Háromszék, 2008. augusztus (20. évfolyam, 5442-5467. szám)

2008-08-02 / 5443. szám

MAGAZIN___________________________________________________________________ Hazahozták gróf Mikes Johanna hamvait DR. POZSONY FERENC Gróf Mikes Ármin és Bethlen Klementina lánya 1911. december 12-én szüle­tett Budapesten. Szüleinek za­­bolai birtokán már fiatal korá­ban tudatosan megkezdte a székely hagyományok és a népművészeti tárgyak össze­gyűjtését, különböző esemé­nyek szakszerű fényképes do­kumentálását és az édesapja által kezdeményezett helytör­téneti és néprajzi múzeum gazdagítását. A zabolai kas­télyparkban álló svájci villá­ban különböző festett búto­rokból, régi kerámiákból és textíliákból szakszerű kiállí­tást rendezett. Ugyanott he­lyezte el Basa Tamás kúriájá­nak faragott elemeit, könyv­­szekrényét és székét, valamint a család római katolikus ká­polnájában megőrzött, való­színűleg Csíkban készített, késő reneszánsz, faragott és festett oltárát is. Édesanyjától, gróf Bethlen Kle­mentinától tanult meg szenvedélye­sen és szakszerűen fényképezni. Hanna grófnő rendre megörökítette a zabolai Mikes-kastély és számos más háromszéki udvarház XX. század eleji életformáját, valamint a família zemyei fűrészüzemének mindennapi életét. 1935-ben félszáz nagyméretű, ma már nagy értékű fényképfelvételt adományozott a Székely Nemzeti Múzeumnak. Dokumentum értékű fotóinak művelődés- és művészettör­téneti értékét meg jelentőségét csak emeli, hogy az általa megörökített műemlékek, enteriőrök, különböző berendezések a második világhábo­rút követő fosztogatás alkalmával nagyrészt elpusztultak. Már az 1930-as években tudatosan arra törekedett, hogy Zabolán meg­újítsa a polgárosodás hatására foko­zatosan eltűnő székely viselet ünnepi változatát. A család szövőműhe­lyében újra megtaníttatta a fiatal lá­nyokat szövésre, s a különböző világi vagy egyházi események alkalmával közelebbi barátnőivel együtt díszes zabolai szőttes ruhában jelent meg. Szintén ő irányította a grófi família szövőüzemét is, melynek messze föl­dön híres gyapjúszöveteit elsősorban Nyugat-Európában forgalmazták. Minden évben gondosan odafigyelt, hogy a szerényebb rendű kisgyerme­kek karácsony alkalmával meleg ru­hát kapjanak télire. 1943. február 27-én a zabolai re­formátus vártemplomban kötött há­zasságot gróf széki Teleki Gézával, Teleki­ Pál miniszterelnök nagyon műveit és tudós fiával. Családi, bará­ti és gazdasági kapcsolatai révén előbb 1939­—1940, majd 1944— 1945 fordulóján ő is fontos diplomá­ciai feladatokat teljesített. A második világégés végén férje titokban Moszk­vába repült, ahol Magyarország háborúból való kilépésének lehetőségeiről tárgyalt az ak­kori szovjet vezetőkkel. Saj­nos, a nagy veszélyekkel járó közvetítés nem járt sikerrel, mivel a nyugati nagyhatalmak és a sztálini Szovjetunió veze­tői már korábban megtárgyal­ták és eldöntötték a háború utáni Európa politikai viszo­nyait és határait. Teleki Géza 1944. december 22. és 1945. november 13. között Magyar­­ország vallás- és közoktatás­­ügyi minisztere volt. Amikor a szovjet csapatok által meg­szállt országban egyre nyil­vánvalóbbá vált a kommunista hatalom diktatúrája, kalandos körülmények között, egy szov­jet katonai teherautón előbb Bécsbe, majd onnan az Ame­rikai Egyesült Államokba me­nekültek, ahol Teleki Géza a Georgetowni Egyetem meghí­vására geológus professzorként