Háromszék, 2008. augusztus (20. évfolyam, 5442-5467. szám)
2008-08-02 / 5443. szám
MAGAZIN___________________________________________________________________ Hazahozták gróf Mikes Johanna hamvait DR. POZSONY FERENC Gróf Mikes Ármin és Bethlen Klementina lánya 1911. december 12-én született Budapesten. Szüleinek zabolai birtokán már fiatal korában tudatosan megkezdte a székely hagyományok és a népművészeti tárgyak összegyűjtését, különböző események szakszerű fényképes dokumentálását és az édesapja által kezdeményezett helytörténeti és néprajzi múzeum gazdagítását. A zabolai kastélyparkban álló svájci villában különböző festett bútorokból, régi kerámiákból és textíliákból szakszerű kiállítást rendezett. Ugyanott helyezte el Basa Tamás kúriájának faragott elemeit, könyvszekrényét és székét, valamint a család római katolikus kápolnájában megőrzött, valószínűleg Csíkban készített, késő reneszánsz, faragott és festett oltárát is. Édesanyjától, gróf Bethlen Klementinától tanult meg szenvedélyesen és szakszerűen fényképezni. Hanna grófnő rendre megörökítette a zabolai Mikes-kastély és számos más háromszéki udvarház XX. század eleji életformáját, valamint a família zemyei fűrészüzemének mindennapi életét. 1935-ben félszáz nagyméretű, ma már nagy értékű fényképfelvételt adományozott a Székely Nemzeti Múzeumnak. Dokumentum értékű fotóinak művelődés- és művészettörténeti értékét meg jelentőségét csak emeli, hogy az általa megörökített műemlékek, enteriőrök, különböző berendezések a második világháborút követő fosztogatás alkalmával nagyrészt elpusztultak. Már az 1930-as években tudatosan arra törekedett, hogy Zabolán megújítsa a polgárosodás hatására fokozatosan eltűnő székely viselet ünnepi változatát. A család szövőműhelyében újra megtaníttatta a fiatal lányokat szövésre, s a különböző világi vagy egyházi események alkalmával közelebbi barátnőivel együtt díszes zabolai szőttes ruhában jelent meg. Szintén ő irányította a grófi família szövőüzemét is, melynek messze földön híres gyapjúszöveteit elsősorban Nyugat-Európában forgalmazták. Minden évben gondosan odafigyelt, hogy a szerényebb rendű kisgyermekek karácsony alkalmával meleg ruhát kapjanak télire. 1943. február 27-én a zabolai református vártemplomban kötött házasságot gróf széki Teleki Gézával, Teleki Pál miniszterelnök nagyon műveit és tudós fiával. Családi, baráti és gazdasági kapcsolatai révén előbb 1939—1940, majd 1944— 1945 fordulóján ő is fontos diplomáciai feladatokat teljesített. A második világégés végén férje titokban Moszkvába repült, ahol Magyarország háborúból való kilépésének lehetőségeiről tárgyalt az akkori szovjet vezetőkkel. Sajnos, a nagy veszélyekkel járó közvetítés nem járt sikerrel, mivel a nyugati nagyhatalmak és a sztálini Szovjetunió vezetői már korábban megtárgyalták és eldöntötték a háború utáni Európa politikai viszonyait és határait. Teleki Géza 1944. december 22. és 1945. november 13. között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. Amikor a szovjet csapatok által megszállt országban egyre nyilvánvalóbbá vált a kommunista hatalom diktatúrája, kalandos körülmények között, egy szovjet katonai teherautón előbb Bécsbe, majd onnan az Amerikai Egyesült Államokba menekültek, ahol Teleki Géza a Georgetowni Egyetem meghívására geológus professzorként működött. Mikes Hanna Affika-kutató és természettudós fiával együtt 1968 után (feltűnés nélkül) többször meglátogatta családjának háromszéki kastélyát, s a hozzá közelebb álló zabolaiakat. Az 1989-es romániai rendszerváltozás után már rendszeresebben látogatott el falujába. Családjának és faluközösségének örömére nemrég részt vehetett unokaöccsének zabolai esküvőjén is. Első férjének halála után újabb házasságot kötött. Hanna Van Hornéként 2008. március 10-én hunyt el Washingtonban. A nagy múltú és történelmi jelentőségű erdélyi grófi család kiemelkedő alakjának hamvait, végakarata szerint, hazahozták Zabolára. A gróf Mikes Hanna hamvait tartalmazó urnát ma 14 órakor ünnepi istentisztelet keretében helyezik el a zabolai református vártemplomban. Kevesebb hollywoodi mozi Velencében Az olasz és a japán filmek uralják az augusztus végén kezdődő 65. velencei filmfesztivál versenymezőnyét, Hollywood idén az írósztrájk okozta késlekedés miatt csupán öt produkcióval képviselteti magát a világ legpatinásabb filmes seregszemléjén. Marco Müller fesztiváligazgató kedden Rómában mutatta be az Arany oroszlánért versenybe szálló 21 filmet. A mezőnyben az amerikai mainstream stúdiók háttérbe szorulásával nagyobb hangsúlyt kaptak a független filmek: Guillermo Arriaga, a 21 gramm forgatókönyvírója például rendezőként mutatkozik be a The Burning Plain című drámával, amelynek két főszerepét Kim Basinger és Charlize Theron játssza. A versenyfilmek közé négy olasz és három-három japán, valamint francia munka jutott be. A 21 produkció közül csupán kettő nem világpremier (ugyanis két japán animációt hazájukban a nyári moziszezon alatt már bemutattak)—hangsúlyozta