Háromszék, 1999. június (11. évfolyam, 2660-2684. szám)
1999-06-01 / 2660. szám
Kisvárosok segélykiáltása A helyi pénzügyi autonómia kiépülésének feltehetően átmeneti zavarára vall a nyilatkozat, amit a kis- és közepes városok föderációja tett közzé a tegnap, s mely a kormányhoz intézett segélykiáltással ér fel. A kisebb urbánus települések bevételei olyannyira behatároltak, hogy kiszámították, ha a fűtés szubvencionálását folytatják, nem egy helyt a polgármesteri hivatalok tisztviselői fizetését sem fogják tudni folyósítani. Az új törvény szerint a lakossági hőszolgáltatás árkülönbözetét a helyi tanácsoknak kellene fedezniük, ez esetenként 60 és 200 ezer lej között váltakozik. Mivel e kötelezettség teljesítése meghaladja a kisvárosok anyagi erejét, helyenként az összköltségvetésnél is nagyobb összegre rúg, a föderáció kormánysegély kiutalását, menetközbeni költségvetés-módosítást kér most közzétett nyilatkozatában. Megyénkből a nyilatkozatot a bodzafordulói polgármester írta alá, az érintettek köre szélesebb. (hilyén) MINDENNAPI BOSSZÚSÁGUNK Mi lesz a meleg vízzel? Májustól a hőenergia gigakalóriájáért az eddigi 122 000 lej helyett 156 500 lejt kell fizetni. Ez a nyári időszakban a meleg víz árát 18—20 százalékkal emeli, s ugyanakkor kérdésessé teszi, hogy azok a sepsiszentgyörgyi lakók, akik a három szolgáltatónál eddig mintegy 14 milliárd lejnyi adósságot halmoztak fel, s a tegnapig csupán 100 milliós nagyságrendű összegeket törlesztettek, miként tesznek eleget a továbbiakban fizetési kötelezettségüknek. A Romgaz tegnap semmiféle tájékoztatást nem adott (ortodox pünkösd volt), de Gazda László alprefektus elmondta, azt a 2,8 milliárd lejes tavalyi állami szubvenciót, mellyel a pénzügyminisztérium még tartozik a megyének, nem kapjuk meg, a tavalyi adósságokra nincs pénz, közölte Traian Decebal Remeş pénzügyminiszter. A helyi tanács csak abban az esetben tudna fizetni, ha mi, polgárok szaporábban adóznánk, de sajnos, eddigi bevételeik alacsonyabbak a tervezettnél. Egyetlen remény már az maradt, hogy az eladósodott lakosság bizonyos rétege rászánja magát a törlesztésre, s ezt próbálják elérni a hőszolgáltatók, akik pontosan tudják, az elszegényedett emberek mellett sokan vannak, akik egyszerűen hanyagságból vagy rosszindulatból nem fizetnek, ismertek olyan családok, kik viszonylagos jómódban élnek, mégis eladósodtak, s nehezen nyitják meg a pénztárcájukat. A három szolgáltató — a Feba, a Delkaserv és a Termoprest — abban reménykedik, a Romgaz ez alkalommal nem a főcsapot zárja el, hanem lehetőséget nyújt, hogy a nagy adósságot felhalmozó lépcsőházakban szüntessék be a melegvíz-szolgáltatást. De az is megtörténhet, mától sehol sem lesz, miben fürödni. (sima) Szombaton kilyukadt a fővezeték Tegnap arról írtunk, hogy péntektől, 25 napos szünet után Kézdivásárhelyen újraindult a melegvíz-szolgáltatás. Az öröm korai volt, ugyanis szombaton délután a csavargyártól induló fővezeték a Turóczi Mózes Általános Iskola közelében kilyukadt, s több mint ezerötszáz tömbházlakás ismét meleg víz nélkül maradt. Tegnap kérdésünkre Hajdú Antal, a közüzemek igazgatója arról tájékoztatott, hogy nekifogják kiásni a meghibásodott fővezetéket, s mire e sorok megjelennek, az ezerötszáz tömbházlakásban is lehet fürödni. Hogy meddig, az nagy kérdés, a szombatihoz hasonló csőrepedés bármikor bekövetkezhet. (Sochom) MA KEZDŐDIK A VII. NEMZETKÖZI SZÍNHÁZI FESZTIVÁL Atelier ’99 Az Andrei Mureşanu Színház által szervezett nemzetközi színházi fesztivál első napján 16.30 órakor a színházépület előcsarnokában