Megyei Tükör, 1985. szeptember (18. évfolyam, 4228-4252. szám)
1985-09-02 / 4228. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NAPTANÁCS ’NAPJA XVIII.VFOLYAM 422. Szám 1985. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ ARA 50 BANI A helyi el’öki’rástik gazdaságosabb élékesstéséért . A kisipar utóbbi években tapasz■pTt rohamos felfutása szoros összereüggésben van azzal a hatalmas méretű fejlődéssel, melyet a román társadalom átélt a társadalmi és nemzeti felszabadító, antifasiszta és antiimperialista forradalom utáni években, különösen pedig a párt IX. kongresszusa utáni időszakban. Ez alatt a húsz esztendő alatt, amelyeket méltán nevezünk NICOLAE CEAUŞESCU-KORSZAKNAK, hisz minden megvalósításunk, a gazdaságitársadalmi élet minden területén végbement mélyreható változások elszakíthatatlanul kötődnek pártunk főtitkárának nevéhez és munkájához, a kisipar méltó helyet vívott ki magának, elsősorban azzal, hogy sikerült magas szinten hasznosítania, értékesítenie, a lakosság szolgálatába állítania a helyi erő- és anyagforrásokat. A párt XII. és XIII. kongresszusain elfogadott programok rendkívül fontos feladatokat fogalmaztak meg a kisipar számára, s amint azt pártunk főtitkára több esetben is hangsúlyozta, a kisipar részarányának az ipari termelés egészében el kell érnie a 18 —20 százalékot. Megyénk kisipari hálózatának fejjlődését áttekintve, megnyugvással állapíthatjuk meg, főleg az utóbbi években valóban látványosat lépett előre a felemelkedés útján. Ezt nem csupán a kisipari szövetkezetek számbeli gyarapodása jelzi, de az elvégzett munka volumene is, az a tekintély, amelyet szövetkezeteink, kisipari tevékenységet végző termelőegységeink, a megye lakossága előtt, a bélés külföldi piacokon egyaránt kivívták maguknak. A fejlődést jelzi egyébként az is, hogy a kisipar immár községeinkbe is betört, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a termelő, felvásárló és értékesítő szövetkezetek, a néptanácsok mind nagyobb gondot fordítanak a szolgáltatási hálózat bővítésére, kisipari jellegű termelési folyamatok beindítására. Érdemes megemlítenünk, hogy az idei terv értelmében a kisipari termelés 82,7 százaléka a megyeszékhelyen és a megye másik négy városában valósul meg, 17,3 százalék pedig a községekben. A fejlődés ütemét jelzi többek között, hogy a lakosságnak végzett szolgáltatások szüntelen javítását, bővítését célzó törekvések nyomán nagyarányú növekedést ért el az egy lakosra számított szolgáltatások volumene, s ez évben jóval meghaladja a (folytatása a 2—3. oldalon) A határban heverő milliók ma már kezdetét vette, sőt kibontakozott a burgonyabetakarítás, az is a rendje, hogy fogyjon a kiszedésre váró terület és növekedjenek azok a terményhalmok. Néhány agráripari tanácsban máris teljes ütemben megszervezett munkálatokról beszélhetünk, különösen a csernátoni vagy az uzoni körzet, s nemkülöben az állami mezőgazdasági vállalatok esetében. A kiszedéssel párhuzamosan azonban utolérte termelőszövetkezeteinket a szállítás megszervezésének kérdése. Habár a betakarítással túllépték a 15 százalékot, ezt az időszakhoz mérten derék teljesítményt mégsem tekinthetjük teljes megnyugvással. Ugyanis a krónikusnak tekinthető probléma: dűlőkön csomókban felhalmozott mennyiség egyelőre még koránt sincs teljes biztonságban. Annak haladéktalanul rendeltetési