Háromszék, 2002. április (14. évfolyam, 3525-3548. szám)

2002-04-22 / 3541. szám

SPORT TESTNEVELŐK Pedagógusok, nevelők, sikerkovácsok, műhelyvezetők, nevezhetjük bárminek őket, tény, hogy ők állnak sportmozgalmunk kevésbé napos, inkább árnyékos oldalán. Ott, ahol a munka dandárja zajlik, ott, ahol megtervezik a jövőt, ott, ahol millió verejték­­cseppel áztatják a kivitelezés, a beteljesülés útját, ott, ahol a munka fáradalmait nyug­tázó zokszó veri fel a csendet. Testnevelők ők, sportéletünk sz­ü­rke eminenciásai. 2002. ÁPRILIS 22. Kicsid Béla ..Ed miniszterelnök akar­tam lenni, öcsém, Gabi pezsig pilóta, hogy tudjon lebom­bázni... Aztán brossába ke­rül­tem­ iskolába. Bakó Ár­pád tornatanár úr irányítá­sa alá, atlétikáról kezdtem, súlyt, diszkoszt dobtam, tor­násztam, és nem is akárhogy, majd rátértem a kézilabdá­ra, de már a sportiskola szí­neiben, alul együtt játszot­tunk Ocsennnel, Gabival­­ és eredményesen, hiszen orszá­gos ifjúsági bajnokságot nyertünk. És közben szépen tervezgettem a jövőt it, de már mint vegyészmérnök képzel­tem el a holnapot. A sikerél­mény, mely a kézilabdapá­lyán ért. kétségtelenül nagy volt, maradandó, ha így jobb, a mérkőzé­sek, a küzdelmek heve, kimenetele fokoza­tosan meggyőzött arról, hogy a hazulról, Imécsfalváról hozott fizikai erőm, v illáié­rt és erőnléti felkészültségem a sok finom dongájú városi csemete között aranyat ér, vagy legalábbis meghatározó tud lenni. S ha az erő mellé társul az egészséges észjá­rás is, hogy ne mondjam, a csavaros szé­kely ész... Ekkor döntöttem, hogy nincs miniszterelnökség, nincs vegyészmérnöki szék, nem érdekel más, csak a tornatanári pálya, s eltökélten olyan akartam lenni, mint Bakó tanár úr. " Névjegykártyája 1946. február 21-én született Imecsfalván. Édesapja, Béla tisztviselő, édesanyja, Gizella háztartásbeli. Két öccse, Gábor és Gergely is testnevelő tanárok. Imecsfalván végezte az I—IV. osztályt, az V—XI.-et Brassóban a mai Aprily La­jos Líceumban, a testnevelési főiskolát pedig Bukarestben. Sportolóként a formációs talajtorná­ban országos második helyezett volt csa­patával, kézilabdázóként pedig az orszá­gos bajnokságot nyert együttesnek volt tagja. Tornatanári pályafutását Csíksomlyón kezdte — a gyermekotthonban —, itt ke­rült emberközelségbe a jégkoronggal, melyben aztán a Kézdivásárhelyi 1-es számú Általános Iskola csapatával az Elő­re Kupa országos szintű tehetségkutató rendezvényen második helyet szerzett, a Kézdivásárhelyi ISK tanáraként és a Secuiana férficsapatának edzőjeként együttesével megyei bajnokságot nyert. Nős, felesége, Anna egészségügyi dol­gozó, fia, Béla közgazdász, leánya, Laura XI.-es. Ma Szentkatolna község polgármeste­re. ..Munkában nőttem fel, s megszoktam, hogy az élet semmit sem ad ajándékba, mindenért keményen meg kell dolgozni. Meg is dolgoztam mindenért, így aztán be­csülni is tudom azt, amit a munkám árán elértem... Hál' istennek van is, amit meg­becsülnöm." A munkához való viszonyából ered, hogy szereti a pontosságot, s ezt nem csak másoktól követeli meg, hanem önmagától is. De nem akar öntelt lenni, beismeri, hogy néha