Megyei Tükör, 1979. augusztus (12. évfolyam, 2342-2367. szám)
1979-08-01 / 2342. szám
Világ proletárját, egyesüljetek ! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA „A javadalmazásemelés első részének, az életszínvonal emelésével kapcsolatos többi intézkedés első részének a megvalósítása és az 1980 végéig megvalósítandó második rész hozzátartozik pártunknak és szocialista államunknak ahhoz a törekvéséhez, hogy a nemzetgazdaság és a nemzeti jövedelem növekedése arányában biztosítsa az egész nép anyagi és szellemi jólétének szüntelen gyarapodását“. NICOLAE l’EAUSESCT 2342. szám XII. ÉVFOLYAM 1979. augsztus 1., Szerda Ara 30 báni Anyag- és energiatakarékosság, jebii mimikai előkihasználás a pártszervezetek tevékenységének központi kérdése A megyei Építő-Szerelő Vállalat 1-es számú alapszervezetében az építőanyag-takarékosság, a technológiák tökéletesítése, a géppark ésszerű kihasználása, a berendezések hatékony hasznosítása számtalan elemzés tárgyát képezte, s olyan javaslatokat és intézkedéseket eredményezett, melyek a fogyasztási normák csökkentését, a pazarlás megfékezését eredményezték. A júniusi alapszervezeti gyűlésen például a gépkocsipark és a gépi berendezések ésszerűbb kihasználásáról s vitáztak, a július 26-ain pedig a munkaidő hatékony kihasználása került szóba, s ezzel párhuzamosan természetesen a párt- és a termelési fegyelem kérdése. A jelentés megállapította, hogy a rendelkezésre álló munkaidőt az első félévben csupán 96 százalékban hasznosították, nagy volt a betegszabadságok és az igazolatlan hiányzások száma. Ez utóbbi elérte a 8 053 órát. Az alapszervezet titkára, Nagy Imre, valamint az I-es építőtelep főmérnöke, Buzogány Péter elmondották, hogy az alapszervezeti gyűlésen elhangzott hozzászólások hangneme meglehetősen kritikas volt. Azt is elhatározták, hogy a következő alapszervezeti gyűlésen az alapszervezet néhány tagjának magatartását is vita tárgyává teszik. Ezt az is indokolja, hogy az alapszervezet több tagjának (Szász István, Stoka István) igazolatlan hiányzásai, vagy mások (Bodó Ferenc, Kozma László, Szabó János, Bartha György) alapszervezeti gyűlésekről való távolmaradása negatív példaként szolgál a pártonkívülieknek is. Ezeknek a kommunistáknak a lehető leggyorsabban meg kell változtatniuk magatartásukat, s életvezetésüket, munkával szembeni viszonyukat kommunistához méltóan kell rendezniük. Buzogány Péter főmérnök elégtétellel beszél a munkatelep közössége által az anyagtakarékosság terén elért eredményekről, az új technológiák bevezetéséről, az alapszervezeti gyűléseken hozott határozatok valóra váltásáról. A Lenin II. és a Lenin III. körzetében pillanatnyilag is olyan zsaluzatokat használnak, melyeket eddig több mint száz alkalommal vettek igénybe. Ezzel sikerült növelniük a termelékenységet, javítaniuk a munkálatok minőségét. Az ötlet Faluvégi Imrétől származik, s kivitelezésében az építőtelep több mérnöke, valamint Marosi Sándor és Szabó Árpád hivatalfőnök játszottak közre. Egy másik kezdeményezés, mely számottevő mennyiségű fűtőanyag megtakarítását tette lehetővé, a Manotechnika típusú kazánok használatba vételével kapcsolatos, melyek egyidejűleg biztosítják a gőzt a csúszózsaluzásos technológiákhoz, és a belső terek fűtéséhez, lehetővé téve a munkások számára az optimális