Háromszék, 1993. augusztus (5. évfolyam, 931-951. szám)
1993-08-03 / 931. szám
BÁNYÁSZMEGMOZDULÁSOK ISMÉT MOZDUL A ZSIL VÖLGYE A Zsil-völgyi bányászok — amint az várható volt — benyújtották a számlát. Mostani sztrájkjuk és annak vita még ismeretlen végkifejlete tulajdonképpen előre jelezhető volt. Iliescu elnök 1990 januárjától folyamatosan igénybe vette szolgálataikat, pressziós erőiként használta fel, titkos vagy csak félig ismert egyezségre lépett velük. Három évvel ezelőtt rávette e tömeget, hogy szabályosan szétverje a fejét a gondolkozó értelmiségnek és ifjúságnak, megbuktattatta velük Petre Románt, s Stolojannál is csak azért nem bántak el, mert valamilyen, számunkra csak kikövetkeztethető ok miatt ez értelmetlennek és károsnak tetszett. A román társadalmat e bányászmegmozdulások a szolidaritásérzés teljes hiányára nevelték, s íme, most, mikor épp a csőd szélén az ország, mikor az infláció vágtázó szakaszába érkezett, mikor minden ellenkező híresztelés dacára folyamatosan csökken a termelés, egyszóval, mikor már az üres zsák legalján sem lehet pénzt találni, béremelést követelnek a Zsil völgyében. Ha jól belegondolunk, nem is sokat: 300— 400 dollárnak megfelelő összeget havonta. Annyit, amennyiből ma meg lehetne élni. De nincs pénz, nincs hitele a kormánynak, ígérgetéseit már nem hiszi el senki. A kérdés tehát az marad: ki kit győz le? SIMÓ ERZSÉBET Bodoki hírhalom • Itt is megkezdték az aratást Öt kombájn pásztázza a búzaföldeket a Keresztfa és az Almező nevű határrészekben. Három más aratócséplőt most javítanak. Egy hektár aratásának hivatalos ára 41 200 lej, ami háromszorosa a tavalyinak. Mintegy 70 hektárnyi gabonát — szerződéses alapon — a sepsiszentgyörgyi legelővállalat arat le. Heves megyei testvérközség — Detke — tanácsának 9 tagú küldöttségét fogadták Pelle Sándor polgármester vezetésével A közös tanácsülés után falulátogatásra, ismerkedést© került sor. A bodoki iskola 22 tanulója és 3 kísérő tanerő tett látogatást a detkiek meghívására. Augusztus 20-án — a magyar alkotmány napján — Detken találkozik a helység tanácsa erdélyi, felvidéki és osztrák testvérhelységeinek polgármestereivel. Feltehetőleg a négy testvérközség jövőbeni közös kapcsolatait rögzítik. Szeptember elején a bodoki futballcsapatot várják barátságos mérkőzésre a Heves megyei testvérhelységbe. A napokban nyílik meg a művelődési ház épületében a községi könyvtár. Könyvállaga közel 2 500 kötettel szaporodott. Ezt az anyaországi testvérközség ajándékozta. A könyvtárost a helyi tanács alkalmazza. © Alkohol hatása alatt késsel és bottal támadt a rend és a csend helyi őreire a 21 éves K.L. oltszemi lakos a Disco bár közelében. Előzetes letartóztatásban van a megyei rendőrségen. © Egy arató-cséplő gépet és egy 150 készüléket működtető parabolaantennát küld az említett testvérközség Bodoknak. Az értékes küldemény egyelőre a hazai vámbürokrácia áldozata, és a határon vesztegel. A helyi tanács különleges erőfeszítéseket tesz, hogy behozhassa az országba. Falburkolat szerelésébe, festésimeszelési munkálatokba sezdtek a helyi kultúrotthonban. A költségek egy részét a színjátszó csoport magyarországi vendégszereplésének bevételéből fedezték. Hasonló munkálatokat végeznek az ez évi költségvetésből a polgármesteri hivatal székházában is. KISGYÖRGY ZOLTÁN KÖNYVOLVASÓK FIGYELMÉBE ! Az Erdélyi Arany Könyvklub klubtagokat toboroz! Ha ön beküldi címünkre nevét és pontos címét, klubunk elküldi önnek