Megyei Tükör, 1980. augusztus (13. évfolyam, 2652-2677. szám)

1980-08-02 / 2653. szám

,ill. lírMoszkva a francia vívók, három aranyérmet sze­reztek csapatban: női és férfi tőrben, valamint párbajtőrben, egyet egyéni­ben : Pasquale Trinquet női tőrben, e­­zen kívül egy ezüstöt és egy­ez­őket is meglepte ,nemcsak a bronzot, nem­zetközi élmezőnyt. Kétségtelen, a for­maidőzítés sikerült. A párbaj­tőrcsapa­­tok döntőjében a vártnál biztosabban nyertek 8:4-re a lengyelek ellen. 1. Franciaország, 2. Lengyelország, 3. Szovjetunió, 4. Románia. és most újra atlétika. A kalapácsve­tés döntőjében Szédín­ első dobásra szenzációs új világcsúcsot dobott (81,80 m, 14 centivel jobb, mint honfitársa, Litvinov tavaszi világrekordja), ez tel­jesen bénítóan hatott a mezőnyre. Sze­­dih tehát megvédte montreáli címét. 2. Litvinov, 3. Tamm. Női távolugrásban a szovjet Szkecsko egészen az utolsó ugrásig vezetett kitűnő, 7,01-es teljesít­ményével, aztán ketten is túlugrották, és meg kellett elégednie a bronzérem­mel. 1 Kolpakova (SZU) 7,06, 2. Wuiak (NDK) 70.4, 3. Szkecsko (SZU) 7,01. Ha­talmas küzdelemben dőlt el a 3000 m-es akadályfutás olimpiai bajnoksága. A tanzániai Bayi szinte végig vezetett, biztos győztesnek látszott, de aztán az utolsó 200 m-en a lengyel fiú káprá­zatos í­ajrával jött fel és nyert. Olim­piai bajnok : Malinowsk­i (Lengyelor­szág) 8:12,50-es idővel, 2 Bayi (Tanzá­niá) 3. Túra (Etiópia). És most néhány mondat a szabadfo­gású birkózásról. A csütörtöki győzte­sek : légsúly : 1. Bjeloglazov (SZU), 2. Pyong (Korea), 3. Oojunbold (Mongólia); 68 kg-os súlycsoport : 1. Abszajdov (SZU), 2. Jankov (Bulgária), 3. Szejdih (Jugoszlávia); középsúly : 1. Abilov (Bulgária), 2. Aracilov (SZU), 3. Ko­vács (Magyarország); ólomsúly : 1. An­­gyilev (SZU), 2. Balla (Magyarország) — akárcsak Montrealban — 3. Sanduski (Lengyelország). A szovjet hegemónia tehát tovább tart. Összesítve 61 pont a szovjet csapat teljesítménye, második helyen, 39 ponttal Bulgária áll. Amint a szovjet birkózók nevéből is látszik, szinte mind ázsiaiak, ugyanis a távol­­keleti köztársaságokban ma is népszerű népi birkózók biztosítják az utánpót­lást. Befejeződtek a küzdelmek a női gyeplabdában is. 1. Zimbabwe, 2. Cseh­szlovákia, 3. Szovjetunió. A cselgáncs­ban, pehelysúlyban folytatódtak a küz­delmek. 1. Szoloduhin (SZU , a súly­csoport világbajnoka), 2. Dandin (Mon­gólia), 3. Nelkov (Bulgária) és Paw­­lowski (Lengyelország). Második nap (tehát a teljes távok lelövése után) íjá­szatban a férfiaknál a magyar Nagy Béla vezet 1225 körrel, az angol Blen­­karne (1224 kör) előtt, míg a nőknél változatlanul a szovjet Losaberidze ve­zet 1257 körös kitűnő teljesítménnyel, honfitársnője, az 1255 kört elérő Butu­zova előtt. Ma mind a férfiaknál, mind a nőknél újrakezdik ,a férfiak a 90 és 70, a nők a 70 és 60 m-ről lőnek majd. COE VISSZAVÁG OVETTNEK ! Tíz atlétikai számban hirdettek olim­piai bajnokot, a legnagyobb érdeklődés kétségtelen, az 1500 m-es férfi síkfutást előzte meg. Nos, Coe visszavágott O­­vettnek a 800 m-es vereségért ,1500 m­­én simán győzött, már a csengetés előtt átvette a vezetést, tehát másodszor nem kockáztatott ! Ezúttal­­ élete 43. 