munkafeltételek megteremtését. A megtakarítás lehetőségét rejti az is, hogy ezek a kazánok alacsonyabb rendű fűtőanyaggal, szénnel, fahulladékokkal stb-vel is üzemeltethetők. Az itt felsorakoztatott példák csupán egy töredékét képviselik az egyes építőtelep munkaközössége által foganatosított takarékossági intézkedéseknek, de jól példázzák az itt dolgozó kommunisták törekvéseit és eredményeit. „Azért harcolunk — mondotta Buzogány Péter —, hogy eredményesen használhassunk fel minden téglát, minden rakomány betont vagy minden darabka betonvasat, minden kilowatt energiát. Eleddig sikerült is beilleszkednünk az előírt áramfogyasztási normákba, s arra törekszünk, hogy a továbbiakban is új lehetőségeket találjunk az elektromosáram-felhasználás csökkentésére, a takarékosságra.“ Bányászőröm Különös emberek a bányászok, igazán csak az ismerheti meg őket, aki közöttük él. De mindannyian hallottunk arról, hogy odalenn a föld alatt, a kemény bányászmunkában, kemény bányászéletben mélyebb és tartósabb barátságok szövődnek, mint általában a többi ember között, és a bányászok életében nagyobb fajsúlyúakká sűrűsödnek az érzelmek, és sokkal nagyobb jelentőségűvé nőnek az örömök. Ma, 1979. augusztus elsején, e hazában végig, a pártunknak az életszínvonal emelését célzó politikája keretében, intézményesítették a közel másfél százezer — közöttük megyénk bányászainak is az örömét. A bányász elsősorban nem a borítékját nézi — bár arra is sor kerül hamarosan —, hanem a megbecsülést, társadalmunk elismerését, köszönetét, további jó munkára való buzdítást, bizodalmát kifejező döntését, gesztusát értékeli. Mától kezdődően átlagban 15,9 százalékkal nő a bányászok javadalmazása, és ez magasabb a nemzetgazdaságban mától alkalmazott emelések átlagánál, sőt, meghaladja azokat az előirányzatokat is, amelyeket a bányaipar számára pártunk korábban megszabott. A fizetésemelések első szakasza után is gondolt már társadalmunk a kemény munkával elért jövedelmeinek elosztásakor a föld mélyében dolgozókra: ez év január elsejétől például a „D“ fizetési besorolásból a „C“ osztályba kerültek a bányászok, a közvetlenül a fejtésben dolgozók javadalmazásához 5 százalék pótlékot adtak, azzal a kitétellel, hogy a jövedelem növekedésével az állami gyermekgondozási segély összege változatlan marad. A ma érvénybe lépő emelések, tehát a bá(Folytatása a 2—3. oldalonj Hála és ígéret A Barót II. bányában, a 602. frontfejtéshez vezető tárakon Nagy Sámuel bányalakatos és siklókon kalauzolt bennünket. Út közben elmondta, hogy a Samoila Ion által vezetett brigád éppen ácsol, fúrják az „őrlőt", s valószínű, hogy másfél-két óra múlva lyukak is szólni fognak. Ilyenkor — tea hát amikor robbantásra készítik elő a frontot — mindenki siet, mindenkinek sok a dolga, mert a napi teljesítmény, a munka termelékenysége attól függ, hogy milyen hamar kezdhetik meg a szenelést. Ezért a frontfejtésben nem időzhettünk sokat. Samoila Ionnal, a brigád vezetőjével is csak pár percig beszélgettünk. — Jövök-megyek, sietek — mondotta —, mert most az a legfontosabb, hogy minden összhangban legyen. Működjék a magasnyomású pumpa, hogy a csapatok tudjanak ácsolni, s a fúrógépek se álljanak... Az én dolgom itt is, ott is felügyelni, a munkát mindenütt összehangolni. Annyit elmondhatok, hogy mi mindannyian