lesz az ünnepélyes megnyitó, ezt követően 17 órától a nagyteremben a brassói Sică Alexandrescu Drámai Színház mutatja be Ion Luca Caragiale Conu’ Leonida faţă cu reacţiunea (Leonida nagyság és a reakció) című komédiáját, 18.30 órától a stúdióteremben a Tamási Áron Színház Aldo Nicolas Hárman a padon, 21.30 órától a nagyteremben a házigazda társulat mutatja be F. Brunea Fox Lazaret című előadását. (P. M.) Új park Kézdivásárhelyen Az Ady és a Torjai utca kereszteződésénél levő üres telken, az egykori iskoláskorúak gyermekotthona helyén a rendszerváltás előtt kétszintes áruházat akartak építeni, de nem lett belőle semmi, idén május elejéig szemetet és földet tároltak ott, csütörtökönként pedig cigányszekerek állomáshelye volt. A város önkormányzata eldöntötte, hogy új parkot létesít e helyen. A hatékonysági tervet 1996-ban készíttették el, a kivitelezésit 1998-ban rendelték meg, s ugyanabban az évben versenytárgyalást hirdettek a munkálat kivitelezésére. A licitet a múlt év őszén a helybeli YP Construcţii Kft. nyerte meg. A konkrét munkálatokat május elején kezdték. Idén e célra a helyi költségvetésből 95 800 000 lejt különítettek el. Első lépésként az építőcég május végéig befejezi a talajmunkálatokat, a füvesítést, a gépkocsiparkoló kialakítását, és a központi sétány is elkészül. (Sochom) A kréta körül 5. oldal Riport 7. oldal SEPSISZENTGYÖRGY 1999. JÚNIUS 1. 2661. szám ÁRA 1500 lej Előfizetőknek 980 lej KEDD Illyefalvi hírhalom □ Hétszázötvenhárom millióból kell gazdálkodnia ebben az évben az önkormányzatnak. 170 milliót a központi állami alapból kapnak. 85 millió lejt különítettek el az iskolaépületek karbantartására, 110 milliót a közvilágításra, csekély összeg marad az utcák karbantartására. A településen átvezető megyei rangú út betonburkolatát az idén foltoztatnia kell a tanácsnak. Javítani szándékoznak a tűzoltószertár leromlott épületét is. □ Elkészült a metángáz bevezetésének tervezete. Még két fővárosi jóváhagyást kell megszereznie a tervezőnek ahhoz, hogy megkezdhessék a munkálatokat. „Amennyiben július elejéig a lakosságtól be tudjuk szedni a költségek 20 százalékát, lehetőségünk lesz, hogy pályázatot nyújtsunk be az összeg kiegészítésére a Phare-hoz " — mondotta Kovács Kálmán polgármester. □ Hetvenötezer dollár kölcsönt ígértek svájci alapokból a LAM Alapítványon keresztül, melyből a már megkezdett községi szennyvízhálózatot és modern szennyvízülepítőt kell megépíteni. Az ígért összeget előreláthatólag 10 esztendő alatt kellene visszatéríteni, ebben az évben kb. 100 millió lejt. □ Illyefalva anyaországi testvértelepülése, Nagyszénás magyar alapítványnál pályázott, mely pénzalapot juttat olyan magyarországi településeknek, melyek magyar nyelvű és vegyes témájú könyvekkel segítik erdélyi testvérfalvaik iskolai és közkönyvtárait. □ Befedték a futballpálya melletti öltöző és raktár épületét. A nyáron vakolnak, és ivóvizet szándékoznak bevezetni az épületbe. Az illyefalvi csapat a megyei bajnokságban az első, ezért a helyi sportbizottság a sportbarátok anyagi támogatását kéri, s köszöni mindenkinek az eddigi segítséget. □ Ebben az évben második alkalommal rendezik meg a hagyományosnak szánt Illés-napokat. Ezúttal a helyi önkormányzat is intenzívebben kapcsolódik be a rendezvénybe — mondta a polgármester—, ugyanis Nagyszénás testvértelepülés bejelentette részvételét, és szerepelni szándékszik az ottani kórus is. Kisgyörgy Zoltán Máról holnapra ki bombázta Kassát? Magyarország sajnálatos és szerencsétlen 1941-es háborúba lépésének, illetve a hadüzenetnek kiváltó oka a Kassa