Háromszék, 2003. február (15. évfolyam, 3774-3797. szám)

2003-02-01 / 3774. szám

­ Erdőhitel a Világbanktól Románia 25 millió dollár értékű kölcsönt kap a Világbanktól az erdészeti ágazat fejlesztésére. A megállapodást tegnap ír­ták alá, a program célja az erdőkitermelés kedvezőtlen hatása­inak megelőzése, az árvíz- és földcsuszamlásveszély, valamint ezek mezőgazdaságot érintő káros következményeinek csök­kentése. A Világbank képviselői kifejtették, az erdők Románia rendkívül fontos természeti erőforrásai, amelyek 10 százalék­kal járulnak hozzá a bruttó nemzeti össztermékhez. „Tanul­tunk az 1991 -es és 1992-es tapasztalatokból, amikor a vissza­ arsmsiek MEGKEZDTE MUNKÁJÁT A­Z RMDSZ VII. KONGRESSZUSA • • Üdvözletek és elnöki beszámoló­ k A Szociáldemokrata Párt azt sze­retné, ha az RMDSZ hosszú távon part­nere lenne abban, hogy a román társa­dalmat felkészítsék az Európai Unióhoz való csatlakozásra jelentette ki Adrian Năstase üdvözlő beszédében, külön hangsúlyozva, hogy jelenléte nem csu­pán az udvariasság gesztusa azért, mert az RMDSZ parlamenti támogatást nyújt pártjának. A kongresszust Bugár Béla felvidéki és Kasza József vajdasági po­litikus, az anyaországból pedig Mádl Fe­renc államfő, Kovács László (MSZP), Dávid Ibolya (MDF), Németh Zsolt (Fidesz MPP) és Eörsi Mátyás (SZDSZ) is köszöntötte. Valamennyien érintették a státustörvényt is: a balolda­li politikusok az EU és a szomszédos or­szágok véleményének tiszteletben tar­tását hangsúlyozták, Dávid Ibolya és Németh Zsolt a státustörvény szüksé­gességét, megtartó és összekötő erejét.­­ A román ellenzéki pártok részéről Emil Boc (DP) és Mona Muscă (NLP) alelnö­­kök jelentek meg Szatmárnémetiben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a szülőföld tényleges visszaszerzésében, nem patetikus állásfoglalásokban volt erős az elmúlt négy évben jelentette ki Markó Béla politikai beszámolójában. A romániai magyar közösség több mint hét évtizeden át semmit nem kapott vissza abból, amit tőle jogtalanul elragadtak. Csak az elmúlt néhány esztendőben sikerült elindítani egy ellenkező irányú folyamatot, csak most került és kerül vissza egy része annak, ami a romániai magyarságé volt. Trianon óta olyan nagyságú vagyont visszaszerezni, mint az elmúlt években, még nem sikerült — hangsúlyozta Markó, aki példaként említette, hogy csak Hargita (folytatás az első oldalról) és Kovászna megyében már 200 000 hektár erdő ténylegesen visszakerült volt tulajdonosaihoz. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi ma­gyarság szabadon tarthatja nemzeti ünnepeit, használhatja nemzeti jel­képeit, és hangsúlyozta, hogy a közösségi célok eléréséhez közelebb vitte az erdélyi magyarságot az RMDSZ kormányzásra, majd pedig együtt­működésre való vállalkozása. Olyan Romániát akarunk, amelyben a magyarság képviselői ott vannak minden fontos intézményben szögezte le. Sikerült fordulatot jelentő oktatási törvényt elfogadtatni, bővült a magyar nyelvű tanítás az oktatás minden szintjén. Példaként említette, hogy az idei tanévben 5500 magyarul érettségizőnek 4750 magyar nyelvű helyet kínáltak a különböző állami és magánegyetemek, főiskolák. Új, magyar nyelven oktató középiskolák indultak. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság jövője ma már elsősorban gazdasági kérdés. Utalt arra, hogy a magyar közösség fogyása nem sajátos romániai jelenség. Az elmúlt időszak nagy eredménye, hogy az asszimilációt le tudták fékezni, a szakemberek szerint az asszimiláció a fogyásnak csak 5 százalékát teszi ki.­­ Nagy kudarcunk az, hogy a kitelepülést nem tudtuk visszafogni: ez a fogyás­nak hivatalosan 33 százalékát, nem hivatalos adatok szerint több mint felét teszi ki. A szövetségi elnök elvi for­dulatnak értékelte azt, hogy a Románia és Magyarország közötti tárgya­lásokon, ahol a romániai magyarságot érintő kérdésekről van szó, jelen van az RMDSZ küldöttsége. A kedvez­ménytörvényről kijelentette: „nem a szimbolikus gesztus okán, hanem valós nehézségeink enyhítése végett fontos ez a törvény”. A magyar— magyar kapcsolatokról szólva figyelmeztetett, hogy egyelőre sok minden ellentmond a szülőföldön való maradás támogatásának, jelenleg is több mint 3000 erdélyi magyar diák tanul magyarországi középiskolákban. A szövetségi elnök beszámolója végén leszögezte: hazugság azt állítani, hogy az