Megyei Tükör, 1978. március (11. évfolyam, 1902-1928. szám)

1978-03-15 / 1914. szám

9* irodái-Nagy a sürgés-forgás a Zöld­ Gyümölcsforgalmazó­ Vállalat­ban. Indul egy új munkanap, új remé­nyekkel. Vajon megérkezik a beígért primerszállítmány ? Szerződéses aradi ügyfeleink leszállítják a friss zöldséget? Ploiești mit válaszolt ? Feketehalom juttat nekünk is valamit ? Pattognak a kérdések, ugyanis március idusán va­gyunk, s bár zöldül a határ is, zöldség­üzleteink még téli álmukat alusszák. — A megkötött szerződések értelmében — kezdi Guth István, a vállalat új ke­reskedelmi igazgatója , már kellene árusítsunk primőröket. Sajnos, a szállít­mányok késnek, s nem valami biztatóak az ígéretek sem. A nagyobb meleghá­zakkal rendelkező megyék először saját környéküket elégítik ki, és az idén sokkal kisebb az ajánlat is. Ha kapunk valami szállítmányt, kötelező kísérőárut kényszerítenek reánk, így jártunk egy Ploiești-ről érkezett salátamennyiséggel, amelyet káposztalevéllel „körítettek". Még új vagyok a vállalatnál, most i­­gyekszem kiépíteni a hálózatot, mert a szálak messze érnek, távoli megyékig. Március végén kezdődik meg annak tíz tonna uborkának, hat tonna salátá­n­­ak a leszállítása, amelyet Arad me­gyével kötött szerződésünk kellene biz­tosítson. Ugyancsak ebben az időszak­ban érkezik két tonna saláta, két tonna spenót és két tonna friss hagyma Te­leorman megyéből. Ezen a héten meg­jelenik az uborka és saláta az üzletek­ben - kapcsolódik a beszélgetésbe Zan­­cu Lucia, a kereskedelmi osztály mun­katársa—, ha a Feketehalommal kötött egyezségünk nem mond csődöt, mert '­ is az a nehézség, hogy elsősorban Brassó igényeit elégítik ki. Ez az ígéret két tonna uborkát és két tonna salátát je­lent, amelyből már ma vásárolhatnak a fogyasztók. Paradicsomot, zöldpapri­kát és egyéb friss zöldséget csak áp­rilis második felére ígérhetünk, ami­kor majd az ellátás is folyamatosabb lesz. Ha lenne megyénk ,területén is kiala­kult melegház-hálózat folytatja az igazgató­t, sokkal könnyebben boldo­gulnánk, jobban elláthatnánk fogyasztó­inkat. Sajnos, még gyerekcipőben já­runk, s kézdivásárhelyi csak kezdetet jelentenek, melegházaink az önellátás elvének csak kiindulópontjai. Ebben az évben a Kézdivásárhely, Sepsiszent­­györgy környéki farmjainkon negyven­kilenc hektár területet készítettünk e­­lő zöldségtermesztésre, amelyből kilenc hektárt eperrel ültetünk be, négy hek­tárt friss spenót, hagyma, fokhagyma termesztésére használunk, a többi terü­letet a megyénkben hagyományos zöld­ségek termesztésére fordítjuk. Ahhoz, hogy biztos és zöldségellátást valósíthassunk folyamatos megye területén megtermelhető meg, a men­­­nyiségre kell alapozni. A téeszeknek, az állami mezőgazdasági vállalatoknak kiadott tervfeladatok megvalósítása a zöldségtermesztés műszaki-anyagi alap­jának megteremtése döntő fontosságú feladat a fogyasztói igények kielégíté­sében. Addig a más megyékből beho­zott zöldségmennyiségre számíthatunk, ami számtalan példa erejével bizonyít­hatóan nehézkes, különösen kora ta­vasszal a primőr áruk esetében. Az irodák alatti zöldségüzletben csend van, az emeleti sürgés-forgás ta­vaszi fuvallata nem lehelt életet a pul­tok mögé és elé. Az üzlet neve egyéb­­­­ként FORTUNA. VÁRI MIKLÓS a Zöldség- és Gyümölcsforgal­­mazó Vállalat kereskedelmi igazgatóját, Guth Istvánt : m­­i a helyzet a primőrökkel? Az egyre bővülő sepsiszentgyörgy­i ipari negyedben épül a