Háromszék, 1995. február (7. évfolyam, 1346-1369. szám)
1995-02-01 / 1346. szám
HÁROMSZÉK független napilap SEPSISZENTGYÖRGY 1995. FEBRUÁR 1. 1346. szám ÁRA 150 lej Előfizetőknek 115 lej szikija A Konvenció nyilatkozat és hátországa A Demokratikus Konvenció RMDSZ-szel kapcsolatos nyilatkozata bölcs és megfontolt dokumentumnak tűnik, s ebben a belpolitikai viharban határozottan azt az érzést váltja ki belőlünk, hogy végre színt vallott az ellenzék, s elkötelezte magát a magyarság és Románia demokratikus fejlődése mellett. A dokumentum megszületésének körülményei, a hétórás vita, az az agresszivitás, ahogyan a Polgári Szövetség Pártjának alelnöke, Nicolae Ţăran vagy Ion Raţiu parasztpártos képviselő, avagy Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke faggatta, nyúzta a tanácskozáson részt vevő három RMDSZ-tisztségviselőt, Markó Bélát, Takács Csabát és Tokay Györgyöt, már kevésbé derűs. Nicolae Ţăran (PSZP) például bejelentette, hogy ők nem tűrhetik tovább az RMDSZ alkotmányellenes cselekedeteit, hogy a magyarok külön államot hozzanak létre Romániában, s feltette a bombasztikus, nagy kérdést, román föld-e Erdély? Markó Béla nemmel válaszolt, hozzáfűzve, hogy Transzszilvánia azoké, akik lakják. Ion Raţiu, a nagy demokrata csokorba szedte az RMDSZ ötéves fennállása alatt szerinte főképp külpolitikában megnyilvánuló románellenességét, míg a volt foglyok vezére azt sietett a magyar vezetők tudomására hozni, ha nem vetik alá magukat a DK határozatának, önmagukat zárják ki az ellenzéki koalícióból. Horea Rusu, a Liberális '93 Párt ügyvezető elnöke joggal emlékeztette a jelenlévőket, hogy a vita tárgyát képező RMDSZ-felfogás már akkor létezett, mikor a szövetséget felvették a DK-ba, s most csak azért a nagy felhajtás, hogy fátylat borítson az új négypárti kormánykoalíció körüli viharra, no meg nem utolsósorban azért, hogy Iliescu elnök, valamint Adrian Năstase tiszta imágóval kerüljenek ki a kompromittáló helyzetből. Ez az állítás — sajnos — a román ellenzék egy részére is kiterjeszthető, így szinte csodával határos, hogy a tegnapi nyilatkozat megszületett. De addig is, míg a kisebbségi kérdés kezelésével foglalkozó tervezett szakbizottság megszületik, közrebocsátása üdvözölendő. Simó Erzsébet A KOVÁSZNAI COMI-CO RT.-NÉL Harc az igazgatói székért Hat esztendő alatt immár kereken hat igazgatója volt a kovásznai COMI-CO Rt.-nek, az egykori Állami Vegyeskereskedelmi Vállalatnak. Hoszszabb-rövidebb ideig Baicu Vasile, Konrád Imre, Dobra József, Kálcza Jenő, Antal Emőke és múlt év november 23-ától Popescu Constantin váltották egymást az igazgatói székben. Az utolsó magyar igazgatót, Antal Emőke almérnököt — aki 1994. május 14-től töltötte be e tisztséget — november 22-én menesztették. Az Állami Vagyonalap képviselője, Lungu Dorel (aki egyébként a megyeközponti Covalim Rt.nél is állami megbízott, s a Magánvagyonalap részéről Vass István, a megyei tanács gazdasági részlegének munkatársa a 12-es számot viselő végzéssel ugyanakkor beiktatták tisztségébe Popescu Constantin egykori szekustisztet, vendéglőst, legutóbb a Sepsi kft. kereskedelmi igazgatóját. Ezt megelőzően, szeptemberben a Háromszékben, a Cuvântul nouban és az Economistulban meghirdették a menedzseri állás betöltésére kiírt versenyvizsgát. (folytatása a 2. oldalon) Sochom István Máról holnapra A LEGÚJABB „ENGEDMÉNY” Edzett politikai elemzőkészséggel legyen megáldva