Háromszék, 1999. március (11. évfolyam, 2584-2610. szám)

1999-03-16 / 2597. szám

MATILD-NAP Hasonlóról még az ásványvizek történetében sem találunk feljegyzést. De ha van Szent György-nap, Illye­fal­vá­n Illés-nap, miért ne lehetne Bodoki Matildnak is ünnepe? — tette fel a kérdést egy szilveszteri est han­gulatában Kicsi József a Favorit Rt. igazgatója. És a terv testet öltött. Bodokon ré­gen adva volt minden, ami a borvízhez szük­séges: a mély­ből feltörő vul­kanikus erede­tű szén-dioxid, az ásványi sók­ban gazdag mély­­­struktúra, a hű­vös klíma,a helyi munkaerő, előbb a borvízfuvaro­­zás, majd a­­pa­lackozás nyújtot­ta jövedelem utáni vágy... s nem utolsósor­ban a bodoki fazakarás, hisz helyben készül­tek a legkiválóbb cserépkorsók. Lapozzuk a történelmet. „A vargyasi Borvíz-hegyen ” — olvassuk 1691-ből, „a Borvíz nevű helyen" — olvassuk Magyarhermányról 1­746-ból, „ a Borvíz tere ” nevű hely — vetették papírra Bodokon 1775-ben. A székelyek borvizére sok, messzi földről hozzánk érke­ző rácsodálkozott, így járt Mátyás király is, és a berecki bíró borvizzel kínálta. A pillanatot Jókai szedte rímekbe: „Az bizony borvíz volt: se nem bor, se nem víz, Az igaz, hogy senkit részegségre nem visz, Az italok között van talán kedvesebb is. De annyi igaz, hogy egészségesebb nincs. »De fölséges ital! Aldassék a neve. Akinek szavára megeredt a leve!« A király a borvízzel a lencsét lenyomtatta. Gazda áldomását szépen visszaadta. " Bekerült a bodoki borvíz a tudománya, már 1796-ban olvashatunk róla Eder Károly Erdélyor­szág ismertetésének zengéje című földrajzi tankönyvé­ben. Bodok falumonográfiájából tudjuk, hogy a kuruc szabad­ságharc utáni években kegyetlen szárazság sújtotta a vidéket: kiszáradtak a kutak, leapadt az Olt vize, a Talamér és a Vásárpataka, s a bodokiak a borvízből éltek. Az nem apadt, hozama nem csappant. A század végén cserépkorsókban (nem volt az gond Bodokon, hisz kiváló fazekasok voltak itt a Henterek) hordták a helyi fuvarosok a vizet a szentgyörgyi, brassói, segesvári vásárokba, sokadalmakba. A fuvaros a borvizes szekér mellett kiáltotta: „Ide-ide, a jó friss bodoki borvízre!" Ebből az időből maradt fenn torjai Alpor Péter gyűjtése révén a feltehetően polyári származású Zonda Tamás tréfás rigmusa, mely nem épp a legjobb fényben világít rá az akkori bodoki lányok erkölcseire: „Sok kurva van tebenned is, híreseden Bodok, Palást alatt s nyilvánvalót igen sokat tudok, Savanyúvízre mindennap kétszer kiballagtok, Renddel állnak falun kívül ó és új osztagok. ” A bodoki borvíz hajdanában a község, a nép tulajdonát képezte. 1802-ben borvízgazdát állítottak, a forrás faképüt kapott. 1856-ban a református egyház vette bérbe, krajcáro­kat kértek a vízért, s ebből egy néptanítót fizettek. 1­872-ben arányosították az erdőket. Kilenc falunak az erdeje „éppen itt sarkallott össze”, s így nem is csoda, hogy minden falu számot tartott „erdejében feltörő borvíz utáni jövedelem­re”. 1881-ben Bodok, Zoltán, Étfalva, Gidófalva, Fotos, Sepsimartonos, Angyalos, Sepsibesenyő és Eresztevény, a „kilenc falu” ún. Borvíz közbirtokosságot alakított. Elpe­relték Bodolctól a borvizet, hisz a törvény is úgy rendelte. Ebben az évben kezdik meg itt a dugaszolást ún. „cilinde­rekbe” (üvegekbe), melyeket törökbúzacsutkával dugtak be. A csutkát csuszalapival csavarták körül. Hogy jól be lehessen a dugót helyezni, a töltőlegények egyike-másika az üvegből kihörpintette a felesleges vizet. Ezeket nevezték „hörpintőlegényeknek”. A primitív dugaszolás 1888-ban szűnt meg, amikor a kászoni származású György József bérbe vette a forrást. 