Háromszék, 2008. július (20. évfolyam, 5415-5441. szám)

2008-07-22 / 5433. szám

MAGAZIN____________________________________________________________ Az 1886-os vámháború áldozatai • JÓZSA LAJOS Románia az osztrák—magyar termékektől megvonta az 1886-ig érvényben lévő vámked­vezményeket. Válaszul a monarchia harminc­­százalékos vámot vetett ki a román behozatal­ra. Ezek a szigorú törvények „vámháború” néven váltak ismertté az utókor előtt. A vámháború, amely 1893-ig tartott, a szé­kely iparosoknak és kereskedőknek nagy vesz­teségeket okozott. A megszokott ipari termé­kek — bőráru, textília, vas- és üvegáru, lószer­számok, szekerek és faáru — kiviteli tilalma a székely iparosok nagyméretű kivándorlásához vezetett. Az ojtozi és bodzai hágókon áruval megrakott szekerekkel a szülőföldjüket örökre elhagyó iparosok úttörői voltak az azóta is tar­tó székely kivándorlásnak. A Sepsiszentgyörgyi Csizmadia Társulatot is nagymértékben érin­tették a vámháború következményei, tagjainak száma néhány év leforgása alatt csökkent. A kivándorolt mesteremberek még egy jó ideig tartották a kapcsolatot a társulat tagjaival, majd lassan az ismeretlenség homályába vesz­tek. Egyik példáját a fenti eseményeknek így írták le a társulat katalógusában: „1889. feb. 5-én egész gyűlés tartatott Kiss Péter elnökle­tével — Buták János kéri a nagy gyűlést, mi­után Óvári Sándorért kezességet vállalt, mivel a fő adós Oláh honban van, de 30 napok alatt váltót újítanak mint kezesek. A nagy gyűlés elfogadta a kérést, és tudomásul vette”. Óvári Sándor neve nem szerepel a csizmadia ipartár­sulatban, valószínű, végképp eltávozott a vá­rosból. Az 1881-es népszámlálás adatai szerint Háromszéken 3846 iparost írtak össze. Az 1891-es népszámláláskor a megyében 1868 iparost számláltak. Az iparosok száma tíz év alatt felére apadt, mindazok ellenére, hogy a monarchia intézkedéseket hozott a bajok or­voslására. Ezek egyike volt az Erdélyi Gazdasági Egylet 1886. évi közgazdasági érte­kezletén hozott programok kidolgozása, ame­lyekben a nehézségek áthidalására a szövetke­zetek kiépítése és a vasút bővítése szerepelt. Ezeket az intézkedéseket próbálta alkalmazni Sepsiszentgyörgy városa is, melyről így ír a csizmadia társulat jegyzőkönyvet: ...1889. már. 23-án rendkívüli gyűlést tartott Kiss Péter elnökletével — Tekintetes Városi Tanács mint elsőfokú iparhatóság 4561. szám alatt kikül­dött rendelete folytán felhivattatik a csizmadia ipartársulat a szövetkezet megalakulására vo­natkozólag, hogy e folyó év már­ 24-én négy tagú bizottságot nevezzen az ipartársulat. A nagyülés megvitatta a tárgyat azon megjegy­zéssel, hogy nem akarunk, és nem szövetke­zünk mindaddig míg nagyobb városok az alap­szabályt a Nagy Méltóságú Ipar és Keres­kedelmi Minisztériumtól ki nem eszközük. Bizottságnak kineveztetett Keresztes József, Kiss Lajos, Buták János, Keresztes Dénes. Eljárásukról a gyűlésnek tegyenek jelentést.” A szövetkezetbe való tömörülés nem történt meg. Hosszú idő elteltével, 1826-ban sikerül minden iparost, aki Sepsiszentgyörgyön tevé­kenykedett, az Ipartestületbe tömöríteni. A csizmadia ipartársulat, áthidalva a nehéz éve­ket, a legtöbb taggal lép be az Ipartestületbe, megelőzve a többi iparost, vezetői közül kerül ki az új elnökség. Telepítsen házi lepkekertet! Az úszómedence, a grillsü­tő, az elegáns bútorok és az egzotikus virágok mellé felso­rakozott egy újabb érdekesség a kertimádók számára: nem ördöngösség elérni, hogy a kertünkben százával járják színpompás táncukat a pillan­gók — állítja az egyik magyar szaklap. Ahhoz, hogy ne csak véletle­nül tévedjenek a kertbe a pillan­gók, igényeiknek megfelelő nektár- és tápnövényekkel érde­mes beültetni a telket. A her­nyóknak tápnövényekre, a ki­fejlett pillangóknak pedig nek­tártermelő növényekre van szükségük. A Kerti Kalendá­rium júliusi