Háromszék, 2008. július (20. évfolyam, 5415-5441. szám)
2008-07-22 / 5433. szám
MAGAZIN____________________________________________________________ Az 1886-os vámháború áldozatai • JÓZSA LAJOS Románia az osztrák—magyar termékektől megvonta az 1886-ig érvényben lévő vámkedvezményeket. Válaszul a monarchia harmincszázalékos vámot vetett ki a román behozatalra. Ezek a szigorú törvények „vámháború” néven váltak ismertté az utókor előtt. A vámháború, amely 1893-ig tartott, a székely iparosoknak és kereskedőknek nagy veszteségeket okozott. A megszokott ipari termékek — bőráru, textília, vas- és üvegáru, lószerszámok, szekerek és faáru — kiviteli tilalma a székely iparosok nagyméretű kivándorlásához vezetett. Az ojtozi és bodzai hágókon áruval megrakott szekerekkel a szülőföldjüket örökre elhagyó iparosok úttörői voltak az azóta is tartó székely kivándorlásnak. A Sepsiszentgyörgyi Csizmadia Társulatot is nagymértékben érintették a vámháború következményei, tagjainak száma néhány év leforgása alatt csökkent. A kivándorolt mesteremberek még egy jó ideig tartották a kapcsolatot a társulat tagjaival, majd lassan az ismeretlenség homályába vesztek. Egyik példáját a fenti eseményeknek így írták le a társulat katalógusában: „1889. feb. 5-én egész gyűlés tartatott Kiss Péter elnökletével — Buták János kéri a nagy gyűlést, miután Óvári Sándorért kezességet vállalt, mivel a fő adós Oláh honban van, de 30 napok alatt váltót újítanak mint kezesek. A nagy gyűlés elfogadta a kérést, és tudomásul vette”. Óvári Sándor neve nem szerepel a csizmadia ipartársulatban, valószínű, végképp eltávozott a városból. Az 1881-es népszámlálás adatai szerint Háromszéken 3846 iparost írtak össze. Az 1891-es népszámláláskor a megyében 1868 iparost számláltak. Az iparosok száma tíz év alatt felére apadt, mindazok ellenére, hogy a monarchia intézkedéseket hozott a bajok orvoslására. Ezek egyike volt az Erdélyi Gazdasági Egylet 1886. évi közgazdasági értekezletén hozott programok kidolgozása, amelyekben a nehézségek áthidalására a szövetkezetek kiépítése és a vasút bővítése szerepelt. Ezeket az intézkedéseket próbálta alkalmazni Sepsiszentgyörgy városa is, melyről így ír a csizmadia társulat jegyzőkönyvet: ...1889. már. 23-án rendkívüli gyűlést tartott Kiss Péter elnökletével — Tekintetes Városi Tanács mint elsőfokú iparhatóság 4561. szám alatt kiküldött rendelete folytán felhivattatik a csizmadia ipartársulat a szövetkezet megalakulására vonatkozólag, hogy e folyó év már 24-én négy tagú bizottságot nevezzen az ipartársulat. A nagyülés megvitatta a tárgyat azon megjegyzéssel, hogy nem akarunk, és nem szövetkezünk mindaddig míg nagyobb városok az alapszabályt a Nagy Méltóságú Ipar és Kereskedelmi Minisztériumtól ki nem eszközük. Bizottságnak kineveztetett Keresztes József, Kiss Lajos, Buták János, Keresztes Dénes. Eljárásukról a gyűlésnek tegyenek jelentést.” A szövetkezetbe való tömörülés nem történt meg. Hosszú idő elteltével, 1826-ban sikerül minden iparost, aki Sepsiszentgyörgyön tevékenykedett, az Ipartestületbe tömöríteni. A csizmadia ipartársulat, áthidalva a nehéz éveket, a legtöbb taggal lép be az Ipartestületbe, megelőzve a többi iparost, vezetői közül kerül ki az új elnökség. Telepítsen házi lepkekertet! Az úszómedence, a grillsütő, az elegáns bútorok és az egzotikus virágok mellé felsorakozott egy újabb érdekesség a kertimádók számára: nem ördöngösség elérni, hogy a kertünkben százával járják színpompás táncukat a pillangók — állítja az egyik magyar szaklap. Ahhoz, hogy ne csak véletlenül tévedjenek a kertbe a pillangók, igényeiknek megfelelő nektár- és tápnövényekkel érdemes beültetni a telket. A hernyóknak tápnövényekre, a kifejlett pillangóknak pedig nektártermelő növényekre van szükségük. A Kerti Kalendárium júliusi