Háromszék, 2000. július (12. évfolyam, 2995-3020. szám)

2000-07-01 / 2995. szám

KÖZELET Aggasztó méreteket öltött az elszegényedés Ideiglenesnek tekinthető csak a gázcsapok megnyitása — közölte nem kis keserűséggel Şerban Vaier, a sepsiszentgyörgyi közművek egyik igazgatója. Ha ugyanis a hét elején a bukaresti gázművekhez eljuttatott törlesztési grafikont a megye nem tartja be, egy hónap múlva minden kezdődik elölről, s az igazi nagy baj az év utolsó negyedében zuhan majd ránk, mikorra az átütemezett hátralékok zömének fizetését ha­lasztották, de akkor már a megnövekedett téli számlákat is fizetni kell. Valamilyen formában lépnie kell a kormánynak, hisz az adósságok igen jelentős része az állami intézményeké, például csak a kórház 1,7 milli­­árddal tartozik, de több milliárdra rúg a nem törlesztett ártámogatás és a részben elmaradt, szegény családoknak juttatott fűtési segély. Az a tény, hogy jelen pillanatban mintegy 8000 család adósa a szolgáltatónak — vannak az Állomás vagy a Csíki negyedben olyanok, akik 28, 17, 15 millióval tartoznak —, azt mutatja, hogy az elszegényedés tömegmérete­ket öltött. Ezzel a szociális kérdésekkel foglalkozó szakminisztériumnak kell foglalkoznia, mert a helyzet napról napra csak romlik, a családok kiszolgáltatottsága nő, s gondjaikat sem a városháza, sem a szolgáltatók, sem más intézmények nem tudják megoldani. Most a szolgáltatók a hátra­lékok behajtására igyekeznek, s aki tud, fizessen — kéri az igazgató —­, mert gáz és fűtés nélkül maradhat újra valamennyi tömbházlakás. (I.) 1100 év Európa szívében (folytatás az első oldalról) Köszöntőjében Dulányi B. Aladár, a művelődési ház igazgatója üdvözölte a vokális zene rajongóit, majd elmond­ta, hogy bár a rendezvény gerincét az emlékhangversenyek alkotják, egyúttal a számos meghívottnak alkalma nyílik zenei-művészeti-tudományos tanácskozásra is. A rendez­vénysorozat célját ekként határozta meg: megerősíteni a magyar identitástudatot, tudatosítani hovatartozásunkat. Az előadások sorát László Attila karnagy nyitotta meg, Sombori Sándor Millenniumi elmélkedés című, gondolat­­ébresztő írásának felolvasásával. A Sombori által feltett szónoki kérdésre — énekeltek-e őseink, s ha igen, mit? — egyrészt maga az író válaszolt, s ha még meggyőzésre szo­rult volna a hallgatóság, a közbeiktatott zenei példák: a citerán és köcsögön előadott ősi pásztordal verbunkos dal­lama, az egymás után elénekelt zűrjén és magyar altatóda­locskák, a Vitéz Hunyadi Mátyásról szóló regösének, egy csíkmenasági népdal az utolsó kétkedőket is megnyugtat­ta. Lukin László tanár, a Liszt Ferenc Társaság, a Nem­zetközi Kodály Társaság, a Bárdos Lajos Társaság szerve­zője és alapítója adomákkal bőségesen megtűzdelt zenetör­téneti előadásában folytatta a Sombori Sándor írásában fel­vetett kérdés megválaszolását, érvként mari siratótól tatár népdalig mindent felhozott (és elénekelt!), de még a "Him­nusz dallamában rejlő ősi motívumokat is felfedte. Lebilin­cselő előadása magával ragadta a közönséget, olyannyira, hogy vezényletére — akár próbán a kórustagok — lelkesen daloltak az összegyűltek. Végezetül Guttman Mihály tanár úr tartott rövid előadást Szent István intelmeiről, a kisebb­ségi létről, „műsoron kívül” ugyan, de annál lelkesebben. Délután a Tamási Áron Színházban tartott emlékhang­­versenyen a Cantus Firmus Vegyes Kar, a Péti Munkás Énekkar, a Mezőkeresztesi Férfikar és a Magyar Férfida­lárda lépett fel, holnap délelőtt 10 órától a Péti Munkás Énekkar az evangélikus egyházban, 11 órától a Mező­keresztesi Férfikar a belvárosi református templomban