száma felsorolja, hogy mi tartozik az utóbbi kate­góriába: sok nektárt termel a nyári orgona, a hóbogyó, a vad­rózsa, a fekete bodza, a bajnóca, az ecetfa és a júdásfa, de a vi­rágzó gyümölcsfák is vonzzák a gyönyörű, légies állatokat. Az évelők közül a dália, egyes őszirózsafajták, a szegfűfélék, a bíbor kasvirág, a lángvirág, a szarkaláb, a nőszirom, a leven­dula, a csillagfürt is csalogatja a lepkéket. Hernyóik igen kedve­lik például a petrezselymet, a kaprot, az ánizst, a lóherét, a vi­olát, a tátikát, a bogáncsféléket, a napraforgót. A lepkekert akkor lesz iga­zán népes, ha napfényes, mert a pillangók a meleget szeretik. Vízre is van szükségük — fi­gyelmeztetnek a szakember Atalanta lepke vagy admirá­lis lepke (Vanessa atalanta). A fekete-fehér-narancs szí­nezetű pillangó vidékünk egyik legismertebbje vek. Csakhogy kerti tóból vagy madáritatóból nem tudnak in­ni. Számukra állandóan ned­vesen tartott sárfoltot érdemes kialakítani a kertben. A növé­nyeknek és a lepkéknek is jót tesz, ha a leveleket kora reg­gel friss vízzel megpermetezi a gazda. Rosszlányok Lexikona Lexikonokat általában nyelvészek és tudósok szoktak összeállítani. Nos, ezt cáfolta meg Thaiföldön az Empower (szabad fordításban: Képesek vagyunk) Alapítvány, amely nemrég kiadta a Rosszlányok Lexikonát. Az 1985-ben létrehozott, a thai szexmunkások társadalmi elismertségéért és felemelkedéséért küzdő szervezet a legősibb szakma művelőit nem bukott nőknek, nem áldozatoknak tekin­ti, hanem ugyanolyan munkavállalóknak, mint amilyenek a más foglalkozást űző nők. Az alapítvány, amelyet volt kon­­zumhölgyek hoztak létre és működtetnek, számos nemzetközi nőszervezet munkájában vesz részt. Nyelvtanfolyamokkal, számítógépes kurzusokkal, kiadványok és előadások révén igyekszik védenceinek ismereteit bővíteni, és közösségüket társadalmilag elfogadtatni. Az általuk létrehozott ún. Nem Hivatalos Iskolát az oktatási minisztérium hivatalos oktatási intézményként ismerte el. Legújabb termékük, a Rosszlányok Lexikona is jó célt szolgál. A thai és angol nyelven íródott mű egyes kifejezéseket új megvilágításban mutat be, pontosabban a szexmunkások szemszögéből írja le ezeket. Íme néhány a fa­nyar humorral, de egyben mély értelemmel megfogalmazott szócikkek közül: Adó: Pénz, amit az állam szed be, amikor mi dolgokat vásá­rolunk, vagy amikor a vendégeink kifizetik a szállodát, repülő­jegyet, ajándékokat stb. Mi kenőpénz formájában nem hivata­los adót fizetünk, például a rendőröknek vagy az idegenrendé­szet munkatársainak. Ezt a pénzt tulajdonképpen az állam is megkaphatná tőlünk jövedelemadóként, ha hivatalosan elis­merné a munkánkat. Politikus: Olyan valaki, aki a vendégei szórakoztatása cél­jából veszi igénybe szolgáltatásainkat. Sok esetben sötét öl­tönyt és nyakkendőt viselő vendég inkognitóban. Az éjszaka folyamán szeret, fényes nappal viszont nem ismer minket. Szerinte mi vagyunk a társadalmi gondok oka, azaz bűnbaknak használ minket. Történelem: A szexmunkának hosszú története van Thaiföldön, és az 1600-as évekig, az ún. Ayutthaya-korszakig vezethető vissza. Thai méltóságok, valamint francia, angol, spanyol, holland, indiai és kínai férfiak írták le a velünk szerzett tapasztalataikat. Akkoriban felfedezőknek, kereskedőknek, utazóknak vagy diplomatáknak hívták magukat, nem pedig vendégnek vagy szexturistának. Négyszáz évvel ezelőtt egy hordó rizs árát fizették a szolgáltatá­sunkért. Manapság is nagyjából ugyanennyit kapunk. Utolsó részében a könyvecske húsz kérdésre ad választ, töb­bek között: ha egy vendég nagyobb összeget ajánl fel, hajlan­­dóak-e a hölgyek eltekinteni az óvszer használatától? Ha vala­ki ezt kérdi, azt a benyomást kelti, hogy buta, kapzsi nőknek tart bennünket, olyanoknak, akik némi pénzért akár az életüket is hajlandók kockáztatni. Olyan ez, mintha egy