RMDSZ nem volt erős, nem volt demokratikus, nem volt legitim. Történelmi vétek volt a szövetséget a román bíróságon feljelenteni. — A baj még egyáltalán nem múlt el, ne higgyük, hogy nem kell már nekünk az egység. Vagy szövetségben működünk tovább, vagy könnyűnek találtatunk a megmérettetésben, és elfúj minket a történelmi szél – fogalmazott. A kongresszusi küldöttek az álta­lános politikai vitát követően két el­lenszavazattal elfogadták a szövetsé­gi elnök beszámolóját. Háziorvosok tüntettek Belföld Több száz háziorvos vonult­ fel tegnap Bukarestben, az­ egészségügyi minisztériumi azon döntése ellen tiltakozva, amelynek értelmében a tavalyi­nál kevesebb pénzt kapnának. A nemrég a minisztérium alá rendelt országos egészségbiztosító pénztár ugyanis idén 30%­­kal kisebb költségvetést szabott meg a háziorvosokkal köten­dő szerződésben, ami a tüntető, három szakmai szervezethez tartozó orvosok szerint az 1500 feliratkozott páciensnél ki­sebb létszámot kiszolgáló rendelők - azaz a többség, mint­egy 60% - csődjéhez vezetne. A tiltakozók közölték, hogy nem írják alá a hatóságok által ajánlott szolgáltatási szerző­dést, amire Daniela Bartos egészségügyi miniszter kijelentet­te, hogy nem enged a nyomásnak, ez esetben átirányítja a pénzt más, kórházi orvosokhoz. Az egészségbiztosítási pén­zek körül két éve folyamatos a botrány, több ezer milliárd begyűjtött é­letről ugyanis nem tudni, hová lett. Az orszá­gos egészségbiztosító elnöke, Eugeniu Turlea a napokban első ízben ismerte be, hogy az egészségbiztosítási alapot a kormány a nyugdíjak kifizetésére fordította. Görög a Romtelecom A kormány csütörtökön jóváhagyta a Romtelecom táv­közlési vállalat privatizációját folytató tranzakció dokumentu­mait, tegnap pedig azokat a távközlési minisztérium és a görög OTE társaság képviselői is aláírták. Az OTE igazgatótanácsa az elmúlt héten hagyta jóvá az újabb Romtelecom-részvény­­csomag megvásárlásáról kötött szerződéseket. A művelet nyomán az OTE 54 százalékos arányban birtokolja majd a Romtelecom tőkéjét. szolgáltatott erdőket tulajdonosaik kivágták, ami hosszú tá­von negatív gazdasági és környezeti következményekkel jár” — mondta Andrew Vorkink, a nemzetközi pénzintézet térség­beli igazgatója. A projekt összértéke 34,34 millió dollár, ebből 2,3 milliót a kormány, 4,59 milliót pedig az önkormányzatok biztosítanak. A hitel visszafizetési ideje 17 év. Románia regionalizációjáért A Provincia Csoport és a Pro Europa Liga tegnap Kolozs­váron kezdeményezte a Fórum Románia regionalizációjáért létrehozását, mely keretet biztosítana a regionalizációval kap­csolatos vitának. A Provincia Csoport tagjai megpróbálnak hozzájárulni a régiók mint gazdasági, kulturális és történelmi szempontból koherens közigazgatási és politikai entitások meghatározásához, valamint a közvetlenül megválasztott tör­vényhozó és végrehajtó szervek regionális jogkörének ga­rantálásához. Ovidiu Pecican egyetemi tanár, a Provincia egyik alapítója szerint a jelenlegi gazdaságfejlesztési régiók legiti­mitása nem teljes, mivel nincsenek közös történelmi és kultu­rális alapokon. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke elmondta, „a regionális szervezés egy működőképes Románi­át eredményezne”, azonban hangsúlyozta, hogy a régiók meg­szervezésében a szakértőké az utolsó szó. A Fórum Románia regionalizációjáért képviselői a következő időszakban egy internetes honlapot is beindítanak, továbbá a regionalizációval kapcsolatos véleményüket kifejtő honatyákhoz fordulnak annak érdekében, hogy az új alkotmány tartalmazzon a régiók létrehozását lehetővé tevő előírásokat is. Levél Amerikába Ion Iliescu államfő tegnap táviratot küldött George W. Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, melyben leszögezi, hogy az AEA számíthat Romániára a világ bizton­ságának fenntartására, a béke és a szabadság megvédésére irányuló erőfeszítéseiben. „Románia megérti, hogy a diktáto­rokat nem lehet megtűrni vagy figyelmen kívül hagyni. A dik­tátorok hatalmát meg kell szüntetni” — áll a táviratban. Ilies­cu kifejti: a románok ismerik a szabadság és a békés élet érté­két, mivel ők „látták a kommunizmusban megtestesülő rosszat”, ezért osztják az amerikai elnök meggyőződését, miszerint „a történelmet a szabad emberek írják”. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter J. Ildikó ORSZÁG-VILÁG Együttműködés a szocialista internacionáléban (folytatás az első oldalról) és A magyar kormány­pártküldöttség a Szatmár me­gyei tanács székházában megbeszélést folytatott az RMDSZ csúcsvezetésével, valamint Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével és Kasza József­fel, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökével. A találkozót értékelve Medgyessy Péter a kedvez­ménytörvény várható módo­sításaira tért ki. Mint mon­dotta: megegyeztek abban, hogy az a tervezet, mely most egyeztetés alatt áll, további szakértői megbeszélést igé­nyel, s minden bizonnyal február második felében összehívják a MÁÉRT-et. „Olyan anyagot terjesztünk a MÁÉRT elé, amely tartal­mazza azokat az észrevétele­ket is, amelyeket a magyar­ság képviselői e tervezettel kapcsolatban javasolnak.” Medgyessy említést tett ar­ról is, azon dolgoznak, ho­gyan tehetnék eredménye­sebbé és működőképessé azokat az alapítványokat, amelyek révén a magyar or­szággyűlés által megszava­zott állami költségvetési tá­mogatás eljut az erdélyi ma­gyarokhoz. Az MSZP és az SZDP között tegnap megkötött együttműködési megállapo­dást rendkívül fontosnak nevezte mind Adrian Năs­tase, mind Kovács­ László a közös sajtótájékoztatón. A román kormányfő kiválónak értékelte a két párt közötti együttműködést, amelynek a mostani paktum további táv­latokat nyit. Năstase alá­húzta: a két párt motort je­lent a a román—magyar együttműködésben, egyben köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért támogatta és támogatja Románia NATO- és Európai integrációját, s hogy az MSZP támogatta az SZDP-t abban, hogy a szocialista in­ternacionáléban elnyerje a teljes jogú tagságot. A Med­gyessy Péterrel folytatott rövid megbeszélésről szólva a román kormányfő elmond­ta: közös érdek a Buda­pest Bukarest autópálya megépítése, amelynek érde­kében közös levélben fordul­nak támogatásért az Európai Unióhoz. Ígéretet tett arra, hogy a legközelebbi kor­mányülésen csökkenteni fogják a külföldi befektetések legkevesebb 100 000 eurós alsó küszöbét. Năstase le­szögezte: a két párt közötti egyezmény aláírása, vala­mint a két kormányfő je­lenléte az RMDSZ kong­resszusán az RMDSZ fontos szerepét igazolja a román— magyar kapcsolatokban. Kovács László három pontban foglalta össze az együttműködési paktum fontosságát. Mint mondot­ta, a Kárpát-medencében román és magyar, Románia és Magyarország összeköt­ve él, a többség-kisebbség viszonya mindkét országban nagyon fontos. Arra utalva, hogy a francia és a német nemzet közötti korábbi ellenségeskedés oldásában fontos szerepet játszottak a fiatalok. Kovács kiemelte: az ifjúság kapcsolatára fek­tetnek nagy hangsúlyt. Ugyanilyen fontosnak ítélte az értelmiségiek együttmű­ködését, valamint a nemzeti kisebbségek kölcsönös tá­mogatását. Kérdésre vá­laszolva elmondta: a magyar politikának régi adóssága, hogy országgyűlési kép­viseletet biztosítson a Ma­gyarországon élő kisebbsé­gek számára. Kovács László rendkívül fontosnak ítélte, hogy a két baloldali szo­ciáldemokrata párt együtt­működik a két ország eu­­roatlanti csatlakozásában. Kovács külön örömét fejez­te ki azért, hogy az SZDP és az MSZP együttműködik a szocialista internacioná­léban, s hogy a két párt közötti paktumot éppen az RMDSZ kongresszusán írták alá. Ez megfelel annak a szerepnek, amelyet az RMDSZ Románia politikai életében betölt — fo­galmazott Kovács Lász­ló. Ellenzék nélkül (folytatás az első oldalról) Toró T. Tibor az RT Koordinációs Tanácsa nevében le­szögezte: az ilyen és ehhez hasonló törekvésektől a szank­ciókat vállalva is elhatárolódnak, akárcsak azoktól, akiknek a többségi hatalom által kínált előnyök fontosabbak, mint a stratégiai célok és a Tőkés László tiszteletbeli elnök által képviselt értékrend. Az RT ezáltal azoknak kíván üzenni, akik továbbra is a sokszínű és befogadó közösségi önkor­mányzatban látják az erdélyi magyarság jövőjét. Toró T. Tibor kérdésünkre megerősítette: a tömörülés jelen levő, közel 30 küldöttje platformként nem fog sem hozzászólni, sem szavazni a kongresszus során, így nem vállalnak sze­repet a munkálatokon. Hasonló megfontolások nyomán ugyanerre az álláspontra helyezkedett az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnevezésű platform is, amelynek álláspont­ját Katona Ádám tolmácsolta. 2003. FEBRUÁR 1.

Next