Megyei Tükör, 1975. december (8. évfolyam, 1333-1337. szám)
1975-12-01 / 1333. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Az 1976—1980-as időszakra előirányzott munkatermelékenységnövekedés elérése érdekében Alaposan készüljünk fel az 1970-es termelési évre A megye iparvállalatainak munkaközösségei az idei terv feladatainak, az ötéves terven felüli vállalásoknak teljesítésével és túlszárnyalásával, valamint jövő évi termelés előkészítésével vannak a elfoglalva. Az év végéig még hátralevő rövid időszakban arra kell törekedniük, hogy minden tevékenységüket alárendeljék a terv értékben és termékben mért teljesítésének, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a termelés emeléséért, a jobb minőségű termékekért, az alacsonyabb önköltségért, a lakosság jobb ellátását szolgáló termékek nagyobb mennyiségben való előállításáért, és a kivitelre került termékek választékának túlteljesítéséért. Majdnem mindegyik iparvállalatunk olyan eredményeket ért el, amelyek azt bizonyítják, hogy a vállalatok munkaközösségei — a pártszervek és -szervezetek vezetésével — életbe ültetik a XI. pártkongresszus és a folyó év július 21—22-i plenáris ülés dokumentumaiból rájuk háruló feladatokat. Azokban a vállalatokban, ahol lemaradás mutatkozik, minden erőt arra kell összpontosítani, hogy ezeket a lemaradásokat az év végéig behozzák, és eleget tegyenek szerződéses kötelezettségeiknek. Ezzel a tevékenységgel párhuzamosan az iparvállalatoknak arra is törekedniük kell, hogy rövid időn belül megoldják azokat a kérdéseket, amelyek a jövő évi termelés előkészítését illetik, s főleg arra kellúlyt helyezniük, hogy az új, magas technícitású termékek bevezetését készítsék elő, olyan termékekét, amelyek kielégítik mind a belső fogyasztás, mind a külföldi megrendelők igényeit. Annak érdekében, hogy a műszaki-tudományos forradalom jegyében született új ötéves terv első évének termelése akadálymentesen, ütemesen induljon be az első naptól kezdve, arra van hogy a vállalatok termékeiket és szükség, nyers,anyagszükségletüket idejében leszerződjék. A megrendelőkkel kötött szerződések gyakorlatilag készen vannak a kézdivásárhelyi fakitermelő ruhagyárnál, a köpeci vállalatnál és készbányavállalatnál. A nyersanyaggal való ellátás kérdésében a megyei műszaki-anyagellátó telep igazgatója, Dumitru Sandulescu elvtárs kijelentette: — A vasanyagoknál, amelyekre a szerződést a brassói telep köti meg, szeptember folyamán minden szerződést aláírtak. A raktárainkban levő vasanyagok méretet találnak a jövő év első negyedének szükségleteivel, s ennek következtében januárra és februárra biztosított a szükségletek fedezése. A színesfémeknél — bár még vannak olyan szervek, amelyek nem adták ki a kiutalásokat (november 24-én) — a raktáron levő készletek fedezik az első két hónap szükségleteit. A kiutalások nélküli színesfémekre, valamint a különböző vegyi termékekre (oxigén, marószóda, sósav) és különleges villanyégőkre, szerszámokra a kiutalások megszerzése érdekében felvettük a kapcsolatot még november 1»-én ezeknek az anyagoknak mérlegeivel foglalkozó megbízottakkal. A kiutalások egy részét már meg is kaptuk. A jövő évi termelést tehát már az első napokban megkezdhetik a vállalatok a terv szerint. A termelés megkezdéséhez még egyéb dolgok is szükségesek, azonban mint például a szakképesített munkaerő biztosítása, azoknak a programoknak életbeültetése, amelyek a munka termelékenységének emelését irányozzák elő. Végeredményben ezt jelenti a műszaki-tudományos forradalom jegyében fogant új ötéves terv : magasabb fokra emelni a munka termelékenységét azzal, hogy alkalmazzuk a termelésben a műszaki tudományok új vívmányait, mindazt, amit a műszaki tapasztalat az országban és külföldön felhalmozott. A jövő évi terv előkészítése Minél munkafízist gépesíteni A Kovászna megyei építő-szerelő vállalat — mint minden más vállalata megyének — alapos, részletes előkészületekkel közelíti meg a következő esztendő feladatainak teljesítését. Ezeket az előkészületeket — részben — éppen a feladatok nagysága követeli ki, részben pedig az építőipar jellege, amely még mindig eltér az egyéb ipari tevékenység általános jellegétől, s a törekvés éppen az, hogy ezeket az eltéréseket csökkentsék, az építési munkával minél jobban megközelítsék