Háromszék, 2008. január (20. évfolyam, 5266-5290. szám)

2008-01-16 / 5277. szám

PÉNZ­PIAC-VÁLLALKOZÁS HÍRBÖRZE• Osztrákok a biztosítási piacvezetők Az osztrák Vienna Insurance Groupnak (WIG) sikerült megszereznie az Asirom biztosítótársaság részvényeinek 16,35 százalékát a decemberi nyilvános felvásárlási ajánlat keretében, ezzel része 66,33 százalékra emelkedett. Amint a január 8-án kiadott közleményből kiderül, emellett közvetlen tranzakció keretében megvásároltak még 31,17 százaléknyi részvényt, s ezzel az Asirom 98,50 százaléka a kezükbe került. A WIG egy 0,10 lej névértékű részvényért a nyilvános felvá­sárlás keretében 0,7535 lejt fizetett. Ekkor adta el 7,97 száza­lékot kitevő csomagját az állami vagyonkezelő is, mellyel az állampénztári bevételek 38,97 millió lejjel, vagyis 10,96 mil­lió euróval emelkedtek. Az Asirom felvásárlásával a WIG Romániában a biztosítási piac 27 százalékát tartja a kezében, ez ugyanis az ötödik biz­tosítótársasága itt. Közvetlenül az övé az Omniasig biztosító­­társaság 97,78 százaléka, az Unita biztosítótársaság 99,99 szá­zaléka, közvetve pedig az Omniasig Életbiztosító 50 és az Agras mezőgazdasági biztosító 75,70 százaléka. (incze) Kötelező magánnyugdíj A január elsején összesített adatok szerint közel 3,2 millió­an iratkoztak fel kötelező magánnyugdíjra a pénztárak vala­melyikéhez a harmincöt év alattiak (akik számára elkerülhe­tetlen), illetve a 35—45 év közöttiek (akik számára csak lehe­tőség). Ezt a magánnyugdíjrendszert felügyelő bizottság elnö­ke jó eredménynek tartotta a bukaresti rádiónak adott interjú­jában, és úgy értékelte, legfeljebb kétszázezer lehet majd azok száma, akiket január 17-e, az iratkozási határidő lejárta után hivatalból kell besorolni valahová. A végső iratkozási adato­kat január 25-én összesítik. Eközben törvénymódosítást is szorgalmaznak némelyek, miszerint azokat, akik január 17-ig nem választanak pénztárat, ne arányosan sorolják be majd va­lahová, hanem a kevesebb jelentkezőt összesítőkhöz kerülje­nek többen, hogy azok is elérjék a pénztár beindításához szük­séges létszámot. (Incze) Mindkét szervezkedés hasznos A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jó lépésnek tartja a megyei turisztikai egyesület létrehozását, nemkülönben a megye csatlakozását a Transzszilvánia térségi turisztikai társulás­hoz — adja hírül a kamara közleménye.­­ Eszerint előbbi esetében a megye turiszti- rt 'i kai lehetőségeinek jobb hasznosítására,­­ egybehangolásra nyílik tágabb lehetőség,­­ utóbbi pedig azért fontos, mert meghatározó szerepet játszhat az uniós alapok lehívásában, változatos térségi turisztikai kínálat felmutatásában, ugyanakkor élni lehet azokkal a tapasztalatokkal, melyeket a Hargita, Szeben és Maros megyei egyesületek szerez­tek az idegenforgalom fellendítésében. A kamara egyelőre nem csatlakozik a megyei turisztikai egyesülethez, de támogatja azon kezdeményezéseit, melyeket hasznosnak tart. (1.) m ■ mm A vállalkozási kedv ösztönzésére A kisvállalkozások működéséhez nélkülözhetetlenek azok a magánszemélyek, akiknek vannak ötleteik egy új cég bein­dításához, és készek vállalni az ezzel járó kockázatokat. Európának több vállalkozóra van szüksége, így az Európai Bizottság keresi a módját, hogy miként lehetne ösztö­­............. nézni a potenciális vállalko­zókat a vállalkozások beindí­tására. A fiatal vállalkozók jelentősen hozzájárulhatnak a munkanélküliség csökkentéséhez, valamint a gazdasági növe­kedés és az innováció előmozdításához, ez az embercsoport azonban az életkorával kapcsolatos speciális problémákkal szembesül. Az alábbi internetes oldal a bizottság ezen a terü­leten kifejtett tevékenységét mutatja be: http://ec.europa.eu/ enterprise/entrepreneurship/craft/craft-young/young.htm Pályázhatnak a mikrovállalkozások Ma 17 órától Sepsiszentgyörgyön az inkubá­torház konferenciatermében az Asimcov vállal­kozói szövetség rendezésében klubtalálkozót tartanak. Azokról