be-becsúszik egy kis lazítás, amiért aztán kemény szemrehányásban részesíti önmagát. Új hivatása, polgár­­mesteri tisztsége sem tudta teljesen eltá­volítani tornatanári hivatásától. Ma­ is visszajár az iskolába, órákat tart, hogy ne szakadjon el teljesen a tornatanári mun­kától. Mint sporttanár-polgármester job­ban kötődik a község, a falu sportéle­téhez, jobban megérti, átérzi a sportolni akaró fiatalok gondjait, s ha tehetné,sok­­kal jobban segítené is őket. Ha tehetné... Ami pedig polgármesteri munkáját illeti, úgy érzi, sikerült a sportból átmentenie a jó csapatszellemet. Nem akarja elkiabálni, de érzi, hogy a sportéletben szerzett ta­pasztalatainak köszönhetően jobb a hely­zetfelismerése, a döntéshozatali készsé­ge. Na persze, rengeteget kellett tanulnia ebben az új helyzetben, de tette szívesen, mert mindig is a munka híve volt. Munkaszeretete mellé szerencsésen társult optimizmusa. Hinni meri, hogy egyszer csak mégis jobb lesz, ha ő már nem is éri meg ezt a jót, de utódai minden bizonnyal megérik. Ezért is küzd, harcol, hogy javítson a jelenen, mert a jelenből kell hogy kinőjön a jobb holnap. Magáé­vá tette a nagy felismerést, mely szerint ,,akinek nincs múltja, jelene, annak jö­vője sincs". ,,Az iskolai testnevelés? Általában?... Különösen az új demokráciában nagyon visszaesett. Változtatni kellene, mindenek­előtt az állam hozzáállásán, viszonyulá­sán, anyagi támogatásán és nem utolsó­sorban szervezésén, ha tőlem függne, én már az­ óvodában bevezetném a testneve­lést és a sportot — úgy játékosan, de szer­vezetten, nagy-nagy fegyelem mellett. " ,,A nagy-nagy álmom? Nem is olyan nagy. Arról szól, hogy nyugdíjba vonulá­som után is annyi egészségem legyen, hogy még kilencvenéves koromban is síelni tud­jak a Kantzeron, hogy unokáimat is be tud­jam vezetni a sport rengetegébe, na nem teljesítményszinten, hanem csak úgy, hogy élvezzék a sportolás örömét, érezzék an­nak szükségességét. Ugye, nem sok?" Tényleg nem sok, csak siker koronázza igyekezetét. Áros Károly ! TORNA A 24. női Európa-b­ajnokság Juniorok, csapatverseny: 1. Oroszor­szág (Anna Pavlova, Jelena Anocsina, Marija Krijucskova, Gulvara Zigancsina) 108,223 pont, 2. Románia (F. Leonida, M. Roşu, A. Eremia, J. Chindea, E. Velicu) 107,379 p, 3. Franciaország (E. Lepennec, C. Chacon, G. Richard, M. Debauve, S. Chaouch) 106,527 p... 9. Magyarország (Sarkadi Ella, Gál Kitti, Drótos Nikolett, Csire Anna) 99,214 p. Egyéni összetett: felnőttek: 1. Szvetlana Horkina (Oroszország) 37,592 p, 2. Verona Van De Leur (Hollandia) 37,542 p, 3. Aljona Kvasa (Ukrajna) 36,405 p, 4. Zigansina (Oroszország) 36,280 p, 5. Petrovschi (Ro­mánia) 36,274, 6. Harmes (Hollandia) 36,061... 