Háromszék, 1991. október (3. évfolyam, 471-493. szám)
1991-10-04 / 474. szám
TELEPÜLÉSEINK (28.) SEPSISZENTGYÖRGY (2.) A város hajdani piactere és központja a vártemplom és a papilak előtti kis téren volt (a mai Kálvin tér). A három vásárt az egykori „Bálház“ körüli üres téren tartották, melynek „Vásármező“ volt a neve (a mai Csíki és Templom utcák kereszteződésétől délre). A barompiacot a XVII. század végén áttelepítették a mai park egész területére, ahonnnan a XX. század elején felviszik az Örkő alá. A XVIII. század közepén a Vártemplom alatti szűk térről a kirakóvásárt is átköltöztetik a mai városközpont térségébe. Számbavéve a város legfontosabb középületeit, a sort a Vártemplommal kezdjük. A XIV. sz. végén vagy a XV. század elején gótikus stílusban épült, mai formáját egy XVI. sz. közepén történt átalakítás után nyerte. A sorozatos földrengések a templom boltozatát megrongálták, s csak a keleti részen maradt meg az eredeti hálóboltozat. Az 1802-es földrengés alkalmával nemcsak a boltozat szakadt be, hanem a torony földig haladt, a bástyatorony és várfal összeomlott. A templomot sikerült megmenteni, de tornyát nem. Az új torony 1829-ben épült fel. 1885-ben Angster József pécsi orgonakészítő új orgonájával szerelik fel a templomot. A mai városközpont kialakítása a XVIII. század végén és a XIX. század elején kezdődött. Az első impozáns emeletes épület a huszárezred-parancsnoki székház vagy más nevén „Lábas - ház“ volt, melyet 1820—21-ben építettek. Ugyancsak katonai célra melléje épültek a kvártélyházak, istállók és mellékhelyiségek. A reformáció idején a Vártemplomot a katolikusok elvesztették. Új templomuk első formájában 1786-ban épült a székely huszárezred parancsnokságának a kezdeményezésére. Ugyancsak a székely határőrség anyagi támogatásával 1835-ben új templomot építenek. A hívek számának növekedésével ez az épület is kicsinek bizonyult. 1895—1902 között nagyszabású átépítési munkálatok folynak Az új templom befogadóképessége háromszorosára nőtt. Az építés idején az istentiszteletet a katolikus temetőben, a Bogdán család által 1868- ban épített kápolnában tartották. A barompiac és a kirakóvásártér folyamatos körülépítése a XIX. század első felében kezdődik. 1832-ben felépül a székház (Vármegyeháza, ma városi könyvtár), 1852—54-ben a Ferencz József kórház (ma elmegyógyászat), 1854—56-ban a Városháza (a mai színház), 1868 körül az árulóház vagy Bazár épülete, melynek tornyába 1893-ban Müller budapesti óragyáros felszerelte az órát. A Mikó Kollégium épülete két részletben (1870—76; 1891— 92) készült el. Noha nem tartozott a városközpont épületei közé, de régisége, építészeti és művelődéstörténeti értékei miatt ide kívánkozik a már említett klasszicista stílusban épített Bálház (1812—1816), melyet 1963-ban bontottak le. A város építészeti emlékeinek különös színfoltja Kós Károly sepsiszentgyörgyi épületei. A székely népi építészet tanulmányozása alapján tervezte meg a Székely Nemzeti Múzeum, Textilipari Líceum, Református Elemi Iskola (ma Iskolások Klubja), a kórház épületeit és néhány lakóházat (Keresztes-féle ház, dr. Csulak-féle ház stb.). Kós Károly épületei közül a legimpozánsabb a Székely Nemzeti Múzeum épülete. Tervezésénél arra törekedett, hogy az épület „természetes, művésziesen monumentális lehessen“. A város központjában elterülő park kialakítása 1880-ban kezdődik, amikor a két felső sétány teraszos részének földmunkálatait végzik el, széleit vadgesztenyefa-sorral ültetik be. 1893-ben a parkosítás második szakaszaként, a főtér erre a célra kijelölt részén, a föld elegyengetése és a sétányok kialakítása után, elkezdődtek a fásítási munkálatok is. Közművelődés terén első helyre kívánkozik a Székely Nemzeti Múzeum 1879. szept. 