Háromszék, 1995. április (7. évfolyam, 1397-1417. szám)
1995-04-01 / 1397. szám
A TANÁCSÜLÉS Sepsszentgyörgyön A tegnapi ülésen a város területéhez tartozó legelők kihasználásának új rendszerét vitatták és fogadták el a sepsiszentgyörgyi tanácsosok. Szó esett egy másik „legelőről” is, amely immár — belterületként — sokkal több érdeket mozgat. A stadion, illetve a sportcsarnok mögött kiparcellázott területekről egy csere kapcsán felmerült kérdés enyhén szólva elkövetkező botrányok szagát árasztotta. A határozattervezet megszavazását egyébként elodázták. Két fontos kérdést emelnénk ki még a tegnapi ülés napirendjéből. A tanácsosok egyhangúlag fogadták el az 1994-es költségvetés záródokumentumát. A valamivel több mint 5,6 milliárdos bevételből 5,4 milliárdot költött, el a hivatal. A több mint kétszázmilliós fel nem használt különbség fele a város forgóalapját, másik fele pedig a megyei tartalékot „gazdagítja”. A tanács ugyanakkor elfogadta az előterjesztett útjavítási programot, amely szerint 750 millió lejt költenek aszfaltozásra, lyukak betömésére, kavicsozásra, járdák rendbetételére. Tervek szerint több mint negyven utcában végeznek javítást (33 600 négyzetméter aszfaltozás, 84 150 négyzetméter foltozás, közel 20 000 négyzetméter kavicsozás). Néhány utcát az elfogadott terven kívül beruházási alapokból újítanak fel. (Dánél) Kézdivásárhelyen A csütörtöki tanácsülés tíz napirendi pontja közül kettő — a legeltetési díj, illetve a főtéri élelmiszerkioszk sorsa — váltotta ki a legtöbb vitát, hozzászólást. A javasolt idei legeltetési illetéket borjak és csikók esetében 15 tanácstagból négy túlzottnak ítélte meg, és évi 4500 lejről 3000 lejre csökkentették. A szavazás előtt kialakult patthelyzetet Mucsi Mihály agrármérnök, tanácsos oldotta fel, aki a 3000 lejes voks elfogadása esetére felajánlotta, hogy a fortyogói legelőn a műtrágya elszórására egy napra ingyen traktort biztosít. Érdekes színfoltja volt a tanácsülésnek a sokat vitatott Gábor Áron téri élelmiszerkioszk helyzetének megtárgyalása. Február 5- i dátummal a főtéren lakók közül 92-en írásbeli kérést nyújtottak be a tanácshoz, melyben—mivel sokan itt vásárolják meg a kenyeret — azt kérik, hogy ne költöztessék el a bódét, vagy biztosítsanak számára egy más helyet a főtér közelében. Hosszas vita után Torzsa József tanácsos javaslatát fogadták el: elköltöztetik ugyan a bódét, de a szálloda melletti Szőcs M. Lajos-féle ház földszintjén az újságárussal együtt, akit szintén felszámolnak, a Perkő kft.-nek is biztosítanak helyiséget. (Sociom) Mi lesz veled, gépgyár?Április 1 Megyénk legnagyobb ipartelepe valósággal belerokkant az „újvilágba”. Nehéz lenne, persze, kideríteni, hogy milyen reális kapacitással rendelkezik, illetve rendelkezett, mire lett volna, illetve mire lenne képes, de az tény, hogy az elmúlt öt esztendő alatt személyzete fellre csökkent, és volt olyan időszak, amikor a falat előtti termelés alig egyötödét valósította meg. Az okokat hosszasan lehetne sorolni, de reális helyzetképet már csak azért sem lehet kialakítani, mert—Pásztor Ferenc vezérigazgató szerint — a krónikus nyersanyaghiány miatt soha nem tudták elérni az optimális temelési szintet. Köznyelven ez valami olyasmit jelent, hogy a gyárnak soha nem adatott meg a próbatétel lehetősége, mire is képes a valamikori pártutasításra összeeszkábált gyármonstrum.A manapság jól elhatárolható három részleg, a