. Nicolae Ceaușescu elv­­társ — akinek e dokumentumok kidol­gozásában betöltött szerepét a plená­­ris joggal minősíti meghatározónak — a következőképpen jellemzi a kidolgo­zott programot : „Az eddigi tevékeny­ségből levont következtetések alapján a program kijelöli a párt céljait és cse­lekvési módozatait a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom felépítésé­nek új stratégiai szakaszában, világos perspektívát ad az ország fejlődéséről a következő 20—25 évben". A programtervezet és az irányelvek, mel­yeket a dialektikus és történelmi materialistá­k az egyetlen tudományos koncepció alapján dolgoztak ki, az egyetemes törvényszerűségek és ezek­­nek országunk konkrét gazdasági-tár­­sadalmi és történelmi viszonyaira va­­lóólkalmazásából saját, valamint töb­bi szocialista ország tapasztalatából a kiindulva dolgoztak ki, természetsze­­rűleg előtérbe helyezi a termelőerők erőteljes fejlesztését és kidomborítja a termelési és társadalmi viszonyok to­vábbi tökéletesítésének, a szocialista demokrácia fejlesztésének fontosságát, mely lehetővé teszi, hogy az egész nép tevékenyen részt vegyen saját jövője megteremtésében, a kommunizmus é­­pítésében. Az ország fejlődésének új stratégiai szakasza célkitűzéseinek valóra váltá­sa csak a párt szerepe állandó növe­lésével lehetséges. Pártunk főtitkára hangsúlyozta „az összes kommunisták tevékenyen vegyenek részt az egész gazdasági-társadalmi életben, aktívan kapcsolódjanak be a gazdaság és tár­sadalmi építés folyamatába, belülről és ne kívülről vegyenek részt az or­szágfejlesztési program realizálásá­ban. “ Ez — mint mondotta — hozzá­járul ahhoz, hogy a párt betöltse hiva­tását, mint a szocialista társadalom vezető ereje. A programban fontos helyet foglal el a nemzeti kérdés további helyes meg­oldása, amely az összes dolgozók tény­leges, teljes jogegyenlőségének a meg­valósulásához vezet. Ez — állapítja meg pártunk főtitkára — „szavatolja a romániai sokoldalúan fejlett szocializ­mus megteremtése és a kommuniz­mus útján való sikeres haladást "”. Nagyszerű távlatot vázol fel a program a társadalmi osztályok, a falu és vá­ros, a fizikai és szellemi munka köze­ledése előtt, feltárja a kommunista társadalom eg­­séges népe, az egységes dolgozó nép megszületésének tá­vlatát. Az irányelvek, megvonva a szocializ­mus építésében elért eredmények mér­legét, kijelölik az ország gazdasági-tár­sadalmi fejlődésének útjait az 1976— 1980-as években, megállapítják az 1990-ig terjedő prognózisokat. Az el­következő években tovább kell fokozni az erőfeszítéseket az ország gyors üte­mű gazdasági-társadalmi fejlesztéséért, hogy elérjük a fejlettebb országok színvonalát, hogy szocialista gazdasági szempontból közelebb kerüljünk a fej­lett országokhoz. Kovászna megye la­kói számára rendkívül fontos az a tény, hogy a termelőerők további ésszerű el­osztása elvének megfelelően az irány­elvek előirányozzák, hogy 1980-ig min­den megye elérje az évi 10 milliárd le­­jes termelést, 1990-ig pedig minden megyének legkevesebb 18—20 milliárd lej értékű ipari termelést kell realizál­nia. Nem vitás, ez a nagyszerű távlat a Kovászna megyei dolgozókat is ko­moly erőpróba elé állítja, megvalósítása lehetővé teszi a­melynek teljes és tényleges jogegyenlőség megvalósu­lását. Pártunk főtitkára nagyszer meggyőző érveléssel beszélt a nemzeti jövedelemnek a fogyasztási alap és a felhalmozási alap közötti elosztásának helyes arányairól. Az elmúlt évtizedek gyakorlata bizonyította be annak he­lyességét, hogy a nemzeti jövedelem jelentős részét a fejlesztési alapra for­dítsuk. Enélkül nem értünk volna el a gazdasági és társadalomfejlesztésnek mai szintjére ; az elkövetkező években továbbra is a nemzeti jövedelem jelen­tős részét fordítjuk fejlesztésre és ez­zel biztosítjuk az ország nagyütemű fejlődését, a fogyasztási alap nagyüte­­mű növekedését. Pártunk főtitkára következő ötéves terv központi kérdé­­­sét a gazdasági hatékonyság növelésé­ben állapította meg. „Ettől függ nem­csak a következő öt év célkitűzésének megvalósítása, hanem az előfeltételek biztosítása is, az 1990-ig terjedő prog­nózis és — miként joggal mondották — az 1990 utáni prognózis eredményes valóra váltása. Ha nem teljesítik ezt a kívánalmat, iparunk lemarad és a mai műszaki tudományos forradalom körülményei között nehéz lesz behozni ezt a lemaradást. “ A plenáris határozatának megfelelő­en a párt programtervezetét és elő­irányzatait a kongresszust megelőzően a legszélesebb körben vitatják meg az ország kommunistái, összes dolgozói. Ez lehetővé teszi, hogy egyre fejlődő demokratizmusunknak megfelelően az ország egész népe aktívan részt vegyen jövőnk elvi kidolgozásában, a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom é­­pítésében és a kommunizmusra való áttérés feltételeinek megteremtésében. megyei UK ÖKt — 2.

Next