1500 m-es versenyén (mert 42-t egymás után nyert az angol fiú) Övett is elbi­zonytalanodott s későn ..kapcsolt*. Coe simán győzött, második Straub (NDK) és csak 3. Öveit ! (Ilyen az „élet“, bár ezúttal az „élet“ „sportszerű“ — hisz az egyik fiú 800-on, a másik 1500-on nyert olimpiai bajnokságot!) Versenyez­hetnek tovább az idővel, azaz most már mindketten olimpiai bajnokok, jö­het az a bizonyos világcsúcs ! 5000 m­­en újra az etiópiai Vifter nyert ,ezúttal is egyetlen európai versenyző, a 10­000 m-en ezüstérmet nyert finn Mandinca tudta tartani a lépést(!) a sötétbőrű­­ekkel. Egy biztos, ha el nem „lövi“, ez a finn fiú nagyon nagy futó lehet ! Persze Yifter, karriere végén, viszony­lag simán nyerte ezt a távot is. Így Viren két olimpiai kettőzése után, íme Moszkvában az etiópiai Yifter, az 5000-et is, a 10 000-et is simán nyerte. Ez ez ő nagy búcsúja volt(?) NAGY HARC jellemezte az atlétikai versenyek utol­só napjára tervezett váltófutásokat. A 4x100 m-es férfi váltóban a Szovjet­unió, míg a női váltóban az NDK nyert olimpiai bajnokságot ! Közben az 1500 m-es klasszikus távon futónőinket is bátoríthattuk (volna), sajnos, bebizo­nyosodott, hogy ebben az idényben nem tudják tartani a lépést a szovjet futó­nőkkel (a dömpingvizsgálatok­ után Si-1­­i is, Ma­rá­n­esc­u is keveset versenyzett) és Ivazankina nagy előnnyel, biztosan nyert ! A 4x400 m-es férfi váltót, a­­kárcsak a 4x100 m-est, simán nyerte a Szovjetunió! A szovjet (váltó)futók é­­vek óta minden versenyen dicséretre­­méltóan küzdenek, nos, most (a fő ve­­télytárs amerikai váltók távollétében) sikerült! Gratulálunk ! a w­HT.FTSZ.KOJE TAVON bonyolították le a kajak-kenu döntők 500 m-es futamait. Óriási meglepetések születtek. A férfi kajak egyesben a vártnál biztosabban győzött a világ­bajnok Palfinovics (SZU) az ausztráliai Sümegi és a mi versenyzőnk, a későn „ébredő“ Diba előtt. A szovjet fiú haj­rája elképesztő volt ! Női kajak egyesben biztosan nyert Fischer (NDK) a bolgár Gecseva és a szovjet Melnikova előtt ! A férfi kajak kettesek 500 m-es távján óriási küzde­lemben az utolsó 50 m-en jött fel szovjet hajó, de nem érezhették magu­n­kat bajnokoknak, mert a spanyolok úgy jöttek utánuk, mintha mágnesez­ték volna őket. A cél­fotó döntött :­limpiai bajnok a szovjet, ezüstérmes o­­a spanyol, bronzérmes a keletnémet hajó. A kenu egyesek versenyén szovjet, míg a kenu kettesek összecsapásában, nagy hajrá után, magyar győzelem szü­letett . Itt bizony, mint a sportág an­­­nyi nagy versenyén, csak az utolsó 20- 30 m­-en dőlt el a győzelem. A kajak kettesek női 500 m­ en is a vártnál he­vesebb volt a harc ,elképesztő iramban jöttek fel a győztes szovjet h­ajó után a trónkövetelők. A végső sorrend, egye­lőre (!) 1. Szovjetunió, 2. NDK, 3. Ma­gyarország. Ma a Kriletszkoje tavon a kajak ke­nusok az 1000 m-es távon csapnak ös­­­sze, és teszik próbára egymás erejét. Ad­dig is, mi a kenu kettesek versenyé­ben óriási harc után ezüstérmet nyert Patzaichin—Capusta párost dicsérjük meg : mindent „bedobtak“, óriási küz­delemben nyerték meg az az arany­ként csillogó ezüstérmet ! Gratulálunk A Folton — Vaskúti páros ezúttal jobb volt... UTOLSÓ HÍREK Sportolóink a férfi röplabda „kis­­döntőjében“ a vártnál biztosabban és simábban győztek a lengyelek ellen, s így bronzérmesek. A döntő késő esti órákban került sorra. A díjlovaglás e­­gyéni versenyét Taylor (Ausztria) nyer­te. Újra az atlétika , férfi magasugrás­ban , új világcsúccsal, 2.36 méterrel, az NDK-beli Gerd Wessig győzött. 