szerszám-, a gép- és az autóalkatrészgyár függetlenítésének gondolata már évek óta benne a levegőben. De mindeddig csak kegyes elmélet maradt, amelyről kinek-kinek meg volt a pillanatnyi véleménye. A normarendszer eltörlése élezte a részlegek közötti ellentétet (mindenik részleg úgy látta, hogy a hátán cipeli a másokat), a nagyfokú leépítési hullámok a szociális érzékenység szemüvegén át másfajta megközelítést eredményeztek. A gazdasági meggondolások pedig aligha kristályosodhattak ki akkor, amikor a termelést az állandó nyersanyaghiány majdhogynem a bénulásig fékezte. Az egész román gazdaságra jellemző szervezési, strukturális, illetve mentalitásbeli zavarok csak súlyosbították ezt az áldatlan helyzetet. Ferencz Csaba (folytatása a 2. oldalon) Máról holnapra Az erőszak (lehetséges) következményei A párizsi fiaskó után a román diplomácia minden ereje a magyarázkodásra, a bel- és külföldi felek meggyőzésére használtatik. Az elejtett vagy épp ellenkezőleg, jól időzített nyilatkozatok mellett, amelyek valósággal elárasztják a „gyanútlan’ ’ médiákat a meggyőző „érvek’ ’ besulykolási módozatainak tárházát vonultatják fel. Ilyenkor kerülnek elő az érveket alátámasztani hivatott kirakatintézmények, hogy álcsillogásukat a nemzetközi és hazai közvélemény szemébe lehessen fröcskölni. A kormány kebelén működő Nemzeti Kisebbségi Tanács az ilyen jellegű intézmények mintapéldája. A Hrebenciuc úr által vezényelt gyülekezet nem is késlekedett sokat kisebbségi szemináriumának megszervezésével. Ahol, természetesen, a miniszterelnök volt a vezérszónok. Nyitóbeszédében pedig nem is regélhetett volna másról, mint a Romániában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek (a magyar, a német, az ukrán vagy éppen a cigány nemzetiségű román napjainkban meghonosodott megnevezése) messzemenően tiszteletben tartott jogairól. Érdemes lenne összehasonlítani az aranykorszak hegyibeszédeivel, ha prozódiája módosult is (az igazi célok immár nem a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése, hanem az euroatlanti integráció szólama mögé kerülnek), tartalmában jottányit sem változott Legalábbis ami a rádióban közvetített miniszterelnöki szpréset illeti. Mert amit a kisebbségi kérdésekben szintén „szakértő” belügyminiszter szájába adott a hatalom, az már túlmutat a totalitárius kisebbségi politika bennfentességén. Hiszen a két alternatívássá egyszerűsített kisebbségekkel kapcsolatos politikai képletet — a nagy nyitás következményeként ez talán nem is meglepő — nemzetközivé szélesíti. Szerinte a kisebbségi kérdésben Európa, sőt, világszerte két erő munkál: a „jó” és a „rossz” kisebbségeké. Azt hiszem, nem kell órákig barkochbázni, hogy kitaláljuk a „feleket”. Az ilyen szemlélet — a valósággal elborzasztó nemzetközi példákra hivatkozva — több, mint ártalmas. Hiszen a félrevezetéssel egyetemben veszélyes következtetésekre ad lehetőséget Ebben a felfogásban a kisebbségi elégedetlenségek és a politikai destabilizáció közé egyenlőségjel kerül. A stabil állami berendezkedések egyedüli rákfenéjévé válunk. Holott a történelmi példák vagy éppen napjaink egyre ellentmondásosabb eseményei épp e veszélyes teória ellenkezőjét igazolják. A gerillaharcokig és regionális konfliktusokig elfajuló nemzeti kisebbségek radikalizálódása ugyanis korántsem a túlzott követelőzések, hanem az alapvető jogok erőszakos vagy éppen szólamokba csomagolt eltiprásának, illetve