Háromszék, 2008. január (20. évfolyam, 5266-5290. szám)
2008-01-03 / 5266. szám
KÖZELET Autonómiát és eurorégiót Az erdélyi magyarok több autonómiát kérnek, de nem Erdély függetlenségét akarják, még akkor sem, ha Koszovó precedenst jelentene e kérdésben — hangsúlyozza Tőkés László európai parlementi képviselő, az olasz La Voce napilap on-line kiadása szerint. Az EP-képviselő Francesco Cossiga olasz szenátor, volt olasz elnök kijelentéseire válaszolt. Tőkés László elmondta: annak ellenére, hogy a decemberi események után javult a helyzet, Bukarest elfeledkezik Erdélyről. Mindezek ellenére az erdélyi magyarság nem akar függetlenséget — mondta Tőkés László —, csak azt szeretné, ha Bukarest elismerné, hogy innen származik a nemzeti össztermék negyven százaléka, és hogy a régió jóléti színvonala tíz százalékkal meghaladja az ország többi részében tapasztaltat. „Autópályákra, gyorsvasutakra van szükségünk, amelyek kapcsolatot létesítenek Budapesttel és Béccsel, ellenkező esetben ismét elkezdődik az erdélyi magyarok kivándorlása az anyaország felé, ahogyan az már megtörtént. Hargita és Kovászna megye lakossága kilencven százalékban magyar, ezért az erdélyi magyarság több autonómiát kér, tökéletes kétnyelvűséget, mivel a magyar féllel együtt eurorégiót szeretne létrehozni a Balatontól Brassóig, amely gazdasági-intézményi modell lehetne az Európai Unió számára” — hangsúlyozta a püspök. ítéletidő Az erős szél miatt tegnap öt kikötőt zártak le a Fekete-tenger partján, ahol az ítéletidő már két halálos áldozatot is követelt. A midiai, mangaliai, illetve a konstancai két kikötőn kívül a hatóságok lezárták a Duna—Fekete-tenger csatorna kikötőjét is a hatalmas hullámok miatt. Mehedinţi megyében két ember meghalt, mert a mentősök az erős havazás miatt nem tudták időben megközelíteni a falvakat, ahova riasztották őket Az ország déli részében több utat járhatatlanná tett a hó, mely helyenként a 70 centimétert is elérte. A meteorológusok azt tanácsolják az új évet a hegyekben ünneplőknek, hogy mielőbb induljanak haza, mert további kiadós havazás várható. Drágulás A két legfontosabb forgalmazó már december utolsó napjaiban közel három eurócenttel drágította a benzint és a gázolajat. Januárban emelik az alapvető élelmiszerek árát is, így a tej és a tejtermék 10—15 százalékkal kerül majd többe. Az importból származó hús 15, a hazai termelésű 25 százalékkal lesz drágább, és öt-hat százalékkal többet kell majd fizetni a kenyérért is, melynek árát csak nemrégiben emelték. Drágulnak a bútorok is, miután húsz százalékkal növelik a faanyag árát. A tűzifáé viszont változatlan marad, 25 százalékkal kerül többe a kötelező gépjármű-biztosítás, nő az autópályás matricák ára, Bukarestben pedig drágul a közszállítás is. Az Energiaár-szabályozási Főhatóság közlése szerint még nem tudni, mennyivel, de mindenképpen emelik a villamos energia és a földgáz árát is, a drágulást három-négy, illetve tizenhat százalékosra tervezik, erről jelenleg még folynak a tárgyalások a kitermelőkkel és a szállítókkal. Új adók Az új év újabb és megemelt adókat hoz. Januártól a kisvállalkozások az eddiginél fél százalékkal fizetnek többet üzleti forgalmuk után. Adóköteles a havi ezer lej feletti nyugdíj, a munkaadóknak a 9,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a bruttó fizetések mellett a pénzjutalmak, a túlórák és egyéb juttatások után is