ezt az általános ipari jelleget. Az e lőkészletek felmérésénél abból a növekvő terfeladatból kell tehert kiindulnunk, mely szerint az építővállalat jövő évi terve — értékben számolva — 19 százalékkal magasabb az ideinél. Nagyon jelentős ez a növekedési arány egymagában is, de hozzáadva az elmúlt esztendők alatti emelkedéshez, még jobban kihangsúlyozza az építkezések gépesítésének szükségességét,annak a folyamatnak továbbvitelét, amelyet az építkezések ipari módszereinek neveznek. Az építkezések állandóan növekvő mennyisége — és különösen a jövő évi tervfeladatok nagysa(folytatása a 3. oldalon) N. Z. Cselekvő községszeretet Ez a rovat a képviselőké. Nem mintha más alkalmakkor nem írtunk volna a képviselők sokoldalú tevékenységéről. Itt azonban részletesebben, ha úgy tetszik, eleve a képviselő sajátos szemszögéből közelítünk egy-egy témához, érzékeltetve azokat a problémákat, amelyek különösképp foglalkoztatják a képviselőt, s amelyek akár a helyi pártbizottság vagy a néptanács végrehajtó bizottságának ülésén, esetleg egy tanári, egészségügyi vagy nőbizottsági megbeszélésen szólásra, aktív cselekvésre vagy esetenként mozgósításra késztetik őt. Széplaki Lenke tanárnő, az uzoni 1-es számú körzet képviselője a beszélgetést kiigazítással kezdi : — Nem egészen helyénvaló a képviselő „sajátos szemszögét“ használni. Munkamódszereinknek lehet ugyan egyéni sajátossága, a szemszög azonban soha nem lehet elvonatkoztatottan „egyéni“. A képviselő mindenekelőtt közéleti, közérdeket szolgáló választott. Ha erről lemondana, elvesztené a jogát a képviseletre. XAGYI ALIMAGYI JÓZSEF (folytatása a 4.oldalon) HÉTFŐ ARA 50 BÁNI 1333. szám Vili. ÉVFOLYAM 1975. december 1.,' 1918 decemberi népünk történelmének ragyogó napja Egy nép történelmének vannak eseményei, amelyeknek jelentősége az idő múlásával fokozódik, újabb társadalmi és nemzeti értékekkel telítődik. Ilyen az 1918. december elsejei esemény is, amely aranylieűkkel íródon be a román nép történelmébe, s amely az egységes román nemzeti állam kialakulásának dicsőséges befejeződését eredményezte. Ahogyan NIFOLAi: < iusi Sí t elvtárs hangsúlyozta, ez az esemény „a román nép, a Moldvában, Munténiában és Erdélyben l—vő, leghaladóbb erői, a nemzet haladó értelmiségei és nagy gondolkodói évszázados harcának, a forradalmi elemnek, a szocialista harcosok tevékenységének, az egész román nép óhajának és akaratának eredménye. “ Az idők mostohasága harára, a nemzeti egység óhaja mindig éberedett a román nép öntudatában. ..Egy erős állam Dácia tájain való megteremtésének eszméit mondotta NIC ólai. ( I.AUSESCII elvtárs soha nem tudták elfojtani, mert azok mélyen beivódtak egész népünk vérébe, tudatába és szellemébe." Ez az eszme már létezett MMircea vajda és Sicfaurel Maré gondolatában, de leginkább Mihai Viteaulnál, majd az 1818-as forradalom programjában. Az egység megvalósulása felé vezető úton igen lényeges az 1839-es egyesülés. A modern román állam megalakulása, a függetlenség kivívása 1877- ben fokozta az egész nép harcát a nemzeti cgságért A nemzeti kizsákmányolás elleni harcban, az egységes román állam megteremtéséért folytatott küzdelemben különleges hely illeti meg a munkás- és szocialista mozgalmat. A munkás- és szocialista mozgalomnak nagy érdeme, hogy a román társadalom forradalmi átalakításáért harcolva, összekapcsolta a társadalmi felszabadulásért folyó harcot a nemzeti függetlenségén, az egységes román nemzeti állam megteremtéséért folyó küzdelemmel. Mindezek bizonyítására hadd idézzük a korabeli sajtóban megjelent cikkeket, a szocialista harcosok írásait. Az Emanciparea című szocialista újság 1883-ban azt írja, hogy az erdélyi románok harca a nemzeti egységért „igazságos és nehéz, küzdelem“, ugyanakkor az erdélyiek küzdenek, román tartományok egy csokorba való egyen is." Ezt az eszmét nagy lelkesedéssel és meggyőződéssel felkarolták a román szo- M AD Alt NICOLAE (folytatása a 2. oldalon) tiralmas, hatékony ]i»ihikiii-ide»lói iiii nevelési besélgetés SZEKELY ISTVÁN elvtárssa Újra benépesültek az előadótermek, klubok, könyvtárak, társadalomtudományi kabinetek — megkezdődött az 197 - 70-es pártoktatási év. Októberben a termelővállalatokban és intézményekben, november első napjaiban pedig a mezőgazdasági egységekben került sor a tanfolyamok