a filmmustra jelentőségét Müller. Az utóbbi években egyébként sok támadás érte a velencei rendezvényt, hogy túlságosan Hollywood befolyása alá került, ám ebben az évben helyrebillen a mérleg: éppenséggel a házigazda Olaszország vetítései viszik el a pálmát. Összesen 18 olasz film bemutatására kerül sor a 11 napos mozimaraton alatt, és csupán 10 amerikai produkciót láthat a közönség. Sok film forgatása késlekedett a száznapos sztrájk miatt, és ezek csak december táján kerülnek moziba — magyarázta az amerikaiak távolmaradását Müller, és hozzátette, hogy „kevés amerikai stúdió mert megkockáztatni filmje bemutatása előtt nyolc-kilenc hónappal egy világpremiert”. A mezőny érdekessége, hogy a japán versenyfilmek közül kettő is animációs. Hajao Mijazaki (Hayao Miyazaki) Oscar-díjas kultrendező (Chihiro Szellemországban) a Gake no ue no Ponyo (Ponyo a sziklán) című munkájával érkezik a Lidóra. A fesztivál augusztus 27-én nyitja meg kapuit az Oscar-díjas Coesi testvérek Bum After Reading (Olvasás után megsemmisítendő) című mozijának versenyen kívüli vetítésével, a szárnyas Aranyoroszlán-díjak pedig — amelyek sorsáról a Wim Wenders vezette zsűri dönt — szeptember 6-án találnak gazdára. MTI-hírek felhasználásával szerkesztette: ____________Páljános Mária____________ ti. Elüti Lrü 2008. augusztus 2., szombat ) Corvin Mátyás tükre és a webkamera Kemény ember volt, rendet csinált — ezek és ehhez hasonló megállapítások hangzanak el a 21. század embere szájából arra a kérdésre, mit tudnak Mátyás királyról. A témáról forgatott, közel húszperces film a Budapesti Történeti Múzeum Corvin tükör — A kultusz évszázadai című új tárlatán látható, amely ötszáz év Mátyás-kultuszát mutatja be festményeken, szobrokon, filmeken, képregényen és webkamerán keresztül a jelenből visszasétálva a reneszánsz korába. Fiatal alkotók budapesti kocsmákat kerestek fel, s az iddogáló embereket Mátyásról faggatták, így sikerült érdekes körképet készíteni arról, milyen tájékozott a lakosság egy-két sör elfogyasztása után. Érdemes meghallgatni tanulságos és elgondolkodtató válaszaikat. A kiállításon a 21. századi Mátyás-kultuszt illusztrálja például a Magyar Postának szentelt kis részleg, a plakátokon az 1973-tól érvényes holló lógó látható, amint levelet hoz, vagy éppen az irányítószámokra hívja fel a figyelmet. A hollóval a szervezők és egykor talán a Magyar Posta is a Szilágyi Erzsébet levelét megírta kezdetű Arany János-balladára asszociálnak. Mátyás édesanyjáról, Szilágyi Erzsébetről festmény is látható, amelyről időközben kiderült, hogy valójában Oswald angolszász vértanú szerepel rajta. A köztudatban azonban még mindig Mátyás anyjaként él a képen látható, kimondottan férfias jelenség. A Corvin név ma is élénken él a köztudatban, vegyük például az áruházat, amelyet plakátokon, hirdetéseken, tervrajzokon keresztül szemléltetnek a kurátorok. A szemfüles látogató még arról is tudomást szerezhet, hogy egy kombinált vakondszínű castor-bunda egykor 2300 koronába került, majd „néhány” évvel később egy elektromos kávédaráló 30 forintba. Megtalálja az érdeklődő a Corvin Áruház 1940-es szolgálati szabályzatát, árjegyzék-katalógust, naptárt. A kiállítóterem Corvin mozijában Makk Károly Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című mozgóképe pereg folyamatosan, a filmszínházra még korabeli filmplakátok, építési tervrajzok, makettek utalnak. Az október 31-ig megtekinthető interaktív kiállításon egy webkamera gondoskodik arról, hogy a tárlatra belépő nyomon követhesse a Budapesti Történeti Múzeum udvarán lévő Mátyás-kút körül zajló eseményeket, a pénzt dobáló turistákat, a sétálókat, így bent is jól látható, mi zajlik kint. A látoogatók megtekinthetik a Mátyás király és az okos lány, valamint a Mátyás király lopni járt falra akasztott, nagyméretű képregényeket. Minél beljebb sétál a látogató a terembe, annál korábbi korokba kerül, míg hirtelen egy gótikus stílusú, életnagyságú lovagi páncéllal találja szembe magát, kicsit távolabb pedig a Mátyás, az igazságos című zenélő órakép vonja magára a figyelmet, mivel a festmény tetején egy igazi kerek óra tiktakol. A történelmi festészet 1848—67 közötti nagy korszakának olajfestményei mellett külön helyet szenteltek Bél Mátyás Notitia Hungáriae novae historico-geographica, vagyis Az új Magyarország történeti-földrajzi köteteinek, a Mátyás-albumnak és egyéb, Mátyással és családjával foglalkozó könyveknek. Kiemelt jelentőségű a kiállításon látható művek közül Andrea Mantegna 16. századi Mátyás-portrémásolata, valamint a Bécsújhely városának ajándékozott festmény reprója ugyanebből a századból. A bécsújhelyi Mátyás-portré érdekessége, hogy jelenleg tizenkét másolatról tudnak. Basics Beatrix főkurátor elmondása szerint előző kiállításuk, a Hunyadi Mátyás, a király című is igen sikeresnek bizonyult, de míg az elsősorban történeti volt, a Corvin tükör művelődéstörténeti szempontból öleli fel a Mátyás-kultusz ötszáz évét. BARNA EMESE ,1®gy Mátyás király babérkoszorús portréja