15-i megalapítása. Ez az intézmény ugyanis, mint a neve is mutatja, az egész székelység múltjának, népi kultúrájának a kutatását vállalta fel. Tudományos céljain kívül a népnevelésben, a közművelődés terén kifejtett tevékenységében is elismerést érdemel, ismeretterjesztő rendezvényein keresztül, melyek felölelik a történelmet, helytörténetet, természettudományt, irodalom-irodalomtörténetet, néprajz-népköltészetet, építészetet, zenét és képzőművészetet. A kulturált szórakozást és művelődést szolgálta az 1855-ben létrehozott sepsiszentgyörgyi kaszinó. Jótékony szeretetszolgálat céljai tekintette elsőrendű feladatának az 1878-ban megalakult sepsiszentgyörgyi Nőegylet özv. Cserey Jánosné elnöklete alatt. Ugyanezt a nemes hivatást töltötte be az 1889-ben létesített és 1897-ben önálló épülethez jutó szegények menedékháza. 1893-ban, az impozáns épület elkészültével megnyílt az Árvafiú-szeretetház Sepsiszentgyörgyön. A szervezett tűzoltás érdekében 1872-ben önkéntes Tűzoltó-egyesület alakult a városban. A pallérozottabb életforma, az információ áramlása, a nyomtatás a sajtó elterjedése nélkül elképzelhetetlenné vált. 1874-ben nyomdát alapítanak, 1882-ben az immár nagyobb és igényesebb Jókai Nyomda kezdi el működését. 1874-ben a Brassóból Sepsiszentgyörgyre átköltözött Nemere című lap jelenik meg, 1883-ban helyét a Székely Nemzet című újság veszi át, 1906-tól 1944-ig pedig a város közönségét a Székely Nép című napilap tájékoztatta. A város művelődési életének külön színfoltja a színjátszás története. Az úgynevezett Bálház, a Daczó család bérháza volt az első épület, amely hajlékot nyújtott a vándorszíntársulatoknak 1851-ig, jelentős eseménynek számított a város kulturális életében az 1899-es év, amikor a városháza épületében elkészült. Kolozsvár és Dézs után, Erdély harmadik állandó színházterme. A városban az első műkedvelő együttes 1865-ben alakult, állandó színtársulata pedig 1948-tól van. A város zenei életében aranybetűvel jegyzik az 1927-es évet, ekkor hangversenyzett a Székely Nemzeti Múzeum dísztermében Bartók Béla. Sepsiszentgyörgy sportélete a múlt század végén kap szervezett kereteket, amikor 1889-ben megalakul az első egyesület, Testgyakorló Egyesület néven. 1899-ben felépül az első sportlétesítmény, a melegíthető öltözőkkel rendelkező korcsolyapálya (a Textiliskola helyén). Sepsiszentgyörgy sportkrónikájának mindmáig legnagyobb sikerét a Székely Mikó Kollégium tornacsapata szerezte, amelyik 1905-ben Budapesten az 5000 diáksportoló részvételével megrendezett országos tornaversenyen első helyezést ért el. A város polgármestere és a Székely Mikó Kollégium igazgató tanácsa nyomtatott programot bocsátott ki a győztes sportolók ünnepélyes fogadtatása tiszteletére, amelyben többek között ez olvasható: „Budapesten tartott országos ifjúsági tornaversenyen a Református Székely Mikó Kollégium tornászcsapata az első díjnak és az ifjúsági vándorzászlónak elnyerésével nemcsak a nevelőintézetünk, hanem városunknak és a székely névnek is országra szóló dicsőséget szerzett.Címe a győztes tornacsapat és testnevelő tanárok névsora: Petrás György, tanár, Solyom Ferenc, Sztoján Aurél, Csutak Ferenc, Ráduly Dénes, Benkő Gábor, Nagy Gyula, Szabó András, Vajna Ferenc, Jancsó Mózes, Antal Béla, Porzsolt Kálmán, Nagy Endre, Kósa Mózes, Zágoni Dezső, Nagy Áron, Benke János, Fábián Gyula, Solymossy Albert, Pap Árpád, Kali Kálmán. Az oktatás történetéből a legkorábbi adataink a XVII. századból származnak. 