2. Wszola (lengyel), 3. Freimuth (NDK), mindketten 2.31 méterrel. A maratoni futás győztese Czierpinsz­­ki (NDK), női diszkosz­vetésben Jahr (NDK) diadalmaskodott Z’etkova (Bul­gária) és Leszovaja (SZU) előtt. (hadházi) jöttek, láttak, győztek MEGYEI TÜKÖR Betakarítás. .. (BORTNYIK GYÖRGY felvételei) Aratás Bölönben — kényszerpihenőkkel (folytatás az első oldalról) a övezett méretekben kibontakozhat a betakarítás —, hirtelen sötét esőfel­­­­ött jelentek meg határaik felett, s Bö­­lön két kombájnosát, Pál Samut, Tana­­r °nt, Boér Gézát, Szórádi Lászlót, Szép Józsefet, Borka Lászlót, Csirikás Jánost, kit az Agyagostetőn, kit az Al­­sokoriáton, másokat a Büdöskút nevű a tovább igyekezet feladására •sn*>'szerített á­­ M^dázúduló zápor min­­d^nkit kikergetuá parcellából. Alig értek be a mezőgépészek a községbe,­­h a megáradt Bölönpataka már beha­tolt a házak udvaraira — a gépesítők székhelyét sem kerülte el —, a zápor °stig öntözte megállás nélkül a vidéket, így Huszár András, a bölöni téesz fő­­mérnöke a tervezett számadatok helyett csupán negyven hektárnyi termés ara­tásáról készíthetett aznap jelentést. Sajnos, a levágott gabona java 29—30 százalékos nedvességtartalommal indult a begyűjtő központ felé. Időközben megérkeztek a Dőlj megyei kombájno­­sok is, de az ő első ténykedésük egyelőre a vízszivattyúzásra korlátozó­ns­dott. A helyiek számítása szerint, ked­vező idő esetén, két napra van szükség ahhoz, hogy a tizenöt parcellára szab­dalt 385 hektárnyi búzaterületeken meg­leljék azt a táblavéget, ahol a szik­kadt föld megbírja majd az erőgépet. Itt kiöntött a Bölünpataka, a szom­széd­ján megáradt, kiszabadult medré­ből az Ajtapataka, s középajtán beha­tolt a házak udvaraiba, pincéibe, így a bölöni agráripari tanács 37 kombájn­ja (időközben Kovásznáról irányítottak ide tíz gépet) e napon megállásra kény­szerült. E helyen is tehát visszatérő refrénje az idei betakarításnak az eső, s a kiadós délutáni zápor, a kényszerpi­henő... A turisztika gazdasági vetületei ,­j­u­tatás az első oldali el­­jegyzést k**1l tenni egyetlen vendég ét­kezési jegyeire!); miért nem létesítenek Kovásznán élelmiszerraktárt, melynek hiányában naponta hordják a sok ezer vendég ellátásához szükséges élelmiszer­reket (sok ezer vendég, de a kiutalás nem számol a magán­házaknál lakó más­­sok ezer vendég szükségleteivel); egyol­dalú a fejlesztés Kovásznán, kevésnek bizonyul a közétkeztetési helyek száma még úgy is, hogy a vendégek két cso­portban étkeznek; kevés a fűtőolaj-ki­utalás, hetente egy-két nap nincs me­leg víz a kovásznai szállodákban, ame­lyekben rosszak a vízcsapok, sok víz kárba, *^^^vendégek is elégedet­té,,,* az egészé-ügyi berendezések ál­lapota miatt; a beutalt vendégek vál­tása igen rövid idő alatt megy végbe, s emiatt nagy az elégedetlenség, mert az orvosi rendelő előtt hosszú sorban kell órák hosszat várakozni vagy a