városa ellen elkövetett agresszió, a bombázás volt. Voltak/vannak olyan feltételezések, hogy maguk a szovjetek tették volna, felmerült az a gyanú is, a románoknak volt érdekük, hogy Magyarország is belesodródjék a szovjetellenes háborúba, nehogy a végső „elszámolásnál” előnyök származzanak a magyar vonakodásból. Kassát most újabb bombatámadások érték, de — ebben az esetben — Rudolf Schuster politikai és erkölcsi légvédelmi ágyúi jól működtek. Reméljük, nem csak öt esztendőre, hanem örökre kiütötte a ringből Kelet- Európa bokszoló lajhárát, aki abban különbözik lomha mozgású társaitól, hogy a sajátosan értelmezett szocializmus elnehezülése ellenére még öt évig akart csüngeni a szlovák elnöki fán, s a demokrácia elhíresült kelet-európai bombevője azt akarta elhitetni magával, hogy ép mind a hét nyakcsigolyája. Hát nem volt az. Az érdekes ebben a szlovák választási eredményben az is,hogy — talán nem is túlzással — Rudolf Schustert a dél-szlovákiaiak, elsősorban a magyarság emelte az elnöki székbe. Rudolf Schuster a nacionalista és keletbarát imposztor ellenében, aki utolsó szavaival is a magyarság ellen uszított, izgatott a kampány idején, nem átallotta elárulni, hogy nemcsak tud magyarul, nemcsak megszólal ezen a nyelven a televíziós világ nyilvánossága előtt, hanem kijelenti: a társadalmi, nemzeti,nemzeti kisebbségi megbékélésnek lesz az elkötelezett híve. Kassai polgármesterként két választási ciklus idején is ennek az eszmének volt a híve és gyakorlati megvalósítója. Már amennyiben ezt a Meciar-„meccsek” pofazsírozói és arcpamacsolói engedték. (Érdekes megjegyeznünk, hogy a Duna Televízió Rudolf Schuster magyar beszédének felvezetésében azt mondá: „bár töri a magyar nyelvet”. Hát nem „töri”. Palócosan rövid, a magyar a és á közötti hangot ejt. S méghozzá nem is olyan „markánsan”, mint ahogyan a felvidéki magyarok zöme ezt a hangot képezi.) A szlovákiai elnökválasztás eredménye azonban több az egyszerű csatanyerésnél. Az ott élő, nem kis létszámú magyarság győzelme is. Példa értékű az itthoni, tehát erdélyi magyar habarcsmentalitás számára is: alapvető ügyekben együtt és a személyes részvétellel kell dönteni. Mintaszerű olyan értelemben is, hogy a politikai környezetszennyeződésből milyen hirtelen fordulattal lehet kipucorálni egy országot, és divatos szóval az „eurokomfort” határához közelebb vonni. Tanulság lehet a szlovákiai magyarság „viselkedése” a délvidékiek, a vajdasági magyarok számára is, akik, annak ellenére, hogy a Meciar-szellemiségű Miloseviccsel előbb-utóbb feldobatják a patkót, Magyarországot kérnék fel, döntsön (Ágoston András): a személyi elvű autonómia vagy a teljes körű autonómia érvényesüljön-e a balkáni hiéna ketrecbe kerülése után. Ha Koszovó után az egykori Nándorfehérvár kőfalai közé nem épülnek be az egységes vajdasági akarat kövei, akkor a nyugati katonai büntetőexpedíció vesztesei éppen a magyarok lesznek. És mi a helyzet nálunk, Romániában? Miközben a civilizált világ éppen a nemzeti, az etnikai, vallási kisebbségek védelme, megmaradásuk és helyben ma-radásuk garanciái mellett „kardoskodik” a MÍG mit tudom, én hányasokkal, s a korlátozott szuverenitás fogalmával ismertetik meg a népeket, itthon kétmillió őshonos magyar nemzetrésznek fityeszt mutatnak. Két közmondást nem óhajtanak a hazafiságba túlságosan belehízott politikusaink megtanulni: 1.) Nyelven akad fel a hazug. 2.) Többen vesztek el nyelvek által, mint fegyver által. Jó volna, ha ez a Meciar-, ez a Milosevic-ügy elgondolkoztatna nemcsak egyeseket, hanem a „többeseket” is. Sylvester Lajos