Háromszék, 2007. március (19. évfolyam, 5012-5038. szám)
2007-03-01 / 5012. szám
NÉPSZAVAZÁS KÉZDISZÉKEN Önkénteseket várnak BOCHOM ISTVÁN Kézdiszéken a tervezettnél sokkal lassabb ütemben halad a székelyföldi autonómia ügyében kezdeményezett népszavazás. A legnagyobb gond az emberhiány, kevés a kérdezőbiztos, egyelőre főleg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi tagsága állt az ügy mellé, pedig nagyon elkelne a segítség ahhoz, hogy március 11-ig be tudják fejezni. Bakk Dávid László, a portálnak zömét, a céhes város- Kézdiszéki Székely Tanácsalban egyelőre csak a Szabadság elnöke, a népszavazás fő szervezője lapunk érdeklődésére elmondta: az ifjúsági szervezet önkéntesei a múlt hét végén végigjárták Ikafalva és Futásfalva utca tömbházaiba jutottak el. Torjáról Bokor Béla jelezte, hogy e hét végére igényli a szavazási kellékeket, s ugyancsak e hét végére jelentkeznek a népszavazás folytatására az Erdélyi Magyar Ifjak önkéntesei is. Az ozsdolaiak és a gelenceiek is jelezték, hogy megszervezik a referendumot. Az önkéntesek a református templom főbejáratával szemben, az egyházpalota épületében levő irodában jelentkezhetnek hétköznap 16—21 óra között. Az RMDSZ Kézdiszéken közömbösen viszonyul a referendumhoz, nem gáncsoskodik, de nem is segíti annak lebonyolítását. Igen hamar elfelejtették, hogy 2004 szeptemberében az országos kampány Vigadóbeli megnyitóján jelszavuk az Együtt az autonómiáért volt... apilap FŰTÉSI SEGÉLY Háromszék kétharmada támogatásra szorul MÓZES LÁSZLÓ Ötvenháromezernél több háromszéki család jogosult fűtési segélyre — közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Serena Ivan, a Megyei Munka- és Családügyi Hivatal igazgatója. A legfrissebb összesítés szerint a falun élő családok nagy többségének jár ez a szociális juttatás. Miután év elejétől bővítették a jogosultak körét, a községházak adatfeldolgozása után kiderült, hogy a megyében 32 591 falun élő, fával, szénnel vagy folyékony fűtőanyaggal melegítő család jogosult fűtési segélyre, vagyis ezekben a kisközösségekben az egy főre jutó havi nettó jövedelem kevesebb 500 lejnél. A gázfogyasztók közül további 16 884 családnak jár ez a támogatás, míg a legelesettebbnek tekinthető, szociális segélyben részesülők közül 3646 esetben indokolt a fűtéssegély, vagyis összesen 53 368 háromszéki családról van szó. Statisztikai becslések szerint a megye 225 000-es összlakossága mintegy 80 000 családot, illetve egyedül élőt jelent, a két kategória mintegy 66 százaléka (azaz kétharmada) jogosult fűtési segélyre. Ez egyben azt is jelenti, hogy Háromszéken közel százötvenezren havonta 500 lejnél kevesebb pénzből élnek. Textilgyári munkaerőhiány FERENCZ CSABA Pucioasa után Leordeni-be is részleget helyezett ki a sepsiszentgyörgyi textilgyár. Vlastimir Isacovici igazgató szerint ezáltal, illetve további robotok vásárlásával igyekeznek áthidalni a folyamatos munkaerőhiányt. Eddig öt varrórobotot állítottak be, és továbbiakat kívánnak vásárolni Sepsiszentgyörgyön, mert nyolc óra alatt tíz varrónő munkáját végzik el — mondta Isacovici. Ezzel tudják kiváltani az évek óta tartó munkaerőhiányt. Vasalásra és csomagolásra alkalmaztak ugyan asszonyokat, de folyamatosan mintegy száz állásra keresnek embert. (folytatása a 3. oldalon) ■■PHHHi MÁRÓL HOLNAPRA Ţ Autonómiafóbia A címet egy cseppet magyaráznom kell: az autonómia fogalmát nagyjából minden olvasónk érti (bár elég sok kivétel van!), a fóbia szó iszonyt, irtózást, elutasítást jelent. Nyilván, nem a mi közösségünk irtózik a kulturális és területi önrendelkezéstől, hanem azok, akik számára kenyérkérdés, hatalmi állásuk megtartása a tét. Ezért,,altatják" Románia parlamentjében a kisebbségi törvényt, pedig az csak a kulturális önrendelkezést követeli — oktatásban, művelődésben —, természetesen, az autonómia érvényesíthetőségéhez rendelt intézményekkel egyetemben. Mert azok nélkül írott malaszt maradna minden, a központi vezetés örökös kényének-kedvének kiszolgáltatott, bármikor törölhető jelszó. Ám abban az esetben, ha magunk intézkedhetnénk iskoláink, színházaink sorsáról m a sort lehetne folytatni —, s a minket jogosan megillető költségvetési pénzeket is úgy használhatnánk, ahogyan az a legjobban szolgálja ügyeinket, biztosan többre mennénk annál, ahol ma állunk. A híres, de ravasz Groza-időkben még volt önálló magyar központi tanfelügyelőség, s lehetett Moldvában csángó magyar iskolarendszert építeni, aztán az egészből lett egy két szűk szobából álló minisztériumi,, osztály" a bukaresti román szaktárcánál, ahol — írd és mondd! — három ember kínlódott a maradék nemzetiségi nyelvű oktatás fenntartásáért. Bár nem is ezt várták el tőlük, inkább a megmaradt morzsalék felszámolását. Becsületükre legyen mondva: erre nem voltak hajlandóak. Hát ezért kellenének nekünk döntőképes és döntési joggal felruházott intézmények, központi és területi nemzetiségi fő- és alhatóságok. Nem akar sikeredni. A területi autonómia kérdése ennél is bonyolultabb, nagyobb indulatokat kiváltó: a történelmi Székelyföld döntően magyar többségű területei-székei számára követelnénk-óhajtanánk azt, mert ez a terület, ez a közösség csaknem ezer esztendőn át önrendelkező entitás volt, ha kellett, ennek megtartásáért akár a magyar királysággal és az erdélyi fejedelemséggel-vajdasággal is szembefordult. Mikor a területi autonómiaigényről hallanak Bukarestben és másutt, ördögöt, sátánt kiáltanak, kígyót sziszegnek, mintha egy kompakt népcsoport valós önrendelkezése felborítaná a világ (sokszor hazug) rendjét. A leghangosabban azok kárálnak, kik bár itt laknak már, vajkevés közük van e tájak hagyományaihoz. Ők találták ki a világ legcinikusabb szópárosítását, feje tetejére állított fogalmát:,, úgynevezett Székelyföld”. Hát nem, uraim, ez nem ,, úgynevezett", hanem ezeresztendős valóság, ma is élő és a jövőbe is átmutató. A kárálás néha már agresszív igényekbe csap át, mondván, hogy az igény oly alkotmányellenes, a népi konzultáció kiírása és lefolytatása annyira törvénysértő, ami a kezdeményezők és a kivitelezők büntetőjogi felelősségre vonását feltételezi. Vagy a terület további militarizálását. Az immáron európai uniós tag Románia jogrendjének nagyobb dicsőségére! Legyünk tisztában a lehetőségeinkkel: mi pillanatnyilag sem a törékeny román demokráciára, sem az Európai Unióra, sem az anyaország éppen regnáló hatalmára nem számíthatunk. Magunkra vagyunk utalva. De sokszor voltunk így a históriában. Magyari Lajos fMÁF 2007. március 1., CSÜTÖRTÖK 50012. szám msze ÉV ELEJÉN A FALUGAZDÁK Beszélgetés BÖLÖNI DÁVID csernákoni polgármesterrel Bölöni Dávid tizenhét éve áll a nagyközség élén. Az ötvenéves állattenyésztő mérnöknek falusfelei négy alkalommal szavaztak bizalmat a település első emberének választva meg őt. A polgármester a tettek embere, munkaidejének nagy részét nem az irodában, hanem terepen, a község területén tölti. Minden megkezdett munkát személyesen ellenőriz, irányít, nem bíz semmit a véletlenre. Év eleji beszélgetésünkben elsősorban a község múlt évi megvalósításairól és az idei tervekről, nagyobb beruházásokról és rendezvényekről kérdeztük. Interjúnk a 6. oldalon . Falusi turizmus és pityókatermesztés Elosztották a megyei forgóalapot SZEKERES ATTILA --------------------- A megyei tanács tegnapi ülésén elosztották a tavalyi év végén felgyűlt forgóalap felhasználatlan részét. Kisebb vitát váltott ki a tervezett turisztikai parkok szükségessége. A kovásznai kommandós sikló, valamint a csernátoni tájmúzeum megvásárlására is készülnek. (folytatása a 3. oldalon)