Háromszék, 2009. április (21. évfolyam, 5643-5665. szám)

2009-04-08 / 5649. szám

AZ MPP TILTAKOZOTT Elhalasztották az együttes tanácsülést FARKAS RÉKA Az MPP által megfogalma­zott kifogások miatt jövő szer­dára halasztották a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormány­zat együttes ülését. A két testü­let eredetileg nagypénteken ült volna össze, hogy közös kérdé­sekről egyeztessen, ám az idő­pont kiváltotta a polgáriak nemtetszését. A magyar törté­nelmi egyházak számára ez ki­emelten fontos nap, így nem szerencsés, hogy egy egyébként jelentős eseményt éppen ekkor­ra időzítettek — érvelt Tulit Attila, a megyei polgári frakció vezetője. Kovács István, a sep­siszentgyörgyi MPP-frakció nevében és lelkészi minőségé­ben is furcsállta a döntést, min­den hívő ember számára fontos esemény a nagypéntek, nagy ünnep, még akkor is, ha a ro­mán állam nem hagyta jóvá, hogy munkaszüneti nap legyen — mondotta. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke sajnálja a történteket, a közös tanácsülés technikai előkészíté­sekor elkerülte figyelmüket, hogy a tervezett időpont éppen nagypéntekre esik. Ma megtart­ják a városi és a megyei tanács üléseit külön-külön, jövő szer­dán este hat órától a Székely Nemzeti Múzeumban sor kerül az együttes ülésre. (folytatása a 2. oldalon) A SVÁJCI PÉLDA A többség alkalmazkodjék a kisebbséghez SZEKERES ATTILA Svájcban, ahol négy hivatalos nyelvet használnak, létezik egy íratlan szabály: a többség alkalmazkodik a kisebbséghez, s akkor elkerülhetőek a feszültségek —jelentette ki a rendőrség tegnapi sajtóértekezletén Peter Schorer annak kapcsán, hogy a nemzetiségek közötti viszonyról érdeklődtünk. A svájci jogász volt a vezetője annak a csoportnak, amely 2007 folyamán bein­dította a polgárközeli rendőrséget Romániában, s most szak­emberek társaságában tizenhat megyében felmérik, hogyan működik a rendszer. (folytatása a 3. oldalon) HÚSVÉT ELŐTT Bárányvágások hete Becslések szerint mintegy negyvenezer bárányt vágnak le Háromszéken húsvét előtt. Az állat-egészségügyi hatóság ebben az időszakban fokozottan ellenőrzi a szabályok be­tartását. (részletek a 3. oldalon) FOTÓ: SZEKERES ATTILA A Sepsiszentgyörgy körül születőben lévő ún. magánnegyedek és kertvárosok gyűrűjéről lapunk igyekezett átfogó képet nyúj­tani az évek során. A köztük úttörőnek tekinthető Szalomér, mely a megyeszékhely délnyugati vége és Sepsiszentkirály között fél­úton fekszik a Bodoki-hegyek pompás kilátást nyújtó lejtőjén, pár éves történetének újabb fordulatához érkezett a múlt hét végén. Ami a szalomériek nagyobb szabású tanácskozásán történt, precedens értékkel bír nézetünk szerint, a szatellittelepülés kibontako­zásában általa a többiek előtt is töri az utat, mert valamennyien hasonló gondokkal fognak szembesülni, érdemes hát ráfigyelni. B. Kovács András riportja a 7. oldalon MAGÁNNEGYEDEK SORSA ALBERT LEVENTE FELVÉTELE MINIMÁLIS SZOCIÁLIS NYUGDÍJ Kis támogatás rászorulóknak MÓZES LÁSZLÓ Közel négy és fél ezer háromszéki állami és mezőgazdasági nyugdíjas jogosult az április elejétől bevezetett minimális szociális nyugdíjra. A juttatást nem kell kérni, alanyi jogon jár azoknak, akiknél havonta a postás a legkevesebb pénzzel csenget. A Kovászna megyei nyugdíjpénztár becslése szerint 4450 körüli azon nyug­díjasok száma, akiknek illetménye nem haladja meg a 300 lejt, azaz jogosultak minimális szociális nyugdíjra — közölte lapunkkal Köllő Piroska, az intézmény szóvivője. Ez a juttatás valójában