23. Kiss Renáta (Magyarország) 31,517 p. Juniorok: 1. Anna Pavlovy (Oroszország) 36,724 p, 2. Floarea Leonida (Románia) 36,180 p, 3. Jelena Anosina (Oroszország) 35,755 p... 8. Sarkadi Ella (Magyarország) 34,055 p. I. LABDARÚGÓ-VILÁGBAJNOKSÁGOK A 17. következik 3. Olaszország, 1934 Az 1932 májusában megtartott FIFA-kongresszuson Svédország küldötte bejelentette, hogy országa, szövet­sége lemondja korábban jelzett rendezői szándékát. Mint­ha csak erre a pillanatra várt volna, az olasz szövetség bejelentette, hogy országa vállalja a második világbaj­nokság megrendezését. Ennek legjobban az európaiak örültek. Ez tükröződik is a nevezésekben, hiszen 32 csa­pat jelezte részvételi szándékát. A jelentkezők közül most is hiányoznak az angolok. Ők kitartóan ragaszkodnak ,,vélt előjogaik” mellett, amelyeket persze senki sem is­mer el. A 32 csapat selejtezőn vett részt, hogy megszerezze a döntő tornán való részvétele jogát. A következő 16 csapat szerezte meg ezt a jogot: Egyesült Államok, Brazília, Ar­gentína, Egyiptom, Svédország, Spanyolország, Olaszor­szág, Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Svájc, Hollandia, Franciaország és Németország. A tizen­hatodik résztvevő a rendező Olaszország. A román válogatottat a csehszlovákok búcsúztatták el a nyolcaddöntőben. Csehszlovákia Románia 2 1 (Ro­mánia: Zombori Vogi, Albu Moravetz, Kolozmányi, Deheleanu Bindea, Kovács, Sepsi II, Bodola, Dobay, góllövő: Dobay), a magyarokat a sógorok a negyeddöntő­ben: Ausztria Magyarország 2 1 (Magyarország: Sza­bó Vágó, Sternberg Palotás, Szűcs, Szalay Markos, Avra, Sárosi dr., Toldi, Kemény, góllövő: Sárosi dr.). Az elődöntő: Olaszország Ausztria 1 0, Csehszlo­vákia Németország 3 1. A kisdöntő: Németország Ausztria 3 2 (3 I). A döntő (1934. június 10., Róma): Olaszország—Cseh­szlovákia 2—1. Vezette: Eklind (svéd). Olaszország: Com­bi Monzeglio, Allemandi Ferrari IV., Monti, Bertolini Guaita, Meazza, Sehiavio, Ferrari, Orsi. Csehszlovákia: Planicka Zenisek, C­tyroky Kostalek, Canibal, Kreil Jtinek, Svoboda, Sobotka, Nejedly, Puc. Gólszerzők­:■ Puc, Orsi, Sehiavio. Az első 45 perc nem hozott gólt. A második azzal kezdő­dött, hogy a sziklakemény Monti lerúgta Pucot, a félelme­tesen gólerős balszélsőt. Csak hosszas ápolás után tért vissza a balszélső, s a 74. percben meg is bosszulta Monti kegyetlenkedését, hatalmas gólt ragasztott Combi hálójá­ba.­­ 1. Halálos csend ült a lelátóra. Ennél a csendnél csak a döbbenet volt nagyobb. De nem tartott soká, mert pillanatok múlva elemi erővel zúgott fel az Itália! Itália! Az olaszok össze is kapják magukat, s a 81. percben Orsi egyen­lít. 1—1. Huszáros hajrá kezdődik, de a hosszabbítást nem tudják elkerülni a csapatok. Vittorio Pozzo, az olaszok szö­vetségi kapitánya taktikát változtatott, elrendelte Schiavio és Ciualla állandó helycseréjét. Ezzel meg is zavarta a cseh­szlovákok védelmét. Egy ilyen helycserés támadás már a 94. percben gólt eredményez. A jobb szélre kisodródott Schiavio beadást színlel, Palinicka kimozdul kapujából, de Schiavio nem bead, hanem kapura csavarja a labdát, mely a kapus háta mögött a hálóban köt ki. 2­­. Még huszonhat perc volt hátra... Ezt a huszonhat percet végigünnepelte az olasz közönség. Megszakítás nélkül zúgott a „Világbaj­nokok vagyunk!” A dobogósok: 1. és világbajnok Olaszország, 2. Cseh­szlovákia, 3. Németország. A legeredményesebb játéko­sok (gólkirályok): Conen (német), Nejedly (csehszlovák) és Schiavio (olasz) 4­4 góllal. Franciaország, 1938 Dél-Amerika és Európa csatázott a harmadik világbaj­nokság