1668-ban Gidófalvi Ferenc István a skólamester. 1679-ben már két tanítót említenek a feljegyzések: Király Istvánt és Kisbaconi Benkő Mihályt. 1689-ben Vásárhelyi István a tanító, 1699—1708 között Kovács Ferenc látja el ezt a feladatot, míg 1716 ban Szilágyi Mihály deákot említik a források. 1743-ban Fogarasi Drás György a ludimagister, 1774-ben pedig Kovács Gábor az iskolamester. II. József németesítő törekvéseinek megfelelően, Sepsiszentgyörgyön 1785- ban német iskolát állítanak fel. Az iskola azonban rövid életű volt. A hagyomány szerint, II. József halála után nemsokára megszűnt. Később újra találunk német iskolát, de azt már a katonáskodásra kényszerített székelyek építették, és tartották fenn. Benedek Elek erről az iskoláról szólva írja: „Vala pedig az 50-es években Sepsiszentgyörgy városában egy német iskola. Normaiskolának hívják, több a falusinál, kevesebb a Kollégiumnál. Kitűnő iskola lehetett, két-három esztendőt jártak ide a fiúk és folyékonyan diskuráltak németül. Különösen nagy súlyt vetettek a számolásra meg a szépírásra.“ Ebben az iskolában tanítottak Rieger József, Hegyessy Alajos, Galgóczy Antal, Császár Ferenc, András Ferenc stb. Az iskola 1872-ben szűnt meg, helyét a felső népiskola foglalta el. Sepsiszentgyörgyön a XIX. század közepéig hiányzott egy felsőbbfokú képesítést biztosító iskola. Ezt az űrt pótolta az 1859-ben alapított gimnázium. A tanítást kezdetben a református elemi iskola helyiségeiben tartották. 1863-ig fokozatosan 4 osztályúvá fejlődött. 1869-ben tervbe vették az állandó iskolaépület létrehozását. A közadakozás mellett a szükséges tőke legnagyobb részét gróf Mikó Imre 60 000 Ft. adománya jelentette. Az intézet a mecénás iránti tiszteletből . ..Székely Mikó Kollégium“ nevet kapta. 1890-ben elhatározták a 4 osztályú algimnázium 8 osztályú főgimnáziummá való emelését. Az új épület terveit Alpár Ignác készítette el, s a munkálatokhoz 1891 augusztusában fogtak hozzá. 1893. szept. 10-én avatták fel a főgimnázium épületét, és az év végével megtartották az első érettségi vizsgáit A régi református és az 1850-es években keletkezett római katolikus, valamint az görögkeleti iskolákat a város községi iskolává alakította át. 1874-ben Felső-Leányiskola nyílott, amely 1878-ban Polgári Leányiskolává alakult át. 1880-ban Női Ipari Iskolát létesítettek. 1878-tól Polgári Fiúiskola nyílik meg Sepsiszentgyörgyön. 1892- ben 50 növendékkel megkezdi működését Erdély egyetlen óvónőképző intézete. Az óvónőképző később Állami Tanítóképzővé alakult át. 1911-re elkészült a Wellenreiter-féle sörgyár telkén (Mihai Viteazul Líceum) az állami tanítónőképezde nagyméretű épülete. 1897-ben kereskedő-tanonc iskola kezdi el működését, 1903-ban pedig megkezdik az új elemi iskola építését. Elsősorban azokról a személyiségekről szeretnénk szólni, akik tevékenységük által maradandót alkottak a modern városkép kialakításában, azokról a városatyákról vagy felelős beosztású tisztségviselőkről, akik a közszolgálatot hivatásnak tekintették. Ebbe a kategóriába tartozott Hatolykai Pótsa József Háromszék vármegye főispánja. Marosvásárhelyen született 1836-ban, meghalt Sepsiszentgyörgyön 1903-ban, 1877-től haláláig a felelősségteljes főispáni hivatalt töltötte be. Nevéhez fűződik a Háromszéki Háziipari Egyesület megteremtése, szövőén női ipar tanintézettel és az Első Székely Szövőgyár megalapítása. Dr. BINDER PÁL, CSEREY ZOLTÁN (folytatjuk) Korabeli kép a Szabadság térről Welk-mester János sörgyára ♦ A „Bálház“ U.UZOMSZER :----- ()