hangversenyezik. (vop) Tízmilliárd lej értékű hitel Világszerte július első szombatján ünnepük a szövetkezeti világnapot. A genfi székhelyű Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének, a világ egyik leg­nagyobb társadalmi szervezetének tagja a hazai szövetkezeti hálózat is. Hazai viszonylatban az idei év ünne­pének rendhagyó jelleget kölcsönöz, hogy a napokban megjelenik a hitelszövetkezet működését szabályozó új sürgősségi kor­mányrendelet. A Creditcoop-hálózat me­gyei területi pénztára, illetve a hozzá tar­tozó hat szövetkezet működése még biz­tonságosabb lesz — értékelte a megyei pénztár elnöke. Nagy Csaba úgy véli, hogy teljes egészében felkészültek a változás­ra. Az eddigi eredményeik is ezt igazolják, hiszen a területi pénztár 23 ezer tagja ma 16 milliárd lejes kihelyezhető tőkével ren­delkezik. Első fél évben mintegy 10 milli­árd lej hitelt biztosítottak a tagságnak, egy­­egy kölcsön értéke nem haladta meg a negy­venmillió lejt. Kizárólag fizikai személyek részesülnek hitelben. Az egyéb pénzügyi szolgáltatások értéke pedig megközelítette a hatmilliárd lejt. (Ferencz) Bemutatkozik Kézdivásárhely új polgármestere Mint már hírül adtuk, július 18-án fölényes győzelemmel Török Sándor közgazdász lett Kézdivásárhely új polgármes­tere. Török Sándor 1965. december 20-án született Kézdi­­vásárhelyen. A mai Nagy Mózes Gimnáziumban érettségi­zett 1984-ben, majd a szigetelőgyárban dolgozott. 1990-től a MADISZ helyi szervezetének ügyvezetője, 1992-től városi tanácstag, 1994-től a céhes város alpolgármestere, 1999-től a helyi RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. 1999-ben szer­zett közgazdászi oklevelet a bukaresti gazdaságtudományi egyetemen. Kilenc éve nős, felesége Erzsébet, két gyermekük van: a nyolcéves Fanni és a hétéves Botond. — Polgármester úr, az ön számára nem idegen a közigazga­tás, hiszen hat évig alpolgármesterként dolgozott. Az így szer­zett tapasztalatot most gyü­mölcsöztetni tudja... — Úgy érzem, hogy most már lehetőségem nyílt megvalósí­tani mindazokat az elképzeléseket, amelyeket Kézdivásárhely re­formjáért című településfejlesztési programomban megfogalmaz­tam, és amelyeket az RMDSZ választmánya is elfogadott. Jelen pillanatban legfontosabb feladatom az RMDSZ önkormányzati programjának megvalósítása. A beiktatásom óta eltelt rövid idő alatt elsősorban azon igyekeztem, hogy Ferencz Attila alpolgár­mestert bevezessem a közigazgatási munkába. Ugyanakkor meg­kezdtük a programunkban megfogalmazottakat konkrét határidő­höz kötött, jól meghatározható feladatokra lebontani. — Melyek az első konkrét intézkedései, és milyen változások várhatók a polgármesteri hivatal felépítésében? — Erre a kérdésre azt tudom mondani, hogy elsősorban a városrendezési és a városüzemeltetési osztályt kívánom megerő­síteni. Úgy gondolom, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell for­dítanunk annak a környezetnek az ápolására, alakítására, ahol élünk. Ebben a munkánkban a legfontosabb szerepe két szakiro­dának van. Az európai integrációs iroda mint olyan, megszűnik, és csökkentett személyzettel közönségkapcsolati irodát fogunk ezentúl működtetni. Ennek az lesz a feladata, hogy a polgármes­teri hivatalon belül összehangolja a személyzet munkáját, és ál­landó, élő kapcsolattartást tegyen lehetővé a város lakóival. Ta­lán ez a két lényeges változás, ami nagyon rövid időn belül be fog következni. A napokban elkezdjük monitorizálni a pénzügyi osztály munkáját annak érdekében, hogy a lakosság kiszolgálása a lehető legoptimálisabb feltételek között történjék. Tudom, hogy van olyan