Megyei Tükör, 1979. február (12. évfolyam, 2188-2211. szám)
1979-02-01 / 2188. szám
[/NAG PROLETARI AI. EGYESÜLIETEK I AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 2188. szám XII. ÉVFOLYAM 1979. február 1., Csütörtök Ára 30 báni A Mezőgazdasági Országos Tanács Végrehajtó Bürójának ülése Szerdán Manea Manescu elvtársnak, a kormány első miniszterének, a Mezőgazdasági Országos Tanács elnökének a vezetésével ülést tartott a Mezőgazdasági Országos Tanács Végrehajtó Bürója. Nicolae Ceaușescu elvtársnak az EB Politikai Végrehajtó Bizottsága ez év január 30-i ülésén elhangzott útmutatásai szellemében a Végrehajtó Büró megvitatta és mindenben magáévá tette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vezetésének, megszervezésének és tervezésének a javítására, az egységes állami és szövetkezeti agráripari tanácsok megalakítására vonatkozó javaslatokat, amelyek kidolgozása a Román Kommunista Párt főtitkárának kezdeményezésére és közvetlen vezetésével történt. A Végrehajtó Büró méltányolta a mezőgazdaság fejlesztésében a párt- és államvezetőség által megteremtett feltételeknek. Nicolae Ceaușescu elvtárs állandó gondoskodásának köszönhetően elért jó eredményeket, s hangsúlyozta az új intézkedések, ama intézkedések különleges fontosságát, amelyek rendeltetése kiküszöbölni egész sor hiányosságot és hibát, újabb erős lendületet adni az egész mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységnek. Kidomborította, hogy az egész mezőgazdaság egységes alapra támaszkodó vezetésével, a korszerű technológiák alkalmazásával, az összes dolgozók és szakemberek felelősségének vel, a termelési, kutatási és nevelésioktatási egységek műszaki-anyagi alapjának jobb felhasználásával kapcsolatos intézkedések elő fogják mozdítani azoknak a feladatoknak a végrehajtását és túlszárnyalását, amelyek a jelenlegi szakaszban állnak a mezőgazdaság előtt, egyre nagyobb mértékben fokozva a mezőgazdaság hozzájárulását a nemzeti vagyon gyarapodásához. A Végrehajtó Büró az Országos Tanács nevében megfogadja a pártvezetőség, Nicolae Ceaușescu főtitkár elvtárs előtt, továbbra is minden erőfeszítést megtesz, hogy 1979 újabb időszak kezdetét jelentse a hazai mezőgazdaság fejlesztésében és korszerűsítésében, sokkal jobb növényi és állati, mezőgazdasági termelés elérésében. A Mezőgazdasági Országos Tanács Végrehajtó Bürója elfogadta az 1979. évi munkaprogramot és megoldott egész sor problémát a tavaszi mezőgazdasági kampány jó megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban. A Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának plenáris ülése Szerdán plenáris ülést tartott a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének Központi Tanácsa. A plénumon részt vett Constantin Dascalescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára. A plénum felmentette Cheorghe Pana elvtársat az RSZÁSZ Központi Tanácsának elnöki tisztségéből. A plenáris ülés kooptálta F.mil Bobu elvtársat, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagját az RSZASZ Központi Tanácsába, és megválasztotta a bizottság és a végrehajtó büró tagjává, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnökévé. A Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalat egyik üzemegysége, a szerszámgyár munkacsarnoka. (Bortnyik György felvétele) A FOLYAMATOS TERMELÉS BIZTOSÍTÉKA Az időszakos javítások elvégzése Az iparvállalatok gépeinek és berendezésének kihasználási foka