száma felsorolja, hogy mi tartozik az utóbbi kategóriába: sok nektárt termel a nyári orgona, a hóbogyó, a vadrózsa, a fekete bodza, a bajnóca, az ecetfa és a júdásfa, de a virágzó gyümölcsfák is vonzzák a gyönyörű, légies állatokat. Az évelők közül a dália, egyes őszirózsafajták, a szegfűfélék, a bíbor kasvirág, a lángvirág, a szarkaláb, a nőszirom, a levendula, a csillagfürt is csalogatja a lepkéket. Hernyóik igen kedvelik például a petrezselymet, a kaprot, az ánizst, a lóherét, a violát, a tátikát, a bogáncsféléket, a napraforgót. A lepkekert akkor lesz igazán népes, ha napfényes, mert a pillangók a meleget szeretik. Vízre is van szükségük — figyelmeztetnek a szakember Atalanta lepke vagy admirális lepke (Vanessa atalanta). A fekete-fehér-narancs színezetű pillangó vidékünk egyik legismertebbje vek. Csakhogy kerti tóból vagy madáritatóból nem tudnak inni. Számukra állandóan nedvesen tartott sárfoltot érdemes kialakítani a kertben. A növényeknek és a lepkéknek is jót tesz, ha a leveleket kora reggel friss vízzel megpermetezi a gazda. Rosszlányok Lexikona Lexikonokat általában nyelvészek és tudósok szoktak összeállítani. Nos, ezt cáfolta meg Thaiföldön az Empower (szabad fordításban: Képesek vagyunk) Alapítvány, amely nemrég kiadta a Rosszlányok Lexikonát. Az 1985-ben létrehozott, a thai szexmunkások társadalmi elismertségéért és felemelkedéséért küzdő szervezet a legősibb szakma művelőit nem bukott nőknek, nem áldozatoknak tekinti, hanem ugyanolyan munkavállalóknak, mint amilyenek a más foglalkozást űző nők. Az alapítvány, amelyet volt konzumhölgyek hoztak létre és működtetnek, számos nemzetközi nőszervezet munkájában vesz részt. Nyelvtanfolyamokkal, számítógépes kurzusokkal, kiadványok és előadások révén igyekszik védenceinek ismereteit bővíteni, és közösségüket társadalmilag elfogadtatni. Az általuk létrehozott ún. Nem Hivatalos Iskolát az oktatási minisztérium hivatalos oktatási intézményként ismerte el. Legújabb termékük, a Rosszlányok Lexikona is jó célt szolgál. A thai és angol nyelven íródott mű egyes kifejezéseket új megvilágításban mutat be, pontosabban a szexmunkások szemszögéből írja le ezeket. Íme néhány a fanyar humorral, de egyben mély értelemmel megfogalmazott szócikkek közül: Adó: Pénz, amit az állam szed be, amikor mi dolgokat vásárolunk, vagy amikor a vendégeink kifizetik a szállodát, repülőjegyet, ajándékokat stb. Mi kenőpénz formájában nem hivatalos adót fizetünk, például a rendőröknek vagy az idegenrendészet munkatársainak. Ezt a pénzt tulajdonképpen az állam is megkaphatná tőlünk jövedelemadóként, ha hivatalosan elismerné a munkánkat. Politikus: Olyan valaki, aki a vendégei szórakoztatása céljából veszi igénybe szolgáltatásainkat. Sok esetben sötét öltönyt és nyakkendőt viselő vendég inkognitóban. Az éjszaka folyamán szeret, fényes nappal viszont nem ismer minket. Szerinte mi vagyunk a társadalmi gondok oka, azaz bűnbaknak használ minket. Történelem: A szexmunkának hosszú története van Thaiföldön, és az 1600-as évekig, az ún. Ayutthaya-korszakig vezethető vissza. Thai méltóságok, valamint francia, angol, spanyol, holland, indiai és kínai férfiak írták le a velünk szerzett tapasztalataikat. Akkoriban felfedezőknek, kereskedőknek, utazóknak vagy diplomatáknak hívták magukat, nem pedig vendégnek vagy szexturistának. Négyszáz évvel ezelőtt egy hordó rizs árát fizették a szolgáltatásunkért. Manapság is nagyjából ugyanennyit kapunk. Utolsó részében a könyvecske húsz kérdésre ad választ, többek között: ha egy vendég nagyobb összeget ajánl fel, hajlandóak-e a hölgyek eltekinteni az óvszer használatától? Ha valaki ezt kérdi, azt a benyomást kelti, hogy buta, kapzsi nőknek tart bennünket, olyanoknak, akik némi pénzért akár az életüket is hajlandók kockáztatni. Olyan ez, mintha egy