Háromszék, 2002. június (14. évfolyam, 3572-3596. szám)
2002-06-01 / 3572. szám
LAKOSSÁGI FÓRUM SEPSISZENTGYÖRGYÖN A mandátum felénél Rég nem látott létszámban, rég nem hallott, barátságos hangulatban zajlott le a sepsiszentgyörgyi RMDSZ által csütörtök este, a megyei könyvtár Gábor Áron Termében szervezett lakossági fórum, ahol a megyeszékhely önkormányzata kétévi tevékenységével számolt el. A 2000. évi választásokra javasolt program fő kérdésköreit fejezetenként áttekint,ve Tulit Attila városi tanácstag röviden tájékoztatott a valóra vált, részben megvalósult, folyamatban levő, beindult, be nem vált, pénzhiány, érdektelenség miatt elhalasztott vagy egészen elmaradt tervekről. Albert Almos polgármester a visszaszolgáltatások állását ismertette: a 18-as földtörvényt sikerült befejezni, az 1-es erdőtörvénnyel is haladnak, az ingatlanokra vonatkozó 10-essel azonban „elég gyatrán állunk”, azaz az első tíz határozatot a prefektus helyből megtámadta, és azóta is csak tízet sikerült végleg rendezni az 1034 kérvényből. De ma már naponta összeül az illetékes bizottság. A polgármester ugyanakkor elmondta, hogy Sepsiszentgyörgy lakossága tíz év alatt ötezerrel csökkent (68 ezerről 63 ezerre), a magyarság arányszáma ellenben valamennyit nőtt, csak a munkahelyteremtésben kellene még segítségére sietni az itthon maradóknak. Demeter J. Ildikó (folytatása a 3. oldalon) Kézdivásárhelyi kulturális napok A Vigadó művelődési ház idén második alkalommal szervezte meg a város kulturális napjait. A rendezvény tegnap délelőtt két fotókiállítás megnyitásával kezdődött. A Látszom, tehát vagyok tárlaton magyarországi fotóművészek, a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának tagjai Bakos Gábor, Csontó Lajos, Csoszó Gabriella, Gerhes Gábor, Kámán Gyöngyi, Koronczi Endre és Illés Barna — állítottak ki időszerű társadalmi és szociológiai témájú művészfotókat. Kép és szöveg: Sochom István (folytatása a 3. oldalon) Elbocsátási hullám Háromszéken Háromszéken több száz alkalmazott veszíti el munkahelyét tömeges elbocsátás miatt — közölte Kelemen Tibor, a megyei munkaerőügynökség igazgatója. A napokban 52 dolgozó távozik a Romtelecomtól, 64 a sepsiszentgyörgyi cigarettagyártól és 40 a baráti Transbar szállítóvállalattól. A kézdivásárhelyi csavargyárnál is folyik az elbocsátás: 17-en már elmentek, újabb 11 fő leépítése várható. A köpeci bányavállalattól rövid időn belül távozni kényszerül 150—200 alkalmazott, míg a sepsiszentgyörgyi gépgyár magánosítása esetén 400—500 fő tömeges elbocsátása várható. Háromszéken az állástalanok száma meghaladja a 14 000-et. (mózes) Az Előretolt Helyőrség Sepsiszentgyörgyön Tegnap délután a Képtárban Gáli Attila mutatta be a sepsiszentgyörgyi érdeklődőknek Fekete Vincét, Kudelász Nobelt és Szonda Szabolcsot. BAOT Albert Levente felvétel Színpadon az Erdővidék néptánccsoport BÁRÓT NAPOK Záporban is áll a bál Porzó záporesőben indult tegnap a háromnapos ünnepségsorozat Erdővidék városkájában. A Hosszúra nyúlt májusi szárazság alatt a gazdálkodók addig-addig imádkoztak egy kiadós esőért, hogy a végén már attól lehetett tartani, mindent elmos a zivatar, dugába dől a tervezett ünnepség. Az eső miatt a sátrak felszerelése péntek reggelig szünetelt, a főszínpadot is csak az utolsó előtti percekben sikerült felállítani. De sikerült. A napokat Albert Dénes polgármester úgi fejezte ki, sikerült olyan programot összeállítatotta meg. Szólt arról, a hétköznapok szürkéséni, amelyben mindenki megtalálja a magának gébé némi derűt, néhány felhőtlen szórakozást valót, igazi ünnepet ülhet. (hecsere benkő) ígérő percet, órát is be kell lopnunk, s reményét (folytatása a 3. oldalon) Máról holnapra Nemzeti televíziónk: a Duna Csütörtökön, a szovátai Teleki Oktatási Központban a Duna Televízió elnökségének szervezésében egynapos tanácskozásra sereglettek össze a romániai magyar tévéstúdiók vezetői, valamint az írott sajtó reprezentánsai. A szovátai