Háromszék, 2005. december (17. évfolyam, 4637-4661. szám)
2005-12-02 / 4637. szám
Belföld Nem kell félni Védelmébe vette a kisebbségi törvénytervezetet Calin Popescu Tariceanu kormányfő Kolozsvárott. „Jelenlegi formájában nem tesz egyebet, mint hogy törvényi keretet biztosít a hazai realitásnak. Nem hiszem, hogy félnünk kellene a kulturális autonómiától, a kisebbségek jogaitól, mivel a törvény nemcsak a magyaroknak, hanem az összes nemzeti kisebbségnek szól. A törvény nem túlszabályozás, hanem egy természetes és magától értetődő jogszabály” — fejtegette a miniszterelnök. „Természetesnek tartom, hogy egy olyan térségben, ahol egy bizonyos kisebbség él, amely ott, azon a területen a többséget alkotja, lehetősége legyen dönteni bizonyos oktatási intézmények működéséről. Ez egy olyan kérdés, amellyel mi, a román vezetés is foglalkozunk az ukrajnai és jugoszláviai román kisebbség vonatkozásában, olyan jog, amelyet mindnyájan gyakorolni akarnnk” — tette hozzá. Tariceanu elmondta: az Európai Parlamentben az a benyomás alakult ki, hogy bizonyos politikai tendenciák fékeznék a kisebbségi törvénytervezet elfogadását. „Figyelembe kellene venni az Európai Parlament tagjainak aggodalmát. Ott mindenki úgy értékeli, hogy a kisebbségi törvény európai jellegű. Mi teljesíteni kívánjuk vállalt politikai kötelezettségünket” — jelentette ki. Önrendelkezést ígértek 87 évvel ezelőtt a román népgyűlés teljes nemzeti szabadságot ígért az együtt lakó népeknek — emlékeztetett Markó Béla Bukarestben a román nemzeti ünnep alkalmából. ,,Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által” — idézte az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlésnek az együtt lakó nemzeti közösségekre vonatkozó határozatát az RMDSZ elnöke. Akik ma Romániában a kisebbségi törvénytervezetet támadják, és magyarellenes, kisebbségellenes retorikával akarják szavazóbázisukat növelni, azok egyben az 1918- as román egyesülési határozatot is támadják — jelentette ki, és felkérte a román politikai élet képviselőit, határolódjanak el a magyarellenes megnyilvánulásoktól. Az állami ünnepet országszerte nagy felhajtással, soha nem látott népviseleti, katonai és egyházi parádéval ünnepelték, volt, ahol ingyenebédet (paszulylevest és pálinkát) is osztogattak. Újabb madárinfluenza Három újabb településen mutatták ki tegnap a madárinfluenza H5-ÖS vírusát: a Duna-deltai Peripravában, valamint Braila megye két falujában. Peripravában egy tyúk teteméből vett mintán mutatták ki a fertőzést. Kis faluról van szó, amelyben mindössze hatvanöt ház és valamivel több mint háromszáz csirke van. A hatóságok ezt a települést is vesztegzár alá helyezik, s a korábbiakhoz hasonlóan hozzálátnak az ilyenkor szokásos intézkedésekhez, elpusztítják a baromfiállományt a járvány továbbterjedésének megakadályozására. A lakosságot itt is kártalanítják majd. Ugyanezen a napon bebizonyosodott, hogy a Tulcea megyével határos Braila megyében is jelen van a HS-es vírus, mégpedig Dudescu és Bumbacari falukban. Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter a múlt szombaton jelentette be, hogy az ország keleti részén található Scarlätesti-ben a fertőzés miatt 15 000 háziszárnyast pusztítanak el. A scarlätesti-i madárinfluenzás eset volt az első olyan Romániában, amely a Duna-deltán kívül van. Periprava már a tizedik romániai település szeptember óta, amelyen madárinfluenzás szárnyast találtak. A IAȘI-I PÜSPÖKSÉG KÜLÖNB. Elítélte a Diszkriminációellenes Tanács a iași-i római katolikus püspökség gyakorlatát, miszerint papjai nem tartanak anyanyelvű misét a csángó híveknek. A pusztinai Szent István Egyesület fordult panasszal a testülethez: a kérés alapja az volt, hogy július közepén a helybeli káplán az elhunytat gyalázta egy temetési szertartáson, amiért a rokonok magyar nyelvű virrasztást szerveztek koporsójánál. A tanács október végi ülésén állapította meg, hogy a püspökség diszkriminálja a csángókat az anyanyelvű szertartások megtagadásával. A tanács azzal érvelt, hogy valamennyi katolikus egyházmegyében többi nyelven folynak a szertartások, de az egy-házi autonómiára való tekintettel bírságot nem szabott ki. A püspökség levélben válaszolt, melyben azt közli, hogy az alkotmány és más törvények értelmében a felekezetek nem kapnak utasításokat állami intézményektől. (Krónika) KORMÁNYTÁMOGATÁS. A hónap elején a bihari római katolikus templom több mint 800 millió lej, az erdőszentgyörgyi unitárius lelkészi hivatal 400 millió lej kormánytámogatásban részesült. A kormány múlt csütörtöki döntése értelmében Gyimesbükk római katolikus temploma 100 millió lej, Hodgya református temploma 700 millió