Háromszék, 2009. április (21. évfolyam, 5643-5665. szám)
2009-04-08 / 5649. szám
AZ MPP TILTAKOZOTT Elhalasztották az együttes tanácsülést FARKAS RÉKA Az MPP által megfogalmazott kifogások miatt jövő szerdára halasztották a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat együttes ülését. A két testület eredetileg nagypénteken ült volna össze, hogy közös kérdésekről egyeztessen, ám az időpont kiváltotta a polgáriak nemtetszését. A magyar történelmi egyházak számára ez kiemelten fontos nap, így nem szerencsés, hogy egy egyébként jelentős eseményt éppen ekkorra időzítettek — érvelt Tulit Attila, a megyei polgári frakció vezetője. Kovács István, a sepsiszentgyörgyi MPP-frakció nevében és lelkészi minőségében is furcsállta a döntést, minden hívő ember számára fontos esemény a nagypéntek, nagy ünnep, még akkor is, ha a román állam nem hagyta jóvá, hogy munkaszüneti nap legyen — mondotta. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke sajnálja a történteket, a közös tanácsülés technikai előkészítésekor elkerülte figyelmüket, hogy a tervezett időpont éppen nagypéntekre esik. Ma megtartják a városi és a megyei tanács üléseit külön-külön, jövő szerdán este hat órától a Székely Nemzeti Múzeumban sor kerül az együttes ülésre. (folytatása a 2. oldalon) A SVÁJCI PÉLDA A többség alkalmazkodjék a kisebbséghez SZEKERES ATTILA Svájcban, ahol négy hivatalos nyelvet használnak, létezik egy íratlan szabály: a többség alkalmazkodik a kisebbséghez, s akkor elkerülhetőek a feszültségek —jelentette ki a rendőrség tegnapi sajtóértekezletén Peter Schorer annak kapcsán, hogy a nemzetiségek közötti viszonyról érdeklődtünk. A svájci jogász volt a vezetője annak a csoportnak, amely 2007 folyamán beindította a polgárközeli rendőrséget Romániában, s most szakemberek társaságában tizenhat megyében felmérik, hogyan működik a rendszer. (folytatása a 3. oldalon) HÚSVÉT ELŐTT Bárányvágások hete Becslések szerint mintegy negyvenezer bárányt vágnak le Háromszéken húsvét előtt. Az állat-egészségügyi hatóság ebben az időszakban fokozottan ellenőrzi a szabályok betartását. (részletek a 3. oldalon) FOTÓ: SZEKERES ATTILA A Sepsiszentgyörgy körül születőben lévő ún. magánnegyedek és kertvárosok gyűrűjéről lapunk igyekezett átfogó képet nyújtani az évek során. A köztük úttörőnek tekinthető Szalomér, mely a megyeszékhely délnyugati vége és Sepsiszentkirály között félúton fekszik a Bodoki-hegyek pompás kilátást nyújtó lejtőjén, pár éves történetének újabb fordulatához érkezett a múlt hét végén. Ami a szalomériek nagyobb szabású tanácskozásán történt, precedens értékkel bír nézetünk szerint, a szatellittelepülés kibontakozásában általa a többiek előtt is töri az utat, mert valamennyien hasonló gondokkal fognak szembesülni, érdemes hát ráfigyelni. B. Kovács András riportja a 7. oldalon MAGÁNNEGYEDEK SORSA ALBERT LEVENTE FELVÉTELE MINIMÁLIS SZOCIÁLIS NYUGDÍJ Kis támogatás rászorulóknak MÓZES LÁSZLÓ Közel négy és fél ezer háromszéki állami és mezőgazdasági nyugdíjas jogosult az április elejétől bevezetett minimális szociális nyugdíjra. A juttatást nem kell kérni, alanyi jogon jár azoknak, akiknél havonta a postás a legkevesebb pénzzel csenget. A Kovászna megyei nyugdíjpénztár becslése szerint 4450 körüli azon nyugdíjasok száma, akiknek illetménye nem haladja meg a 300 lejt, azaz jogosultak minimális szociális nyugdíjra — közölte lapunkkal Köllő Piroska, az intézmény szóvivője. Ez a juttatás