ejtőernyőstől kérdeznék meg: hajlandó lenne-e ejtőernyő nélkül ugrani, ha több pénzt kapna? . Polgár György, Bangkok 2008. július 22., kedd A tuberkulózis okozhatta Jerikó vesztét A tuberkulózis-járvány okozhatta a világ legősibb városaként ismert Jerikó vesztét állítják a kutatók. Jelenleg évente kilencmil­lió friss tébécés esetet diag­nosztizálnak, köztük 450 000 olyan megbetegedést, amelyet gyógyszer-rezisztens törzsek okoznak — adta közre a riasz­tó adatot a The Guardian an­gol napilap online kiadása. Mark Spigelman, a University College of London professzo­ra szerint nincsenek új beteg­ségek. Az orvosoknak általá­ban a régi korok új köntösbe bújtatott kórságaival van dol­guk, így a hatékony gyógyí­táshoz nem árt a régészekkel szövetkezniük. A projektben, amelyben brit tudósok mellett izraeli, palesztin és német ku­tatók is részt vesznek, meg­vizsgálják azokat az emberi csontmaradványokat, amelyek még az 1950-es években ke­rültek elő Jerikóban. A Kathleen Kenyon brit régész által vezetett ásatások során sok ezer csont került elő, ame­lyek közül némely 8000 évnél is idősebb. A csontok mostani vizsgálatakor a tudósok felfi­gyeltek a rajtuk látszó károso­dásra, ami arra utal, hogy Jerikó lakosai közül sokan tu­berkulózisban szenvedtek. „Úgy tűnik, hogy nem a harsonák okozták Jerikó falai­nak leomlását, hanem köhö­gésjárvány” — emelte ki Mark Spigelman. A professzor és csapata most a csontmaradvá­nyok DNS-vizsgálatát végzi abban a reményben, hogy fel­fedezik azokat a géneket, amelyektől meghatározták az egyénnek a tbc-kórokozójával szembeni fogékonyságát vagy ellenállását. Ez pedig sokkal hatékonyabb gyógyszerek ki­­fejlesztését tenné lehetővé. A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként változott az évezredek során a kórokozó. „Ahogy az emberek fejlődtek, úgy fejlőd­tek a kórokozók is, ezeket a változásokat szeretnénk nyo­mon követni” —­ hangsúlyoz­ta Mark Spigelman. Magya­rázata szerint a tbc kórokozó­jának városi környezetre van szüksége. „A tuberkulózis ur­bánus betegség, mivel az em­berek köhögés útján terjesztik. Abból kiindulva, hogy Jerikó volt a világ legelső ismert vá­rosa, egykori lakosainak ma­radványa kulcsfontosságú ah­hoz, hogy végigkövessük a kórokozó fejlődését a legko­rábbi időktől napjainkig” — mondta a professzor. Nem minden kórokozó fej­lődése vizsgálható csontlele­tek alapján. Simon Mays, a brit örökségvédelmi szerve­zet, az English Heritage szak­értője szerint számos fertőzés, így a vírusok okozta betegsé­gek nem hagynak nyomot a csontokon. Nem így a baktéri­umok, hiszen a tuberkulózison kívül a lepra és a szifilisz okozta fertőzés is jelentős je­leket hagy a csontozaton. Mindeme korokat újból gór­cső alá vették régészeti leletek segítségével. „Hasznosak le­hetnek a történeti nyomok is. Tanulmányozhatjuk a pestis áldozatainak földi maradvá­nyait is, mivel tudjuk, hogy sokan speciális közös sírok­ban alusszák örök álmukat” — emelte ki Simon Mays. Ismertetése szerint a kuta­tók nemrég exhumálták az 1918-as spanyolnátha áldoza­tainak földi maradványait. E kutatások eredményei pedig döntő fontosságúak lehetnek, ha „fel akarunk készülni az el-, jövendő nagy járványok elleni védekezésre”. A Nagy-Britanniában vég­zett régészeti feltárások arra is fényt derítettek, hogy a közép­korban a szigetország lakossá­gát ízületi bántalmak kínoz­ták. David Miles régész sze­rint a feltárások azt is kimutat­ták, hogy a közelmúltig a gyermekeket hároméves ko­rukig táplálták anyatejjel, s így jobban fel voltak vértezve a betegségekkel szemben. „A történelem tanulsága szerint a korai elválasztás, ahogy ez manapság szokás, nem feltét­lenül jó dolog” — hangsú­lyozta az archeológus. (F. J.) Jean (Jehan) Fouquet 15. századi festő képe a jerikói falak omlásáról MTI-hírek felhasználásával szerkesztette: Páljános Mária

Next