mű­ködött. Mikes Hanna Affika-kutató és természettudós fiával együtt 1968 után (feltűnés nélkül) többször meg­­látogatta családjának háromszéki kastélyát, s a hozzá közelebb álló za­­bolaiakat. Az 1989-es romániai rend­szerváltozás után már rendszereseb­ben látogatott el falujába. Családjának és faluközösségének örömére nemrég részt vehetett unokaöccsének zabolai esküvőjén is. Első férjének halála után újabb há­zasságot kötött. Hanna Van Horné­ként 2008. március 10-én hunyt el Washingtonban. A nagy múltú és történelmi jelentőségű erdélyi grófi család kiemelkedő alakjának ham­vait, végakarata szerint, hazahozták Zabolára. A gróf Mikes Hanna ham­vait tartalmazó urnát ma 14 órakor ünnepi istentisztelet keretében helye­zik el a zabolai református vártemp­lomban. Kevesebb hollywoodi mozi Velencében Az olasz és a japán filmek uralják az augusztus végén kezdődő 65. velencei filmfesztivál versenymezőnyét, Hollywood idén az írósztrájk okozta késlekedés miatt csupán öt produkcióval képviselteti magát a világ leg­patinásabb filmes seregszemléjén. Marco Müller fesztivál­igazgató kedden Rómában mutatta be az Arany oroszlá­nért versenybe szálló 21 filmet. A mezőnyben az amerikai mainstream stú­diók háttérbe szorulásával nagyobb hangsúlyt kap­tak a független filmek: Guillermo Arriaga, a 21 gramm forgatókönyvírója például rendezőként mutat­kozik be a The Burning Plain című drámával, amelynek két főszerepét Kim Basinger és Charlize Theron játssza. A verseny­filmek közé négy olasz és három-három japán, vala­mint francia munka jutott be. A 21 produkció közül csupán kettő nem világpre­mier (ugyanis két japán animációt hazájukban a nyári moziszezon alatt már bemutattak)—hangsúlyoz­ta a filmmustra jelentőségét Müller. Az utóbbi években egyébként sok támadás érte a velencei rendezvényt, hogy túlságosan Hollywood befolyása alá került, ám eb­ben az évben helyrebillen a mérleg: éppenséggel a há­zigazda Olaszország vetíté­sei viszik el a pálmát. Összesen 18 olasz film be­mutatására kerül sor a 11 napos mozimaraton alatt, és csupán 10 amerikai pro­dukciót láthat a közönség. Sok film forgatása késleke­dett a száznapos sztrájk mi­att, és ezek csak december táján kerülnek moziba — magyarázta az amerikaiak távolmaradását Müller, és hozzátette, hogy „kevés amerikai stúdió mert meg­kockáztatni filmje bemuta­tása előtt nyolc-kilenc hó­nappal egy világpremiert”. A mezőny érdekessége, hogy a japán versenyfilmek közül kettő is animációs. Hajao Mijazaki (Hayao Miyazaki) Oscar-díjas kult­rendező (Chihiro Szellem­országban) a Gake no ue no Ponyo (Ponyo a sziklán) című munkájával érkezik a Lidóra. A fesztivál augusztus 27-én nyitja meg kapuit az Oscar-díjas Coesi testvé­rek Bum After Reading (Olvasás után megsemmi­sítendő) című mozijának versenyen kívüli vetítésé­vel, a szárnyas Arany­­oroszlán-díjak pedig — amelyek sorsáról a Wim Wenders vezette zsűri dönt — szeptember 6-án talál­nak gazdára. MTI-hírek felhasználásával szerkesztette: ____________Páljános Mária____________ ti. Elüti Lrü 2008. augusztus 2., szombat ) Corvin Mátyás tükre és a webkamera Kemény ember volt, rendet csinált — ezek és ehhez hasonló megál­lapítások hangzanak el a 21. század embere szájából arra a kérdésre, mit tudnak Mátyás királyról. A témáról forgatott, közel húszperces film a Budapesti Történeti Múzeum Corvin tükör — A kultusz évszá­zadai című új tárlatán látható, amely