Háromszék, 2002. december (14. évfolyam, 3729-3750. szám)
2002-12-10 / 3736. szám
EGYHÁZI INGATLANOK tátolták a határidőt Harminc nappal hosszabbította meg a kormány az egyházi ingatlanok visszaigénylésére benyújtandó kérvények január 31-én lejáró leadási határidejét, s ugyanennyivel az 1945 és 1989 között jogtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló 10-es törvény álal kért bizonyítékok leadási határidejét is tudtuk meg a kabinet honlapjáról. A szűkszavú tájékoztatás szerint felgyorsítják a restitúciós törvények alkalmazását, felelőssé téve egyes érintett intézményeket, időszakosan ösztönözve azok alkalmazottait, továbbá szabályozzák az 1989. december 22-e után „törvényesen elidegenített” egyházi ingatlanok kérdését is. (sz.) Bizakodó a baróti közbirtokosság Szombaton ismét tanácskozásra gyűlt össze a baróti közbirtokosság. Antal Janó elnök az utóbbi két és fél év tevékenységéről számolt be. Elhangzott, hogy jelenleg 746,5 hektár erdővel rendelkeznek, és erre a baróti és sugási erdészettel milyen szerződéseket kötöttek, valamint az előirányzott erdősítési, állományápolási, karbantartási munkálatokat hogyan végezték el A beszámolóban szó esett még a hatodi legelő (589,25 hektár) megoldatlan kérdéséről is, amit a nagybaconi polgármesteri hivatal segítségével az erdőgazdának kell tisztáznia. A jogtalanul elvett ingatlanokkal kapcsolatosan az elnök elmondta: nem éppen rózsás a helyzet, hiszen a baróti kultúrotthon, az uzonkai fürdő baróti közbirtokosságra eső része, a hatodi erdészház és a nagyerdő alatti csemetekertek közül mindössze az elsőt tudhatják újból tulajdonukban, a többi sorsáról még csak választ sem kaptak az illetékesektől. A tagság egyöntetűen úgy vélekedik, a baróti kultúrotthon álljon továbbra is a művelődés szolgálatában, ezért áldásukat adták rá, hogy a helyi önkormányzatnak adják bérbe. Bár mindössze fél éve tevékenykednek, némi nyereség már idénre is várható — hangzott el az ülésen. (hecser) (folytatása a 3. oldalon) Máról holnapra Választások, választások... Erdélyi szemmel is tanulságosnak mondhatóak a felvidéki önkormányzati választások. Persze, párhuzamosságok és eltérések egyaránt vannak a romániai helyhatósági voksoláshoz viszonyítva, s talán az eltérésekkel kellene kezdenünk. Szlovákiában a parlamenti megmérettetések után kerül sor a helyiekre — ez a magyarországi helyzettel egyező —, s azt várhatnánk, hogy a győztes kormánypárt (vagy koalíció) eleve helyzeti előnnyel indul. Romináliban a helyhatósági választások megelőzik az általánosakat, a befolyás tehát fordított lehetne. A másik lényeges eltérés az önkormányzati szervek jogköreiben mutatkozik: Szlovákiában az önkormányzat hatalma sokkal erősebb és reálisabb, mint nálunk, a centralizált szervek és hivatalok nem nyomják agyon a helyieket, a polgármester példékg igazi hatalom, ki — nyilván a törvényesség határain belül — valóban ,,gazdája" a településnek, s a tanáccsal egyetértésben akár a rendőrfőnököt is kinevezheti, leválthatja. Természetesen, más vezetőket is, de mi éppen a rendőrségi állomány összetétele iránt vagyunk fogékonyak. S nem véletlenül. A decentralizáció különben (cseh)szlovákiai örökség, Romániában erre soha nem volt példa, hacsak nem tartjuk annak némely helyi vezetők balkáni kiskirálykodását. De ez más természetű, és semmi köze a demokráciához. A párhuzamosságot abban kell keresnünk, hogy Romániához hasonlóan a Felvidéken is jó előre megpróbálják gáncsolni a kisebbségi akarat érvényesülését, amit ott az is megkönnyít, hogy olyan ,,függőleges" megyéket (kraj) kreáltak, melyek — minden történelmi tradíciónak fittyet hányva — egyetlen igazi célt szolgálnak: a magyarság szétszabdalását, eljelentéktelenítését. De ez sem működik azért egészen zavartalanul, mert a monstrummegyékben mégis járásokat kell működtetni, s ezek jó néhányan már abszolút magyar többségűek, s az a dél-szlovákiai települések többsége is, komoly szlovák előretörés csak a nyelvhatáron és a városokban történt. A szlovákiai magyar vezetők a hét végi választások utángy értékelik, hogy jól teljesített a Magyar Koalíció Pártja, s még mérsékelt térnyeréséről is lehet beszélni, tekintve, hogy 224 polgármesteri széket önálló listával nyertek el, s nagy valószínűséggel még emelhető ezek száma — esetleges koalíciós támogatással. Ami vagy meglesz, vagy nem. Párhuzamosságot tapasztalhatunk abban is, hogy Szlovákiában is nagyon sok független jelölt indult az önkormányzati