kell fizetniük. Az uniós felzárkóztatást célzó adómódosításokról október végén sürgősségi eljárással rendelkezett a kormány, de a képviselőház a törvényt még nem fogadta el, tehát megtörténhet, hogy módosítják a sürgősségi kormányrendeletet. A képviselőház február elején sürgősségi eljárással tárgyalja az adótörvényt. Ha nem módosítanak rajta, 19 százalékos általános forgalmi adót kell fizetni a vállalatok közötti ingatlanüzletekre. Adókötelesek az értékpapírok után szerzett jövedelmek is. A külföldön dolgozóknak az adott államban fizetett járulék és a Romániában érvényes 16 százalékos adókulcs közötti különbséget Romániában kell befizetniük. A szakszervezeti tömörülések szerint az adómódosítás antiszociális, bevezetése esetén pedig a politikai pártok elleni lejárató kampányt ígérnek. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Ferenc I. Csaba Változásra van szükség (folytatás az első oldalról) Lássuk hát a mögöttünk hagyott évet. Januárban dönt az operatív tanács, Tőkésnek vagy bárki, ellenzék által javasolt politikusnak nincs helye az RMDSZ EP-választási listáján. Tőkés a nemzeti összefogás jegyében kéri a közös listát, az RMDSZ elutasítja, „felkészült, fiatal, tehetséges politikusokra” van szükség Brüsszelben, hangoztatják. Listavezetőjük Nagy Zsolt, aki azóta eltűnt a politika süllyesztőjében, a második Winkler Gyula. Februárban egy fergeteges SZKT-n gyalázzák Tőkést, vádolják a történelmi egyházakat, és elhangzik Markó szájából: nem fogadhatja el, hogy nem az RMDSZ a romániai magyarság egyetlen és egységes képviselője. A jelöltállításhoz szükséges aláírásgyűjtés mindkét tábornak sikert hozott, de a később tovább éleződő ellentétek helyi szinten is felszínre buktak. Március elején az RMDSZ Aradon megtartja erődemonstráló kongresszusát, Markó Bélát, egyedüli jelöltként, a küldöttek 91 százaléka újraválasztotta a szövetség elnökének. Az EP-választások kikerülnek a napi politika aktualitásából, mert év végérehalasztja ezek megtartását a kormány, de ádáz küzdelem indul Traian Băsescu elnök leváltásáért. Az RMDSZ felsorakozik az SZDP, a Nagyrománia Párt és a liberálisok mellé, diktatúra bevezetésével riogatnak, és kampányolnak az elnök ellen. Sikertelenül, a magyar választók a románokhoz hasonlóan voksolnak, 74 százalékuk Basescu maradása mellett. Az RMDSZ vezetői csalódottak, de nem hajlandóak elismerni a kudarcot, a magyar választók nagyarányú távolmaradására hivatkoznak, szerintük ez jelzi, az embereket nem érdekelte a kérdés. A népszavazás azonban mégis figyelmeztető jel volt, és Markóék hirtelen változtatnak retorikájukon, s elismerik, „van élet az RMDSZ-en kívül is”, létezik ellenzék, bár többnyire lekicsinylik ennek erejét és támogatottságát. Párbeszédet kezdeményeznek Tőkésékkel, és augusztus folyamán több ízben összeülnek a két vezető által megbízott csapatok. Tőkésék igen kemény követeléslistával állnak elő, a romániai magyar politika reformját, a döntések, pénzelosztások átláthatóságát szeretnék elérni, határidőket jelölnek meg kidolgozott cselekvési tervükhöz, melyben kiemelt helyen szerepel a különböző autonómiatomák vállalása. Az RMDSZ számára egyetlen fontos szempont körvonalazódik: a januárban még elvetett közös listaállítás, azaz befutó (igaz, csak második) helyet biztosítanának Tőkés Lászlónak. Utolsó percig úgy tűnik, sikerül a kiegyezés, ám Tőkésék felállnak az asztaltól a