a pályázati lehetőségekről lesz melyekkel a mikrovállalkozások élhetnek a Regionális szó, Operatív Program keretében. A találkozón minden érdeklődőt szívesen látnak. Az oldalt szerkeszti: Incze Ibolya és Ferencz Csaba Idei támogatások a Corvinustól Mint ismeretes, az Új Kéz­fogás Közalapítvány 2007. már­cius 31 -i megszűnését követően a szervezet közhasznú feladata­it a Corvinus Zrt. vállalta át, melynek többségi tulajdonosa a magyar miniszterelnöki hivatal. A budapesti székhelyű intéz­mény idén pályázatot hirdetett a határon túli kis- és középvállal­kozások hiteleihez kapcsolódó kamattámogatás elnyerésére. Kérelmet csak azok a vállalko­zások nyújthatnak be, amelyek érvényes hitelszerződéssel vagy az adott hitelintézmény által a hitelkérelem befogadásáról szó­ló nyilatkozattal rendelkeznek. A kamattámogatás kizárólag egy éven túli, de öt évnél nem hosszabb futamidejű, maxi­mum 100 millió forintos beru­házási és fejlesztési hiteleknél vagy a termelőeszközök pénz­ügyi lízingjénél igényelhető, függetlenül attól, hogy a hitelt milyen devizanemben folyósí­tották. A vissza nem térítendő támogatás mértéke, melynek összege az európai uniós tagor­szágok esetében nem haladhatja meg a teljes kamatláb 50 száza­lékát, a 25 millió forint alatti hiteleknél maximum 4 százalé­kos, a 25—100 millió forintos hiteleknél pedig 2,8 százalékos. A Corvinus Zrt. az európai uniós és a nemzeti gazdaság­­fejlesztési projektek elnyeré­séhez szükséges az ún. önrész megteremtéséhez is támoga­tást biztosít. Ez a pályázati ki­írásokban megjelölt önrész­nek legfeljebb 50 százaléka, maximum 4 millió forint le­het. Ilyen támogatási kérelmet nemcsak kis- és középvállal­kozások, hanem önkormány­zatok, civil szervezetek, egye­sületek és alapítványok is igé­nyelhetnek. A romániai, szlovákiai, uk­rajnai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai magyarlakta vi­dékeken lévő vállalkozásfej­lesztési központok működésé­re ugyancsak igényelhető tá­mogatás, a családi vállalkozá­soknak pedig kamatmentes, két év futamidejű, maximum 1,5 millió forint összegű köl­csön is adható. A támogatás alapjául szolgá­ló pályázati adatlapot a Vállal­kozásfejlesztési Központok­nál lehet beszerezni, vagy a Corvinus Zrt. www.corvinus.hu honlapjáról letölteni. (stop.hu) 2008. január 16., szerda­­ MAGÁNVÁLLALKOZÁS Kétszemélyes könyvkiadó A sepsiszentgyörgyi Társ könyvkiadó és -forgalmazó kft. tulajdonosa Csikós Barnabás és felesége, Júlia. A kisvállalkozás 1996-ban létesült. Nincs saját üzlethe­lyiségük, a tömbházlakásukkal szomszédos lakrész a raktár és az „eladási pont”. Alkalmazottjuk sincs, a Csikós házaspár végez minden teendőt. Mindketten 1961- ben születtek Sepsiszentgyörgyön. A Mikó-kollégium egyazon osztályába jártak, itt is érettségiztek. Júlia a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem filológia karán szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, Barnabás a Brassói Műegyetemen az elektromérnöki karon szerzett oklevelet. Van két fiuk, kiknek nevét a magyar mondavilágból vették: Hunor és Magor­­ zásnak az indulásakor már ötéves vállal­kozói tapasztalattal rendelkeztem, foglal­koztam import-exporttal, ipari és élelmi­szer-kereskedelemmel. Azonban nem mentek ezek valami fényesen, ezért arra Elek­ meseválogatást. Csak három ki­nyomtatott könyveimmel nem lehetett járni a megyét és az országot, valami újabbat kellett kitalálni. Körülnéztünk a magyarországi könyvpiacon, és észrevet­gondoltunk, hogy itt a váltás ideje. Ekkor tűri, hogy sok jó és aránylag olcsó köny­­feleségem jött az ötlettel, hogy próbálkozzunk könyvkiadás­sal. Nálunk családi vonás a könyv szeretete, különösen szeretem az irodalmi és a tör­ténelmi vonatkozású könyve­ket. Eleinte arra gondoltam, hogy kemény fába vágtuk a fejszénket, mert akkor már sok magyarországi cégnek volt Sepsiszentgyörgyön for­galmazója. Az tudott dolog, hogy csak Magyarországon kb. kétezer, könyvkiadással és -forgalmazással