Háromszék, 1992. november (4. évfolyam, 747-767. szám)
1992-11-03 / 747. szám
• • • HAROMSZE társadalmi-politikai napilap SEP^ISZENTGYÖRGY 1992. NOVEMBER 3. 747. SZÁM AdA : SZABADARUSIASBAN 15 LEJ. ELŐFIZETŐKNEK 10 LEJ Víj*. ^ KEDD A belső önrendelkezésről KOZSOKÁR GÁBOR A KOLOZSVÁRI NYILATKOZATRÓL Az RMDSZ Kolozsvári Nyilatkozatáról a román sajtó, a parlament, maga az államelnök is azt állítja, hogy alkotmányellenes és törvénytelen. Kozsokár Gábor szenátor jogász, tőle kérdeztük meg, mi a véleménye ezekről a kijelentésekről, és hogyan illeszkedik a hazai jogrendbe a sok vihart kavart dokumentum. A Bevezetőben elmondanám, hogy feltétlen szükség volt egy ilyen nyilatkozatra. Közel három év telt el az 1989. decemberi fordulat óta, amikor is szárnyakat kaptak a remények, hogy az emberi és nemzetiségi méltóságot, jogokat meg lehet szerezni, s az a hit, hogy ezt mindenki természetesnek fogja találni. Nagyon kevés történt. Sőt, esetenként vagy bizonyos kérdéskörökben visszalépést tapasztaltunk. Ez meg okot szolgáltatott a romániai magyarságnak az elkeseredésre, a bizalom elvesztésére, a csüggedésre. Ennek konkrét megnyilvánulási formája az akár tömegesnek is mondható kivándorlás vagy a közélettől való távolmaradás. Nyilvánvaló, hogy ezt a román vezetés és közvélemény tudomására kellett hozni. A magyarság nincs és nem is lehet megelégedve azzal, ahogyan a kisebbség ügyét kezelték, s azokkal a kilátásokkal sem, melyek rá várnak. Tehát határozottabb kinyilatkoztatásra volt szükség. Ezt a választási kampány idején meg is tárgyaltuk, ígéretet tettünk erre, tehát ezt a lépést el is várták tőlünk. Ami a jogi és törvényességi jellegét illeti ennek a nyilatkozatnak. Aki tárgyilagosan és jóhiszeműen olvassa és értelmezi a szöveget, nem vonhat le olyan következtetést, miszerint az az alkotmányt vagy a hatályban lévő törvényeket sértené, vagy hogy az román- és államellenes lenne. A nyilatkozat lényege az, hogy az egyenjogúságot, az egyenlő esélyeket s mindazokat a feltételeket, melyek szükségesek a nemzeti önazonosság megőrzéséhez, ahhoz, hogy hagyományainkat, nyelvünket ápolhassuk és fejleszthessük, művelődési és iskolarendszerünket az igényeknek megfelelően kiépítsük, bizonyos jogokat kell kiharcolnunk. De a nyilatkozat nem buzdít erőszakra, tüntetésekre, tömegmegmozdulásokra. Nem mond olyant ki, nem tűz olyant ki célul, ami Románia területi épségét vagy akár egységét veszélyezteti, mert nem területi elhatárolódásról van szó, hanem a magyarságnak járó önkormányzatról, amely tulajdonképpen a helyi önkormányzattól indulna ki. És ezt már itthon is törvény szabályozza. Az 1991. évi 69-es törvény 1. cikkelye. Lejegyezte: SIMÓ ERZSÉBET (folytatása a 2. oldalon) Jelentés a tejpiacról Hatalmas sorok vannak a vajért, kevés a sajt, szegényes a választék, délelőtt elfogy a tej, a kefir, joghurt, tehéntúró, tejföl. Ez a tömör helyzetjelentés a tejpiacról. Okát a gyár főmérnöke ugyancsak tömören foglalta össze. Míg május-júniusban 180 000 liter tejet dolgoztak fel, most 45—50 000 liternél több nem kerül az üzemkapukon belül. S eddigi tapasztalataik alapján februárig még fokozatos csökkenésre számítanak. Olyannyira kevés a feldolgozandó nyersanyag, hogy november 1jével kénytelenek