Háromszék, 2007. szeptember (19. évfolyam, 5166-5190. szám)
2007-09-19 / 5181. szám
PÉNZPIAC-VÁLLALKOZÁS HÍRBÖRZE A Corvinus októberben pályáztat A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. veszi át az Új Kézfogás Közalapítványtól a határon túli magyarsággal kapcsolatos közhasznú feladatokat — közölte a befektetési társaság. A nonprofit gazdasági társasággá átalakuló Corvinus Zrt. az Új Kézfogás Közalapítványnál született döntésekhez kapcsolódó, már leszerződött támogatások menedzselését (nyilvántartását, elszámoltatását) 2007. május-júniustól, kifizetését pedig július-augusztustól teljesíti. A korábban megszületett támogatási döntésekre vonatkozó szerződéseket augusztus végén megkötöttük, a vonatkozó pénzügyi teljesítések a támogatottak által visszaküldött dokumentumok szerint, folyamatosan megtörténnek — áll a Corvinus közleményében. A Corvinus Zrt. honlapján (www.corvinus.hu) tájékoztatás olvasható a jelenlegi helyzetről, a 2007. évre vonatkozó pályázati kiírások októberben várhatók. A pályázatok meghirdetésén kívül a Corvinus Zrt. közreműködik a hazai és a határon túli mikro-, kis- és közepes vállalkozások egymásra találásában, megismertetésében, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítésében. Ennek elősegítésére a társaság magyar és angol nyelven elérhető számítógépes Befektetési Információs Rendszert működtet. Környezetvédelmi kiállítás Háromszéki vállalkozások és látogatók is részt vehetnek Európa egyik legjelentősebb szakkiállításán, a párizsi Pollutecen, mely felöleli az összes környezetvédelmi (víz, levegő, zaj, hulladék, energia stb.) technológiát. A kiállításra negyvenezret meghaladó látogatót és ezerötszáznál több kiállítót várnak. Részletes tudnivalók a www.pollutec.com és http://www.mmediu.ro/home/Pollutec.html címeken. ms Tanfolyamok Szeptember 24—25-én Bukarestben a kis- és közepes vállalkozások finanszírozási forrásairól tartanak előadást, melyre főleg vállalatvezetőket és szakterületi felelősöket várnak. Ugyanakkor a támogatási alapokkal és kivitellel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról, a kockázat csökkentéséről is előadás lesz a fővárosban, mely elsősorban a visszatérítendő és vissza nem térítendő alapokat megpályázni óhajtókat érdekelheti. Jelentkezni a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál lehet: Sepsiszentgyörgy, Olt utca 17. szám, telefon: 0267/351 677, e-mail: cclcov@cclcov.com. A kicsik lesznek a nagyok INCZE IBOLYA ■ Az Európai Bizottság elfogadta a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó kis- és közepes vállalkozásoknak szánt Eurostars programot. Ennek keretében az EB százmillió eurót, az unió huszonkét tagországa és öt társult állama (Izland, Izrael, Norvégia, Svájc és Törökország) háromszázmillió eurót, különféle magánszervezetek pedig több mint négyszázmillió eurót áldoznak. Az Eurostar program menedzsere az 1985-ben harmincnyolc tag által alapított kormányközi szervezet, az Eureka lesz. A hírt közlő Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a programtól azt várja, hogy húzóereje legyen a versenyen alapuló vállalkozásnak, vonja szorosabbra a magán- és közszféra alapjainak hasznosítását, és járuljon hozzá ahhoz a célkitűzéshez, miszerint 2010-ben a GDP három százalékát fordítják majd kutatásra-fejlesztésre. Az Eurostar program megvalósítása feltételezi, hogy a tagállamok minden tekintetben (tudomány, menedzselés, finanszírozás) önként egyesítsék kutatási programjaikat, és több lesz, mint e terület egyszerű egybehangolása. A kamara adatai szerint az Európai Unióban a cégek kilencvenkilenc százaléka kis- és közepes vállalkozás, melyek alapvető szerepet játszanak a fejlesztést és munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia megújításában. Értékelések szerint a kutatásban-fejlesztésben tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások előnyös helyzetben vannak a nagyokhoz képest, hiszen rugalmasabban alkalmazkodnak a gazdasági változásokhoz, gyorsabban reagálnak a kihívásokra. Az oldalt szerkesztette: Incze Ibolya 2007. szeptember 19., szerda. NYUGDÍJREFORM Harmincöt év alatt kötelező a biztosítóválasztás Tizenhárom magán nyugdíjpénztár közül kell kötelezően választania egyet minden 35 év alatti munkavállalónak, ez a lényege a nyugdíjreform most indult második pillérének. A nyugdíjrendszer egyébként három pillérre épül. A harmadikat a fakultatív nyugdíjbiztosítás képezi, elsőként megmarad az állami nyugdíjbiztosítás. A kötelező magánnyugdíj keretében január 17-ig, azaz négy hónapon belül minden 35 év alatti munkavállalónak szerződést kell kötnie valamely magánnyugdíj-biztosítóval. Ugyanez a 35 és 45 év közöttiek számára csupán lehetőség önkéntes alapon a jövendő állami nyugdíj kiegészítésére. Szeptember 17-én mintegy 150 000 biztosítási ügynök állt ugrásra készen, hogy saját megbízó cége számára nyerjen meg minél több „lelket” a lehetséges 2,5 millióból. Ez utóbbiak száma becslések szerint a következő négy évben meghaladhatja a 3,5 milliót. A második pillér esetében a munkavállaló a bruttó jövedelme után eddig is fizetett 9,5 százalékos járulékából 2 százalék automatikusan valamelyik magánpénztárhoz kerül. A továbbiakban ez az arány évente 0,5 százalékkal növekszik, és nyolc év múlva eléri a 6 százalékot. A dolgozónak nem kell az eddigiekhez képest többet fizetnie, de ha a kötelezettek a kitűzött határidőig nem választanak önként biztosítót, számítógép sorsolja ki, hogy melyik pénzintézethez kerülnek. A 35 és 45 év közöttiek számára nincs határidő. A begyűjtött pénz egy része az értéktőzsdére kerül, különböző kockázati szinten fektetik be jegyzett papírokba. A hozamokat illetően a bukaresti Új Magyar Szó megszólaltatta Mihai Şeitant, a Román Állami Nyugdíjpénztár volt igazgatóját. Szerinte a kötelező magánnyugdíj-biztosítási alapok egy szolid portfolió alapján akár éves átlagban 8 százalékos hozamot is termelhetnek. A nyugdíjpiaci szakértő várakozása szerint a magánnyugdíjpénztárakba befizetendő, 2008-ra várható 710 millió lej (körülbelül 220 millió euró) 2008 és 2012 között 7,9 milliárd lejre (mintegy 2,5 milliárd euróra) fog nőni, sőt, a nyugdíjalapok által kezelt tőkevagyon értéke 2020-ra elérheti a 75 milliárd lejt, azaz mai árfolyamon a 22 milliárd eurót is. A reform bevezetése elodázhatatlan volt, hiszen mint a szakértő emlékeztet, az 1990- ben regisztrált 2,1 millió nyugdíjas 2006-ra 4,6 millió főre nőtt, azaz több mint megduplázódott, miközben a járulékfizető aktív munkavállalók száma csaknem megfeleződött, azaz a kezdeti 8 millióról tavalyig 4,67 millió főre csökkent. A 2050-re vonatkozó legfrissebb demográfiai előrejelzések szerint a lakosságon belül a nyugdíjaskorúak részaránya a jelenlegi 19,1 százalékról 31,8 százalékra fog nőni. A Krónika napilapban Florentina Stefan, a Magánnyugdíjrendszert Felügyelő Bizottság kommunikációs igazgatója kifejtette: a nyugdíjreform jó üzleti lehetőség a magánnyugdíjalapok számára. Igaz, a szerződő dolgozónak oda kell majd figyelnie a társaságok hírnevére, az általuk felszámolt kezelési költségekre, valamint arra, hogy az alap milyen befektetési politikát folytat. A kötelező magánnyugdíj gyakorlati kérdéseiről részletes ismertetés a Háromszék augusztus 15-i számában olvasható. (MTI 1 1.) Ki kit tart el? Elutasították a Microsoft keresetét Elutasította az Európai Közösségek luxembourgi székhelyű Elsőfokú Bírósága a