helyére kell kerülnie. Raktárba, prizmába, a leszerződött mennyiség pedig az átvevő központok ideiglenes vagy végleges tárolóiba. Mindaddig veszedelmet jelenthet a minőségi romlás, a mennyiségi veszteség időjárási és egyéb okok folytán, s mindez termelőnek, átvevőnek egyaránt előnytelen. Ezzel a ténnyel szemben megállapíthatjuk, hogy már most, a kezdetén több burgonya marad a mezőn, mint amennyit elszállítanak, s ez a kintlevő mennyiség egyre nő. Több tízezer tonnát tesz ki a jó minőségű burgonya, amit már kiszedtek, s ebből maholnap húszezer tonnányira emelkedik a kintlevőség. Rohamosan szaporodnak az elszállítatlan csomók, különösen a bodoki, uzoni és a csernátoni tanács gazdaságaiban, s habár az előző körzetekben egyelőre csak több száz tonna a tét, az utóbbi kimondottan burgonyatermesztő övezetben már sok ezer tonnára emelkedik. Megjegyezzük, hogy még az állami mezőgazdasági vállalatok, a szakosított társulások vagy a kísérleti állomás is képtelen lépést tartani isállt FÜLÖP Zoltán (folytatása a 2—3. oldalon) (BORTNYIK György felvétele) pártunk főtitkára útmutatásai szellemében A korszerűsítés útján A sepsiszentgyörgyi Olt Textilművek fejlődésének utóbbi évtizedeire a folyamatos korszerűsítés, a termelési kapacitások bővítése, az új technológiák gyors ütemű bevezetése nyomta rá bélyegét. Ebben a periódusban a gyár állóalapjainak túlnyomó része kicserélődött, ennek ellenére azonban a korszerűsítés tovább folytatódik, sok esetben az időközökben korszerűsített berendezések vagy technológiák újabb korszerűsítésével. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb beruházási akciója a hőszolgáltatási rendszer teljes rekonstrukciója volt. E sok mindenre kiterjedő beruházás a tervezettnél is hatékonyabbnak bizonyult. Az előirányzott évi 400 tonna egyezményes fűtőanyag megtakarításával szemben idén már előreláthatólag mintegy 600—700 tonnát takaríthatnak meg. Emellett az új hálózat a réginél biztonságosabbnak is bizonyult. A korszerűsítés az idén is folytatódott, az új, korszerű STB típusú szövőgépek üzembe állításáról a közelmúltban tájékoztattuk olvasóinkat. Azóta már az új keletnémet gyártmányú extraszéles mosógépsor felszerelési munkálatai is megkezdődtek. Hogy komoly berendezésről van szó, azt már a méretek is bizonyítják. A gépsor hossza meghaladja a 15 métert. A másik nagy jelentőségű korszerűsítési akcióval, melyet szeptember közepétől kezdenek kivitelezni, akönynyű vásznak készítésére alkalmas IMATEX típusú szövőgépeket nehéz vásznak szövésére is alkalmassá teszik. A gyár egyik alapterméke, a csiszolóvászon-alapanyag ugyanis a nehéz vásznak csoportjába tartozik. Eddig ezt a terméket is az említett gépeken szőtték, emiatt azonban nagyon gyors volt a kopás, különösen a könnyebb vásznakhoz tervezett emelőszerkezetnél, s a verésszám is alacsony volt. ABSA-típusú szövőgépek mintájára 54 darab IMATEX-gépet alakítanak át. Az alkatrészek zömét az IMATEX-eket is gyártó marosvásárhelyi gyár szállítja, szeptember elejétől, kisebbik részét a gyár szerszámműhelyében állítják elő. A munkálatok két hónapon át zajlanak majd A korszerűsített gépeknek köszönhetően az év végétől, a jövő év elejétől javul a minőség, fokozódik az üzembiztonság, nő a mennyiség. A jövő év második felétől kezdődően ismét nagy volumenű beruházási munkálatokra kerül sor. Aberuházások értéke