nagymértékben függ attól, hogyan végzik el az időszakos és a főjavításokat, milyen mértékben küszöbölik ki ezekkel a tervezett javításokkal a gépek és berendezések kiesését a termelésből. Szorosan összefügg ezzel a kérdéssel az a mód is, ahogyan az illető vállalat gondoskodott a cserealkatrészekkel való ellátásról, hogy a javítás időszakában ezek rendelkezésükre álljanak és minél rövidebbé tegyék a javítás idejét. A megyei Tejfeldolgozó Vállalat egyike azoknak megyénkben, ahol tiszteletben tartják a javítások rendszeresített tervét hónapról hónapra. Ezt a tényt a minisztériumtól kiküldött ellenőrző szervek is megállapították a múlt év végén. Megállapításukban azonban szerepel egy gyenge pont is, éspedig az, hogy a vállalat részlegein nincs elegendő mérő- és ellenőrző műszer, vagy ami van, az hibás, mert a vállalatban nincs (de még a megyében sincs) olyan műhely, amely ezeket a műszereket javítaná és ellenőrizné. A javítandó és ellenőrizendő műszereket a vállalat vagy a remetei (Hargita megye) gyárhoz küldi, vagy a feketehalmi Colorom vállalathoz, amelyek azonban csak lehetőségeik mértékében vállalják a javítást, tehát nem kitűzött határidőre. A megyei Tejfeldolgozó Vállalatnál nemrég létesítettek egy metrológiai laboratóriumot, de ez nincs felszerelve a szükséges műszerekkel. Az idei beruházási tervben külön fejezetként szerepel a laboratórium felszerelése, s így remény van arra, hogy eleget tehet rendeltetésének. Annak ellenére, hogy a vállalat kézdiivásárhelyi és szentgyörgyi gyárai már évek óta működnek, s a javítások értéke mind nagyobbra rúg évről évre, a cserealkatrész-behozatalt nagymértékben csökkentették. Ezt úgy érték el, hogy az alkatrészek egy részét a vállalatban állítják elő, vagy más hazai vállalatoktól szerzik be. A múlt évben a cserealkatrész-behozatal majdnem két és félszer volt kisebb, mint a megelőző évben. A szentgyörgyi tejporgyárhoz, amelynek a legigényesebbek az alkatrészei, megfelelő mennyiségű cserealkatrészt szereztek be, hogy a folyamatos működést biztosítsák Meg is kell jegyeznünk, hogy a múlt évben a részlegen nem történt egyetlen kiesés sem. Az idén február elsejére ütemezték be a tejporgyár főjavításának megkezdését, de pillanatnyilag a szükséges pótalkatrészeknek csak a fele van bár a főjavítás időpontjának beszerezve, jóváhagyásakor megrendeltek minden szükséges alkatrészt, s az illető vállalatok meg is ígérték az idejében való leszállításukat. Sajnos, vannak olyan berendezéseik is (az automatika alkatrészei, tejkoncentráló, amelyekhez a bukaresti hőellenállások), Automatica gyár saját belátása szerint szállítja az alkatrészeket, vannak aztán a vibrátorok villanymotorjai, amelyeknek műanyagba van beöntve a tekercselése, s emiatt nem tudják újratekercselni a vállalat műhelyében, de máshol az országban sem vállalják ezt a munkát... Helyénvaló volna a kérdés, mi történik, ha ezek a gépek meghibásodnak? Reméljük azonban, hogy ebben az évben is megtalálják a kellő megoldásokat, s elkerülik a kiesést a termelésben. Kedvező lehetőségek, magasabb hozamok — a háztájiban Időnként rávetül a reflektor, aztán imitt-omott jótékony lepel alatt szunnyadozik mindaz, amit közkeletűen háztáji gazdálkodásnak nevezünk. Nem ritkán hallani termelőszövetkezetekben, néptanácsi irodákban olyan vélekedést, hogy ,,mifelénk immár hagyománya van a háztáji állattartásnak, a gazdálkodók nagy előszeretettel tartanak, hizlalnak bikaborjakat, sok