Microsoft számítástechnikai óriásvállalat keresetét, amelyet az Európai Bizottság ellen adott be, bírósági felülvizsgálatot kérve. A Microsoft azért indított keresetet, mert a brüsszeli bizottság, az EU végrehajtó testülete 2004-ben — ötévi vizsgálódás után — 497 millió eurós bírságot szabott ki rá, megállapítva, hogy visszaélt piaci erőfölényével. Az Európai Bizottság nyilatkozatban üdvözölte a számára kedvező ítéletet. Brad Smith, a Microsoft vezető jogásza azt mondta újságíróknak, hogy alaposan tanulmányozni kívánják az ítéletet, mielőtt döntenek, hogy fellebbezzenek-e. Ha léteznek olyan „kiegészítő lépések”, amelyeket meg kell tenniük, hogy teljesítsék az ítéletben foglaltakat, akkor azokat meg fogják tenni — közölte. Az Európai Bizottság által 2004-ben szankcionált egyik magatartás az volt, hogy a Microsoft 1998. októbere és a határozathozatal időpontja között megtagadta az „interoperabilitáshoz szükséges infomációk” átadását a versenytársaknak, és nem engedélyezte az ilyen információk felhasználását a Microsoft termékeivel versenyző termékek fejlesztésére és terjesztésére a munkacsoportszerverekhez való kezelőrendszerek piacán. A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot, hogy tegye hozzáférhetővé a kliensszerver, valamint a szerverek közötti párbeszéd protokolljainak specifikációit minden olyan vállalkozás részére, amely munkacsoportszerverekhez való kezelőrendszereket kíván fejleszteni és forgalmazni. A bizottság által szankcionált másik magatartás a Windows" kezelőrendszer és a Windows Media Player médialejátszó-alkalmazás közötti árukapcsolás volt. A bizottság álláspontja szerint ez a magatartás befolyásolta a versenyt a médialejátszók piacán. A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot ara, hogy hozza forgalomba a Windows ügyfélszámítógép operációs rendszernek a Windows Media Playert nem tartalmazó változatát. A Microsoft keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt e határozat megsemmisítése, illetve a vele szemben kiszabott bírság jelentős csökkentése érdekében. A bíróság hétfőn kihirdetett ítéletében a brüsszeli bizottságnak adott igazat mind a programinformációk megosztási kötelezettsége, mind a Media Player-árukapcsolás ügyében, és fenntartotta a 497 millió eurós bírságot, amely a legmagasabb összeg, amit eddig az EU bírságként kiszabott. A szoftverinfomációkkal kapcsolatban az ítélet indoklása kiemeli: a bizottság helyes következtetést vont le, amikor a Microsoft magatartását monopolhelyzettel való visszaélésnek minősítette. A médialejátszóval kapcsolatban a bírósági indoklás kitér arra: az ügy megítélése szempontjából irreleváns, hogy a Microsoftnem kért felárat a Windowsba beépített Media Player használatáért, és annak használatára nem is kényszerült rá a Windows-program használója Az Elsőfokú Bíróság az EU második legmagasabb bírói támmá. Hatáskörébe tartoznak egyebek közt a terészetes és a jogi személyek által benyújtott, a közösségi intézmények határozatai ellen irányuló közvetlen keresetek, amelyeknek ők a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és személyükben érintik őket. Ilyen például, amikor egy vállalkozás megtámadja azt a határozatot, amellyel a bizottság pénzbírságot szabott ki rá. Jogilag különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben az Elsőfokú Bíróság tizenhárom bíróból álló nagytanácsban határoz — ilyen volt a mostani Microsoft-per is. Az Elsőfokú Bíróság által hozott határozatok ellen két hónapon belül és kizárólag jogi minősítési kérdésekben, tehát nem az ügyben tett érdemi ténymegállapítások miatt az Európai Közösségek Bíróságához lehet fellebbezést benyújtani. (MTI) Néha a nagyok is veszíthetnek