színes prospektusát, amelyből igénye szerint választhat. Klubtagok 10—15 százalékos kedvezményben részesülnek. Címünk: Nagyvárad, 194.es számú postafiók. (788) Nyereménysorsolás A Nagy Nyári Játék legjobb versenyzői közt szerdán este 7 órakor nyereménysorsolás a Tamási Áron Színház Nebáncsvirág című előadása sajtóbemutatójának szünetében. Belépti díj 300 lej. MA ESTE SEPSISZENTGYÖRGYÖN VENDÉGÜNK KOVÁCS KATI A szatmárnémeti Páka—Miskolczi közös betéti társaság szervezésében került sor Kovács Kati, a népszerű táncdalénekes és Heller Tamás, a budapesti Mikroszkóp Színház humoristájának erdélyi körútjára. Július 31- én, szombaton a fortyogófürdői nyárikertben a siker óriási volt, az előadás végén a közönség felállva, percekig tartó vastapssal köszöntötte a művészeket. A fortyogó komplexum vezetője, Kovács Attila jelesre vizsgázott, mindent megtett annak érdekében, hogy vendégei kitűnően érezzék magukat. Kovács Kati, az egri születésű lány 1965-ben a Ki mit tud?-on bukkant fel, s nyerte meg a vetélkedőt. 1966-ban a Táncdalfesztiválon első helyezést ért el a Nem leszek a játékszered című dallal. 1967-ben a filmszakma is felfedezte. Több sikeres film főszerepét alakította. 1968- ban az év színésznőjének választották. 1970-ben jelent meg első nagylemeze, Suttogva és kiabálva címmel. A következő években szólistaként több zenekarral (Expressz, Tolcsvay, Gemini, V Moto Rock) és zeneszerzővel (Szörényi, Koncz Tibor stb.) dolgozott. Az 1973—75 közötti, LGT- vel töltött időszak pályájának legsikeresebb szakaszát jelenti. 1975-ben a Music Week című angol szaklap nagylemezeiért és fesztiválokon nyújtott teljesítményéért neki ítélte az év énekesnője címet. 1968-ban Lisztdíjjal ismerték el munkásságát. Egyike azon kevés előadóknak, akik közel három évtizedes pályájuk alatt megőrizték népszerűségüket. — Egyszemélyes „zenekara" Koncz Tibor, a nagyszerű zeneszerző ... — Legalább öt aranylemezt neki köszönhetek. Yamaha orgonájával nehéz dolga van, mivel esetünkben nincs egy előre megbeszélt műsorprogramunk. Amikor én kimondom a dal címét, neki abban a pillanatban meg kell keresnie hozzá a basszust, a dobot, a tempókat stb. Míg nekem az éneklés szórakozást, addig mindez Tibor számára megfeszített munkát jelent. — 1967—68-ban több sikeres filmben is láthattuk. — Meggyőződésem, hogy én annak idején egy divatos énekesnő voltam, és ezért is hívtak filmezni, mert kíváncsiak voltak, mennyire vonzom a mozitermekbe a közönséget. Új arc, új tehetség voltam. Nagyon szerettem filmezni, de nekem a zene világában van igazán a helyem. Az utóbbi években is szívesen filmeztem. SOCHOM ISTVÁN (folytatás* a 2. oldalon) Máról holnapra MAGYARNAK LENNI Szlovákiában az illetékes hivatal rendelet útján tiltja be, szedeti le a magyar nyelvű feliratokat. A parancsolat ellen, úgy tűnik, nincs apelláta, az eszelősMeciar nem megy a szomszédba egy kis sovén, nacionalista, xenofobi magyarfaló tanért, mondjuk, a kötélverőhöz, Kolozsvárra. Bezzeg, míg az Európa Ház ajtaján ólálkodott oda való bejutásért, addig megfért ,így-ahogy a magyar nyelvű felirat is az úgymond hivatalos szlovák mellett. Most azonban más a gyermek fekvése, most, hogy jön Európa Ház, Meciar uram már nem tart fontosnak semmiféle, egyébként e tagsággal járó kötelezettséget, már ami a nemzeti kisebbségeket illeti. Főleg, ha az magyar. Nem véletlenül erről elöljáróban. Mindaz, ami pillanatnyilag a Felvidéken történik, nem más, mint a korábban is