ötszáz év Mátyás-kultuszát mu­tatja be festményeken, szobrokon, filmeken, képregényen és webka­­merán keresztül a jelenből visszasétálva a reneszánsz korába. Fiatal alkotók budapesti kocsmákat kerestek fel, s az iddogáló embereket Mátyásról faggatták, így sikerült érde­kes körképet készíteni arról, milyen tájékozott a lakosság egy-két sör elfo­gyasztása után. Érdemes meghallgatni tanulságos és elgondolkodtató vála­szaikat. A kiállításon a 21. századi Mátyás-kultuszt illusztrálja például a Magyar Postának szentelt kis részleg, a plakátokon az 1973-tól érvényes hol­ló lógó látható, amint levelet hoz, vagy éppen az irányítószámokra hívja fel a figyelmet. A hollóval a szervezők és egykor talán a Magyar Posta is a Szilágyi Erzsébet levelét megírta kez­detű Arany János-balladára asszociál­nak. Mátyás édesanyjáról, Szilágyi Erzsébetről festmény is látható, amely­ről időközben kiderült, hogy valójában Oswald angolszász vértanú szerepel rajta. A köztudatban azonban még mindig Mátyás anyjaként él a képen látható, kimondottan férfias jelenség. A Corvin név ma is élénken él a köz­tudatban, vegyük például az áruházat, amelyet plakátokon, hirdetéseken, terv­rajzokon keresztül szemléltetnek a ku­rátorok. A szemfüles látogató még arról is tudomást szerezhet, hogy egy kombi­nált vakondszínű castor-bunda egykor 2300 koronába került, majd „néhány” évvel később egy elektromos kávédará­ló 30 forintba. Megtalálja az érdeklődő a Corvin Áruház 1940-es szolgálati sza­bályzatát, árjegyzék-katalógust, naptárt. A kiállítóterem Corvin mozijában Makk Károly Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című mozgóképe pereg folyamatosan, a filmszínházra még korabeli filmplaká­tok, építési tervrajzok, makettek utal­nak. Az október 31-ig megtekinthető interaktív kiállításon egy webkamera gondoskodik arról, hogy a tárlatra belé­pő nyomon követhesse a Budapesti Történeti Múzeum udvarán lévő Má­­tyás-kút körül zajló eseményeket, a pénzt dobáló turistákat, a sétálókat, így bent is jól látható, mi zajlik kint. A láto­o­gatók megtekinthetik a Mátyás király és az okos lány, valamint a Mátyás király lopni járt falra akasztott, nagyméretű képregényeket. Minél beljebb sétál a látogató a te­rembe, annál korábbi korokba kerül, míg hirtelen egy gótikus stílusú, élet­nagyságú lovagi páncéllal találja szembe magát, kicsit távolabb pedig a Mátyás, az igazságos című zenélő órakép vonja magára a figyelmet, mi­vel a festmény tetején egy igazi kerek óra tiktakol. A történelmi festészet 1848—67 közötti nagy korszakának olajfestmé­nyei mellett külön helyet szenteltek Bél Mátyás Notitia Hungáriae novae historico-geographica, vagyis Az új Magyarország történeti-földrajzi köte­teinek, a Mátyás-albumnak és egyéb, Mátyással és családjával foglalkozó könyveknek. Kiemelt jelentőségű a ki­állításon látható művek közül Andrea Mantegna 16. századi Mátyás-portré­­másolata, valamint a Bécsújhely váro­sának ajándékozott festmény reprója ugyanebből a századból. A bécsújhelyi Mátyás-portré érdekessége, hogy je­lenleg tizenkét másolatról tudnak. Basics Beatrix főkurátor elmondása szerint előző kiállításuk, a Hunyadi Mátyás, a király című is igen sikeres­nek bizonyult, de míg az elsősorban történeti volt, a Corvin tükör művelő­déstörténeti szempontból öleli fel a Mátyás-kultusz ötszáz évét. BARNA EMESE ,1®gy Mátyás király babérkoszorús portréja

Next