18 lovas szekérrel szállította a vizet, literéért 1 krajcárt kért. 1895 márciusában Budapestre uta­zott, hogy új, az egészségügyi normáknak is megfelelő engedélyt szerezzen. Pénze elfogyott, s 30 napi gyalogolás után érkezett Brassóba. Innen borvizes szekéren jött haza Bodokra az engedéllyel. Ő korszerűsítette a századforduló szintjén az üzemet. 1896-ban a bukaresti kiállításon I. Károly királytól a bodoki víz aranyérmet kap. A királyi udvart is György József látja el borvízzel. Előbb a híres Babeşprofesszor, majd Hankó Vilmos „vegybontja” (1899). Ekkor kapta a forrás a MA­TILD nevet. A tulajdonos unoka­­testvéréről (képünk — Luka Éva gyűjteményéből) nevezte el. Igen szelíd és jólelkű leányzó lehetett, mert Szent Matild — a lutheránus szászok/németek védőszentje —­ a jóság, a szeretet és az adakozás szentje volt. A „Bodoki Matild-víz” 1905-ben aranyérmet kapott a Székely kiállításon. Az ekkor többedszer korszerűsített üze­met 16 munkással és napi 1500 üveg kapacitással „telibe találja” az első világháború. A román közigazgatás megerő­södésével a brassói szász eredetű Georg Fleischer borkereskedő veszi át az üzemet, újra korszerűsíti. A híres Matild címké­ről eltűnik a magyar korona, helyébe kerül a román királyi címer, Mihai király arcképe, és a Matild névből is Clotildot fabrikálnak. Fleischern bodoki borvizet Bulgáriába, Görög­országba és Egyiptomba is eljuttatta, 1932-ben 48 munkás­sal napi 7000 üveget töltött. A továbbiakban már csak átszáguldunk a közelmúltba. 1940—44 között, a „kicsi magyar világban” Apor László bérli a forrást, 1948-ban államosítják, a Matildból „Bodóc” lesz, rázós, „átkosan régi ízű” lesz a Matild név. Egyik minisztérium veszi, a másik adja a forrást. 1950-ben napi 8000, 1958-ban napi 11 000 liter vizet palackoznak. Ma csúcsszezonban ennek ötszörösét szállítja a Favorit Rt. Félliteres műanyag palackba is töltik már, s húsvétra piacra kerül a másfél literes is. A hazai rendszerváltás után újra a címkére került a Matild név. (Kár, hogy alulírott nem szerzett hamarabb tudomást az ünnepről, hisz soha jobb alkalom nem lett volna, mint most, hogy bemutathassa igen gazdag ásvány­­vízcímke-gyűjteményét.) „A Matild az huncut víz" — mondták a régiek igen jó megérzéssel: „jót és rosszat is csinálhat”. Hogy értsük ezt? Jót az étvágytalan és savhiányos gyomrúaknak, ha hidegen isszák éhgyomorra, rosszat ugyancsak nekik, ha langyosan, kevés szénsavval fogyasztják. Jót tesz szobahőmérsékleten, sav nélkül annak, akinek sok a gyomorsava. Éhgyomorra, kortyonként fogyasztva lemossa a gyomrot, alkáliéival enyhíti a savtúltengést. Kisgyörgy Zoltán Borvízvinocs Bobokon A 40 éves Barbie gyémántestélyiben ötvenezer font sterlinget érő, 160 darab gyémánttal díszített ruhában ünnepli 40. születésnapját Barbie, a világ leghíresebb babája. A ruha a Mattel amerikai babagyár brit leányvállala­tának és a világ legnagyobb gyémántkitermelő cégének, a De Beersnek az ajándéka. A drágaköves ruhába öltöz­tetett Barbie hétfőtől egy hó­napon át látható London egyik leghíresebb ékszerüzletének kirakatában. Ősszel kerül az üzletekbe a „40. születés­napját ünneplő különleges Barbie” — darabonként 60 fontért, azaz több mint 1,1 millió lejnek megfelelő össze­gért. „Megszületése” óta több mint egymilliárd Barbie ba­bát adtak el a világ 150 or­szágában. Az oldalt szerkesztette: Páljános Mária ROMSZÉK Amerikában is debütált az „angyali hang" Charlotte Church énekelt már Károly herceg és a pápa előtt. (A Vatikán karácsonyi koncertjén mi is láthattuk­­hallhattuk a