villany­motoro­­kat gyártó munkacsarnok dk A kovásznál szövetkezett dolgozók korszerűen felszerelt pihenő- és komplexuma (BORTNYIK GYÖRGY fel Az „Örvényben“ — előtt beszélgetés VERESS DÁNIELLEL — Néhány évvel ezelőtt a Tükör ha­sábjain — az egyszemélyes írói műhe­lyek munkájának megtervezéséről el­mélkedett. Fenntartja akkori állításait — A lényeget illetően —­ mivel az író időben függvénye a könyvkiadásnak is — szükség van egy-két, akár ötéves munkatervekre. Azonban ma már jobb­an nyomatékosítanám a szubjektivitás foly­­tán jelentkező esetlegességeket és bi­zonytalanságokat. Az ember nem gép... Gyorsabban is kopik, roncsolódik. — Most min dolgozik ? Sütő Andrásról írok kismonográ­­fiát. Szeretném az őszig elkészíteni. Ha­marosan bemutatják negyedik történel­mi drámámat. Az örvényben gondolati­ságát gerincig csupaszítva, a fanatizmus­ról szól — a fanatikusok ellen. A je­lenkorukat a história kátyúiba buktató szélsőségesekről — a valamikori és mindenkori szélsőségek ellen. A­­ fel­lengzős álmodozókról és a reálisan ál­modozásra képtelenekről a v­ilág meg­­v­áltoztatásától hőkölök és a gyeplőt az­ elkapó lovak közé hajítók ellen. A szemléltetésre alkalmat adó alaphelyzet gyújtópontjában 1848—49 áll. Egy kö­­v­etkezetlenségeiben és megbicsaklásai­ban is dicsőséges forradalom, egy el­­buktában is századokra fényt sugárzó szabadságharc. A színmű talaja, vala­mint háttere, az üstökösként felszágul­­dó, majd az önmaga tehetetlen gyászá­ba zuhant néhány év, 1847—1851 között. . Végleteket kristályosító időszak emel­kedésében és aláhulltában egyaránt. A dráma központi alakja a legjelentősebb múltbéli erdélyi magyar politikai gon­dolkodó, Kemény Zsigmond, a XIX. század legtöbbet vitatott, napjainkban újrafelfedezett regény-és esszéírója, aki­ről még eszmei ellenfelei sem tagadták el, hogy kora legszélesebb megalapo­zottságú, legmélyebb elméje volt. Cső-, könyös hűséggel saját felfogásához —­ és lelkiismeretéhez — akarta mederbe terelni és jobb működésre bírni a tár­sadalom mozgását hol visszarántó, hol túlságosan előre szamtató agyakat. Le­hetett-e az­ övénél reménytelenebb vállalkozás ? Kemény, korában viselt szerepe szerint, nem drámahős. Tragi­­kus „hőst" belőle a lelkiismeretéből fa­kadt, minduntalan saját személyes ér­dekeibe taposó, temérdek emberi gyen­geséggel társuló óriási emberi felelősség­érzet teremtett. A színpadon megeleve­nedett játék a „hős “ rémlátó gondolko­dásában kialakult igazság sorscsapdá­­jába szorult ember emlékidézése — dráma a testileg és lelkileg megtöretet­ a tél kezdődik és végződik — az esemé­nyeket, alakokat és az időt szuverén módon felidéző és kezelő és tömörítő tudat kivetülése. — Az­ Örvényben Völgyesi András rendezésében kerül majd színre. A kulcsszerepeket Zsoldos Árpád, Orbán Károly, Balázs Éva, Visky Á­r­­pád, Nemes Levente, László Károl i­ és Kuli István játsszák majd. Ezz, úgy gon­dolom, nem felesleges hangsúlyozni, hi­szen a színjátszásban az értelem­ mé­lyebben van, mint a pőre szöveg : s/ó, a mondat eszköz; jelentőségteljessé a azáltal válik, amit a színész éreztetni tud vele. Az újrajátszott életnek, az el­mondott szó fölé kell emelkednie, s ez­által kell megkapnia a történelmi, s eg; -zersmind emberi tudatunkat is ki­elégítő sugárzást. Lejegyezte B. L. Iá (só ajtók ... ondolná az ember, hogy nnyi bírálattal illethetik a IjÉjWrt. J^ÍL'r pedig a nemrég szavakat, s bizony sürgő­­s<‘'n kell a helyzeten, ha a. li% es/­iteni tekintélyüket nem vá­­sárl'%. Természetesen, ez esetben !