lej, Siménfalva református temploma 600 millió lej és Bikafalva református temploma 700 millió lej támogatást kap az árvízkárok felszámolására. (RMDSZ-tájékoztató) HA BETARTJÁK, ÚGY JÓl ígéretet tett az Európai Unióban Anca Boagiu integrációs miniszter, hogy a kisebbségi törvényt a lehető legrövidebb időn belül elfogadja a román parlament. (Adevarul) GULA TÚLTESZ VADIM TUDORON. A Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) három vezetője, Cozmin Gugu elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu igen hevesen reagált a kisebbségi törénytervezetre, azt állítják, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” akar létrehozni. Csíkszeredai találkozójukon elmondták, be fogják perelni az RMDSZ-t, mert a magyar érdekvédelmi szervezet ,,Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. Lavinia Sandru szerint, miközben az RMDSZ a demokrácia jegyében követeli jogait, éppen saját struktúráján belül nincs demokrácia, az esélyegyenlőségi tanácshoz készül fordulni amiatt is, hogy a nőket teljesen kiiktatták az RMDSZ vezetéséből, mi több, úgy vélik, érdemes lenne az RMDSZ választási listáit is megvizsgálni, hogy törvényesek voltak-e vagy sem. Lavinia Sandru elmondta: tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. A zsebpárt vezetői szerint Románia egy 1997-ben elkövetett hibát ismétel meg azzal, ha elfogadják a kisebbségi törvényt: az ország közepéből akarnak kiszakítani egy darabot. (Új Magyar Szó) Hírsaláta BABEŠ—BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM A tanárok döntő többsége kéri a magyar karokat Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága és a Bolyai Kezdeményező Bizottság lezárta az aláírásgyűjtést, és megszövegezte azt a beadványt, amelyben 149 érintett, főállású oktató kéri a Babel—Bolyai Tudományegyetem szenátusától három új magyar kar létrehozását. A dokumentumot és az aláírásokat tartalmazó íveket 16092/2005-11-30 szám alatt iktatta az egyetem. A kérés magyar Természettudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar és Társadalomtudományi Kar létrehozására vonatkozik. Ez az átszervezés 179 főállású, magyar oktatót érint közvetlenül, melyből 149 támogatja a tervet (83%), 2 ellenzi (1%). 28 tanár nem kívánt véleményt mondani, nem vállalta azt aláírásával, vagy nem sikerült elérni, megkérdezni. VITA AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG JÖVŐJÉRŐL Maradunk vagy etnográfiai színfolt leszünk? Salat Levente politológus, a Babe?—Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese a Kossuth Rádió Tizenhat óra című műsorában meglehetősen sötét jövőt jósolt a romániai magyar közösségnek. Úgy véli, hogy elvileg lehetséges az erdélyi autonómia megteremtése, de kérdés, hogy gyakorlatilag lehetséges-e. Salat úgy látja, az erdélyi magyarság az elmúlt 15 évben nem volt elég körültekintő, nem bízott eléggé a saját erejében és jövőjében, emiatt valószínű, hogy nem fogadják el a kisebbségi törvényt, ha pedig el is fogadják, akkor alkalmazhatatlan lesz. Salat szerint rendezni kell az erdélyi magyar közösség viszonyát egyrészt a román állammal, másfelől a magyar állammal, és jelentősége van temészetesen az államközi viszonyoknak is. Felszínes jelek alapján — véli — a román—magyar kapcsolatok állnak a legjobban. Ám Salat úgy látja, hogy mindkét országnak érdeke a romániai magyarság kivándorlása Magyarországra. A tendencia egyébként is ezt az irányt mutatja, hiszen azok a fiatalok, akik magyarországi egyetemeken tanulnak, már nem térnek vissza Erdélybe. Úgy gondolja, hogy annak a közösségnek tulajdonképpen nincs politikai jövője, amelynek a társadalmi szerkezete nagymértékben az idős generációk felé tolódik el. Ez nem azt jelenti, hogy megszűnik az erdélyi magyarság, hanem azt jelenti, hogy dimenzióiban elveszíti a politikailag releváns közösség szerepét, és egy etnográfiai színfolttá redukálódhat néhány évtizeden belül. ■ Az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége megalapozatlannak tartja a rektorhelyettes nemzetpolitikai megállapításait. Úgy vélik, az utóbbi 15 évben elért eredmények cáfolják ezen sommás megállapítást. Gyarapodó iskolahálózatunk, gazdagodó civil világunk, bővülő kulturális életünk, a magyarlakta vidékek javuló gazdasági helyzete, a közösségi javak visszaadása, a folyamatosan csökkenő mértékű kivándorlás mind azt bizonyítják, van jövője nemzeti közösségünknek. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter J. Ildikó Külpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet _________________ORSZAG-VILAG DUNA TELEVÍZIÓ Az erdélyi tudósítókkal találkoztak Ha a Duna Televízió valóban a nemzet televíziója, akkor miért skatulyázzák be a Kárpát-medencei híreket, közéleti és művelődési tudósításokat határon túli műsorokba — kérdezték a romániai tudósítók a televízió elnökségétől a szerdán Szovátán tartott találkozón. Egyértelmű választ nem kaptak, de Cselényi László elnök hangsúlyozta, hogy a hétköznap délutánonként sugárzott Világunk, amelyben a Duna Televízió határon túli stúdiói élőben jelentkeznek, sikerműsorrá vált, indulása óta Magyarországon 42 százalékkal nőtt a nézettség. További stúdiók telepítését tervezi a Duna Televízió, elsősorban Bukarestbe, ahol a romániai magyarságra vonatkozó döntések születnek, valamint a Bánságba és Partiumba. A találkozón szó esett a közel negyven romániai tudósító és a munkaadók kapcsolattartásának javításáról, műszaki kérdésekről és szakképzésről. (fekete) Életbe lépett a kiotói egyezmény A kiotói jegyzőkönyv teljes egészében működőképessé vált, miután az ENSZ mont- reali klíma-világkonferenciáján szerdán hivatalosan is elfogadták — az ellenőrzési rendszer kivételével — az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó működési szabályzatot, melynek alapelveit a 2001. évi marrakesi klímakonferencián egyeztették, de a montreali konferenciának hivatalosan el kellett fogadnia ahhoz, hogy jogi érvénye legyen. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatolt kiotói jegyzőkönyvet, amely mintegy 40 fejlett ipari ország számára írja elő az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2008 és 2012 között történő, az 1990-es szinthez viszonyított 5,2 százalékos csökkentését, 1997-ben fogadták el, és 2005. február 16-án lépett életbe. A kiotói jegyzőkönyv ratifikálását elvető Washington Montrealban azt is elutasította, hogy a 2012 utáni teendőkről tárgyaljon. Biztosan van huszonhat fogoly A Human Rights Watch (HRW) emberjogi szervezet azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy legkevesebb 26 foglyot tartanak titkos helyeken külföldön fogva, többüket meg is kínozták. A HRW helyi idő szerint szerdán New Yorkban közzétett jelentése szerint ezeket a terrorcselekményekben való részvétellel gyanúsított embereket vádemelés nélkül tartják vég nélkül fogva, sem a külvilággal, sem ügyvéddel nem érintkezhetnek. A szervezet sajtóértesülések, amerikai vezetők nyilatkozatai és más források alapján a foglyok nevét is közli. A HRW szerint a titokban fogva tartottak között vannak olyan ismert nevek is, mint Hálid Sejk Mohammed, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat egyik vezetője, akit 2003 márciusában fogtak el Pakisztánban és a 2001. szeptember11-i egyesült államokbeli merényletek elkövetésében való részességgel gyanúsítják, valamint a 2002 márciusában szintén Pakisztánban őrizetbe vett, szaúdarábiai születésű palesztin Abu Zubajda, a hálózat pénzügyi szervezője és mások. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések A francia külvárosok fiataljai helyzetének könnyítésére az esélyegyenlőséget a munkahelyeken és az oktatásban javító intézkedések bevezetését jelentette be tegnap Dominique de Villepin francia kormányfő Párizsban. Az esélyegyenlőség évének nyilvánítva 2006-ot, a francia miniszterelnök kormányának öt — az esélyegyenlőségi, a foglalkoztatási, az oktatási, a szociális kohézióért felelős és a munkaügyi — miniszterével közösen tartott sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy Franciaország új lehetőséget kapott a munkanélküliség csökkenésének megindulásával és a növekedés visszatértével. A januárra elkészülő új esélyegyenlőségi törvényjavaslat keretében Villepin egy esélyegyenlőségi és szociális kohéziós ügynökség megalapítását jelentette be, amely az integrációs és a várospolitikára fordítandó kormányzati összegeket fogja kezelni. Az ellenzék részéről Julien Dray, a Szocialista Párt szóvivője a kormány esélyegyenlőségi csomagtervét ,,látszatintézkedéseknek” nevezte. Putyin nem fogadta Kostunicát Egy orosz lap szerint azért maradt el Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök moszkvai látogatása, mert a Kreml — amelyet bosszant a belgrádi hatóságok vonakodása a szerbiai orosz gazdasági jelenlét kiterjesztésétől — az utolsó pillanatban lemondta találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Putyinnak az nem tetszik, hogy Kostunica nem orosz cégeknek, hanem hazai nagyvállalkozóknak akarja eladni a fő szerb energia vállalatot. A szerb hatóságok nem engedték, hogy az orosz tőke vásárolja meg az egyik szerb bankot. Belgrádban nem lelkesednek az orosz piacvezető Lukoilnak azokért a terveiért sem, hogy megszerezze a legnagyobb szerb állami olajcéget, a NIS-t, amelyre ugyancsak helyi oligarchák pályáznak. 2005. DECEMBER 2.