mintegy 100 millió lej, célja az extraszéles, külföldi piacokon ’.?. nagyon keresett áruk kikészítési kapacitásának megteremtése, valamint a csiszolóvászon kikészítési kapacitásának növelése. A műszaki-gazdasági tanulmány elkészült, a miniszteri szintű jóváhagyások megvannak. Az új beruházás építő-szerelő munkálatokat is szükségessé teszi. A munkálatokat, amint azt Fodor Pál, a vállalat helyettes főmérnöke elmondotta, a megyei Építő-Szerelő Munkálatokat Felvállaló Gazdasági Egység vitelezi majd ki. A vállalat évtizedek óta együttműködik a textilgyárral, s munkájával mindig elégedettek voltak. E beruházásnak köszönhetően jövőtől tovább növekedhet a gyár termékeinek minőségi színvonala, s ennek eredméye két világpiaci versenyképessége is. RÁKOSI Béla A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁLATOK HELYZETE 1985. SZEPTEMBER 1-ÉN Vasárnap teljes ütemmel folyt a a főbb szezon munkáit végzése, így többek között kiszedtek 162 hektár burgonyát, az átvevő központokba leszállítottak több mint 4600 tonnát. A szállításban a saját és bérelt járműveken kívül részt vett 45 vállalati kocsi is, hathatós segítséget nyújtva a termelőszövetkezeteknek. Szalmapréselést végeztek több mint 400 hektáron, elraktároztak 2000 tonna nedvdús takarmányt és 1500 tonna szalmát. Jelenleg a burgonyabetakarítás mellett a fő hangsúlyt a sarjúkészítésre kell helyezni, melyből biztosítani lehet a még hiányzó 12 ezer tonna szénát. Ennek érdekében mozgósítani kell a falvak összlakosságát, hogy minden olyan kaszálón, ahol sarjút lehet készíteni, azt a legrövidebb időn belül takarítsák be. .Egyáltalán nem kielégítő a vetőszántás üteme, melyet eddig csupán 2620 hektáron végeztek el, ami a tervezett terület 10 százaléka. Jobb eredményt értek el, mint a megyei átlag, a baróti és borosnyói tanácsban, 17, illetve 19 százalékos megvalósítással. Agráripari tanács Burgonya Szalmaszedés préselés Szénatárolás Bárót __ 80 106 Bodok 11 96 74 Nagyborosnyó8 89 77 Csornaion 28 87 65 Uzon 16 96 76 Szentlélek 19 74 74 ÁMV-ok 20 88 79 kosárlabda A NEGYEDIK DÖNTŐ Lassan kezdünk hozzászokni, hogy ha ifjúsági szinten valamilyen országos döntőt rendeznek, azon ott kell legyen a Váncsa házaspár edzette valamelyik csapat is. Az elmúlt hét folyamán az ifi II-es leányok Brassóban harcolták ki menetlevelüket a szeptember 8—12. között Tulceán sorra kerülő országos döntőre. Sorban ez a negyedik (s egyben az utolsó is) döntő, amelyet a szövetség az 1904— 1985-ös bajnoki évre beiktatott, s mindegyiken szerepel az Alcarat — ISK csapata. Az augusztusi edzőtábornak megvolt az eredménye, hisz jó iramú, könnyed, magabiztos játékkal veretlenül nyerték meg leányaink a brassói zónaversenyt. A csapat eredményei: AKARAT-ISK — Iași-i-ISK 82—32 (49—17), Brasovia 61—55 (30 19, 50—50), Konstanca 61—52 (38—21), Marosvásárhely 57—48 (26 —23). Egyedül a házigazdákkal szemben „ment nehezebben“. A torna végeredménye: 1. SEPSISZENTGYÖRGYI AKARAT ISK, 2. KONSTANCA I ISK, 3. Brassói Braşovia, 4. Marosvásárhelyi ISK, 3. Iaşi-i ISK, 6. Tîrgovişte. Az első két helyezett jutott be az országos döntőre. A továbbjutást Lăcătuşu Gabriela, Virág Mónika, Komán Melinda, Háromszéki Réka, Calotescu Izabela, Simon Gyöngyvér, Albert Magdolna, Deák Csilla, Bodor Éva, Ráduly Emília és Velicu Cătălina Váncsa Albert edző irányításával harcolták ki. (kisgyörgy)