* zSr/ilk 1",//a­­li ■ ' Kivételt mert bizonyára nem feles­­• kísérték az állami mezőgazdá­­i­­­at üzletének kiszolgálóit, nem­­ felesleges példaként a többi­­állam­. S ha az ott elhangzot­­takhoz­ hozzátesszük az utóbbi­­ oloszaö szerkesztőségünkhöz is ér­kezett »hszokat, mindjárt jogosnak érő ügy közzététele. Túl sok üz­­letet rak fel ugyanis, amelyeknek alkalmai udvariatlanok, nem ál­lanak­­ ük rendelkezésére, kivéte­­leznetlmdóan morcosak, valóság­­gal clijtik­ a vásárlókat. Olyan eset­­ről is lőttünk, amikor az eladó idős asszonyok r­omolt (a zöldségüzletben), csak igy odavetik a pultra az árut, Hs.K­lónaitji nincs mersze egy­ W ^l,A is meGné/ni­fíAz sztalos óz az edény . kö­­tötáMpV­­. húsüzleteknek. Érthe­tő, honin eljárt meg is kérdeztük a t—eoiii.lévő I^^<> Lajostól, a váró ^ Vezet r 'Tketől, mi is mind erről lucménye? — álltatok valóban helytállóak. Igaz, mnarasztalt egységek nem hozzátartoznak. Az újraszervezés után agyáruház, az állomás mellet­ti meg somakőrösi üzlet maradt ná­lunk, és a nagyon jól menő kisven­déglő..feze. a bírálatot­­ elfogadjuk, hozzán­k érkeztek panaszlevelek, fő­leg a gyáruház földszintjén elhe­lyezett élmiszerüzlettel kapcsolato­san­ is tartom a szemem. A többiek? állami kereskedelem meg a zöldirgalmazó vállalat hatáskö­rébe tolnak. Ám, ennek ellenére, magául kijelenthetem, hogy egyik­másik üzletben bajok vannak. Máskép­pen nem magyarázhatom például, hogy a mi élelmiszerüzletünkben több edényt eladunk, mint az erre szakosí­tott edényüzletben. Előfordulhat, hogy a hátsó ajtón, záróra után szolgálnak ki egyeseket, s az is lehetséges, hogy a friss áruból, választás céljából bizo­nyos személyeknek hazaviszik az á­­ruc­ikkeket, a húst vagy a cipőt. Ter­mészetesen­ ez elítélendő. A kovásznás kereskedelemre egyáltalán nem vet jó fényt. Ami a szövetkezetet illeti, el­mondhatom, hogy különösen a terv­­teljesítéssel nagyon jól állunk. Tavaly 104, az idén az első két hónap alatt 118 százalékban teljesítettük. Jól megy az élelmiszerüzlet, az ellátással nincs fennakadás, ennek legjobb bizonyíté­ka, hogy a megyeszékhelyről is jövö­­getnek ide vásárolni. Egyszer-egyszer még a száznegyven százalékot is túl­lépi az élelmiszerüzlet a terv végre­hajtásában. Nagy probléma viszont Kovásznán a szakemberhiány. Kény­telenek vagyunk­­ szakképes í­tetleneket alkalmazni, s ez ki is hat a kiszolgálás minőségére. Igyekszünk segíteni a ba­jon, tanfolyamokat szervezünk, ez a­­zonban nem elég. Mindenesetre,­­a jö­vőben inkább figyelnünk kell a nega­tív jelenségekre, s ebben a vásárlók is segítségünkre lehetnek. Ez így is van. Megvalósítása azon­ban csak úgy lehetséges, ha minden üzletben jogot szereznek a panasz­könyvnek is. Kovásznán nem lehet kö­zömbösen kezelni a kereskedelmi élet milyenségét, már csak azért sem, mert különösen a rossz hírt nehéz kitöröl­ni, s elviszik azt az ország minden sarkába az ideérkezők. A szakember­hiányt viszont nem értjük. Évek óta a sepsiszentgyörgyi szövetkezeti isko­lában azért nem indítottak elárusítói osztályt, mert állítólag nem lehetne elhelyezni a végzetteket! Mindenesetre, a kovásznai helyzet azért fájó, mert túl általánosnak tűnik a jelenség, kevés lehet a városban jó, megnyugtató példa. Ezért is ajánl­a­juk az ügyet a megyei igazgatóság, a fogyasztási kereskedelmi szövetkeze­tek megyei szövetsége és a zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalat illetéke­seinek, a honpolgári ellenőrző csopor­tok figyelmébe ! PÉTER SÁNDOR Kiréűi mérlegnek) ^^%eg a kirakatban (hogy­ne ^ lg­ másik mérleg mellett), áll, mi í| tudja, mióta. A nyelve még karát« tájánis valahol száz kiló ; l|p., gall. ú/leiben a/t f< -­ kedves elárusítók, hogy a kar- kérem, nem működik, így a Csíki utca eleji üzletben nem i’pk mérleget, amint megtud­tuk,­­ mert nincs. A kirakatban­ van, d­e hát az nem működik. Akkor miért van a kirakatban ? Talán, hogy valahol az optimizmus határán tartsa az előtte elhaladók (potenciális vásár­lók) láthatatlan mérlegének nyelvét, ha nincs is, ha ezek rosszak is, nem min­den mérleg rossz és még kaphatunk újakat, jókat. Nem lenne egyszerűbb meg is rendelni? A szemléltetőábrákat pedig bevenni a kirakatból? (-nő) Ui. : Időközben harmadik mérleg is megjelent. Szintén rossz. (?!?) További és továbbtanulás A dolog természete Ismét egy újabb nemzedéket készítgetnek-rémisztgetnek azzal, hogy nemsokára kikerülsz az életbe, gyermekem, oszt meglátod... Mit is ? És szerencsés helyzetben van az érettségizendő, ha azt is megmondja a szülői féltés, hogy mit, milyennek, hol s hogyan fog meglátni amaz, így a szülői aggódás, a szülői felkészülés — ő, nagyon kell ám készülnie annak a felnőttnek örökkön,de váltig az életre, aki az utódnevelés gyönyörű, fáradságod nagy ka­landjára vállalkozik ! Addig leell­ készülnie az életre, míg gyermekei is szerte elkészülnek arra, vagy addig is ián, rí­mig az unokák is kikerülnek az életbe. Jaj, addig, míg ma­ga kikerül az életből, s ha minden jól megy őkemnének, hát szép-elégedetten... I­m aztán a szülői fenyegetés is. Mikor már csődöt mond(ott) a tekintély, a szeretetben­­­ együvétartozás tudata, elvetélt a szülői bizalom s el­é a gyermeki bizalom is, akkor lép föl hézagpótlóként a fenye­getés, hogy meglásd, majd kikerülsz az életbe ! ott aztán... majd aztán, ha most így, akkor ott majd úgy. Futnak a hetek, a hónapok, és egyre élesebben körvona­lazódik az a küszöb, amelyen át az életbe lehet lépni, a szabadba-kötöttbe-könnyelmű-felelősbe, az a küszöb kör­vonalazódik egyre kevesebb köddel, melyen át kell lépni néhány ellenőrző vizsga után, s azzal vagy anélkül, de va­lami újba kerül az ember a maga tizennyolc-húsz évével. Abba-e, amit szeret? amire készült? Abba-e, amihez a legnagyobb kedve­s tehetsége van ? Ezen kell elgondolkoz­nom velük vagy helyettük. Kinek mekkora buktató egy-egy sikertelen felvételi vizsga ? S tud-e majd lépni tovább, más irányba? Humán érdeklődése füstté válik-e, ha nem tud be­jutni pl. a lélektan Szakra ? (Én kedves szakom, de átjáró­házzá­­ v­áltál az utóbbi tizenöt évben !) Tanul tovább ! — mondta ki a döntést az atya, akkor is, nem is ritka esetben, mikor százötven hektár szántóval s fél hegynyi erdővel maga mögött, dehogyis volt kedve to­vább tanulni valamelyik szemináriumban a főispán-jelölt­nek, tizenhat esztendős korában ! Tovább tanul, vagy — vagy elmegy dolgozni. Így (is) vető­dik föl ezekben a hetekben a kérdés családi konzíliumo­kon. Van-e „lehetőség" főiskolára menni, vagy „menjen dol­gozni" a maturandus... Egy kicsit itt megállnák néhány gondolatra. Ha csak a szókapcsolat csalna, pillanat­időt sem szán­nék rá, ám azon kell eltűnődnöm, hány érettségizettet lát­tam életemben, akik továbbtanuláson csak az egyetemet, a felsőbb intézményeket értették! Tovább tanulni egyet je­lentett a diploma megszerzésével, és