időszak, amikor hosszú sorok kígyóznak a helyi pénz­ügyi hivatal pénztárai előtt, s azt is tudom, hogy máskor csak egy­két személy jelentkezik adót fizetni. A helyzetet kívánjuk ponto­san felmérni annak érdekében, hogy egyensúlyba kerüljön ez az állapot. Minden kézdivásárhelyi adófizetőt levélben fogunk tájé­koztatni arról, az adott esztendőben milyen adófizetési kötelezett­ségei vannak, és milyen határidőre kell fizetnie, hogy minden egyes család időben meg tudja tervezni saját költségvetését. Meglátá­som szerint ezzel a lépéssel hozzá lehet járulni a helyi bevételek ütemes és pontos behajtásához. Célom az, hogy a helyi adófizetést a város polgárai ne megerőltető teherként, hanem olyan polgári kötelezettségként kezeljék, amellyel hozzájárulnak a közterületek fenntartásához és egyáltalán a város közéletének fellendítéséhez. — A polgármester úr programjából mi az a két-három konk­rét célkitűzés, ami a közeljövőben megvalósul? — Most, néhány nappal a választások után csak azt a három konkrétumot tudom megemlíteni, amit határidőhöz kötve a válasz­tási kampány idején is említettem. Szeptember 20-ig a szemétszállí­tó járművek letakarását oldjuk meg, október 31-ig az Ady lakóne­gyedben beindul az első, tanács által finanszírozott minihőközpont, és december végéig a városi kórház területigényét orvosoljuk. Egy hónapon belül elkészül az idei ütemterv. Elöljáróban annyit, hogy fő célom a volt Poliprád-tömbház főjavítása, hiszen a Rózsa ne­gyedben levő tömbház lakóit a tél beállta előtt át kell költöztetnünk. Ez a beruházási sürgősségi sorrend. Az idei költségvetés megszava­zása az új tanácsra hárul, elképzeléseink már vannak, de erről csak akkor tudok nyilatkozni, miután a költségvetés-tervezet a helyi ta­nács gazdasági szakbizottsága elé kerül. — Az utóbbi esztendőkben a testvérvárosi kapcsolatok aka­doztak. — Az a véleményem, hogy a testvérvárosi kapcsolatot akkor kell fenntartani, ha ebből a viszonyból a város lakóinak konkrét haszna származik. Megpróbálom minden eddigi testvérvárossal életben tartani az együttműködést, és lebontani azt az­­iskolák, családok szintjére. — A budapesti Terézváros lesz az újabb testvérvárosa Kézdivásárhelynek? — Már történtek lépések annak érdekében, hogy Kézdi­vásárhely és Budapest hatodik kerülete testvérvárosi kapcsolatot alakítson ki. Előbb ki kell próbálni, hogy Budapest VI. kerülete képes-e Kézdivásárhellyel a kapcsolatot fenntartani, illetve mi képesek vagyunk-e megfelelni azoknak az elvárásoknak, amik elé egy ilyen kapcsolat állít. Amennyiben mindkét fél részéről kimu­tatható ilyen készség, akkor a testvérvárosi kapcsolatról szóló ha­tározattervezetet a tanács elé fogjuk terjeszteni. — Milyen kapcsolatot óhajt fenntartani a tanácstagokkal, illetve a helyi és a megyei sajtóval? — A polgármesteri hivatal alkalmazottaitól azt fogom kérni, hogy Kézdivásárhely tanácstagjai feltétel nélkül, azonnal meg­kapjanak minden egyes információt, amit igényelnek a hivatal működésével kapcsolatosan, persze, kivételt képeznek azok, amelyeket a törvény tilt. Ugyanez a helyzet érvényes a sajtóra is. — Lesz-e szóvivője a polgármesternek? — Az elkövetkező időszakban bizonyos fokú személyzetcsök­kentést tervezek, így értelemszerűen a szóvivő feladatkörét jó­magam és az alpolgármester fogjuk ellátni. — Mikor fogadja a panaszosokat kihallgatásra? — Úgy döntöttem, hogy most, a mandátum elején minden csütörtökön 11 órától tartok fogadóórát, ami természetesen azokra a polgárokra vonatkozik, akik előre jól megfogalmazott kérése­ikkel kívánnak megkeresni, és nincs idejük vagy lehetőségük máskor bejönni a hivatalba. Az alpolgármester fogadóórájának időpontjáról még nem született döntés. — Mit üzen a város lakóinak, olvasóinknak? ■— Köszönetemet kívánom tolmácsolni mindazoknak, akik támogattak abban, hogy polgármester lehessek. Tudom, hogy tá­mogatásom az elmúlt hat esztendő során fokozatosan nőtt, emel­kedett. Arra kérem a város polgárait, hogy támogassanak prog­ramom megvalósításában, figyelmeztessenek esetleges hibáim­ra, és próbáljuk meg együtt úgy alakítani környezetünket, hogy az a lehető legjobban megfeleljen igényeinknek.