televízióban.) Kétmillió albuma kelt el eddig az Egyesült Királyságban, és fenomenális operaénekes hírében áll az egész világon. Nem kevés ez egy 13 éves lány számára, aki mindössze két éve kezdett el hivatás­szerűen énekelni. „Legmerészebb álmaimban sem számí­tottam erre’’’ — vallja be maga is. Charlotte, aki „meg­rohamozta az opera világát”, múlt héten debütált az Egye­sült Államokban a hang­lemez-forgalmazók országos szövetségének évi közgyűlé­sén. Erős és tisztán csengő angyali hangja rabul ejtette a háromezer fős hallgatóságot, amely hosszas tapssal jutal­mazta énekét. A Voice of an Angel (Egy angyal hangja) cí­mű­ albuma az Egyesült Királyságban tavaly négy hét alatt kétszeres platinalemez lett. Bekerült a Guiness Re­kordok Könyvébe mint a legfi­atalabb művész, aki az Egye­sült Királyságban valaha is el­ső helyre került a toplistán. Charlotte egyáltalán nem indult csodagyereknek egé­szen addig, amíg tizenegy éve­sen egy tehetségkutató mű­sorban ő mutatta be nagynén­­jét, aki hivatásos énekes. A kislány egy csapásra meghó­dította a közönséget, amint énekelni kezdett. A tehetsé­gek menedzselésével foglal­kozó Jonathan Shalit — a szakma ellenkezését figyel­men kívül hagyva — kiadót keresett, és talált is rövid idő alatt Charlotte leendő leme­zére. A Sony Music tavaly öt albumra kötött szerződést a kislánnyal. Azóta albuma első helyre került a brit toplistán, egymást követik az interjúk, és televíziós sorozatot is ter­veznek a tini sztárnak. A média minden figyelme és a hangjának reklámozása ellenére Charlotte valójában igazi tinédzser, aki némelykor unalmasnak tartja az utazást, szeret bevásárolni, de sajnos nincs rá ideje. Azt már meg­szokta, hogy sokat van távol walesi otthonától, és hogy más választja ki ruháit és hozza rendbe a haját. Szereti a kom­puterjátékokat, örül, ha bará­tai nála alszanak, és bolondul a Simpsonék című rajzfilm­sorozatért — írta róla az AP hírügynökség. KÉT SZÍNMŰ VÍZSZINTES: 1. Asztalos István színműve. 12. Kettő alkotja. 13. Szalmaköteg. 14. Keleti szentkép. 15. Öreg kéz jelzője. 17. Péktermék. 19. Fába vés. 20. Rádiólokátor. 22. Behajlított tenyér. 24. Vizet tisztít, ülepít. 26. Hántol. 29. Török nyelvű nép. 31. Kerti virág. 33. Állatlakás. 35. Nagy háziállat. 37. A teve rokona. 38. Ha rezeg, szomorú a kapus. 40. Falusias női név. 42. Magyarországi szlovák. 43. Calderon spanyol színműíró darabja. FÜGGŐLEGES: 1. Kafka-regénycím. 2. Lankad. 3. Származás. 4. Kutya. 5. Mesterséges abrak. 6. Áramforrás. 7. Savval kezel. 8. Túldíszít. 9. Saját kezűleg. 10. Időszak. 11. Az egyik elektród. 16. Sekélyen kapál. 18. Fakad. 21. Női név. 23. Budapest egyik pályaudvara. 25. Kínai folyam. 27. Az egyik Szervátiusz személyneve. 28. Telepes növény. 30. Csíkszeredai rockcsapat (ROLE). 32. Gépkocsi. 34. Nagyobb hőemelkedés. 36. Kihalt futómadár. 39. Skálahang. 41. Mutatószó. Készítette: Égető Eszter ------ —■ -------—• “1 Március folyamán megje­­ ­­lenő keresztrejtvényeink meg- I MAPril IQ 1 I fejtését egyszerre kell bekül- JVinrV^IUO kJ * j deni április 10-ig szerkesztő­ségünk címére. A februári rejtvényverseny kisorsolt díjazottjai: I. TORÖK ERZSÉBET Kézdivásárhelyről, II. SZÉKELY OLGA Sepsiszentgyörgyről, III. VERESS IRMA Bibarcfalváról. Valamennyien a Lótusz kft. csomagját nyerték. Az ajándékokat eljuttatjuk a nyerteseknek. Lotus kft. nagykereskedés — Sepsiszentgyörgy, telefon: 310 213, 310 219, fax: 322 718. Boltjai: ABC1 — Grigore Bălan tábornok út 15/M, ABC2 — 1918. December 1. út 12/ D., nagykereskedés— 1918. Decem­ber 1. út 12/D. 1999. MÁRCIUS 16.

Next