Megyei Tükör, 1980. március (13. évfolyam, 2522-2547. szám)
1980-03-22 / 2540. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA in Hazánk történelminek legdicsőségesebb szakasza tizenöt évvel ezelőtt vette kezdetét. Olyan másfél évtized volt ez, amely mind tartalmában, minőségében jóval a többi fölé mind nőtt, olyan csúcsokra emelte az országot, amelyek lehetővé teszik a legemberibb viszonyok megteremtését, azt, hogy igazán ember legyen az ember. És hadd jegyezzük meg mindjárt az elején, hogy látványos előrelépésünk, eddig példa nélkül álló haladásunk NICOLAR ( KAI SESCU elvtárs nevéhez, az ő fáradhatatlan munkájához, elkötelezett forradalmiságához kötődik. Nem csoda hát, hogy köszönetünket illeti meg, hálatelt gondolataink feléje szállanak, s fogadalmunkat is előtte tesszük : erőnket nem kímélve dolgozunk ezután is a haza további felvirágoztatásáért, a nép jólétének elmélyítéséért. Tizenöt esztendeje, hogy pártunk élén a nép legszeretettebb fia, a lelkes hazafi és kommunista harcos, Nicolae Ceau jPseu elvtárs áll, az ő tevékenysége tehát meghatározó jelentőségű feltétele volt annak, hogy a történelem leggazdagabb, legdinamikusabb szakaszát éltük át. Az egész gazdasági-társadalmi élet, minden munkaterület vonatkozásában a pártfőtitkár gondoskodása rendkívül gyümölcsöző volt, nagy fontossággal bírt az a figyelem, amelyet egész országunk fejlesztésére, életvitelünk kiteljesítésére, civilizációnk nagyobb szintre emelésére fordított. És ebben a folyamatban, ebben a gyors leptű haladásban arany betűkkel íródik be az a tény is, hogy ebben az időszakban dolgozták ki a párt Programját, amely tudományosan alapozta meg a kommunisták, az összes dolgozók jövő felé való haladását, tág távlatokat nyitott a társadalom építése, az új ember megteremtése előtt. Azóta, hogy NICOLAE ( BAUSESI ) elvtárs a párt élére került, olyan jelentős eseményeknek voltunk tanúi, mint a Román Kommunista Párt legutóbbi kongresszusai, a szocialista demokrácia állandó szélesedését jelző események, az anyagi és szellemi kultúra megújulását elősegítő történelmi jelentőségű események. Ezeken a kongresszusokon minden lommal, a valóságból kiindulva alkukörvonalazták a szocialista építés követelményeit, feladatait, leszögezték azokat a távlatokat, azt az utat, amelyeket be kell járnunk, amelyet meg kell tennünk a legemberibb társadalmi rend megteremtéséért. Pártunk főtitkárának tevékenységéről szólva, nem hagyhatjuk figyelmen kívül szüntelen törekvését arra, hogy erősítse a kommunista párt politikai vezető szerepét, elmélyítse a tudományos kutatásba vetett bizalmunkat, s megfelelő kereteket teremtsen a tudományos kutatás fejlesztéséhez, a gyakori folytatása a 2—3. oldalon. A legtermékenyebb tizenöt esztendő Kosztánics Jenő festménye XIII. ÉVFOLVAM 1980. MÁRCIUS 22., Szombat ARA JU hani 2540. szám Az RKP Kovászna megyei bizottságának plenáris ülése Az RKP Kovászna megyei bizottsága tegnap a mezőgazdasági aktívával együtt plenáris ülést tartott. A plenáris a következő napirendet fogadta el : “ Jelentés a megyei pártbizottság bírájának, a területi pártszervezeteknek eddig kifejtett tevékenységéről és az 1980—1985-ös időszakban hozandó intézkedésekről, a megye állattenyésztése kiegyensúlyozott takarmányul rlege biztosításáért a Nicolae Ceaiusescu elvtárs, a párt főtitkára által 1979 december 19-én adott útmutatásainak fényében. — Tájékoztatás a káderek összetételének és mozgásának helyzetéről 1979. december 31-én. — Tájékoztató a megyei pártszervezet létszámáról, összetételéről és szervezeti felépítéséről 1979. december 31-én. — Egységes terv a káderek kiválasztására és felkészítésére az összes tevénységi területek részére. Az RKP XII. kongresszusa dokumentumainak fényében a plenáris rávilágított azokra a feladatokra, amelyek a mezőgazdasági pártszervekre és -szervezetekre, az összes mezőgazdasági dolgozókra hárulnak az állattenyésztésnek az egész mezőgazdaságiermelésben