emlegetett kettős politikai könyvelés — értsd: szélhámia — tökéletes példája. Azazhogy: kifele egyet mond s mutat a hatalom, bent meg egészen más történik. Aminek mi is szemtanúi, mi több: szenvedő alanyai vagyunk idebenn. Tudniillik, nemhogy Karánsebesen, netán Galacon, Konstancán vagy Bákóban, éppenséggel Buzăuban kuss a magyarnak, kuss hiza annak — minekünk — idehaza, szűkebb pátriánkban, Háromszéken is. Mert olyant én még láttam-hallottam, hogy hivatalos helyre, államhatalmi szervekhez, rendőrséghez, katonasághoz, igazságszolgáltatáshoz, munkaügyhöz és ég tudja, még hová, az állam hivatalos nyelvén íratik s nyújtatik be kérvény, folyamodvány, de olyat, hogy mindez a mi édes anyanyelvünkön (is) történjék, s el is fogadtassák, nemigen tudok. A kérdés kétoldalú, természetesen. Egyrészt: ama hivatalos helyek illetékesei, hivatkozva vagy sem pillanatnyi törvényekre, alkotmányra, elfogadják-e, elfogadnák-e egyáltalán a magyar nyelven írott beadványt? A gyakorlat bizonyítja: ritkán. S egyre ritkábban. Másrészt: részünkről megvan-e ama igény, hogy a fenti helyeken s esetekben anyanyelvünk írásban és szóban egyaránt használtassák? Mikor például magyar nyelvtöbbségű városban a tiszta magyar városatyáknak, hivatalnak nem az azok s a maga nyelvén szabad szólnia/írnia a panasztevő magyar atyafinak, hanem kizárólag csak románul, mert egyedül az a hivatalos. Ez az úgymond: kötelező. De mikor ilyen-olyan rendűranús arcélűrendezvényeket — ugyanott — és románul adnak a tisztelt nagyérdemű tudára, az már több, mint fura. Mert ez az az úgymond: nem kötelező. De valami rossz beidegződés, kényelem, vagy fene tudja, minek folytán mégiscsak végbemenő. Véletlenül sem a román nyelv ellen forgatom itt a pennámat, hiszen jó helye van annak, ahol van, hadd tudja meg bárki erre járó, mit cselekszünk mi, Ázsiából származók. Hanem anyánktól, apánktól tanult magyar anyanyelvünk mellett. Érte. Könnyen elképzelhető ugyanis, mi lesz itt hosszabb távon, ha városatyákhoz, hivatalosságokhoz panasszal forduló, rendezvényeit közhírré t®ető, de főleg egy rakás tant kizárólag csak románul tanuló magyarnak nincs és ezután sem lesz módja bár választani. Az október 17-én esedékes népszavazásra, melynek kérdései között nem véletlenül szerepel a magyar nyelv hivatalos helyeken való kétnyelvű használata, rá lehet ugyan mondani, legyintve, hogy: hülyeség, nem érdemes. Ragozni is lehet széltében-hosszában, ízeire lehet szedni a referendumot s az azt szorgalmazót. Egyvalami mégis vitán felül: nyelvében él a nemzet. BENKŐ LEVENTE •isít !'-'"l‘" ELKEL A SEGEDELEM ERDŐVIDÉK KÓRHÁZÁÉRT Ma érkezik Barótra az a 48 tagú holland csoport, amely folytatja a vidék egyetlen kórházának a korábbi években megkezdett felújítását. Ezúttal a főzőkonyha teljes és a sebészet, valamint a laboratórium részleges korszerűsítésén fognak dolgozni augusztus hó folyamán a derék hollandusok. A munkálatok elvégzésére a messzi földről önzetlen segítséggel érkezők elszállásolási, étkeztetési költségeinek fedezésére, miként eleddig, az állami költségvetésből nem jut. Ezért a kórház vezetői, az akció szervezői ismételten Erdővidék lakosságához fordulnak, miként eddigelé, ha szükség volt, oly példamutatóan tették, segítsenek. Elsősorban élelemre- főleg zöldségre, gyümölcsre és tojásra van nagy szükség. Az adományozók a kórház székhelyén jelentkezzenek. (AJTAI) SERMS/ENTGYOKffY 1993. AUGUSZTUS 3. 931. SZÁM ARA : 10 1.FJ El'fi/rlöU iirti : 25 I F I