nem más, mint kiegészítő nyugdíjpótlék, tehát amennyiben egy nyugdíjas havonta 300 lejnél (október elsejétől 350 lej a küszöb­érték) kevesebb pénzt kap, havi járadékát kiegészítik, azaz 300 lejre kerekítik. A minimális szociális nyugdíj alanyi jogon jár, nem kell kérni, a szintén ápri­lis 1-jétől bevezetett új nyugdíjpont-ér­­téket (718,4 lej, ami három százalékkal több, mint a korábbi 697,5 lej) figye­lembe véve határozzák meg a jogosult­ságot. A juttatás azoknak jár, akik vala­milyen típusú nyugdíjjal rendelkeznek,­ ­ függetlenül attól, hogy milyen jellegű — tehát a kispénzű mezőgazdasági nyugdíjasoknak is jár —, és az sem szá­llít, mikortól nyugdíjas az érintett. Viszont a minimális szociális nyugdíj megállapításánál a meglevő nyugdíj mellett figyelembe vesznek minden más, a nyugdíjpénztár által fizetett jut­tatást is (politikai, etnikai üldözöttek­nek, forradalmároknak, volt munka­szolgálatosoknak és azok özvegyeinek, illetve hadifoglyoknak járó illetmé­nyek), tehát az összjövedelemnek kell 300 lejnél kevesebbnek lennie. A kü­­lönbözetként kifizetett összeget kiemel­ten feltüntetik az áprilisi nyugdíjszelvé­nyen, ezt a pénzt nem a társadalombiz­tosítási költségvetésből, hanem az ál­lamkasszából folyósítják. MÁRÓL HOLNAPRA • Se pénz, se reform Ismét sztrájkkal fenyegetőznek a tanügyi szakszervezetek, és ha néhány hónappal korábban még az ötvenszázalékos béreme­lésről szóló törvény alkalmazásáért vonultak utcára, ezúttal úgy tűnik, a munkahelyek megvédése a tét. A tervezett költségvetés­kiigazítás során ugyanis a kabinet 811 millió lejjel rövidítené meg az oktatási tárca büdzséjét. Az érdekvédelmi szervezetek­nek tehát választaniuk kell: vagy befagyasztják a béreket, vagy elbocsátják az alkalmazottak öt százalékát, körülbelül 20 000 személyt — hangzik a pénzügyminisztérium ultimátuma. Nem csoda hát, ha a két rossz közül választani kényszerü­lő tan­ügyiek ismét tiltakozó megmozdulásokra készülődnek. Arra ugyan­is feltehetőleg még a legborúlátóbbak sem számítottak, hogy az ötvenszázalékos béremeléssel kampányoló — és ezzel szavazato­kat szerző —jelenlegi kormánypártok nemcsak hogy nem tartják be ígéretüket, de még sokkal fájdalmasabb intézkedéseket hoznak. Az oktatási miniszter sem tudja, mitévő legyen, ide-oda kapkod, nem akarja magára haragítani a pedagógusok képviselőit, ezért in­kább saját kormányával szegül szembe, amikor azt nyilatkozza, nem ért egyet a tanügy költségvetésének csökkentésével. Megfeledkezni látszik arról, hogy nemrég ő maga javasolta a heti óraszám csök­kentését , ami óhatatlanul befolyásolja a pedagógusok létszámát is. A tárcavezető magatartása azonban nem csupán a koalíciós kor­mányon belüli feszültségekről tanúskodik, hanem leginkább arról, hogy a kabinetnek semmiféle konkrét elképzelése nincs az oktatási reformról. Az eddig elhangzott javaslatok — az idegennyelv­ és a testnevelési órák számának csökkentése — elégedetlenséget váltot­tak ki a tanárok, a szakszervezetek, sőt, a diákok részéről is, másokat pedig —például a tej-kifli program helyett a délutáni tevékenység­gel egybekötött, iskolában elfogyasztott ebéd bevezetéséről szóló tervet — egyelőre szinte lehetetlen megvalósítani. S miközben a kormány a tanügyben tapasztalható minden­napos gondokkal szemben is tehetetlennek bizonyult, a Traian Basescu államfő által a kampány idején kezdeményezett,,pénzt reformért” elképzelés megvalósításához egyelőre se pénz, se reform, de talán még akarat sincs. Karcádi Botond

Next