a tehén is a házaknál“. Legutóbb az idézett megjegyzést Kökösön és Bácsteleken jegyeztük le, abban a két szomszédos helységben, ahol már évek óta a gazdálkodók, az elöljárók segítőkész közreműködésével mindent megtettek a háztáji felkarolására. A jó tenyésztői kedvet bizonyítja, hogy e két helyen egyre többen ismerik fel a háztáji állattartás előnyeit, évről évre növekszik azoknak a száma, akik szerződéskötéssel szép összegekre tesznek szert. Magától értetődik, hogy a közös gazdaság fejlesztése, erősítése az elsőrendű érdek, s ennek nem mehet rovására a háztáji. Erről e községben szó sincs, mert ismertek e gazdaság állattenyésztési üzemágának eredményei, a tagság e termelőszövetkezetben a közös munkából derekasan kiveszi részét, egyáltalán nem okozott különösebb erőfeszítést a tavaly a 6210 hektoliteres tervvel szemben 7200 hektoliteres túlszárnyalás, amit a a tejbegyűjtők külön több mint háromszázezer lejes felárral jutalmaztak. S bizonyára az idén is megtalálják módját annak, hogy szakszerű takaramányozással a termelőszövetkezet eleget tesz 7170 hektoliteres tejtermelési feladatainak. Nem erről van szó, hanem arról, hogy vétek lenne üresen hagyni otthon azokat a férőhelyeket, amelyek oly busás hasznot hoznak az államnak s az egyénnek egyaránt. Köztudottan felbecsülhetetlen az hozzájárulás, amelyet a hazai élelmiszerfogyasztásban jelent a háztáji. Az önfogyasztáson kívül, mint ismeretes, hektoliterekkel, tonnákkal gyarapítja a belső ellátást, s jut belőle jócskán exportra is. Az alábbiakban egyetlen példával érvelünk, Kökösön, Bácsteleken szerzett adatokkal. E két helyen az elmúlt esztendőben 1204 hektoliter tej gyűlt be a háztájiból (az 1977. évi 1067 hektoliterrel szemben), míg az állattartó gazdák istállóikból 108 tonna húst értékesítettek (az 1977-évi 103 tonnával szemben). A legjobb gazdálkodók közül Vujkuj Mihály és Molnár Dénes számláján 2400 litert, luga Ioan 2700(1), $o$u Ioan és luga Iosif kimutatásán pedig 2500 litert fel az értékesített tejmennyiség. tüntet De Molnár Lajos, Vásárhelyi Áron, Szabó Pál és még több gazdálkodó neve szerepel a listán ezer litert jóval meghaladó mennyiséggel. S az állathizlalók sora is évről évre gyarapszik. Az elmúlt évben Vass Pál ,Plugor Tamás, Juga Ioan, lurgi András, Virág János, Vass Gyula két-két, Miclea Ioan, Neagu Vintila pedig három-három bika- ARADI ENDRE (Folytatása a 2—3 oldalont Új tankönyvek vannak előkészületben Több mint 850 könyv — köztük 740 iskolai és 120 egyetemi tankönyv —, körülbelül 30 millió példányban jelenik meg az idén a bukaresti Pedagógiai és Tanügyi Könyvkiadó gondozásában. Jelenleg csaknem 400 könyv van nyomdában. Az új tankönyvek és egyetemi kurzusok, szem előtt tartva az oktatás, a kutatás és a termelés integrációját, elősegítik a tanulók és diákok minél alaposabb szakmai felkészülését a műszaki-tudományos forradalom követelményeinek megfelelően. A tankönyvek közül figyelemre méltó a II., IV. és XI. osztályos román nyelvkönyv, az I., IV. és IX. osztályos fizikakönyv, valamint Románia és a Román Kommunista Párt történetének alapvető kérdései című könyv a pedagógiai líceumok részére. Előkészületben vannak műszaki tankönyvek is. Több tankönyvet (biológia, földrajz, vegytan) átdolgoztak, hogy áttekinthetőbb legyen, vagy újabb fejezetekkel látták el. Egyszersmind az együttélő nemzetiségek anyanyelvén oktató iskolák részére körülbelül 1,7 millió tankönyv készül az idén.