munkatanácskozás ünneplés is volt: a jelenlévők áttekintették a Duna Televízió tíz évének pályaívét, külön méltatták a Heti Hírmondó a tévézés történetében is kiemelkedő teljesítménynek minősülő karrierjét: május végén Csáky Zoltán szerkesztő és stábja 400. alkalommal jelentkezett a közismert szignál után. Ez az ünneplés csak röpke pillangózásként volt jelen az egyébként ezernyi megoldott és meg nem oldott problémát előgörgető, a Duna Televízió, a területi stúdiók és az írott sajtó következő tíz esztendejét és ennek teendőit képzeletben bepásztázó előterjesztésekben és vitáikban. A mi megfogalmazásunkban a Duna Televízió a határokon átívelő nemzetegyesítés dolgában a most elemzett időszeletben a legtöbbet tette. A „határokon átívelő", a „határokon átfolyó " minősítő jelzők napjaink szóhasználatában szemléletesen rögzítik egy nemzetstratégiai irány lényegét, a szovátai tanácskozás tulajdonképpen egészében ennek az igenlése volt. Ennek a Szovátán kívüli, a közvéleményt áhitató szóródása igen fontos, hisz már elődugták csápjaikat azok a politikai maszatolók, akik ebben is magyar nacionalista veszélyt vélnek felfedezni, s viharjelző vörösre festenék vele mindegyre az ég alját. A magyarság határok fölötti kulturális egyesítését tehát a legmarkánsabban a Duna Televíziós jelenítette meg az előző tíz év során, abban az időszakban, amikor még ez a fogalom nem soroltatott a politikai divatkifejezések közé. A szovátai értekezlet a magyar közéletből annyira hiányzó emelkedettséggel siklott ált azokon az elkeseredett rohamokon, amelyeket létesítése, majd léte ellen egyesek ismétlődő hullámokban elkövettek-elkövetnek. Jólesett tapasztalni, hogy a jelenlévőket most sem zavarják túlságosan bizonyos magyarországi politikusok fulminális és agresszív kirohanásai a Duna Televíziói ellen. Tíz esztendő eredményeit tulajdonképpen úgy is összegezni lehetne, hogy a magyar nemzeti közösség létélményét naponként felkínáló műsoraival megalapozta a maga őrző-védő szolgálatát Az is érdekes, hogy a szovátai értekezleten nem borították ki azokat a politikai szemeteskukákat, amelyeket más tévécsatornáik sokszor kerge fullajtárai kiborogatnak. Attól ma már senki sem tart, hogy a Duna Televízióit a megszüntetés veszélye fenyegetné, átszervezésekre, összevonásokra viszont számítani lehet, s arra is, hogy az erdélyi közvélemény — egyébként a Duna Televízió működtetésében a leginkább érdekelt közeg — érvényre tudja juttatni azt az elváráséit, hogy ennek a tévécsatornáinak a nemzeti jellege erősödjék. Ebben rendkívüli szerepük lesz a Duna Televízió területi stádiáinak. Ezek közül Erdélyben kettő — a kolozsvári és a székelyuisvarhelyi — már a közvetlen budapesti káicsodisra képes, a harmadikat Marosvásárhelyre telepítik majd. Belátható időn belül az említett s az ugyancsak modern felszerelésű pozsonyi, ijvidéki stúdióik és Budapest között a körkapcsolá is is lehetséges lesz. Ezeknek a terveknek a kivitelezése rendkívüli anyagi és szervezési erőfeszítésekbe kerül, viszont ez a feltétele annak, hogy a kultúra áramlását a kor követelményeinek megfelelő műszaki-emberi háttér kialakításával és megfelelő szinten biztosítsák. Sok szó esett arról is, hogy Erdélyben, Kolozsvár központtal, egész napos hazai tévés műsorszórást valósítsanak meg. Ebben az elképzelésben a Duna Televízió a káplár-medencei és a nyugati régió műsorkészítő és műsorszóró nagy egységeként működnék, a kolozsvári e láncra kiegészítő másdon kapcsolódna rá, értékeket kapna és adna ott. A háromszéki résztvevő megdöbbenve tapasztalhatta, hogy miközben az európai szintű magyar tévéműsor-áramoltatás lehetőségei bámulatos iramban gyarapodnak, addig nálunk a magyar nyelvű helyi tévéműhely és tévézés egyszerű létét is megkérdőjelezhetik az áldatlan viszonyok. Ebben az ügyben sürgősen lépniük kell az illetékeseknek. Vannak, akik még emlékeznek, hogy a háromszéki tévézés tíz évvel ezelőtt milyen ambíciókkal indult. Sylvester Lajos