betöltött részarányának növelésében, melynek 45—10 százalékot kell elérnie. Ebben az összefüggésben az egy állatra eső állag’emelésnek jelentősen kell növekednie a mezőgazdaság összes szektoraiban, ami lehetővé teszi a lakosság jó ellátását élelmiszerekkel, az ipar jobb nyersanyag-ellátását, az export növelését. Ebben egyik elsőrendű tényező, amitől a kitűzött szintek elérése függ az állatok takarmányozásának radikális megoldása; ez a kérdés megköveteli, hogy nagy kultúrákat termesszenek, átlagtermésű teljes mértékben értékesítsék a természetes gyepeket, a legnagyobb használják fel az összs hatékonysággal takarmányt. Figyelembe véve az állomány növelése és az állati termékek termelése növekedésének forrásait 1985-ig részletekbe menően megvitatták azokat feladatokat és intézkedéseket, melyeket a a megyei pártbizottságnak, a pártszerveknek és -szervezeteknek, a mezőgazdasági szerveknek, a tevékenységi terület összes felelős tényezőinek kell hozniuk egy kiegyensúlyozott takarmányalap biztosításáért, mely garanciáját képezheti 1980-ban és a következő ötéves terv időszakában a tervezett állatlétszám és állati termékek termelése megvalósításának. A plenáris rávilágított arra a tényre, hogy bár a megyében kedvező feltételek vannak az állattenyésztés**’* és rendkívül értékes hagyományokkal rendelkezünk, melyekhez hozzáadódik a termelés fokozott fejlesztését és korszerűsítését célzó hatalmas beruházási volumen, mégis a létrehozott lehetőségek sem tükröződnek az elért termelési eredményekben, pontosabban ezek még nem érték el a jelenlegi követelmények szintjét. A felszólalók bírálták a legelőkkel való gazdálkodás hiányosságait, a legelők értékesítésében fellelhető mulasztásokat. A legelőtakarítás, a legelők észszerű kihasználásának és felhasználásának elmulasztása következtében a 93 000 hektár természetes gyepterület még igen kis mértékben járul hozzá a takarmányszükséglet volumenének biztosításához. Hasonlóképpen elégtelen volt az ésszerű legeltetés megszervezése, a zöldtömeg ésszerű felhasználása. Mind a nedvdús, mind a szálas takarmány termelése alacsony szintű a szántott területeken, elsősorban a takarmánynövények szerkezetének nem megfelelő megállapítása, a termelésszervezés hiányosságai és a íűn kellőképpen hatékony technológiák alkalmazása miatt. Bírálták a takarmány begyűjtésében és raktározásában fellelhető hiányosságokat, melyeknek negatív kihatásai voltak az állatállományra és az állati termékek termelésére. Magas fokú felelősségérzettel a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásainak szellemében — melynek értelmében „nem rendelkezhetünk állatokkal, és állati termékekkel, ha nem biztosítjuk a takarmányalapot“ A plenáris megállapította, hogy a felelős a tényezőknek mindent el kell követniük a kitűzött termelési célok eléréséért, ennek érdekében évente minimálisan 1300 kg szénát, 4300—5000 kg nedvdús takarmányt, 2800 kg zöld tömeget és 400 kg koncentrált takarmányt kell biztosítani szarvasmarhánként; 210 kg szénát, 300 kg nedvdús takarmányt, 1200 kg zöld tömeget és 30 kg koncentrátumot juhonként. Ehhez a takarmánymennyiséghez még hozzá kell adni a sertések és szárnyasok szükségleteit. Hasonlóképpen megvitattuk az összes termőterületek minél hatékonyabb gazdálkodására vonatkozó kérdéseket, a területegységre eső termelés növelése érdekében. A vitákban központi helyet kapott, a természetes gyepterületek termőképessége fokozásával kapcsolatos kérdések megvitatása, ami megköveteli a gazdaszellem megerősítését, ezek rendbentartásában és kihasználásában. A takarmány biztosításának másik forrása az e célra felhasznált szántóterület. Ebben az összefüggésben a plenáris hangsúlyozta a takarmány nevét (folytatása a 2—3. oldalon) ; *■ '* ? **** * <* n ~ **##:* ® nrft»i*i't~ t-“■-■ [UNK] [UNK] ~ ......• '-• ••• öh3r «»ks *«?** aaew **»* 81»a _ ' . / ««*» A«P8 »»»» »**# «*f * *•. f* 8«*K '# Kézdivásárhely uj ipari negyede