beteg a beutalás harmadik napján kerül az or­vos elé; mit szóljon az előpataki ven­dég, ha már a kovásznál új szállodát is javítani kell, s az előpataki a múlt században épült, hogy itt április óta nincs meleg víz az üdülőhelyen, mert az akkor elromlott kazánt még máig sírni javították meg, miért nem rende­zik jobban a fürdőhely ellátását... Ne folytassuk tovább a panaszokat és egyben okokat, csak annyit tegyünk mé­g hozzá a leírtakhoz, hogy az intéz­kedési tervben ezeknek a kérdéseknek rendezése szerepelhetett volna, persze nem állandó határidővel. Petőfalva bizony­ít • ALIG MENTÜNK bele a délelőttbe, s már ei­ős nap­sugarak perzselik a Feketeügy lapályát. A teherkocsin, mely kav­csot visz a petőfalvi út gödreibe, ketten utazunk a zabolai néptanács alelnökével. Lapunk oldalain a köz­vélemény sürgette, hogy tegyék már haladéktalanul rendbe a petőfalvi borvizet, a v dék legkiválóbb ásványvizét. A községi néptanács meghívottjaként érkezem, szakvéleményt adni borvízügyben. A farm istállói előtt már munkától izzadtan fogad Héjja Árpád falufelelős és a helybeli farm vezetője. Csendes már a falu. Mindenki dolgozik, ki a városban, ki pedig a me­zőn. Néhány öreg lézeng csak itt-ott. Kikanyarodunk a falu szélére, a Borvízárok martját most kaszálják s oldalában, ahol egykor a borvízforrás volt, kis házikót pillantunk meg. — No, itt a borvizünk, már rendbe is tettük — mondja Héjja bácsi. S a látvány, ami ezután következett, meglepő volt, s örömmel töltött el; a petőfalvi borvízforrás teljesen új foglalatban tető alatt állott. A falu a forrást befedte és annak vize műanyag- és kerámiacsövön szabadon folyik ki lefolyón a patak felé. Rövid kérdezősködés után meggyőződ­tem, hogy nem volt szükség itt a szakvéleményre: néhány petőfalvi mesterember elővette „székely ezermester“ tudását és a forrást kifogástalanul rendbe tett­e. A munka megszer­vezésével — anyagi áldozatok árán, hisz a cementet a saját­jából adta —, mondanunk sem kell, a falufelelős személye­sen foglalkozott, s álljon itt most a három kivitelező mester neve is: Pete József, Pete János és Faragó Dezső. A szüksé­ges kavicsot Hajdú Károly, Román Ferenc és Mircse Sán­dor hordták. A látottak alapján nyugodtan elmondhatjuk, hogy kiváló munkát végeztek s iskolapéldája annak, hogyan is kell egy borvízforrást befoglalni és külsőleg rendezni. Nos, hasonló ügyben szorgoskodók látogassanak csak el Pe­­tő­alvára. A tanulság magától adódik: ha akarat, melléállás van, idő és anyagi áldozat mellett megoldhatatlan dolog nem lehet ez ügyben egy helységben sem. Emellett Petőfalva bi­zonyít. Nem Héjja Árpád, egy idős bácsi súgta meg ,hogy bi­zony nem állott mindenki a 170 lelkes faluból az ágy mellé. „Ha a doktornak s a papnak jó volt úgy ,ahogy volt, ezután is legyen jó !