valójában nem más, mint kiegészítő nyugdíjpótlék, tehát amennyiben egy nyugdíjas havonta 300 lejnél (október elsejétől 350 lej a küszöbérték) kevesebb pénzt kap, havi járadékát kiegészítik, azaz 300 lejre kerekítik. A minimális szociális nyugdíj alanyi jogon jár, nem kell kérni, a szintén április 1-jétől bevezetett új nyugdíjpont-értéket (718,4 lej, ami három százalékkal több, mint a korábbi 697,5 lej) figyelembe véve határozzák meg a jogosultságot. A juttatás azoknak jár, akik valamilyen típusú nyugdíjjal rendelkeznek, függetlenül attól, hogy milyen jellegű — tehát a kispénzű mezőgazdasági nyugdíjasoknak is jár —, és az sem szállít, mikortól nyugdíjas az érintett. Viszont a minimális szociális nyugdíj megállapításánál a meglevő nyugdíj mellett figyelembe vesznek minden más, a nyugdíjpénztár által fizetett juttatást is (politikai, etnikai üldözötteknek, forradalmároknak, volt munkaszolgálatosoknak és azok özvegyeinek, illetve hadifoglyoknak járó illetmények), tehát az összjövedelemnek kell 300 lejnél kevesebbnek lennie. A különbözetként kifizetett összeget kiemelten feltüntetik az áprilisi nyugdíjszelvényen, ezt a pénzt nem a társadalombiztosítási költségvetésből, hanem az államkasszából folyósítják. MÁRÓL HOLNAPRA • Se pénz, se reform Ismét sztrájkkal fenyegetőznek a tanügyi szakszervezetek, és ha néhány hónappal korábban még az ötvenszázalékos béremelésről szóló törvény alkalmazásáért vonultak utcára, ezúttal úgy tűnik, a munkahelyek megvédése a tét. A tervezett költségvetéskiigazítás során ugyanis a kabinet 811 millió lejjel rövidítené meg az oktatási tárca büdzséjét. Az érdekvédelmi szervezeteknek tehát választaniuk kell: vagy befagyasztják a béreket, vagy elbocsátják az alkalmazottak öt százalékát, körülbelül 20 000 személyt — hangzik a pénzügyminisztérium ultimátuma. Nem csoda hát, ha a két rossz közül választani kényszerülő tanügyiek ismét tiltakozó megmozdulásokra készülődnek. Arra ugyanis feltehetőleg még a legborúlátóbbak sem számítottak, hogy az ötvenszázalékos béremeléssel kampányoló — és ezzel szavazatokat szerző —jelenlegi kormánypártok nemcsak hogy nem tartják be ígéretüket, de még sokkal fájdalmasabb intézkedéseket hoznak. Az oktatási miniszter sem tudja, mitévő legyen, ide-oda kapkod, nem akarja magára haragítani a pedagógusok képviselőit, ezért inkább saját kormányával szegül szembe, amikor azt nyilatkozza, nem ért egyet a tanügy költségvetésének csökkentésével. Megfeledkezni látszik arról, hogy nemrég ő maga javasolta a heti óraszám csökkentését , ami óhatatlanul befolyásolja a pedagógusok létszámát is. A tárcavezető magatartása azonban nem csupán a koalíciós kormányon belüli feszültségekről tanúskodik, hanem leginkább arról, hogy a kabinetnek semmiféle konkrét elképzelése nincs az oktatási reformról. Az eddig elhangzott javaslatok — az idegennyelv és a testnevelési órák számának csökkentése — elégedetlenséget váltottak ki a tanárok, a szakszervezetek, sőt, a diákok részéről is, másokat pedig —például a tej-kifli program helyett a délutáni tevékenységgel egybekötött, iskolában elfogyasztott ebéd bevezetéséről szóló tervet — egyelőre szinte lehetetlen megvalósítani. S miközben a kormány a tanügyben tapasztalható mindennapos gondokkal szemben is tehetetlennek bizonyult, a Traian Basescu államfő által a kampány idején kezdeményezett,,pénzt reformért” elképzelés megvalósításához egyelőre se pénz, se reform, de talán még akarat sincs. Karcádi Botond