dokumentumok aláírása nélkül. Állításuk szerint az RMDSZ álmegegyezést akart, a valós tartalom hiányzott a dokumentumból, a másik fél azonban ennek ellenkezőjét állítja: mindenben hajlandóak voltak engedni, de Tőkésék a megosztást akarják, egyetlen cél vezérli őket, megbuktatni az RMDSZ-t. Nehéz eldönteni, ki mond igazat, a zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokról kiszivárgott hírek mindig a kiszivárogtatót igazolták, mint ahogy az alá nem írt dokumentum is aszerint volt túl sok vagy túl kevés, hogy éppen melyik oldalon elemezték. Szeptember közepére azonban egyértelművé vált, a magyar szavazók is választhatnak: egy független jelölt és az RMDSZ-lista kerül fel az EP- választási cédulára. Két hónap kampány következett, plakátolási és plakáttépkedési verseny, ígéretek, egymás lejáratása s végül a román érdektelenségnek köszönhetően sikeres magyar szereplés, Tőkés László és az RMDSZ két képviselője decemberben átvehette brüsszeli mandátumát. S ha azt hittük, hogy a kettős siker gyors lépésekben vezet majd a tárgyalások újrakezdéséhez, tévedtünk. Az RMDSZ egyelőre kudarcos sikere elemzésével van elfoglalva, és nem hajlik a párbeszédre. Vádol, bűnbakot keres, s minden jel arra mutat, tovább zárja sorait, és a pártszerű működés erősítésében látják a kiutat. Tőkés tett ugyan kísérletet a tárgyalások folytatására, de azzal, hogy posztkommunista szervezetnek nevezte az RMDSZ-t, és továbbra is a szövetség teljes reformját követeli, vérig sértette a másik felet, így állunk tehát 2008 elején. Választási év következik, megmérettetések egész sora vár a politikai alakulatokra, s ez az esztendő vízválasztó lehet a romániai magyarság számára is. HIRSALÁTA GÁZROBBANÁS. Négy személy sérült meg abban a robbanásban, amely január elsején következett be egy medgyesi tömbházban. Tizennégy lakás megrongálódott. Az előzetes vizsgálatok szerint gázszivárgás okozta a balesetet. A négy sérültet másod- és hamadfokú égési sérülésekkel kezelik. Az E.ON Gaz szakemberei megállapították, hogy a baleset a lakók hibájából következett be, akik házilag barkácsolt fűtőtestet használtak a lakás melegítésére. A tömbház lakói nagyon szegények, és a többnyire egyszobás lakásokat gáztűzhellyel vagy házilag barkácsolt fűtőtestekkel fűtik. (Agerpres) ANDREI MARGA ÚJRA REKTOR. Újra Andrei Marga filozófust választotta meg rektornak a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem szenátusa. A felsőoktatási intézmény vasárnap ülésező legfőbb döntéshozó testülete a magyar tagozat által javasolt jelölteknek is bizalmat szavazott. A magyar tagozat vezetésével a következő négy évre is Magyari Tivadar szociológust bízták meg, aki tavaly januártól töltötte be a rektorhelyettesi tisztséget. A magyar oktatási vonalat megillető másik rektorhelyettesi állást a most kezdődő újabb négyéves mandátum ideje alatt Márkus András matematikaprofesszor foglalja el (Szabadság) NEM VOLT NYERŐ. A vasárnapi, év végi húzáson nyolcmillió euró üthette volna a nyertes markát, ám senkinek nem kedvezett a szerencse. A nyertes számok: 4, 12, 14, 15, 40 és 42. A év végi húzásra a Román Lottótársaság félmillió lejjel egészítette ki a nyereményalapot. (Radar) SÚLYOS REPÜLŐGÉP-BALESET. Haszongépjárművel ütközött vasárnap délben a bukaresti, otopeni-i Henri Coanda repülőtér kifutópályáján a Tarom légitársaság Boeing 737-300 típusú, Sarm-es-Sejkbe tartó charter