voltak lemondani a Ploieşti-nek és Bukarestnek szállított 5 000 liter továbbításáról is. Ami az árak alakulását illeti. Jó, ha tudják az olvasóink, hogy a közeljövőben — a gyárban úgy gondolják —, december 1-jétől öt—hatszorosára emelkedhet a tej és a viz ára. Ezt az állami ártámogatás megvonása és az energiaárak begyűrűzése okozza. (se) MEGYEI képzőművészet Alkotni annyi, mint túlélni A szombaton a sepsiszentgyörgyi Régi Képtárban megnyílt hármas tárlat végkicsengése: a hazai általános válság időszakában a létbizonytalanságból és a tájékozódási lehetetlenségből csak építkezéssel, alkotással lehet átvészelni az 1989. december 22. utáni átmeneti — lényegében a piacgazdasági viszonyrendszerhez való visszatérési — időszakot. Albert Levente, Baász Szigeti Pálma és Fazakas Gyula munkáit látva, a nyugdíjas orvos — aki évek óta egyetlen képzőművészeti tárlatot sem mulasztott el szemrevételezni — felsóhajtott, bárcsak ő is fiatal lenne most. A szombati tárlatmegnyitón szép számban láthattunk serdülőkorúakat, azo- DOMOKOS PÉTER (folytatása a 3. oldalon) Albert Levente : Alvó — objekt LEMIZÉNYBEN TÖRTÉNT Ismét támad a medve (írásunk a 2. oldalon) NEMZETKÖZI SZEMINÁRIUM MAROSVÁSÁRHELYEN „Közelebb egymáshoz" A nemzetiségek együttéléséről tartottak háromnapos nemzetközi szemináriumot Marosvásárhelyen. Az értekezletet a Helsinki Nemzetközi Emberjogi Szövetség, a németországi Heinrich Böll Alapítvány, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga és a Romániai Helsinki Bizottság szervezte. A romániai nemzeti kisebbségek együttélésének, a többségi nemzet és a kisebbségek közötti megértés, kölcsönös megismerés kérdéseinek szentelt értekezleten jelen voltak. Hollandia nagykövete, az Európa Parlament, a Közös Piac, az Amnesty International Szervezet, a Heinrich Böll Alapítvány, illetve számos ország — (INCIE) (folytatása a 7. oldalon) Máról holnapra Az évszázados szomorújáték Amióta augusztus 22-én éjszaka Rostockban fellobbantak a gyűlölet lángjai, és a bőrfejűek éjszakáról éjszakára egyre harsányabban követelték az idegenek, a „románok“ kitoloncolását a német területekről, a romániai cigányok problémája nem került le a világlapok első oldaláról, és témáját képezi a televíziós társaságok műsorainak is. Vasárnap éjjel az RTL-en sugárzott Spiegel TV-magazinbana népszerű és több milliós példányszámú hetilap megengedheti magának, hogy a keresett kereskedelmi csatornákon, az RTL-en vagy a SAT 1-en saját műsort tartson fenn!) — még egyszer összefoglalták az eseményeket, most nem is annyira a Molotov-koktélokkal bevilágított dühös bőrfejűek arcára koncentráltak, hanem a több évszázados szomorújáték bizonyos előzményeit igyekeztek, nem kevés bátorsággal, megvilágítani, így, teljesen természetes módon, archív anyagot vágtak be a cigányság harmadik birodalombéli sorsának áttekintésére. Mint köztudott, Hitler és a fajvédő, az árja faj tisztaságáról álmodó ideológusai genetikailag visszamaradott, harmadrangú népnek tekintették a Németországban mintegy fél évezrede élő cigányságot, és megkezdték deportálásukat. A náci génsebészek is előszeretettel használtak fel — hogy mondjuk minél szakszerűbben az elborzasztó tényt ? ! ? — kísérleteikhez cigány egyedeket. .. Érthető tehát, hogy