Háromszék, 2009. június (21. évfolyam, 5691-5715. szám)

2009-06-17 / 5704. szám

IPÉNZ-PIAC­VÁLLALKOZÁS Hárottiszén­ ÁTALÁNYADÓ Bedobják a törülközőt FERENCZ CSABA Sportnyelven szólva az átalányadó bevezetése után Háromszéken is rendkívül sok cég „dobta be a törülközőt”. A minimáladónak is nevezett kötelezettség miatt, amelyet meg­valósított profittól függetlenül minden vállalkozásnak fizetnie kell, a tevékenységet felfüggeszteni óhajtók száma ugyanis megsokszorozódott. A Kovászna Megyei Cég­bíróság adatai szerint alig két hónap alatt mintegy ötször an­nyi bejegyzés felfüggesztését, vagyis a működés jegelését kér­ték, mint korábban egy egész évben. Egészen pontosan, míg tavaly április és idén május vége között 616 felfüggesztési kérel­met jegyeztek a megyében, ad­dig ez a szám idén két hónap alatt 510-re ugrott, ami, ha nem is teljes mértékben, de nagyrészt a 34-es kormányrendeletnek tudható be. Vagyis, míg koráb­ban egy év alatt átlagosan 106 vállalkozás kérte tevékenysége felfüggesztését, addig két hónap alatt ennek ötszöröse. Ennél jó­val alacsonyabb a különbség a törölt és a felszámolt vállalkozá­sok száma között, hiszen legtöb­ben nem beszüntetni, hanem je­gelni kényszerülnek tevékeny­ségüket. A szakértők és az illetékesek egyébként arra is figyelmeztet­nek: ahhoz, hogy a minimáladót a vállalkozónak ne kelljen befi­zetnie, nem csak a cégbíróságon, hanem az adóhivatalban is fel kell függesztenie tevékenységét, vagyis nem eszközölhet sem ki­fizetést, sem bevételezést. A minimáladó kivetése ellen csaknem mindenik vállalkozói szövetség felemelte hangját. Az Asimcov szövetség mint az UGIR 1903 tagja tiltakozott a rendelet ellen, és kérte annak visszavonását — közölte Bagoly Miklós elnök. Mint ismeretes, a kormány­zat egyrészt a költségvetési be­vételek növelését várja az in­tézkedéstől, másrészt az eddig profitjukat „elrejtők”, vagyis a költségek mesterségesen fel­­duzzasztását végzők megadóz­tatását akarja elérni, vagyis — ahogy a pénzügyminiszter fo­galmazott — egy „megtisztulá­­si folyamatot” kívánnak elő­idézni. Előbbi szándék megva­lósulásáról még nincsenek ada­tok, ám az első nyilvántartási statisztikák azt mutatják, bu­meránghatása lehet az intézke­désnek, a gazdaság legfonto­sabb szegmense, a kis- és kö­zépvállalkozások a tevékenység felfüggesztésével válaszolnak. Kovászna Megyei Cégbíróság — megnőtt a forgalom CORVINUS-PÁLYÁZATOK Meghosszabbították A Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. meghosszab­bította a vissza nem térítendő támogatások pályázati kiírásának határidejét. A pályázatok benyújtási ha­tárideje mindkét támogatási témakör (gazdasági hír­­­lap rovat létrehozása/fejlesztése, illetve turisztikai rendezvény/kísérő rendezvény szervezése) esetében július 15-re módosult. További változás, hogy a gaz­dasági hírlap rovat létrehozása/fejlesztése témában a megpályázható maximális támogatás harmincmillió a határidőt forintra emelkedett. Turisztikai rendezvény/kísérő rendezvény szervezése témában a Cor­vinus Zrt.­­hez továbbra is legfeljebb ötmillió forint összegig nyújtható be támogatási igény. A módosított pályá­zati kiírás megtalálható a Corvinus Zrt. honlapján (www.corvinus.hu). A kiírásokról és leadásukról az Asimcovnál lehet érdeklődni (Sepsiszentgyörgy, Vállalkozói Inkubátorház, Sajtó utca 4., telefon: 0367 620 144, asimcov@asimcov.ro). (fér­) Euróövezet: semmit sem hígult A tizenkét havi infláció 0,0 százalékos, azaz zéró volt májusban — közölték az EU statisztikai hivatalában előzetes becslésként. Ilyen először fordul elő a térség történetében, az elemzők átlagosan 0,2 százalékos tizenkét havi