Háromszék, 2003. április (15. évfolyam, 3824-3846. szám)

2003-04-19 / 3840. szám

KÁNYÁDI SÁNDOR Dél keresztje alatt az indián és a néger tüzet rakni éppúgy térdel mint a hargitán a pásztor számolni ujjain számos különbség­em van az égen itt a göncöt jön föl este fölöttük a dél keresztje a poncsónak nincsen ujja ritkán telik mégis újra rojtosul a rojtja rongya kigyéru­l akár a emuh­a különbség h­a van az. égen itt a göncül jön föl este fölöttük a dél keresztje egy át menti fogadóban talán még boldog is voltam h­óból murryba tartón ff gitárszót most is hallom más a dallam egy a nóta itt is göncül jön föl este odalenn a dél keresztje a te istenáldott földrész lenn vagy­­ a szemem rád fölnéz. érett banán az újholdad íve akár a sarlónak nézem hosszan vágyakozva ha feljön a göncül este szívemen a dél keresztje Költészet negyven oldalon ..itt a göncül jön fel este fölöttük a dél keresztje" Aki szereti az igényes kiadású, szép könyveket, az méltán örülhet a tízéves Pallas-Akadémia Kiadó 225. könyvének. Az amúgy vé­kony kis kötet mindössze kilenc verset tartalmaz, melyek nagyrészt húsz évvel ezelőtt születtek, Kányádi Sándor dél-amerikai elő­­adókörútja során vagy az elmúlt években. A versekben a számá­ban és nyelvében megfogyatko­zott őslakó indiánoknak állít em­léket a költő, gondolva egyben az emigrációban élő magyar véreire is. Cartagena csodálatos napfé­nye, a ,,Kanb-tenger­ tünemé­nye”, a színek kavalkádja, a táj érzékisége egykor boldog otthont nyújtott az indiánoknak. Mind­ezek érzékletessége megszűnt a spanyol gyarmatosítók érkezté­­vel. (Diego Rivera indián szárma­zású festőművész, aki lelke vele­jéig gyűlölte a spanyol hódító­kat, nagyméretű festményeken ábrázolja a keresztény betolako­dók aranyéhségét és kegyetlen­ségeit az őslakókkal szemben, akiket járomba fogva, rabszolga módon dolgoztattak. A képek ma a világörökség kincseit képezik és az UNESCO védelme alatt áll­nak.­ A spanyolok ma sem vala­mi rokonszenves emberek, példa erre a Bogotai bagatellek című Kanyádi-vers, amikor az idegen beszédért épphogy rendőrőrsre nem vitték a költőt és barátját: ,,ha nem tudnak spanyolul hát / miért jöttek bőgutába”. A Corcovado Krisztusa című vers 1995-ben született Kolozsvá­ron, mintegy visszaemlékezésként. Aki „élőben” látta Rio de Janeiro jelképét, az áldást osztó Krisztust, azt hiszem, nem felejti el. Jómagam csak felvételről ismerem. A Meg­váltó kereszt alakban tárja ki karja­it a 704 méter magas Corcovado­­hegyen. A szobor maga 30 méter magas. A könyv talán legszebb verse, a címadó Dél keresztje alatt már a néhány éve megjelent Kányádi Sándor összes verses kötetben is megállásra késztetett: „az indián és a néger / tüzet rakni éppúgy térdel / mint a hargitán a pász­tor...” Ez a 4x7 soros költemény mintegy rokonítás a távoli föld­rész küszködő, nyelvét és kultú­ráját megőrizni kívánó néppel, de emlékezés is egyben a déli félteke kis létszámú magyar közösségé­re. Gaál András tizenhárom na­gyon szép és kifejező illusztráci­ója méltó társa a verseknek. Az indián férfiarcok között felismer­ni a költő arcát is, a lehunyt pil­­lájú, ájtatos vonású indián leány­­arc felnéző változata akárha sa­ját arcunkat tükrözné. A grafikák láttatják a kereszt sokféleségét, a pusztulni készülő világot, de az embernek a fény felé tárulkozó, kiapadhatatlan vágyakozását és hitét is. Dicséret illesse érte a Csíksze­redai Pallas-Akadémia Kiadót. Kudz­lász Ildikó * * A ★ ★ EURÓPAI UNIÓ A * ★ * PHARE által * ★★ f inanszí roiof t program RO—0007.02.02.01.2080 AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK ÚJ ÉRTÉKE A DIMA CONSULTING GROUP Kft., az AJOFM és a Sepsiszentgyörgyi Munkanélküliek Egyesületével közösen a következő szakképesít ❖ irattáros ♦> személyzeti felügyelő *> könyvelő *› informatizált titkárság ❖ szociális gondozó ❖ szakács ❖ emelődaru-kezelő ❖ targoncakezelő ❖ textilkonfekciós ❖ elárusítá­­si tanfolyamokat szervezi: ♦~ központifűtés- és gázvezeték-szerelő ❖ eladási ügynök ❖ asztalos ^ •­* cukrász ❖ mészáros ❖ hentes »› hegesztő ❖ fodrász. a­oc­x Bővebb felvilágosítás a munkanélküliek egyesületénél: Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 11. szám, telefon: 317 072, 0788 372 043. 