“. Jellemző ,,melléállás“. Szerencse azonban, hogy vannak, akik másképpp gondolkoznak és győzött a jó­zan ész. A forrás vize kitisztult, saját ereit kimosta, friss, szénsavban gazdagabb lett. Ezért fontos, hogy a forrásoknak szabad kifolyásuk legyen. Most már nem méregethetnek a vízbe ilyen-olyan edénnyel ,s a fertőzés veszélye sem áll fenn. Nos, megnyugtatjuk a petőfalviakat — amint hallottuk —, hogy dr. Bandi Imre körorvos is megdicsérte a munkát, s ki tudja, talán azóta észre sem vették, kevesebb lett „megmagyarázhatatlannak tűnő“ hasmenéses megbetegedések a száma. Jó éves F­aragó Józsefet borvízhozóból hazafelé állíto­ták meg, s a munka felöl érdeklődtünk. „Jó munka volt s víz is jobb azóta“ — felelte meggyőződéssel. A forrás viz­nek vegy elem­zését és orvosi javallatait — a szép munka él­ mérése jeléül — a Megyei Turisztikai Hivatal költségén fél táblára festettük, mely el is készült és rövidesen kifüggesz­hetik a borvizházikó oldalára. A zabolai néptanács vezeti­nek megértő segítsége, az ügyhöz való hozzáállása légy példa azok előtt, kik h­asonló feladatokkal kell megbirkózz­uak a közeljövőben. • PETŐFALVA az 1567. évi regestrumban 4 kapuval v. bejegyezve ,s mondják, hogy nevét egy legelőször odatelept Pető nevű embertől kapta, bár mint később kiderül, sokk régibb település. A régi Háromszék egyetlen faluja volt, m­ivel kimondottan jobbágyok laktak — jegyezte fel Orbi Balázs —, kik a zabolai Mi­kes-jószághoz tartoztak, s 184 bán szabadultak fel. Azóta sok minden történt ezen a t­rón, de vajon gondolt-e valaki arra manapság, hogy bár r­inden is papírra vesse a lassan ^^^P^^^^^yUaTarmin- Mert lenne mit megírni. Héjjá bácsi mcs . . • öltö­cas években a Fortyogó is ki volt építve terepszemlére ,kabinokkal volt ellátva. Miközben oda a történetét meg­megyünk, Héjja Árpád a „petőfalvi kellek falutörténet, séli el. Leírta ezt valaki? — pedig e'„ ,a as de még mennyire az. A határunk gyonyor , van e{,y reménnyel vagyunk tele. Fogyasszuk a sz»*n . termény kis növenyápoló munkánk s készülünk begyűjtésére. — Nézze, itt az iskola, mi epitettuk. __ czomorúan mnu­en is el_ tatja a sok-sok üres házat... — yolt s eibon­mentek..., ez is­­ üres.. itt is n­ek s ha kihal, tották... ebben a kis utcában egy oregemb.r ^ veszi ki a üres lesz az utca. — Szólni akarok, olv­a­s­d a mezőgazda­­szót, én mégis bízom a jövőben. Most, ez n .­evelni, nem ságon lesz a hangsúly, s itt, a jó földön de a városban az aszfalton fejlesztik tovább. Hogy sok-sok közben nézzük a Fortyogót. Arra 8­int ’ véleményével faluban mit nem adnának ezért, s szakén ze^ árkát ú­l­­mondom: megérdemli újra lepadolni a Vlf„ c­ dolgozóknak ra kitakarítani, mert a petőfalvi mezőgaz ■ ^ a hőségben is jólesne délutánonként, a poros n1^.n,>llokh^i is eljönnének egy kis fürödözés. Még a szomszédos faha ^ egy borvíz­mások is, hiszen még Kovásznaf­ürdőnek sí strandja! gondolatot foly-Héjja Árpád véleményem hallgatja, s a többit mi el­­tatja: ha a néptanács a faanyaggal kisegi­ ’ «jfWvpak mllett, intézzük. Nos, hallják, illetékesek? A P ° ° lehet­ , éve egy XIT • A FALU Hatolyka felőli részén ?Lndolgoznak a sep­­századi magyar köznépi temető feltárásan a j^t év alatt siszentgyörgyi múzeum szakemberei. Az 1 Székely Zoltántól, 238 sírt ástak ki, amint azt megtudtuk tu­dtuk, tapasztalat­aki régész fiával vezeti a munkálatokat. ban nincs hiány, hisz, ezt megelőzően tar­a ^ a hasonló tí­­pusú és korú zabolai (tatárdombi) tenne ° • terepet tártunk A székelypetőfalvi Nyírtetőn kora vas­­­ket egy­ütt dől­­tel most 20 éve, és akkor hívta fel fif>ye 1 ^ ásunk> kopo­gozó asszony, hogy