inflációra számítottak. Előzőleg áprilisban és márciusban is rekord alacsony, 0,6—0,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben. A május 29-én bejelentett új adat megzavarta a számításokat: a piacon már­­már elenyészett a remény, hogy a vártnál rosszabb GDP-alakulásra és a stabil, de rekord alacsony inflációra tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) júniusban folytatja a kamatcsökkentést. Az EKB maga nem számít deflációra az euróövezeti átlag szintjén. Az EKB ugyan folytatja a bőséges hitelellátást, de mind több jel vall arra, hogy a kereskedelmi bankok mind kevésbé veszik igénybe ezt a szolgáltatást, jobban fel tudják mérni szükségleteiket, és visszatérnek a bankközi piac szokásos műveleteihez. A kamatemel­kedés ezt a keresletnövekedést is jelzi, és ez nem indokol további központi enyhítést. Az EKB legutóbb május elején csökkentette alapkamatát, ne­gyed százalékponttal 1,00 százalékra, újabb rekord mélységbe. A bank mozgásterét szűkíti az is, hogy a maginfláció az ellenke­ző irányba halad, gyorsan közelít a 2 százalékhoz. Az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohány ára nélkül számított tizenkét havi maginfláció áprilisban 1,8 százalékra ugrott a márciusi 1,4 százalék­ról. Az éves infláció további mérséklődése így gyakorlatilag az energia és az élelmiszerek nagy olcsóbbodását tükrözi, a kőolaj pél­dául kevesebb mint feleannyiba kerül, mint tavaly ilyenkor. Ez a bázishatás azonban az év második felében fokozatosan elmúlik: a kőolaj már most is 100 százalékkal drágább a tavaly év végi, ez év januári mélypontoknál. Az euróövezet 16 országából négyben árcsökkenést regisztráltak áprilisban: Írországban -0,7 százalék, Portugáliában -0,6 százalék, Luxemburgban -0,3, Spanyolországban -0,2 százalék volt a tizenkét havi defláció áprilisban. A leggyorsabb infláció Máltán volt, 4,0 szá­zalékos. Az Európai Unió 27 tagországában átlagosan 1,2 százalékos volt az éves infláció áprilisban, a márciusi 1,3, a februári 1,8 és a tavaly áprilisi 3,6 százalék helyett. A legnagyobb — 6,5 százalékos — ti­zenkét havi inflációt Romániában mérték. (MTI-1.) Májusban csökkent Romániában hat százalék volt az éves szintű infláció má­jusban az áprilisi 6,5 százalék után. Az áremelkedés üteme a vártnál kissé nagyobb mértékben lassult, elemzők átlagosan 6,1 százalékos inflációra számítottak. Havi szinten nem emelkedtek az árak májusban. Áprilisban még 0,3 százalé­kos drágulást jegyzett az előző hónaphoz képest a statiszti­kai hivatal. Szakértők szerint a lassuló infláció növeli a fo­kozatos monetáris lazításra törekvő központi bank mozgás­terét. 2009. június 17., szerda Átszervezik az Asimcov szövetséget SFERENCZ CSABA Tizenkét, önálló státussal rendelkező, klaszter jellegű szakosztályt kívánnak alakí­tani az As­imcov vállalkozói szövetség keretében —jelentette be tegnapi sajtótájékoz­tatóján Bagoly Miklós. A szervezet elnöke ugyanakkor közölte, hogy megalakult a SZVESZ, vagyis a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége. Az átszervezés célja, hogy a különböző ágazatokban ér­dekelt vállalkozások megfele­lő képviseletet kapjanak, és piaci pozícióik erősítése révén versenyképességük növeked­jék. A tizenkét kijelölt szak­osztály legtöbbje klaszterként is működhet majd. A tegnapi sajtótájékoztatón egyébként két szakosztály megalakulását jelentették be: a kézművesek Veres Ferenc vezetésével a Popartcov nevű szervezetbe tömörülnek, a megújuló ener­giát termelők — elsőként az Tájékoztató országban — Green­ energy vállalkozók néven szövetkeztek. Előbbi negyven tagja a hagyományos kézműipari termékek széles körű