Háromszék, 2005. december (17. évfolyam, 4637-4661. szám)

2005-12-02 / 4637. szám

Belföld Nem kell félni Védelmébe vette a kisebb­ségi törvénytervezetet Calin Popescu Tariceanu kormányfő Kolozsvárott. „Jelenlegi formájában nem tesz egyebet, mint hogy törvényi keretet biztosít a hazai realitásnak. Nem hi­szem, hogy félnünk kellene a kulturális autonómiától, a ki­sebbségek jogaitól, mivel a törvény nemcsak a magyaroknak, hanem az összes nemzeti kisebbségnek szól. A törvény nem túlszabályozás, hanem egy természetes és magától értetődő jogszabály” — fejtegette a miniszterelnök. „Természetesnek tartom, hogy egy olyan térségben, ahol egy bizonyos kisebb­ség él, amely ott, azon a területen a többséget alkotja, lehető­sége legyen dönteni bizonyos oktatási intézmények működé­séről. Ez egy olyan kérdés, amellyel mi, a román vezetés is foglalkozunk az ukrajnai és jugoszláviai román kisebbség vo­natkozásában, olyan jog, amelyet mindnyájan gyakorolni aka­­rnnk” — tette hozzá. Tariceanu elmondta: az Európai Parla­mentben az a benyomás alakult ki, hogy bizonyos politikai tendenciák fékeznék a kisebbségi törvénytervezet elfogadá­sát. „Figyelembe kellene venni az Európai Parlament tagjai­nak aggodalmát. Ott mindenki úgy értékeli, hogy a kisebbségi törvény európai jellegű. Mi teljesíteni kívánjuk vállalt politikai kötelezettségünket” — jelentette ki. Önrendelkezést ígértek 87 évvel ezelőtt a román népgyűlés teljes nemzeti szabad­ságot ígért az együtt lakó népeknek — emlékeztetett Markó Béla Bukarestben a román nemzeti ünnep alkalmából. ,,Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által” — idézte az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlésnek az együtt lakó nemzeti közösségekre vonatkozó határozatát az RMDSZ elnöke. Akik ma Romániában a kisebbségi törvényterveze­tet támadják, és magyarellenes, kisebbségellenes retoriká­val akarják szavazóbázisukat növelni, azok egyben az 1918- as román egyesülési határozatot is támadják — jelentette ki, és felkérte a román politikai élet képviselőit, határolód­janak el a magyarellenes megnyilvánulásoktól. Az állami ünnepet országszerte nagy felhajtással, soha nem látott nép­viseleti, katonai és egyházi parádéval ünnepelték, volt, ahol ingyenebédet (paszulylevest és pálinkát) is osztogattak. Újabb madárinfluenza Három újabb településen mutatták ki tegnap a madár­influenza H5-ÖS vírusát: a Duna-deltai Peripravában, vala­mint Braila megye két falujában. Peripravában egy tyúk teteméből vett mintán mutatták ki a fertőzést. Kis faluról van szó, amelyben mindössze hatvanöt ház és valamivel több mint háromszáz csirke van. A hatóságok ezt a települést is vesztegzár alá helyezik, s a korábbiakhoz ha­sonlóan hozzálátnak az ilyenkor szokásos intézkedésekhez, elpusztítják a baromfiállományt a járvány továbbterjedé­sének megakadályozására. A lakosságot itt is kártalanítják majd. Ugyanezen a napon bebizonyosodott, hogy a Tulcea megyével határos Braila megyében is jelen van a HS-es vírus, mégpedig Dudescu és Bumbacari falukban. Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter a múlt szomba­ton jelentette be, hogy az ország keleti részén található Scarlätesti-ben a fertőzés miatt 15 000 háziszárnyast pusz­títanak el. A scarlätesti-i madárinfluenzás eset volt az első olyan Romániában, amely a Duna-deltán kívül van. Periprava már a tizedik romániai település szeptember óta, amelyen madárinfluenzás szárnyast találtak. A IAȘI-I PÜSPÖKSÉG KÜLÖNB. Elítélte a Diszkri­minációellenes Tanács a iași-i római katolikus püspökség gyakorlatát, miszerint papjai nem tartanak anyanyelvű misét a csángó híveknek. A pusztinai Szent István Egyesület fordult panasszal a testülethez: a kérés alapja az volt, hogy július közepén a helybeli káplán az elhunytat gyalázta egy temetési szertartáson, amiért a rokonok magyar nyelvű virrasztást szerveztek koporsójánál. A tanács október végi ülésén állapította meg, hogy a püspökség diszkriminálja a csángókat az anyanyelvű szertartások megtagadásával. A tanács azzal érvelt, hogy valamennyi katolikus egyházmegyében többi nyelven folynak a szertartások, de az egy-­­házi autonómiára való tekintettel bírságot­ nem szabott ki. A püspökség levélben válaszolt, melyben azt közli, hogy az alkotmány és más törvények értelmé­ben a felekezetek nem kapnak utasításokat állami intéz­ményektől. (Krónika) KORMÁNYTÁMOGATÁS. A hónap elején a bihari római katolikus templom több mint 800 millió lej, az erdőszentgyörgyi unitárius lelkészi hivatal 400 millió lej kormánytámogatásban részesült. A kormány múlt csütör­töki döntése értelmében Gyimesbükk római katolikus temp­loma 100 millió lej, Hodgya református temploma 700 millió lej, Siménfalva református temploma 600 millió lej és Bika­falva református temploma 700 millió lej támogatást kap az árvízkárok felszámolására. (RMDSZ-tájékoztató) HA BETARTJÁK, ÚGY JÓl ígéretet tett az Európai Unióban Anca Boagiu integrációs miniszter, hogy a ki­sebbségi törvényt a lehető legrövidebb időn belül elfo­gadja a román parlament. (Adevarul) GULA TÚLTESZ VADIM TUDORON. A Nemzeti Kez­deményezés Pártjának (PIN) három vezetője, Cozmin Gugu elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu igen hevesen reagált a kisebbségi törénytervezetre, azt állítják, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” akar létrehozni. Csíkszeredai találkozó­jukon elmondták, be fogják perelni az RMDSZ-t, mert a magyar érdekvédelmi szervezet ,,Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. Lavinia Sandru szerint, miközben az RMDSZ a demokrácia jegyében követeli jogait, éppen saját struk­túráján belül nincs demokrácia, az esélyegyenlőségi tanács­hoz készül fordulni amiatt is, hogy a nőket teljesen kiiktat­ták az RMDSZ vezetéséből, mi több, úgy vélik, érdemes lenne az RMDSZ választási listáit is megvizsgálni, hogy törvényesek voltak-e vagy sem. Lavinia Sandru elmondta: tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély Lász­ló miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynö­ke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. A zsebpárt vezetői szerint Románia egy 1997-ben elköve­tett hibát ismétel meg azzal, ha elfogadják a kisebbségi tör­vényt: az ország közepéből akarnak kiszakítani egy dara­bot. (Új Magyar Szó) Hírsaláta BABEŠ—BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM A tanárok döntő többsége kéri a magyar karokat Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizott­sága és a Bolyai Kezdeményező Bizottság lezárta az alá­írásgyűjtést, és megszövegezte azt a beadványt, amelyben 149 érintett, főállású oktató kéri a Babel—Bolyai Tudo­mányegyetem szenátusától három új magyar kar létreho­zását. A dokumentumot és az aláírásokat tartalmazó íveket 16092/2005-11-30 szám alatt iktatta az egyetem. A kérés magyar Természettudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar és Társadalomtudományi Kar létrehozására vonatkozik. Ez az átszervezés 179 főállású, magyar oktatót érint közvetle­nül, melyből 149 támogatja a tervet (83%), 2 ellenzi (1%). 