ezen a helyen, aho nyakat fordított ki az eke — meséli a régésztanár. Szavait figyelik az ásó gyerekek, felnőttek, így derült fény er­re a temetőre. — Szóljon még néhány szót az eredményekről lapunk ol­vasóinak — kérem egykori tanáromat én, a tanítvány. — Kelet-nyugati irányú, nyújtott temetkezések ezek. A csontvázak melletti ékszerek (S végű haj f ürít­ők, granulációs gyűrűk egyikükben a bizánci hatásra valló dup­la kereszttel) a kora feudális kort idézik, az ún. bjelo-brdo-i kultúrát képviselik. Ezt a kort érmek datálják II. Gézától (1141—1162) fel egészen III. Béláig (1172—1196). Most keres­sük a feltételezett kis templomot, melynek itt kell lennie, hisz még Kálmán rendelte el, hogy a temetőket a templom köré kell telepíteni. Érdekes megjegyeznünk, hogy a terület már a bronzkorban lakott volt. A temető alatt ugyanis Nova­­kultúrát mutató őstelep van. Hasonló temetőket tártak fel Magyarország, Csehszlovákia és a Jugoszláv SZK terüle­tén, nálunk pedig Roska Márton Vajdahunyad környékén. Nézem a kutatóárkot ásó petőfalvi gyerekeket (Pete Gé­za VII., Hadnagy György V. és Both­ László VIII. o. tanuló­kat) ,akik elmondták, hogy az ilyen munka után könnyebb a történelem elsajátítása is az iskolában. Gábor Ibolya — aki egykor maga is itt ásó tanuló volt — mint gelencei taní­tónő jött el megnézni az „aranyásó sántért“. — Mi az ered­mény, kaptak-e valamit? — kérdezte. Közben megtudtuk, hogy a bukaresti akadémia­­ és az RSZK Történelmi Intézete különös figyelemmel kíséri az ása­tásokat ,mint olyant, mely az együttélő nemzetiségek törté­nelmének megismerését hivatott megvilágítani. Ezért hívták meg a szentgyörgyieket ezzel a témával előadásra, és ezért foglalkozik oly behatóan az osteológiai (csonttani) anyag fel­dolgozásával Laura Georgescu a Bukaresti V. Babér Antro­pológiai Intézet munkatársa, akit jól ismernek a petőfalviak. A «­Halta Ferma Zabala«-n (fürésztelepi megálló) ültem fel a déli vonatra. A falub­an elhangzott a harangszó... Sokáig néztem a távolodó háztömeget a zöld lombsátorban, s arra gondoltam, hogy h­a csak egy-két hétig lehetnék ennek a fa­lunak a lakója, megírnám­ annak krónikáját... mert hát ugye lenne mit... meg bíz'én! KISGYÖRGY ZOLTÁN Fő a jó humor... Ürülnek, ü­rülgetnek lassacskán kifelé a kis falvak, indul­nak düledezni az elhagyott, gazda nélkül maradt házak. Ott is, ahol mi­ég egy maroknyi lakiból is tetemes szép listát tett ki az első világháború és a második áldozatainak­ állított emlékműveken felsoroltak neve. Volt olyan falu, amelynek alig több mint kétszáz lakója közel húsz áldozatot hagyott a küzdőtéren. No most már, ma másfelé irányulnak a falu­ból ellépők útjaik, „befelé a város felé, közeli, de távolab­­biak felé is viszi a vonat, autó a kis cuccot, mert a­ cárm­ely nagy életváltásban mindenki fontosnak tart magával vinni régi kellékeiből valamit. S az új összkomfortos tömbházlakás falaira felkerülnek például az első világháborút, hároméves fogságot megért, az akkori idők divatja szerint tajtékzó pa­ripán feszítő huszár-fényképek, vagy más egyebek, ez már teljesen mindegy, csak idézzék, jelképezzék az elhagyott ott­hont ,mentenének át valamit az ,,otthoni“, a régi