ejtőernyőstől kérdeznék meg: hajlandó lenne-e ejtőernyő nélkül ugrani, ha több pénzt kapna? . Polgár György, Bangkok 2008. július 22., kedd A tuberkulózis okozhatta Jerikó vesztét A tuberkulózis-járvány okozhatta a világ legősibb városaként ismert Jerikó vesztét állítják a kutatók. Jelenleg évente kilencmillió friss tébécés esetet diagnosztizálnak, köztük 450 000 olyan megbetegedést, amelyet gyógyszer-rezisztens törzsek okoznak — adta közre a riasztó adatot a The Guardian angol napilap online kiadása. Mark Spigelman, a University College of London professzora szerint nincsenek új betegségek. Az orvosoknak általában a régi korok új köntösbe bújtatott kórságaival van dolguk, így a hatékony gyógyításhoz nem árt a régészekkel szövetkezniük. A projektben, amelyben brit tudósok mellett izraeli, palesztin és német kutatók is részt vesznek, megvizsgálják azokat az emberi csontmaradványokat, amelyek még az 1950-es években kerültek elő Jerikóban. A Kathleen Kenyon brit régész által vezetett ásatások során sok ezer csont került elő, amelyek közül némely 8000 évnél is idősebb. A csontok mostani vizsgálatakor a tudósok felfigyeltek a rajtuk látszó károsodásra, ami arra utal, hogy Jerikó lakosai közül sokan tuberkulózisban szenvedtek. „Úgy tűnik, hogy nem a harsonák okozták Jerikó falainak leomlását, hanem köhögésjárvány” — emelte ki Mark Spigelman. A professzor és csapata most a csontmaradványok DNS-vizsgálatát végzi abban a reményben, hogy felfedezik azokat a géneket, amelyektől meghatározták az egyénnek a tbc-kórokozójával szembeni fogékonyságát vagy ellenállását. Ez pedig sokkal hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztését tenné lehetővé. A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként változott az évezredek során a kórokozó. „Ahogy az emberek fejlődtek, úgy fejlődtek a kórokozók is, ezeket a változásokat szeretnénk nyomon követni” — hangsúlyozta Mark Spigelman. Magyarázata szerint a tbc kórokozójának városi környezetre van szüksége. „A tuberkulózis urbánus betegség, mivel az emberek köhögés útján terjesztik. Abból kiindulva, hogy Jerikó volt a világ legelső ismert városa, egykori lakosainak maradványa kulcsfontosságú ahhoz, hogy végigkövessük a kórokozó fejlődését a legkorábbi időktől napjainkig” — mondta a professzor. Nem minden kórokozó fejlődése vizsgálható csontleletek alapján. Simon Mays, a brit örökségvédelmi szervezet, az English Heritage szakértője szerint számos fertőzés, így a vírusok okozta betegségek nem hagynak nyomot a csontokon. Nem így a baktériumok, hiszen a tuberkulózison kívül a lepra és a szifilisz okozta fertőzés is jelentős jeleket hagy a csontozaton. Mindeme korokat újból górcső alá vették régészeti leletek segítségével. „Hasznosak lehetnek a történeti nyomok is. Tanulmányozhatjuk a pestis áldozatainak földi maradványait is, mivel tudjuk, hogy sokan speciális közös sírokban alusszák örök álmukat” — emelte ki Simon Mays. Ismertetése szerint a kutatók nemrég exhumálták az 1918-as spanyolnátha áldozatainak földi maradványait. E kutatások eredményei pedig döntő fontosságúak lehetnek, ha „fel akarunk készülni az el-, jövendő nagy járványok elleni védekezésre”. A Nagy-Britanniában végzett régészeti feltárások arra is fényt derítettek, hogy a középkorban a szigetország lakosságát ízületi bántalmak kínozták. David Miles régész szerint a feltárások azt is kimutatták, hogy a közelmúltig a gyermekeket hároméves korukig táplálták anyatejjel, s így jobban fel voltak vértezve a betegségekkel szemben. „A történelem tanulsága szerint a korai elválasztás, ahogy ez manapság szokás, nem feltétlenül jó dolog” — hangsúlyozta az archeológus. (F. J.) Jean (Jehan) Fouquet 15. századi festő képe a jerikói falak omlásáról MTI-hírek felhasználásával szerkesztette: Páljános Mária