­ Lejegyezte: Sochom István 2000. JÚLIUS 1. Csökken a vásárlóerő Tegnap a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke amolyan fél­éves zárszámadásra hívta a sajtó képviselőit. Mint ismeretes, július 17.—augusz­tus 21. között a kamara szabadságra megy. Hermann Rosner közölte, hogy az általa vezetett intézmény is az általános gazdasági válság függvényében fejti ki te­vékenységét. A cégbírósági díjszabások emelése kapcsán —júliustól átlagosan 40 százalékkal kell többet fizetni — az elnök elmondta, hogy az soha nem követte az inflációt, tavaly is csupán 25—30 száza­lékkal növelték a különböző szolgáltatá­sok árát. Hermann Rosner egyébként úgy véli, hogy a vállalkozók nem értették még meg: a cégbíróság közintézmény, amely­től számukra hasznos infom­ációkat lehet kérni (például egy leendő üzletfélről). Háromszéken mintegy 3900 cég aktív, ennyi adta le a zárómérleget, illetve tett eleget egyéb, a tőkeemeléssel, a munka­pontok bejegyzésével kapcsolatos kötele­zettségének. A kamara elnöke szerint a ma­gánszféra a túlélés szakaszába ért, s ebből egyelőre a külföldi piacok megszerzése le­het a kitörési lehetőség. A hazai fogyasztás ugyanis rendkívül alacsony, mi több, a vá­sárlóerő fokozatos csökkenésével nem is számíthatunk arra, hogy bővül a belföldi piac. Kérdésre válaszolva Hermann Rosner kedvezően értékelte az ASIMCOV vállal­kozói szövetség törekvését, hogy részt ve­gyen a helyhatósági választásokon, és meg­választott tagjai révén jelen van az önkor­mányzatokban. Bár a kamara a legerősebb vállalkozói szervezet, egyelőre még nem kí­vánunk közvetlenül részt venni a választá­sokon — fejtette ki az elnök. (Ferencz) Mi újság Ikafalván (folytatás az első oldalról) Idén a Felszegben is készül egy. Tervezik, hogy a volt téesz székházában egy szobát orvosi rendelővé alakítanak, hogy családorvosuk, Gyergyay doktor havonta legalább kétszer hely­ben vizsgálhassa meg a betegeket. Még egy je­lentős lépés a faluban a digitális telefonvonal. Eddig mintegy 30 személy jelentette be igényét. Ikafalvát érintette a tanügyi leépítés. A falu fiatal és tehetséges tanítóját a szomszédos Felsőcsernátonba helyezték, s a 17 iskoláskorú gyereket Nagyoláh Ilona tanítónő összevont osz­tályokban oktatja. A döntés elkerülhetetlen volt, hisz a gyereklétszám most is csökkenőben. Az ikafalvi iskolának nincsen testvériskolája. A Re­formátus Világtalálkozó alkalmával a helybeli református gyülekezet egy küldöttsége az anya­országi Bogylóra látogat. Abban reménykednek, hogy ezzel a településsel esetleg iskolai kapcsolat kialakítása is lehetővé válik. Egyébként egyre töb­bet hallat magáról a helybeli refom­átus gyü­lekezet. Táncmulatságot, kosarasbált rendeztek, s annak jövedelméből pótolták a parókia mellék­­épületeinek költségeit. Az építkezés (fásszín, garázs stb.) még folyamatban. Tevékeny a refor­mátus nőszövetség, és az ősztől újraszervezik az ifjúsági mozgalmat is. Az ikafalviak tervezik, hogy még ezen a nyáron községi segítséggel, de helyi kalákával belülről kimeszelik a falucska kul­­túrotthonát. 3.

Next