versenyben, s ezek jó néhány magyar település esetében éppen az MKP emberei ellenében. Erre idejekorán felfigyelt a magyar koalíció, mint arra is, hogy a „fronttelepüléseken " (itt általában fele-fele a szlovákság és a magyarság aránya) a többségi nemzet pártjai véd- és dacszövetségbe szerveződtek annak érdekében, hogy megakadályozzák magyar nemzetiségű helyi vezető megválasztását. Hát ez is ismerős számunkra! Nincsenek pontos adataink arról, hogy e két tényező milyen veszteségeket okozott az MKP-nak, de azt tudjuk már, hogy országos szinten a függetlenek szerezték a legtöbb mandátumot, őket követik Meciar hívei, harmadik helyre került az MKP. Az új kormánykoalíció többi pártja érzékeny térvesztést könyvelhetett el, s ez még akkor is komoly figyelmeztető jel Dzurindáék száméira, ha az önkormányzati választások egészen másról is ,,szólnak", mint a parlamentiek. Különben választás volt Szerbiában is, újfent sikertelen, mert a választók többségét nem érdekelte, hogy a nacionalista Kostunica vagy a még nacionalistább Seselj vajda lesz-e Szerbia elnöke. A magyarokat biztosan nem. Magyari Lajos ERDŐBIRTOK Aláírhatják a jegyzőkönyvet Megoldódott a szombati lapszámunkban megjelent Erdő helyett erdő című írásunkban jelzett gond- tájékoztatott Olasz Gergely alprefektus. Az erdészet kiiktatta a birtokba helyezési jegyzőkönyvekből azt a pontot, amelyben a leendő tulajdonos vállalta, hogy megőrzi még ki nem mért erdejét, így már nyugodtan aláírhatják a jegyzőkönyvet. Ismét felhívjuk a figyelmet, amennyiben valakitől erdőt vettek el, ám azon a helyen most egyéb van, az idei 400-as törvény alapján igényelhet erdőt. (sz.) A legnagyobb kihívás: az elöregedés Riport a 7. oldalon A Körösi Csoma Sándor Líceumban Damó Csaba és Simon István tanárok szervezésében nemrég Nevelés a demokráciára címmel állampolgári tantárgyvetélkedőt rendeztek, amelyen 28 négy-négy tagú diákcsoport vett részt. A rendezvényen jelen volt Puskás Bálint szenátor, Butyka Gyula, a kovásznai RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke is. A vetélkedő fő célja a közösségszervezésre való hajlam felmérése volt. November 30-án a román tagozaton tartottak hasonló vetélkedőt, amelyre meghívták Adrian Căşunean-Vlad képviselőt is. Az utóbbi hetekben fellendült a kovásznai státusiroda tevékenysége. Olyan nap is volt, amikor harmincan keresték fel az irodát. A Consac Kft. dolgozói immár több mint egy hónapja dolgoznak a központi park felújításán. Amikor a PHARE-program által finanszírozott munkálatnak nekifogtak, megírtuk, hogy a borvízformist is felújítják, ám később kiderült, a 65 000 euróbát a park legnagyobb kincsére nem futja. Amint ifj. Csikós Tibor alpolgármestertől megtudtuk, erre más pénzforrást fognak keresni. Bizonytalan a városi futballpálya jövője, ugyanis a 10-es törvény értelmében Maria Timaru visszaigényelte a területet. Mint Vasilica Enea, a városháza jegyzője elmondta: amennyiben a tulajdonos felajánlja a városnak, a tanácsnak meg kellene vásárolnia, azonban előbb telekkönyveztetni kellene az ingatlant. Bodor János Patikamérlegen az egészségünk Tegnaptól a háromszéki patikák újrakezdték az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kiadását. A rendelkezésre álló összeget tekintve holnap vagy holnapután újból beüt a gyógyszerínség. (fekete) (folytatása a 3. oldalon) Irodalmi Jelen-díj Bogdán Lászlónak Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) 2002-es irodalmi díjait adták át vasárnap este 8 órakor Szatmárnémetiben, melyek az erdélyi magyar irodalom ez évi legjobb alkotásait jutalmazzák. A 2000 euró értékű Méhes György-nagydíjat Mózes Attila kapta életművéért és az Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket című prózakötetéért (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár). Az 1000 euró értékű Méhes György-debütdíjat Farkas Wellmann Éva kapta Itten madonna választ című verseskötetéért (szintén az Erdélyi Híradó kiadásában). Az egyenként 500 euró értékű Irodalmi Jelen-díjakat Bogdán László Drakula megjelenik (Mentor Kiadó, Marosvásárhely) és A szoros délben (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda) köteteire, valamint Szálinger Balázs az Első Pesti vérkabaré (Palatínus Kiadó, Budapest) kötetére kapta. A 300 euró értékű Irodalomtudományi Díjat Fried István kapta Irodalomtörténések Transsylvániában (Erdélyi Híradó) tanulmánykötetéért. Az okleveleket és díjakat Fodor Sándor, az EMIL elnöke adta át. (Krónika)