környezet­ből. Hogy ilyen nagy-nagy költözködéskor mi minden ma­rad otthon ,a régi, a volt otthonban és mi mentődik tovább, esete válogatja... De, ami olyan kellemesen meglepett a mi­nap: a jó humor, az feltétlen átmentődik. Anélkül biza ne­hezen is lehetne megszokni az új életmódot... l­lünk a kony­hában, a takaros kis tömbházlakás-konyhában, annyi min­den hiányzik az eddig ismert környezetéből, hogy hirtelen egy kissé idegeneknek is tűnnek számomra az újban. De aztán szóba jön a jó falusi füstölt szalonna. Hogyne. van, kerül is az asztalra, hozza azonnal a házigazda, csak előbb azt mondja, fel kell szaladnia érte a ,,hida“, s már nyitja is a legújabb típusú hűtőszekrény ajtaját... Nagyot kacagunk, s hirtelen megint minden a helyére kerül. Ezek a dolgos emberek is, akik most már nem a kapa, kasza, de szerszámok nyelét fog­juk olyan szorosan, hogy az csak amúgy fényesedik bele... (incze) Útonállás, támadás Május 21-én este három fi­atalember megtámadott, ki­fosztott a parkban egy békés járókelőt. Az eljárás azonnal megindult. Még aznap éjjel őrizet alá került az egyik ú­­tonálló. Majd az elkövetke­zendő napon a másik kettő. Benedek Kálmánt és Kiss E­­lemért az elmúlt napokban a helyi bíróság szabadságvesz­tésre ítélte, míg Csíki Már­ton, f­gyelembe véve korát, felfüggesztéssel kö­rött ítéle­tet. O G. AUGUSZTUS 2. — SZOMBAT ; 9,30 Vakáció a képernyőn: smaragdváros varázslója —­­5. rész; 9,55 Történelmi al­bum; 10,15 Filmmúzeum; 12,00 Kulturális, művészeti, sportmozaik; 13,00 A moszk­vai nyári olimpiai játékok­ról ökölvívás — döntő; eve­zés — döntő — képmagról ól; 18,30 Július politikai esemé­nyei; 19,00 Híradó; 19,20 Ha­zai utak; 19,40 Enciklopédia; 20­00 Folytatásos film — A retemthetetlen — 5. rész; 20,50 Dal és tánc a nagyvilág­ban; 21,35 Híradó; 22,00 A moszkvai nyári olimpiai já­tékokról: a tizennegyedik napi versenyek összefoglalója — céllövés, evezés, ökölvívás, cselgáncs, labdarúgás. AUGUSZTUS 3, VASÁRNAP 8,30 Pionírműsor ; 9,05 A haza sé­lymai; 9,15 A szivár­vány országában — 19. rész; 9 40 Egészséges életmód; 10,00 Faluműsor; 11,45 A zene ö­­römei; 12,30 A haza védelmé­ben; 13,00 Telex; 13,05 Vasár­napi album. Tartalmából; Vidám, zenés műsor; Woody (14,00); Bordalok ; Tévéfilm; Egy mandolin, egy koboz és egy bendzsó; Sacha Diestel énekel; Riport; Zenés kalei­doszkóp; 16,15 Sakk; 16,30 Sport: a moszkvai nyári olim­piai játékokról; 17,50 Goya — utolsó rész; 18,40 Gyerme­keknek; 19,00 Híradó; 19,15 Az antenna Fehér megyében; 20,25 Dél csillaga — francia­angol koprodukciós játék­film; 22,05 Híradó; 22,25 A moszkvai nyári olimpiai já­tékokról — a záróünnepély. minden­kit (!"$) érdekel 1980. augusztus 2., Napkelte: 6.04 Napnyu­g­a: 20,39 Eltelt: 215 nap Hátravan: 151 nap 1492. aug. 3-án Kolumbusz Kristóf elindult Amerika fel­fedezésére. 