piacra jutását hivatott segíteni, utóbbi — a sajtótájékoztatón szintén jelen lévő és bemutatkozó magyarországi Tisza Szövet­kezet működési modelljét követve, és termé­szetesen partnerségeket kialakítva — az energianövények termeltetését, illetve érté­kesítését kívánja megszervezni. Bagoly Miklós hangsúlyozta, hogy no­vemberig, a szövetség következő közgyűlé­séig további szakágazatok képviselőit vár­ják, hogy olyan ágazatokban, mint a keres­kedelem, szállítás, faipar, turizmus, élelmi­szeripar, hulladékgazdálkodás és környezet­védelem, nyomdaipar és média, mezőgazda­­­ság, valamint egészségügyi szolgáltatások, belső szerveződések jöjjenek létre. A tájékoztatón bejelentették, hogy a Sun Travel utazási irodával kötött megállapodás értelmében az Asimcov-tagok egy sor utazá­si kedvezményben részesülnek az itt igénybe vett szolgáltatásoknál. Az Asimcov eddig a MOL-lal, illetve két mobilszolgáltatóval kö­tött ilyen jellegű megállapodást, így a tagok a nagy üzemanyag-fogyasztó, illetve kom­munikációs szolgáltatást igénybe vevő cé­geknek nyújtott kedvezményekben részesül­ő SZERZŐ FELVÉTELEI­nek. Ez egyébként az Adjunk munkát egy­másnak program egyik állomása, amelyet szintén az Asimcov kezdeményezett. Adela Stanciu, az országos szabadalmi és márkahivatal kihelyezett irodájának vezető­je elmondta: átszervezésükkor az Asimcov támogatásával működő iroda megőrizte stá­tusát, miközben több területi irodát közvet­lenül a központ fennhatósága alá vontak. Ez annak is köszönhető, hogy Kovászna és Hargita megyében megnövekedett a termé­kek védelmét szolgáló márkabejegyzések száma, az utóbbi esztendőben 77 márkane­vet védtek le, a termékek dizájnját illetően pedig 22 esetben jártak el. Egy, az Arcon Kft. által kidolgozott aszfaltgyártási techno­lógiára, illetve termékre egész Európában érvényes szabadalmat kaptak. Bagoly Miklós elnök ugyanakkor bejelen­tette, megalakult a Székelyföldi Vállalkozók és Szervezetek Szövetsége, amely egyelőre három városban, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön működő vállalkozói szövetségeket, illetve na­gyobb vállalkozásokat tömöríti, de nyitva áll minden olyan szervezet számára, amely érde­kelt a szélesebb összefogásban, az érdekérvé­nyesítésben és az együttműködésben. Az oldalt szerkeszti: Incze Ibolya és Ferencz Csaba­ ­ erősebb érdekérvényesítést akarnak a TÖRVÉNYTÁR Tb-hozzájárulás felfüggesztéskor 2009. május 12-én a 310. számú Hivatalos Közlönyben megjelent a munkaügyi minisztérium 343-as rendelete, mely szerint azok a munkaadók, akik kénytelenek tevékenységüket meghatározott időre felfüggeszteni, de az alkalmazottaknak alapbérük legkevesebb 75 százaléknak megfelelő járulékot ad­nak, az után nem kell társadalombiztosítási hozzájárulást fizet­niük. A mentesség ideje viszont nem haladhatja meg a három hónapot. Üdülési jegyek Az üdülési jegyek 74 százalékát a szakszervezetek szövetségei, illetve a megyei munkaügyi és szociális védelmi igazgatóság közö­sen osztja ki azoknak a személyeknek a számbeli arányát figyelem­be véve, akik szakmailag a szövetségekhez tartoznak. A jegyek 16 százalékát a megyei munkaügyi és szociális védelmi igazgatóság azoknak osztja ki, akik nem tartoznak szakszervezeti szövetséghez. A fennmaradó tíz százalékkal az országos nyugdíjpénztár rendelke­zik. Ezeket a munkaügyi miniszternek a 311 -es Hivatalos Köz­lönyben május 12-én megjelent rendelete mondja ki. Kiegészítő családi pótlék Kiegészítő családi pótlékban azok a családok részesülnek, ahol az egy családtagra számított jövedelem kisebb, mint 470 lej. (2009/161-es törvény, a HK 322-es számában) Balogh Klára jogtanácsos

Next