28 tanár nem kívánt véleményt mondani, nem vállalta azt alá­írásával, vagy nem sikerült elérni, megkérdezni. VITA AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG JÖVŐJÉRŐL Maradunk vagy etnográfiai színfolt leszünk? Salat Levente politológus, a Babe?—Bolyai Tudomány­­egyetem rektorhelyettese a Kossuth Rádió Tizenhat óra című műsorában meglehető­sen sötét jövőt jósolt a romá­niai magyar közösségnek. Úgy véli, hogy elvileg lehet­séges az erdélyi autonómia megteremtése, de kérdés, hogy gyakorlatilag lehetsé­ges-e. Salat úgy látja, az erdé­lyi magyarság az elmúlt 15 évben nem volt elég körülte­kintő, nem bízott eléggé a saját erejében és jövőjében, emiatt valószínű, hogy nem fogadják el a kisebbségi törvényt, ha pe­dig el is fogadják, akkor alkal­­mazhatatlan lesz. Salat szerint rendezni kell az erdélyi magyar közösség viszonyát egyrészt a román állammal, másfelől a magyar állammal, és jelentő­sége van tem­észetesen az ál­lamközi viszonyoknak is. Fel­színes jelek alapján — véli — a román—magyar kapcsola­tok állnak a legjobban. Ám Salat úgy látja, hogy mind­két országnak érdeke a romá­niai magyarság kivándorlása Magyarországra. A tenden­cia egyébként is ezt az irányt mutatja, hiszen azok a fiata­lok, akik magyarországi egyetemeken tanulnak, már nem térnek vissza Erdélybe. Úgy gondolja, hogy annak a közösségnek tulajdonkép­pen nincs politikai jövője, amelynek a társadalmi szer­kezete nagymértékben az idős generációk felé tolódik el. Ez nem azt jelenti, hogy meg­szűnik az erdélyi magyarság, hanem azt jelenti, hogy dimen­zióiban elveszíti a politikailag releváns közösség szerepét, és egy etnográfiai színfolttá redu­kálódhat néhány évtizeden belül. ■ Az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szerve­zeteket tömörítő Magyar Ifjú­sági Értekezlet (MIÉRT) elnök­sége megalapozatlannak tartja a rektorhelyettes nemzetpoliti­kai megállapításait. Úgy vélik, az utóbbi 15 évben elért ered­mények cáfolják ezen sommás megállapítást. Gyarapodó is­kolahálózatunk, gazdagodó civil világunk, bővülő kultu­rális életünk, a magyarlakta vi­dékek javuló gazdasági hely­zete, a közösségi javak vissza­adása, a folyamatosan csökke­nő mértékű kivándorlás mind azt bizonyítják, van jövője nemzeti közösségünknek. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter J. Ildikó Külpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet _________________ORSZAG-VILAG DUNA TELEVÍZIÓ Az erdélyi tudósítókkal találkoztak Ha a Duna Televízió valóban a nemzet televíziója, akkor miért skatulyázzák be a Kárpát-medencei híreket, közéleti és művelődési tudósításokat határon túli műsorokba — kér­dezték a romániai tudósítók a televízió elnökségétől a szerdán Szovátán tartott találkozón. Egyértelmű választ nem kaptak, de Cselényi László elnök hangsúlyozta, hogy a hétköznap délutánonként sugárzott Világunk, amelyben a Duna Televí­zió határon túli stúdiói élőben jelentkeznek, sikerműsorrá vált, indulása óta Magyarországon 42 százalékkal nőtt a nézett­ség. További stúdiók telepítését tervezi a Duna Televízió, elsősorban Bukarestbe, ahol a romániai magyarságra vo­natkozó döntések születnek, valamint a Bánságba és Partiumba. A találkozón szó esett a közel negyven románi­ai tudósító és a munkaadók kapcsolattartásának javításá­ról, műszaki kérdésekről és szakképzésről. (fekete) Életbe lépett a kiotói egyezmény A kiotói jegyzőkönyv tel­­­­jes egészében működőképes­sé vált, miután az ENSZ mont-­ reali klíma-világkonferenciáján szerdán hivatalosan is el­fogadták — az ellenőrzési rendszer kivételével — az üveg­házhatású gázok csökkentésére vonatkozó működési sza­bályzatot, melynek alapelveit a 2001. évi marrakesi klíma­konferencián egyeztették, de a montreali konferenciának hivatalosan el kellett fogadnia ahhoz, hogy jogi érvénye legyen. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatolt kiotói jegyzőkönyvet, amely mintegy 40 fejlett ipari ország számára írja elő az üvegházhatású gázok kibocsátá­sának 2008 és 2012 között történő, az 1990-es szinthez vi­szonyított 5,2 százalékos csökkentését, 1997-ben fogadták el, és 2005. február 16-án lépett életbe. A kiotói jegyző­könyv ratifikálását elvető Washington Montrealban azt is elutasította, hogy a 2012 utáni teendőkről tárgyaljon. Biztosan van huszonhat fogoly A Human Rights Watch (HRW) emberjogi szervezet azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy legkevesebb 26 foglyot tartanak titkos helyeken külföldön fogva, többüket meg is kínozták. A HRW helyi idő szerint szerdán New Yorkban közzétett jelentése szerint ezeket a terrorcselek­ményekben való részvétellel gyanúsított embereket vád­emelés nélkül tartják vég nélkül fogva, sem a külvilággal, sem ügyvéddel nem érintkezhetnek. A szervezet sajtóérte­sülések, amerikai vezetők nyilatkozatai és más források alap­ján a foglyok nevét is közli. A HRW szerint a titokban fog­va tartottak között vannak olyan ismert nevek is, mint Hálid Sejk Mohammed, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat egyik vezetője, akit 2003 márciusában fogtak el Pakisztánban és­ a 2001. szeptember­­11-i egyesült államokbeli merényletek elkövetésében való részességgel gyanúsítják, valamint a 2002 márciusában szintén Pakisztánban őrizetbe vett, szaúd­­arábiai születésű palesztin Abu Zubajda, a hálózat pénz­ügyi szervezője és mások. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések A francia külvárosok fiataljai helyzetének könnyítésére az esélyegyenlőséget a munkahelyeken és az oktatásban javító intézkedések bevezetését jelentette be tegnap Dominique de Villepin francia kormányfő Párizsban. Az esélyegyenlőség évének nyilvánítva 2006-ot, a francia mi­niszterelnök kormányának öt — az esélyegyenlőségi, a foglalkoztatási, az oktatási, a szociális kohézióért felelős és a munkaügyi — miniszterével közösen tartott sajtótájé­koztatóján úgy vélte, hogy Franciaország új lehetőséget kapott a munkanélküliség csökkenésének megindulásával és a növekedés visszatértével. A januárra elkészülő új esély­egyenlőségi törvényjavaslat keretében Villepin egy esély­egyenlőségi és szociális kohéziós ügynökség megalapítá­sát jelentette be, amely az integrációs és a várospolitikára fordítandó kormányzati összegeket fogja kezelni. Az ellen­zék részéről Julien Dray, a Szocialista Párt szóvivője a kormány esélyegyenlőségi csomagtervét ,,látszatintézke­déseknek” nevezte. Putyin nem fogadta Kostunicát Egy orosz lap szerint azért maradt el Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök moszkvai látogatása, mert a Kreml — amelyet bosszant a belgrádi hatóságok vonakodása a szer­biai orosz gazdasági jelenlét kiterjesztésétől — az utolsó pillanatban lemondta találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Putyinnak az nem tetszik, hogy Kostunica nem orosz cégeknek, hanem hazai nagyvállalkozóknak akarja eladni a fő szerb energia vállalatot. A szerb hatóságok nem engedték, hogy az orosz tőke vásárolja meg az egyik szerb bankot. Belgrádban nem lelkesednek az orosz piacvezető Lukoilnak azokért a terveiért sem, hogy megszerezze a legnagyobb szerb állami olajcéget, a NIS-t, amelyre ugyan­csak helyi oligarchák pályáznak. 2005. DECEMBER 2.

Next