rendezői jogáért. A dél-amerikaiak azzal érveltek, hogy Argentína fővárosának, Buenos Airesnek nyolc (!) nagy stadionja van, s így egy városban lehet lebonyolíta­ni a küzdelmet. A döntést végül is Jules Rímet ügyes dip­lomáciája határozta meg, azt szinte mondanunk sem kell, Európa, ezen belül hazája, Franciaország javára. Harminchat, harmincöt, de lehet, hogy csak harminckét (ahány forrás, annyi szám) ország küldte el benevezését. Megint hiányzott Anglia, és nem jelentkezett az első világ­­bajnokság győztese, Uruguay sem. A selejtezőkből a következők jutottak a döntő torna mezőnyébe: Németország, Svédország, Norvégia, Lengyel­­ország, Románia, Svájc, Magyarország, Csehszlovákia, Ausztria, Hollandia, Belgium, Holland-India, Egyesült Ál­lamok (később aztán visszalépett), Kuba, Brazília. Romániát a nyolcaddöntőben két mérkőzés után Kuba ütötte ki, az első találkozón 3­3, a másodikon 2­1-re győ­zött Kuba (második romániai tizenegye: Sadowski Bürger, Felecan, Bărbulescu, Răşinaru­, Rafinsyki Bogdan, Moldoveanu, Barátky, Prasszler, Dobay, gólszerző: Dobay). Elődöntő: Olaszország Brazília 2 1, Magyarország Svédország 5—1. Kisdöntő: Brazília Svédország 4 2. Döntő (1938. június 19., Párizs, Colombus-stadion, 75 000 néző): Olaszország—Magyarország 4—­2. Vezette: Capdeville (francia). Olaszország: Olivieri Foni, Rava Serantoni, Andreolo, Locatelli Biavatti, Meazza, Piola, Ferrari, Colaussi. Magyarország: Szabó Polgár, Bíró Szalay, Szűcs, Lázár Sas, Vincze, Sárosi dr., Zsenge­lér, Titkos. Góllövők: Colaussi, Titkos, Piola, Colaussi, Sárosi dr., Piola. A 6. percben Biavatti jobb szélről Colaussi elé játszotta a labdát, s a balszélső laposan a bal sarokba lőtt. I 0. Két perc sem telt el, amikor egy Sas Vince városi összjáték végén az utóbbi a bal oldalon feltűnő Titkos elé ívelt. Tit­kos légstoppal maga elé tette a labdát, és nagy erővel a felső sarokba bombázta. I I. Kilenc perccel később Piola félmagas lövése a bal kapufát súrolva jutott a hálóba. 2 1. És még nem volt vége az első félidőnek. A 35. percben Colaussi lefutotta a magyar védőket, és védhetetlenül lőtt a hálóba. 3 I. A 70. percben Sárosi dr. emlékeztetett arra, hogy gólgyáros, mintegy tíz méterről védhetetlenül bom­bázott az olasz kapuba. 3­2. Felcsillant a magyarok remé­nye. Az olaszok viszont változatlanul keményen fociztak Ha most pályán lett volna a sziklakemény Toldi... , a lelá­tóról nézte társai vergődését és az olaszok negyedik gól­ját. A 82. percben Biavatti lerázta őrzőit, majd Piola elé gurította a labdát, aki higgadtan a kapuba helyezett. 4­2. Ezzel fizetett a magyar válogatott a szövetségi kapitány, dr. Dietz Károly óvatosságáért (kihagyta a csapatból a közis­merten kemény, küzdeni tudó Toldit, amiért aztán Túras és Korányi sem vállalta a játékot csak úgy szolidaritásból). Ezek után mondanunk sem kell, hogy egy minden sorában felbomlott magyar válogatott lépett a pályára, és próbált világbajnokságot nyerni. Természetesen, eredménytelenül. A dobogósok: I. és világbajnok Olaszország, 2. Ma­­yarország, 3. Brazília. Gólkirály: Leonidas (brazil) 8 góllal. Áros Károly

Next