1863. aug. 2-án Baróton szü­letett gaál Mózes ifjúsági író, pedagógus. Szerkesztette a Tanulók Lapját, majd 1914 és 1936 között Az Én­gom című gyermeklapot. Újjá­jövő iskolája című munkájá­­­ban korszerű pedagógiai néze­teket hirdet (az élethez köze­lítés, munkára nevelés stb.) (Megh. 1936. júl. 12-én.) 85 éve, 1895-ben halt meg DIMITRIE BRINDZA román orvos és természetbú­vár, a bukaresti Botanikai Intézet és Botanikus kert megalapító­ja. (Szül. 1846-ban.) 1980. aug. 2-án nyitják meg Stockholmban a 65. Eszperan­tó Világkongresszust, melynek fővédnöke, Ingemund Bengts­­son, a svéd parlament elnöke. Az egy hétig tartó kongres­­­szus tanácskozásainak közép­pontjában a diszkrimináció kérdése áll. A csütörtöki záporeső követ­keztében Baráton négyzet­­méterenként 33, Bodzafordulón 37, Sepsiszentgyörgyön pedig 24 liter csapadék hullt. Mára meleg idő várható, vál­tozó felhőzettel. A délután fo­lyamán helyi záporesők, vil­lámlások lehetségesek. A hő­mérséklet nappal 23 és 26, éj­szaka pedig 12 és 15 Celsius­­fok között váltakozik. Sepsiszentgyörgy — Művész J ROCKY II. — színes ame­rikai film, 9, 11, 16, 18, 20 ó­­rától. Sepsiszentgyörgy — Lux: TŰZ ÉS VÍZ PRÓBÁJA — színes lengyel film 11, 15,30, 17,30, 19,30 órától. Kézdivásárhely — Május 8.­­ A FIÚ HAZATÉRÉSE — színes szovjet film, 10, 16, 18, 20 órától. Kova*>zna — Győzelem-SANCHEZ GYERMEKEI — színes amerikai film, 11, 17, 19 órától. Barát HALÁL A NÍLUSON — kétrészes, színes amerikai film, 20 órától (csak vasár­nap). GYÁSZJELENTÉS Fájdalommal tudatjuk, hogy id. PETKE FERENC volt il­­­lyefalvi lakos, 85 éves korá­ban rövid szenvedés után el­hunyt. Temetése 1980 augusz­tus 3-án délután 15 lesz a családi háztól. órakor Jelen hirdetés gyász jelentőül is szol­gál. Gyászoló család ____________________­(1787) MEGEMLÉKEZÉS Ma, augusztus 2*-án 3 éve annak, hogy a­­ bibarcfalvi BÁ­LINT MAGDOLNA szerető szíve megszűnt dobogni. Hirtelen hagyott itt minket, két munkás keze lehanyatlott, szerető szeme nem ragyog ránk többé. Fájó szívvel őrizzük emlé­két. Bánatos férje és két leánya, Marika és Erika ____________________(1774) köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik drága halot­tunk, OTELER MIKLÓS te­metésén részt vette­k, fájdal­munkban osztoztak és sírjára virágot helyeztek. Külön köszönetet mondunk sógorának, Bende Jenőnek, a fáradtságot nem ismerő segít­ségért. A gyászoló család _______(g. b.) APRÓHIRDETÉS Eladó kétszobás, központi, magántulajdonban levő tömb­házlakás. Érdeklődni : Dumi­­tru Petrescu utca, 2-es tömb­ház, C lépcső, 4-es lakrész. _______________________(1785) Sürgősen eladó Mercedes 2000 Diesel, Marosvásárhely, telefon : 954/21342, naponta 7 —19 óra között. (P. M.) KÖSZÖNTŐ Zágonban született FÖLDES MARIKÁNAK Sepsiszent­­györgyre 15. születésnapod al­­kal­mával sok örömet, boldog­ságot, hosszét, gondtalan életet kíván testvéred, Miroka és Zsuzsi anyja. (1786) SULYOK KLÁRÁNAK, Sep­­siszentgyörgyre, drága édes­anyánknak születés-, valamint névnapjára örömet, boldogsá­got, hosszú életet kívánnak szeretett fiai : Géza és Almos. (1743) HOLNAP JUHÁSZLAKODA­­LOM A TÜNDÉRVÖLGYBEN Holnap reggel 10 órai kez­dettel kerül sor a Tündér­völgyben a hagyományos ju­hászlakodalomra. Az ünnepség a vajnafalviak juhászlakodal­mával kezdődik. Ezt követően még fellépnek a bodzafordulói, pólyáni, zabolai műkedvelő e­­gyüttesek, valamint a kovász­nál fafeldolgozó vállalat és az Építő szövetkezet műkedve­lői. Két Kovászna megyei elő­adót is láthat a közönség, Ion Hagiu népdalénekest és Bular­­ca Gheorghe népdalénekes személyében. 2.-3

Next