számtalan esetben ott véget is ért a további tanulás. (Higgyük csak el, amit ma­gunk látunk.) " Tovább tanulni annyit jelent, mint abba nem hagyni a tanulást. Egy életre. Tovább tanul — .so/caí -p0. környezetemben, akik tovább tanulnak, diplom­ai tishbei rább tanulnak azon egyszerű indítéknál fogl­a­ .Q vp(ly­­akarnak tudni mások tapasztalata (könyvei) »el ¥; ről, emberről s dolgairól. intilat)> l °­Tovább tanulni, mint ameddig az isk­ola vább, egészen addig, míg tart az élet. kere-Tovább tanul-e az, aki nem a könyvek ta_ si a kenyerét ?— nem rejtély, nem is kérdés^ /C­ j,._ nul-e, aki már nem is tanul a diploma után­^^ eVnie­­dés. — Idén nem sikerült a felvételi . folló sza­gyu­nk, dolgozni úgy is, mint első tanuló, a gyár valóestei tartunk a költő életművéből, és­­ n^luk. A­­mellett, hogy híja ne maradjon a tovább­, mint az alább következik. A példa Kicsi ember, szemüveges, farmeres, berke nő ' nagyra elöltünk, és azt veri 'JM| akiben föllobban Arany sora (hová lev<Jm^^.:^iet u.o-* sága), mert itt vsak a kicsi emberkekiest* nak is, aki már túl van egynémely doJoon’ ^ x, szük­­farmeres-barna­ szemes emberke arra vt^aSí ^gyi Dó­ság a költőve­l végzett, jól végzett, legalu­l ^síí mokoshoz hasonlóan (és ma már méltóan) ) ^ |o­­gaira, sosem jut be a mennyeknek országú hiúmra gozni akarja, örök kárhozatra, de legalább fl^ Jö­­rnon­­vettetik, ki elásni akarja a verset, mondom­­ meg leg­­dlom én, versteremtmény anyám s apám h­ J­­­szomorúbb óráiban, most hallgatván Szilágyi Domokos ver­seit Ferenczy Bálint szerényen írogató, de Szisz nagy szavai­val egeket döngető kis barnaszemes emberke szájából, s boldog vagyok, mint voltam minden Szisszel való találko­záskor, eszemben sinncs, röstelleném is, hogy ez a legény a maga húsz évével és 9­ valamennyis felvételi eredményével most a villamj­ossági gyárban dolgozik a következő vizsga­szakaszig, eszemben sincs, hogy hallottam szavalni Latino­­vits Zoltánt, hallottam verset elmondani Visky Árpádot, e­­gyetlen dolog van eszemben, az, amit a tegnap olvastam Hagy Lászlót sirató sorokban, hogy „az isten tévedései jó­vátehetetlenek", mert elment — — — elmennek a költők is, sajnos, pedig eleven példájukkal kellene tiltakozniok olyan világok ellen, ahol nem „egyetlen létforma a mosoly";­ ám itt maradnak a barna­szemes kis emberek, akik nem tudják levenni ajkukról az ő intő szavaikat, de halkan mondani sem tudják, hát a legfájdalmasabban­ sikoltók hangjait to­vább kiáltják, el nem, viselhetvén önmagukban a terhet, a felelősséget, melyet — melyet Szilágyi Domokos hagyott ránk harminc hónappal ezelőtt, s pódiumot kapnak a vál­­­lalkozók, katedrát a költői szónak, ha nagyon akarnak, szó­széket, diplomák előtt, világot­ építő jó szándékaiknak hatal­mat közöttünk, két norma között, odébb a villamossági gyártól, továbbtanulás helyett továbbra is tanulást ván, s ugyan azt is, hogy mások hasznára legyünk, választ­akkor is, ha még csak húszévesen, nem orvosprofesszorként vagy prófétaként, de mindenképpen ! Másként nem érdemes élni, nem érdemes halni, mondja a kis barna­ szemes ember itt tőlem tíz méterre, élők csöndjében, holtak halált­ verő dü­höngése fölött. CZEGŐ ZOLTÁN ■ftO­ nles em~ METLVIIL TÜKÖR mindenkit . Me]tel kisütött a nap Felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy a tegnapi percnyi napsütés nem volt a véletlen játéka. Aminthogy a reggeli derék-, hát-, meg egyéb fájdalmak és kedélyválto­zási szisszenések