s némi hidegvérrel és józan ésszel is az, aki értelmezni vagy (ments meg, Uram, ne kínozz) elemezni akarja a román kormány felelős személyeinek vagy a kormányzó párt és a vele koalícióban álló szélsőséges pártok — a Román Nemzeti Egységpárt, a Nagyrománia Párt, a Szocialista Munka Pártja — szóvivőinek vagy vezéreinek sokszor nem csak egymásnak, önmaguknak is ellentmondó nyilatkozatait— az RMDSZ autonómiatervezete ügyében. Lapunk utóbbi nyolc-tíz számából pontosan rekonstruálhatók az akár naponta többször is változó (?) álláspontok. Mi mindebben a lényeg? Mielőtt erre rátérve elmondanánk észrevételeinket, még annyit: bárki megfigyelheti, bizonyos romániai hatalmi szervek másként beszélnek idehaza s másként külföldön. Ennek a bevallott célja megzavarni a kelet-közép-európai kis népek kakaskodásaival amúgy is elégedetlen nyugati politikusok fejét, s sugallni: koránt sincsen úgy a dolog, ahogy a fordított Trianonról és örökös határmódosításokról ábrándozó magyar pártvezérek állítják, miszerint csakis a román politika szűkkeblűsége okozná a feszültségeket. Nem, a feszültségeket az örökösen irredenta Budapest sugalmazásai miatt megzavart agyú RMDSZ- vezetők nyilatkozatai okozzák— most legújabban éppen autonómiaügyben —, akik egy pillanatig nem mondtak le Erdély visszacsatolásáról, de akikkel, hál’ Istennek, a becsületesen dolgozó román magyarok (?!) többsége nem ért egyet Ismételjük, ez a hivatalos külföldi érvelés. S még azt sem mondhatjuk, hogy különösebben sikertelen lenne!... De mindez belföldi használatra — tekintve, hogy itt a pártok erőteljesen nacionalisták, s akik választásokat akarnak nyerni, nem is nagyon lehetnek mások, hiszen mélyen nemzeti és nagyromán az egész felheccelt román közvélemény — nem elegendő! Emellett közeledik március 21. is, amikor bizonyos dolgokat ebben a vonatkozásban is el kell dönteni. Közeledik ugyanis a sokáig vitatott, halasztgatott ad acta tett, aztán újra elővett alapszerződés ügye. Véleményünk szerint éppen ez magyarázza autonómiaügyben az egész hecckampányt. Így azután ha mégiscsak leülnek tárgyalni a magyar féllel — ha eldől Cotroceniben, hogy akarja-e végeredményben Románia a csatlakozást a nyugat-európai struktúrákhoz, vagy nem akarja?!, és Ion Iliescu legújabb megnyilatkozása szerint: akarja! —, rögtön lehet tenni egy óriási engedményt, le lehet venni napirendről az RMDSZ hivatalos betiltásának ügyét! Így a magyarok sem tagadhatják, hogy a román kormány megértésről, sőt, jóindulatról tesz tanúbizonyságot — tanújelét adva végtelen kompromisszumkészségének! —, jogosan kérhetnek tehát ők is valamit. És így tovább. Amint már jeleztük e hasábokon: a román politika jellegzetesen keleti politika, leglényege — akárcsak a piaci tereferék esetében, a vásáron — az alku! Csakhogy miféle engedmény lesz az, ami egy hecckampány után ugyanoda juttat vissza, ahol voltunk? Sőt, bizonyos román szélsőségesek szlogenjeit idézve, még oda sem!?... Románia szeretné megkötni az alapszerződést (ha eldől, hogy mégiscsak csatlakozna Európához), csakhogy ne csodálkozzunk, minél kevesebb engedménnyel, mert Románia soha egy pillanatig nem tett le kisebbségei eltüntetésének szándékáról. Ha veszik őket— kiárusítja, ha nem veszik — elüldözi vagy beolvasztja... Erről van szó, minden egyéb szép balkáni mese, a nagy moldvai mesemondó, Ion Creangă után szabadon. S ehhez most egyenesen kapóra jött az RMDSZ autonómiatervezete, meg