átpolitizálásának következménye. Ferencz Csaba Feje tetején az egész világ: havat virágzik az áprilisi ág (Albert Levente fotója) Elnapolták az ’ ■■ilííISaInni Monterest A 27/1994-es törvény értelmében minden év március 15-ig lehet késedelmi kamat nélkül kifizetni az épület-, terület- és járműadót Mivel az adóhivatalok csökkentett létszámú személyzettel dolgoznak, és nem a legideálisabb feltételek között fejtik ki tevékenységüket, nem sikerülvén kiküszöbölni a sorban állást, megvalósítani a lakosság megfelelő kiszolgálását. Florin Georgese pénzügyminiszter a prefektushoz címzett átiratában azt javasolja, hogy április 15-ig hosszabbítsák meg a kamat nélküli adó- és illetékfizetés határidejét A kézdivásárhelyi tanács csütörtöki ülésén ennek értelmében a meghosszabbítás mellett döntött (Dévai) SEPSISZENTGYÖRGY 1995. ÁPRILIS 1. 1397. szám ÁRA 150 lej Előfizetőknek 115 lej ZOM IRAT Március 30-án, csütörtökön az Andrei Şaguna MűvelődésiKeresztény Liga„A Kárpát-kanyarban élő románok művelődési és felekezeti nemzeti önazonosságának megőrzésével kapcsolatos időszerű vetületek” címmel megbeszélést tartott. A prefektus jelenlétében az ötórás tanácskozáson majd minden mértékadó helyi román értelmiségi előpörgette közös gondjait. Melyek imigyen összegezhetőek: Háromszék megyében a román lakosság számaránya hosszú ideje következetesen 20 százalék körül mozog Egyes helyi román kutatók szerint a 20 százalékon kívül további 30 százalékot tesz ki azoknak a száma, akik elmagyarosodtak. Ennek a román lakosságnak az első világháború utáni impériumváltásig — Domokos Péter (folytatása a 2. oldalon) A függöny legördült A fesztivál reggelein valami olyasmi történik, mintha egy tanfolyam részesei lennénk, ahol nem azt mondják el, mit hogyan kell csinálni, hanem mit hogyan nem szabad tenni a színpadon. Az [ időnként nyers " kritikát Sándor L. István budapesti színikritikus akkora szeretettel zúdítja az éppen soron levő „áldozatok” nyakába, hogy az mármár jólesik. Hogy ezeknek a kiértékelőknek és a már ismertetett csoportvezető-képzésnek van-e eredménye, a zsűri elnökétől, Zsehránszky István színikritikustól kérdeztük. , , Az általános képlet az, hogy az amatőr társulatoknál gyakran cserélődnek az emberek. Ők helyen’89 után teljesen újra kellett is kezdeni, így nem a ■'■fejlődésről, hanem a túlélésről tudok beszélni. És a terjedésről, amelynek több oka van. A hivatásos színházak lemondtak a turnékról. Ezek nehézkes állami intézmények, és megelégszenek azzal, hogy annyi előadást Fekete Réka (folytatása a 2. oldalon) Tiltakoznak az udvarhelyiek Az RMDSZ udvarhelyszéki tyúkkal terrorizáló, emberi szervezete az 1995. március 28- méltóságukban megalázni,megán Székelyudvarhelyen tartott félemlíteni akaró hol rendőr-, közgyűléséről kiadott köz-csendőregyenruhákot,holtan üreményében felborodással tilt a terrorista” öltözékben fellépő kozik a vidéken állomásozó rendőröknek nincs mit keresniük rendőrségi nők újabb cigányeknes a karhatalmi kötelékekben, és magyarellenes akciói ellen. „Szövetségünk, érdekvédelmi A közlemény rámutat arra, hogy "szervezetünk — hangzik a köz- Kápolnásfalu, Székelyszent- lemény—megvédi mindazokat, ábrahám, Bögöz, Farkaslaka akiket Romániában cigány vagy községek békés, munkaszerető magyar mivoltuk miatt terroricigány és magyar lakogati évek zártak, vagy akiket etnikai horaótaököllel,gumibottal,rendőrim- tartozásuk miatt sérelem ért”