örvendünk, hálásak vagyunk, azért ami érettünk történik ebben a hazában. Most éppen azért, hogy a dolgozók életszínvonalának növelésére kijelölt program keretében, reánk, bányászokra gondoltak a leghamarabb; 1979. augusztus 1-től ismét növekszik a javadalmazásunk... Ezért vállaljuk, hogy augusztusban 1000 tonna szenet termelünk ki terven felül. Akik ezt vállalják: Veres Gábor, Borsós Ferenc, Balázs Dénes, Fábián Dénes — bányászok; Veres Károly, Kacsó Károly, Kocsis József, Szakács István — segédbányászok: Hajtó Károly, Kovács Mihály, Pergelt Nicolae és Varga András — csillések. Lejegyezte : T. J, 4800 hektár learatott terület Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gabonatábláiban az arató-cséplő gépek már jókora kopasz tarlóterületet hagytak. Az indulás első napjain a kombájnok, különböző okok miatt, nem nyújtották a teljesítőképesség maximumát, de közel 5000 hektár biztonságba került kétségtelen eredménynek számít. termése Hétfőn az előirányzott napi ütemnek mintegy felét teljesítették, de azóta mind több gép kapcsolódott be az aratásba. Egy nap alatt több mint 200 hektárt fogyattak le a nagyborosnyói, kovásznái és a sepsiszentgyörgyi agráripari tanács gazdaságaiban, s közel 200 hektárt az állami mezőgazdasági vállalatok. Összesített teljesítmény szerint legjobban haladtak ez idáig a bölöni, a bodoki és a kovásznai tanács egységei, jelentősen túllépve a megyei átlagot. Kézdiszentlélek, Kézdivásárhely és Csernáton környéke 4—11 máig a lemaradottak között százalékkal szerepelnek, aminek magyarázata a vegetáció néhány napos késlekedése. Géppel való ellátottságukat tekintve, amint munkához láthatnak, néhány nap alatt bizonyára törlesztik a késedelmet. A szalmabálázás, összegyűjtés haladása messze áll a követelményektől. Eddig 1 545 hektár szabadult fel szalmától, ami a learatott területnek a egyharmada. Ezzel a tennivalóval is fel kell zárkózni a fő betakarítási munkafázis nyomába, mert amint telik az idő, a szalmára nézve ismét végzetes következményekkel járhat a fáziseltolódás. A területek felszabadulásának ütemében megkezdődtek a talajművelési munkálatok. A nyári szántás összesített eredménye 1100 hektár, amiből 50 hektár az állami gazdaságok területére vonatkozik. Legtöbbet szántottak a kézdivásárhelyi, baróti és a bölöni szövetkezetközi tanácsban, legkevesebbet a kovásznai téeszek. A kézdiszentléleki ekék még nem indultak meg. Táblázatunk részletesen tájékoztat a téeszek eddig elvégzett főbb betakarítási, illetve talajművelési munkálatairól. "1 tonná ll jjHi 1 ÜT »1*11 felül A termelési folyamat jobb megszervezése révén, július két első dekádjában a sepsiszentgyörgyi Tejfeldolgozó Vállalat tejpor-részlegének munkaközössége 73 tonnával teljesítette túl tejportermelési tervfeladatait. E szép eredmény elérésében meghatározó szerepe volt Csíki Ignácnak. Szabó Atti(folytatása a 2—3. oldalon) Agráripari tanács Aratás -ha CJ !:{V |, a : _3 ^ C/2 itt ‘ ‘CJ N ■ [UNK]/) •co á 2 ' Barót 623 193 227 Bülön 732 380 220 Nagyborosnyó 535 68 20 Ködök 503 151 80 Csernáton 340 65 81 Kovászna 585 133 14 Sepsiszentgörgy 564 25 47 Kézdivásárhely 249 25 379 Kézdiszentlélek 90 20— összesen 4221 1250 1068 Állami mezőgazdasági vállalatok 580 295 50 FtLÖI» ZOLTÁN ényleges átlagjövedelem növekedése a következő ötéves tervben