a bőrfejű üvöltözés, a Molotovkoktélok és a hónapok óta tartó „kraval“ szomorú emlékeket ébreszt a cigányság képviselőiben éppúgy, mint a szenvedő alanyokban s a politikusokban, valamint a liberális hírmagyarázókban . • A Spiegel riportere azt is bemutatja, HONNAN jönnek ezek a roma csoportok. Meg kell mondanunk, Románia imázsa még soha — a kilencvenes bányászdálást bemutató riportok óta — nem forgott ilyen részeiben, mint az Európa egyik legnépszerűbb, nézettség tekintetében listavezető tévécsatornáján sugárzott riport esetében. Ugyanis a Fenyegetett Népek Társaságának adatait felemlegetve, a riporter 22 romániai cigánytelepülés feldúlásáról, szétveréséről, felgyújtásáról beszél, hozzátéve, hogy mintegy hatvan súlyos atrocitást tartanak számon a nyolcvankilences fordulat óta, s mindezt megduplázzák a Mihail Kogălniceanu falu felgyújtott és lerombolt cigánytelepüléseiről készülő archív felvételek, hogy azután világhíres fővárosunk Ferentari negyede következzék, a sivár balkáni nyomor egymásra úszó képsoraival. A fogyasztói társadalom polgárának szemével nézve ez ólom már, nem is valóság, ilyen szörnyű állapotok talán csak — böffent egyet a német polgár, eltolva maga elől a harmadik doboz sört — Ázsiában léteznek. Vagy még ott sem!... A politikusok — megszólal a Szociáldemokrata Párt és Kereszténydemokrata Párt egy-egy képviselője is — mindettől, persze, húzzák az orrukat, mint az ördög a tömjénfüsttől, és mintha leckét mondanának fel, ítélik el a „szörnyű múltat“, a náci cigánytalanítást idéző bőrfejű akciókat, de kényszeredetten ide-oda pislogva, a „szociális feszültségekről“ is szót ejtenek, és arról, hogy „ezekkel a félnomád tömegekkel nem lehet mit kezdeni !“ Az egyszerű „német polgár“ — egy boltos például — mindezt sokkal szemléletesebben és nyersebben fejezi ki: „menjenek vissza oda, ahonnan jöttek !.. S minden valószintűség szerint, bizonyos visszatoloncolások mégiscsak lesznek, bár mindez együtt egyre kísértetiesebben és szomorúbban példázza az évszázados szomorújáték egyetlen komoly, máig érvényes igazságát. Azt jelesen, hogy Európa soha nem tudta, hogyan boldoguljon a dacosan engedetlen és a beolvasztási kísérletekkel szemben ellenállóképes (vándor) cigány tömegekkel. Az úgynevezett „kommunista“ keleteurópai rendszerek összeomlásával ez a probléma is egyre hevesebben követel „helyet“ magának a nap alatt, és a megoldási kísérletek sorozatos kudarca azt bizonyítja, hogy az európai cigánykérdés az évtized és a következő évezred talán legsúlyosabb problémája lehet!... BOGDÁN LÁSZLÓ Virág borítja a sepsiszentgyörgyi temetőben a Hősök emlékművét HITÉLET Reformáció -475. év 1517. október 31-én Luther Márton (1483—1546) a wittenbergi templom kapujára kifüggesztette 95 tételét, amelyek között már megtalálható a később kibontakozó reformáció alaptanítása. Megyeszerte a reformáció 475. évfordulójáról emlékeztek meg az egyházközségekben. • A sepsiszentgyörgyi vártemplomban a három református egyházközség szombaton közös emlékünnepélyt tartott este 18.00 órai kezdettel. Több száz hívő lélek jelenlétében igét hirdetett nagytiszteletű Incze Sándor, Sepsi egyházmegyei esperes, nt. Pap Sándor, az Olt utcai gyülekezetel- KISGYÖRGY ZOLTÁN (folytatása a 2. oldalon)