sem estek véletlenül. Hangosabbak lettek a gyerekek a tömbházak melletti faláska játszótereken, és akkorákat rúgtak a fehérbabos labdákba, mintha az arany­­cipőre pályáznának. Továbbá a nők többet mosolyogtak, mint az egész téli állag, a férfiak pedig végérvényesen ki­heverték a nőnapi másnaposságot, amely katasztrofális álla­potba csupán együttérzésből és a szép nem iránti hódolatból kényszerültek. Ebben a felvillanó napfényben kellemeseb­ben érint, hogy valamelyik barátunk édesanyja ma úgy érzi, hamarosan gyógyultan távozik a kórházból, s kezet foghat­tunk a munkatársunkkal, aki már maga mögött tudja a kór­termek hosszú-hosszú éjszakáit. Közöljük, hogy intézményünk portásának kert­jében a gyü­mölcsfák rügyei a hónap eleji megszeppenés után újfent meg­mozdultak, a kaszálókat szorgalmasan takarítják a gazdák, s egy zsemleszínű kisborjút valamelyik udvaron csak kapu állított meg tavaszi száguldásában. Továbbá a meteoro­­­lógusok néhány napos felmelegedést jeleznek, s hiába a ki­látásba helyezett későbbi lehűlés, az idén is visszavonhatat­lanul tavasz lesz. A mai napon pedig március tizenötödikét ir a naptár és Sugásfürdő felé a legelő sárga avarszinén átütött a zsendülő zöld. (l­) Napkelte : 6,30 Napnyugta : 18,21 Eltelt : 74 nap Hátravan : 291 nap 1078. MÁRCIUS 15., A Lakás- és Városgazdálko­dási Vállalat vezetősége közli a sepsiszentgy­örgyi Állomás­ne­gyed lakóival, hogy március 11., 10. és 17-én szünetel a me­legvíz-szolgáltatás a negyed lakásaiban. Új könyvek a megyeszék­hely könyvesüzleteiben: dr. Balázs Sándor, dr. Filius Ist­ván Zöldségtermesztés a házi­kertben, ára 32 lej, Varga Jó­zsef Matematikai programo­zás, ára 22 lej, Seneca Tragé­diák, ára 27 lej, Bolyai János, Appendix a tér tudománya, ára 40 lej. Új gyógyszállóval gazdago­dik Kovászna. A kivitelezés alatt álló szálloda 260 vendég elhelyezését és kezelését biz­tosítja. Ennek az épületnek kiegészítéseként kap fedett­­uszodát is a város. Ma délután sor kerül a Discoklub rendezvényére. A legújabb számokat sztereofoni­kus felszereléssel mutatják be a sepsiszentgyörgyi Szak­­szervezetek Művelődési Házá­ban. Viszonylag meleg idő vár­ható, rövid ideig tartó felhőát­vonulással, helyenként rövid, esővel. Mérsékelt nyugati szél. A nappali hőmérséklet 13 és 16 ° C között, az éjszakai 1 és 4 ° C között váltakozik. 9,00 Tévéiskola; 10,00 A ha­za sólymai; 10,10 Kérdések és válaszok (ismétlés); 10,30 Szín­ház (ismétlés); 12,00 Telex; 15,00 Nemzetközi ökölvívó­ torna; 16,00 Telex; 16,05 Tévé­iskola; 16,35 Német nyelvtan­folyam; 17,05 Pronoexpressz­­húzás; 17,15 Pionírhíradó; 17,35 Női röplabda: Bukaresti Dinamo — Iași Penicilina 19.00 A természet könyvéből 19,20 Ezeregy este; 19,30 Esti híradó; 19,50 Mi, nők; 20.20 Filmarchívum: Új világ — a Bevándorlók című film máso­dik része — svéd játékfilm; 22.20 Híradó. Sepsiszentgyörgy «­» Művész : A DICSŐSÉG NAPJAI— szí­nes francia-nyugatnémet kop­rodukció 10, 16 és 20 órától. Sepsiszentgy­örgy — Lux: HAVAZÁS IDEJÉN — ro­mán film 11, 15, 17 és 19 órá­tól. Kézdivásárhely — Május 8.: AZ UZTCEI KÖZTÁRSASÁG — szélesvásznú, színes, kétré­szes jugoszláv film 10, 16 és 19 órától. Kovászna — Győzelem : EGY ISKOLAIGAZGATÓ NAPLÓJÁBÓL — szélesvász­nú szovjet film 11, 17 és 19 órától. FELSZABADULÁS — HL rész, színes szovjet film 20 órától. Nagy Im­re-festmény a sepsiszentgyörgyi Beruházási Bank egy­ik helyiségében (Bartha Árpád reprodukciója) .2. — 3.

Next