foglalkozó cég van bejegyezve. Az is igaz azonban, hogy ezeknek csak egynegyede aktív, de az is nagy szám, olyan ötszáz körü­li, s ez már óriási konkurenci­át jelent. Azzal kezdtük, hogy beszereztünk mindenféle­en­— Milyen volt a kezdet, az indulást is kellett kérnünk. Ezután kiadtunk egy Csikós Barnabás. Ennek a vállalko- Méhes György-kötetet és egy Benedek­ben a hét szűk esztendő véget ér, úgy a vállalkozásunk életében is bekövetkezett a javulás. Az elmúlt két évben kiadtunk tizenhárom könyvet, meseválogatásokat és ifjúsági regényeket. Szerettünk volna szerzői jogdíjas könyveket is kiadni. Megkerestük Marton Lili írónő örökösét, aki megadta az engedélyt, hogy kiadhas­suk A taligás király mesekönyvét. Ha ne­hezen is, de Svédországban elértük Veress Zoltán írót, akinek az engedélyé­vel kiadtuk a Tóbiás és Kelemen című, valamint a többi kedves verses meséjét. 2005-ben feleségem megszerkesztette a Gróf Mikó Imre, 1805—2005 című em­lékkönyvet „Erdély Széchenyije” szüle­tésének kétszázadik évfordulója alkalmá­ból. Ennek a könyvnek a bemutatóját a zabolai emlékünnepségen tartottuk. — Hol nyomtatják a könyveiket? — Az első hármat, valamint a Gróf Mikó Imre-emlékkönyvet a Csíkszeredai Alutus nyomdában. A többi meséskönyvet és ifjúsági re­gényt Magyarországon kellett nyomtatnunk, ugyanis ott ol­csóbb volt. Sajnos, a könyvek ára az oldalak számától függ. Természetesen, abból a könyv­ből nagyobb az üzleti haszon, amelyet több példányszámban lehet kiadni, és az olvasókö­zönség is igényt tart rá. — Mit tervez a vállalkozás, és milyenek a kilátásai? — Szeretnénk ezután is még pár könyvet kiadni, ke­ressük a megfelelő címeket. Tervezzük nagyobb és igénye­sebb könyvek kiadását, me­lyeknek helyi jellegük is van, ezek lehetnek utánnyomások vagy újabb szerkesztésűek. Az utóbbi időben megjelent kedélyt, ami a könyvkiadáshoz szüksé­­get lehet kapni. Ezután kezdődött az ott a­ helybeli tanítónők által szerkesztett öt­les. Elmentünk a művelődési minisztéri­umba is, ahol levizsgáztattak, és adtak egy bizonyítványt, aminek birtokában könyvkiadással foglalkozhatunk. Ezek alapján feleségem lett a kiadó lektora, aki a kiadványt ellenőrzi nyelvhelyesség szempontjából, és a szerkesztést végzi. Anyagi források hiányában bankhitelt vettünk fel, és ezzel mentünk a nyomdá­hoz. Itt először sokallták az általunk kért példányszámot, mondván, hogy ennyit ar szépirodalmi és történelmi vonatkozá­sú könyvek importja és hazai terjesztése. — Ezek után milyen változás követke­zett be a vállalkozás életében? — Elmondhatom, hogy jó pár évig a túlélés volt a célunk. Ugyanis a kilencve­nes évek második felében volt egy hatal­mas infláció. Ebből következett, hogy egyre kevesebben vásároltak könyveket. Ezekben az időkben állt elő az a fura helyzet, hogy akinek szüksége lett volna könyvcímünk is közmondásokkal, mon­­dókákkal. Ezt az irányt is szeretnénk még érdekesebb kiadványokkal folytatni. Meggyőződésünk, hogy értelmes és jó munkával itt is lehet megfelelő életet biz­tosítani saját magunk és gyem­ekeink számára. Már nem vagyunk fiatalok, de bízunk abban, hogy nálunk is lesz gazda­gabb és szebb jövő, ahol az emberek megtalálják életük célját és értelmét. A könyvkiadás és -terjesztés is ezt szolgál­nem fogunk tudni eladni. Első kiadott könyvre, annak nem volt pénze, és aki­ ja. A mai fiatalok nagy többsége már az könyvünk Benedek Elek Honszerző Árpád című ifjúsági történelmi regénye volt. De szerencsénkre még a kiadást kö­vető első fél évben háromezer példányt tudtunk belőle eladni, és így utánnyomást nem volt pénze, annak nem volt olvasási igénye. Ördögi kör, amiből nehéz volt ki­szabadulni. Ilyen körülmények között próbáltuk megcélozni az ifjúságot és a pedagógustársadalmat. Ahogy a mese­internetet böngészi, a számítógépeket bújja, de reméljük, hogy a jövőben is lesznek még, akik előnyben részesítik a szép formátumú és tartalmas könyveket. Lejegyezte: CZOMPÓ JÁNOS A SZERZŐ FELVÉTELE

Next