megnyitására. A napokban felkerestük Székely István elvtársat, a megyei pártkabinet igazgatóját, s megkértük, tájékoztasson az idei ről, a megyei pártkabinet igazgatójával pártoktatási tanév előkészítéséről, a kezdés néhány tanulságáról. — Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a most kezdődő 4 éves időtartamú politikai-ideológiai nevelés kiemelkedő jelentősége abban áll, hogy kommunisták, a széles dolgozó tömegek a alaposan tanulmányozzák a HKP XI. kongresszusának, elsajátítják a hazánk gazdasági-társadalmi fejlődésének új korszakát megnyitó ragyogó programját, pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUf>ESCU elvtárs expozéi tartalmazza rendkívüli jelentőségű elméleti és gyakorlati kérdéseket. A megismerés, az elsajátítás aktív cselekvésre, önfeláldozó munkára kell késztesse a hallgatókat, a kommunista jövőnk megteremtéséért. Ezért tartom nagy fontosságúnak, a Központi Bizottság útmutatásait a politikai-ideológiai oktatás megszervezésére vonatkozólag, amelyekben a jelen időszak (folytatása a 2. oldalon) hírünk, nekünk II.Én látásra ilyen Irma fejtegetése nem e félvizi napokra való. De csak első látásra, hiszen sohasem lehet közömbös számunkra, hogy mit tudnak rólunk, miért jönnek hozzánk, vagy éppen miért nem jönnek turisták, érdeklődők, szemlélődni, megismerni, pihenni, szórakozni, gyógyulni vágyók. Nem végezhettem és nem is végezhetek soha ily irányú tudományos igényű felmérést, tehát meglátásaimat alkalmi beszélgetésekre, szórványos tájékozódásra alapozhatom tehát, s ha e „tükör“, mond valamit, úgy jobb, ha amikor éppen a vendégjárás holtideje, az eljövendő szezon akkor nézünk bele, előkészítése van éppen. Mert tenni, javítani sohasem késő. Amit rólunk mások tudnak (potenciális vendégeink), vajmi kevés. Ha egy Jó városit veszett például, az feltétlenül ismeri Kovászna nevét, esetleg balneológiai adottságait, hallott Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, s ritka esetben még bálványosfürdőről is. Ez nem is lenne rossz mérleg, hisz éppen azért jön ide, hogy jobban megismerjen, ám, mindjárt itt az első bökkenő a fürdőhelyeink anyagi-szellemi ellátottságánál; híre nem mondható a legkedvezőbbnek. Unnek, persze, objektív háttere is van, hiszen az elmúlt években „váltottak köntöst", s az átalakulás tovább is tart majd, de az igazság az, hogy turisztikai szerveink is hallatlanul keveset tesznek a jó értelemben vett népszerűsítésért. Kovászna neve például megjelenik a más vidéki turisztikai irodák hirdetésein (tengerparti illusztrációval!). Bálványos is előfordul, de Málnásról, I lápotokról. Súgásról jószerivel csak mi tudunk, is a sort folytathatnám, hiszen turisztikát nem csak a klasszikus értelemben vett fürdőhelyek kell hogy jelentsenek, s így gondolkodva mit tudhatnak Kibarcfalváról, Vargyasról, Felsőrákosról, Kisbaconról, Gelentéről, Bércekről, Ojtozról, Komondorai, Csernat ótról vagy Bikfalváról például. Ám, ne kívülről, inkább belülről nézzük e kérdést, és tekintsünk el most az országos jellegű népszerűsítéstől. Történt-e idehaza valami ? Kétségtelenül. Kezdve a színes levelezőlapoktól egészen a megyénkben szervezett országos rangú konferenciákig, népszerű fesztiválokig, értékes és érdekes kiadványokig sok minden, és mégis nagyon kevés. Helyenként meg éppen egy lépés visszafele. Olyan elemi dolgokra gondolok, mint az út mellett elhelyezhető turisztikai térképek, műemlékek helyét jelző útmutatói, történelmi, építészeti, természeti, szellemtörténeti jelentőségű objektumok, műemlékek és „kegyhelyek“ szűkszavú, de sokatmondó tájékoztatója, kevés pénzt igénylő, de nagy értékeket megmentő ipartörténeti (Kovásznál! ?), fürdőtörténeti (Bálványoson ?) és faluépítészeti kiállítások megteremtése, hogy borvizeink, ózondús levegőnk és motettáink mellett is nyújtsunk valamit vendégeinknek. Ehelyett : egy a « kisbaconi emlékház hollétét magyarázó tábla — ez lenne az íj bizonyos visszafelé való lépés. Hogy milyen kis dolgokról, de nagy erkölcsi (majd anyagi) hasznú dolgokról van a‘ felesleges magyarázni. A jó példáért sem kell messze menni, csak \ argyasigt a községben példamutatóim oldották meg az általuk megoldhatót. A többi pedig az erre hivatott és ezért fenntartott intézmények dolga lenne; a turisztikai hitvitáié például ... MAGYARI LAJOS