repülőgépe. A baleset nem követelt emberi áldozatot, de a repülőgép súlyosan megrongálódott. A balesetet, úgy tűnik, a sűrű köd és a különböző repülőtéri hatóságok és szolgáltatók közötti kommunikációs zavar okozta. A repülőgépen utazó 117 utas és a hatfős személyzet — a gép nagyfokú megrongálódása ellenére — biztonságban és rövid idő alatt elhagyta a fedélzetet, de a kifutópályán szétszórt csomagokat csak később szedték össze. Senki nem sérült meg, sem a turisták, sem a fedélzeti személyzet, s a kifutópályán tartózkodó haszongépjármű személyzete is karcolás nélkül megúszta a balesetet. 2008. január 3., csütörtök ] A MÚLT HÉT . Évforduló, évforduló Ilyenkor, az esztendő fordulóján, az ünneplés tumorában szokás nagy fogadalmakat tenni. Szokás ígérgetni, fogadkozni, megfogadni, elhatározni, tervezni, eldönteni. De mivel pezsgős kábulatban tesszük, hajlamosak vagyunk azon nyomban elfeledni. Most jó alkalom volt az EU-ba lépés első évfordulójának megünneplésére is. Azóta nagyot haladt a világ, mert a korábban belépett tagországok már a schengeni övezetbe kerültek át, így nyugati szomszédunk, Magyarország és Szlovénia, valamint Szlovákia is. A határtalanításnak, úgy látszik, nem tudott mindenki határtalanul örvendeni. Vannak még néhányan nálunk is, akik nem röpdöshetnek a boldogságtól. Az újabb határfelszámolás idején éppen utaztam, és közben rádiót hallgattam. Azt mondja az egyik magyarországi rádió tudósítója: ,,és a határ túloldalán jönnek ünnepelni a szlovákok ”. És mit ad Isten, a szlovákok (hallatszik a rádióban, amint a szlovákok hangosan fejezik ki örömüket) azt kiabálják: hia... ria... Hungária! Ezek nem is voltak igazi szlovákok, hanem csak olyanok, akiket a magyarok — akik nem magyarok — ugyan szlovákok, nak neveznek, de ők nem is szlovákok, hanem magyarok. De az igazi szlovákok nem mind örvendtek annak, hogy olyan városokban megszűnt a határ, amelyeket a trianoni elkertelés választott el, mint például a két Komáromot vagy Sátoraljaújhelyét Kisújhelytől. A kettő között most minden korlátozás nélkül lehetne közlekedni. De Kisújhely polgármestere, dán Kalinic olyasmit mondott, hogy ne közlekedjenek autóval a két város között, hanem ,, kapjanak egy kis teret a gyalogosok is ”. Hát vannak, akik csak úgy, gyalogosan szeretik ezt a nagy határnyitást, és az égnek álló sorompók miatt égnek áll a hajuk. A mi vámosaink sem örülhetnek egyértelműen a határok lassú megszűnésének. Mert milyen nagyszerű is volt a régi szép időkben, mikor a kiengedett turisták autójának minden zegébe-zugába bekukumáltak, és minden lyukba (még az utasokéba is) benéztek. A régebbi vámosok is le lehetnek törve, bár ők annak idején megszedték magukat, megépítették kicsiny palotácskáikat, megalapozták jövőjüket. A nagy 1920-as térképszabdalás után a nyugati határ mellé újonnan telepítettek sem örülnek úgy, mint mi. Mert nagy dolog, hogy az ember csak felmutatja a személyazonossági kártyáját a nyugati határnál, és már mehet is, amerre lát. Egészen az Atlanti-óceánig, anélkül, hogy valaki valamit kérdezne. Sőt. Vízum nélkül át is lehet úszni Amerikába. No, de ott már kéri a vízumot a parti őrség, s ha nincs, úszhatsz vissza. Régen a határon átkiabálni is határsértés volt. Ha átugatott a kutya, vagy átkukorékolt a kakas, akkor az is az volt. A kisújhelyi polgármesternek bizonyára jobban tetszene, ha ma is annak számítana. Kati János