lett a véres posztó megvadítani az amúgy is fel-fellobbanó dacosan nacionalista nagy román „bikákat”... Bogdán László TEGNAP DÖNTÖTTEK FELSŐRÁKOSON Dűlőről dűlőre Telt házas volt a tegnap délelőttre összehívott falugyűlés Felsőrákoson. Több mint másfél száz személynek mintegy száz család képviseletében arról kellett döntenie, hogy fel akarja-e oldani — s ha igen, hogyan — az immáron négy éve tartó földmérési patthelyzetet. A gyűlés Márton Árpád és Antal István parlamenti képviselők és Kese Jenő polgármester jelenlétében zajlott. Többek között kiderült, hogy a hetekkel korábban faluszerte megejtett közvéleménykutatás alapján Felsőrákos földtulajdonosainak 80 százaléka a továbbiakban tagosított rendszerben szeretné megművelni földjét. A rákosi gazdák tegnap korábbi álláspontjukat közfelkiáltással megerősítették, ez lévén — amint megfogalmazták — a falu határa legnagyobb részének egyetlen, eredményekkel kecsegtető megművelési módja. Határozatuk értelmében a felsőrákosiak a kataszteri szakemberrel szombattól dűlőről dűlőre járják a falu határát, a felméréseket térképre rögzítve dűlőnként végzik el a részleges tagosítást. Az érdekeltek azt remélik, hogy e rendkívül fontos határozat alapján végre kimozdul lehetetlen állapotából a felsőrákosi földmérés. (benkő) Erdővidéki tér Albert Levente felvétele MA: Új rovatunk: Pénz — piac — vállalkozás (5. oldal) Kézdivásárhelyen ismét leállt a fűtés A kézdivásárhelyi tanács tegnapi ülésén Török Sándor alpolgármester arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a csavargyári kazánházhoz tartozó tömbházakban leállt a fűtés és melegvíz-szolgáltatás. A csavargyár tegnapi átiratában akként az óránkénti öt köbméter vízveszteséget hozza fel. Mától 4500 tömbházlakásban ismét beáll a nonstop hideg. Ma 10 órakor a városháza tanácstermében az illetékesek megtárgyalják a jelenlegi kritikus helyzetet, és közösen próbálnak áthidaló megoldást találni. (Sochom) Tolongás az adóhivatalnál Pánikhangulatot keltő híresztelések indították el azt a lakosságáradatot, amely a tegnap délben 14 óráig közel ezer fizetőkészségű egyént számlált a Sepsiszentgyörgyi Pénzügyi Hivatal pénztárai előtt. A riadalomra az adott okot, hogy sokan úgy tudták, február 1-jétől jókora büntetést kell fizetni a pénzügynél be nem jelentett magántulajdonú lakások, gépkocsik után, valamint az egyéni és családi társulások adóbe nemvallása, illetve működési engedélyének meg nem hosszabbítása esetén. Pánikra semmi ok, törvények értelmében a következőről van szó: február 1-jétől napi 0,3 százalékos késedelmi pótlékot kell fizetniük az egyéni és családi társulásoknak a működési engedély meghosszabbítása érdekében. Az államtól vásárolt magántulajdonú lakásokat, annak ellenére, hogy tíz évig adómentességet élvez a tulajdonos, a pénzügyi hivatalnál be kell jelenteni a tulajdonjogi bizonylat megszerzése és a biztosítás kiszámítása és kifizetése végett (ez utóbbi évi pár száz lejbe kerül, visszamenőleg csak két évre kell kifizetniük a régebbi elmaradottaknak+1000 lej késedelmi pótlék, attól függetlenül, hogy a lakás összértékét kifizette-e a tulajdonos, s úgy tart még a részletfizetés). A pénzügyi igazgatóság arra kéri a lakosságot, lakásaikat február folyamán jelentsék be, hogy ne kelljen büntetésekhez folyamodniuk. A magántulajdonú gépkocsik utáni adót negyedétékként kell fizetni, az utolsó hónap 15. napjáig. ."(Ickétei )