6 A Dél kísértése I. Kányádi Sándornak - aki ma valószínűleg az egyik legnép­szerűbb élő magyar költő - az utóbbi hónapokban a Pallas-Aka­démia kiadásában két kecses kis verseskönyve is megjelent, az egészből persze csak részek, de mi­csoda részletek: a Szürke szonet­tek (illusztrálta Haller József) és a Dél keresztje alatt (illusztrálta Gaál András). Kis ironikus túlzás­sal úgy is mondhat­nánk, egy „elfuse­rált piramis árnyéká­ból” a szürke szonettek nagy része fabula, szatíra, gúnyvers, s minden célzás, ironizálás, szarkaz­mus a C.-rendszer szörnyű állapo­tokat előhívó Romániáján csattan­ a szabadságba, „Dél keresztje alá” tart a költő. 2. Dél-Amerikában rögtön ott­hon érzi magát, s ahogyan egy másik csodálatos, egyebekben Ka­nadában íródó versében mondja: ..azért mentem oly messzire / be­lém döbbenjen mennyire / indiá­­nosodik szemünk / tekintetük te­kintetünk... " 3. Ez, gondolom, világos, meg­döbbentő és kissé megrendítő prog­ram. Színháztól, irodalomtól búcsúz­va, a nyolcvanöt esztendőt Hubay Miklós is megrendült lélekkel idézi „hattyúdalában”, utolsó — a Kortárs idei márciusi számában megjelenő , Elnémulás című drámájában. Ismé­teljük, ez az élmény Kanadában érinti meg a világjáró költőt (aki a legkisebb, Isten háta mögötti falutól Dél-Ameri­­ka elszórt településeiig és metropoli­saiig bejárta a neki megadatott kis- és nagyvilágot), de ugyanezek a fel­ismerések érzékelhetőek a dél-ameri­kai versekben is... (S zárójelben tesszük hozzá, hogy ez nemcsak költészetét tölti fel hihetetlen ára­mokkal, megteremtve egy olyan erő­teret, ahol egymásra találhatnak a kis- és nagyvilág megalázottjai és meg­­szomorítottjai, hanem dél-amerikai ka­landozásai során ismerkedik meg kö­zelebbről például Jorge Luis Borges költészetével is, s verseiből később sokat és gyönyörűen magyarít, és egy fantasztikusan szép esszét is ír róla és erről a „forrongó” földrészről, ahogyan ez válogatott műfordításai­nak nagy kötetében — Csipkebokor az alkonyatban — olvasható is...) 4. A Szürke szonettek Kányádi másfajta arcát mutatja, a paszkvillá­­sok, a gúnyrajzok és a fabulák párat­lanul és ironikusan telített képet raj­zolnak a tegnapi diktatúráról. .... fúj­ja magát s magáét a béka­­— írja A fölfivalkodott béka és az. ökör című A PALLAS-AKADÉMIA KIADÓ 225. KÖNYVE DÉL KERESZTJE ALATT fabulában — megvalósulni látszik vágya célja / mind hatalmasabb csődöt mond a vén / fabulák min­den eddigi receptje / hőköl szom­­jan az. ökör s még remény sincs arra, hogy a béka kirepedne..." Persze, addig jár a korsó a kút­ra... s ez a béka is kirepedt végül... Boldogabbak lettünk?! Ennek a kérdésnek a megválaszolása is ki­mondatlanul benne van ezekben a nagyrészt a nyolcvanas évek ele­jén született versekben, melyeket nyugodt lélekkel ajánlhatunk min­den olvasónak. (hadházi) Olvasólámpa Kányádi Sándor Raffas-Akadémus Kiadó A TAKARÉK-ÉS LETÉTPÉNZTÁR KÖZPONTJA május 6-án VERSENYVIZSGÁT TART a sepsiszentgyörgyi kirendeltségnél megüresedett IGAZGATÓI ÁLLÁSRA. Részvételi feltételek: ♦ felsőfokú gazdasági végzettség ♦ hat év gyakorlat ♦ három év gyakorlat banki-pénzügyi beosztásban. Az érdeklődők Bukarestben a Victoriei út 13. szám alatt jelentkezhetnek (3. kerület) április 29-ig a következő iratokkal: ♦ szándéklevél ♦ önéletrajz ♦ a végzettséget igazoló okmány eredetije és másolata ♦ a személyazonossági másolata ♦ a munkakönyv eredetije és másolata ♦ erkölcsi bizonyítvány (cazier judiciar) ♦ orvosi bizonylat a munkatörvénykönyv alapján. Bővebb felvilágosítás a 021/31 02 145-ös telefonon. (955) KULTÚRA HETVENES ÉVEK A bárányok hallgatása ---------------fekszenek, pihennek, ejtőz­nek, gyanútlanul várakoznak ezek a bárányok, nem sejtik, mi vár rájuk, nem tudják, hogy a Megváltó kereszt­­halálára és feltámadására emlékező, bűntudatos emberek valami furcsa év­ezredes szokás folytán, őket áldozzák fel majd, hogy emlékezzenek--------------­---------------fekszenek, pihennek, gya­nútlanul ejtőznek a húsvéti bárányok, bamba hallgatásukkal, ártatlansá­gukkal várakoznak, hogy beteljesed­jék sorsuk, és az erőtlen napfényben megvillanjon a KÉS-----------­— — — alkonyodik, a bárányok elvéreznek, hogy a húsvéti áhítat után kerüljenek a terített asztalra, óhatatlanul is Jézus áldozatára em­lékeztetve — Bogdán László Bortnyik György fotója A DÉL-ERDÉLY ENERGETIKAI KARBANTARTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ LEÁNYVÁLLALAT sepsiszentgyörgyi kirendeltsége minden ügyfelének, munkatársának és alkalmazottjának „ kellemes, békés, harmonikus “ húsvéti ünnepeket kíván. A Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a húsvéti ünnepek alkalmával jó egészséget, bőséget és kellemes ünnepeket­­ kíván tagságának. S­Csatlós Mihály-Levente elnök 2003. ÁPRILIS 19.

Next