Háromszék, 2012. február (24. évfolyam, 6504-6528. szám)
2012-02-11 / 6513. szám
MAGAZIN áromszél IGYILA SÁNDOR Mostanában fölöttébb tanulságos és izgalmas betekinteni a Pokolsár medencéjébe. Bár a feléje szerelt inoxrács bosszantóan vakítja szemünket, s miközben az alacsony napállás miatt a mélyedésben sötétség van, és nehezen megfigyelhető ami történik, feltűnő az a szortyogás, hangos rotyogás, mely az utóbbi időben az iszapvulkán viselkedését jellemzi. Kovászka népe eddig ritkán hallhatott ilyesmit, jogos a kíváncsiság: mi az oka a hangoskodásnak? Mindenekelőtt a medence délkeleti sarkát figyeljük! Próbáljuk észrevenni a tekintélyes homokpadot, mely a talajvízszint közel másfél méteres csökkenése miatt került szárazra. Igen, hidrogeológiai értelemben történelmi szárazságról beszélhetünk. A jövő puliszka hangjára emlékeztető, erős szortyogást-rotyogást (,,sökődözést ”) az okozza, hogy az északi deszkafal tövében, a legerősebb szén-dioxid felfúvás már nem a deszka mögött tör fel, hanem előtte talál utat magának, ugyanis a vízszint a medence bélésének aljával épp egyezik. Figyeljünk fel arra is, hogy az iszap sokkal vastagabb, viszkózusabb, mint eddig. Ez érthető, hisz a Pokolsár üregében a finom homok mennyisége állandó, csak a vízmennyiség változhat, s most épp mélyponton van. A gázfeltörés hozama és dinamikája a megszokott. Kitöréstől nem kell tartanunk. Néhány mondatban vázoljuk a hidrogeológiai szárazság okát is, mert ami most történik, az a sors iróniája. Tavaly ugyanis, augusztus elejétől négy hónapon át nem hullott számottevő csapadék. Aztán jött a tél. A felületén fagyott, tehát vízzáró talajon (Kovászna tizenhatezer hektáros közigazgatási területére számítva) 20-25 milliárd liter vízegyenértékű csapadék fekszik hó és jég formájában. Eközben alatta „szomjazik” a mélyebb szerkezet, mert gyakorlatilag hatodik hónapja (!) nem jutott vízutánpótláshoz. A Pokolsárba belenézve szemtanúi lehetünk tehát egy alattomos, lappangó „sivatagosodásnak”. Hogy tavasszal a fent emlegetett irdatlan hőmennyiségnek mennyi lesz az elfolyási frakciója, és mennyi víznek sikerül beszivárognia a mélybe, ezt a rendhagyó tél miatt nehéz előre látni. Benoit Jacquot francia forradalom idején játszódó filmjével kezdődött csütörtökön este a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale, amelyen többek szerint még a korábbiaknál is hangsúlyosabb szerep jut majd a szabadság és az emberi jogok kérdésének. A német főváros szívében fekvő Berlinale Palastban rendezett megnyitón részt vettek a Les adieux a la reine című versenyfilm szereplői, köztük Diane Kruger német színésznő is. A fesztivált hivatalosan Dieter Kosslick igazgató és Mike Leigh brit rendező, a nagyjátékfilmes nemzetközi zsűri elnöke nyitotta meg. A német kormányt Bernd Neumann kultúráért felelős államminiszter képviselte. A politikus szerint a filmek révén szélesebb képet nyernek az emberek a világról, így van ez az arab tavasz esetében is, amely fontos témája az idei seregszemlének. Épp egy éve, hogy a Tahrír téri tüntetők megdöntötték Hoszni Mubarak uralmát - emlékeztetett az államminiszter, aki szerint „a demokráciának szüksége van a kultúrára, a kultúrának pedig szabadság kell”. A 2012-es fesztiválon még több lesz a politika — vélekedett Bernd Neumann. „Képek a britális erőszakról, az emberi jogok lábbal tiprásáról. Ezekkel találkozhatnak a nézők aktivisták és művészek erőfeszítéseinek köszönhetően”-mondta a politikus, kiemelve, hogy különösen örül Boulem Sansal algériai író jelenlétének a zsűriben. „Nemrég megkapta a német könyvszakma Békedíját, nagy öröm, hogy most Berlinben üdvözölhetjük.” Bernd Neumann megjegyezte, hogy a művészet és a kultúra nemcsak jelzője, hanem motorja is a változásoknak. Iránban és Kínában művészeket és filmeseket üldöznek, tartóztatnak le - mutatott rá, hozzátéve: ezért fontos, hogy a német főváros filmfesztiválján „felhúzzák” az emberi jogok zászlaját, és üzenjenek a résztvevők. A politikus külön kiemelte Aj Vej-vej kínai másként gondolkodót, és a fesztivál teljes szolidaritásáról biztosította Dzsafár Panahi iráni rendezőt, aki tavaly ugyan meghívást kapott a zsűribe, de nem tudott megjelenni, mert hatévi házi őrizetre ítélték hazájában, és húsz évre eltiltották alkotói munkájától. Ez embertelen - jelentette ki Neumann. A francia forradalom, amelyről a rangos seregszemle nyitófilmje szól, a világtörténelem legjelentősebb fejezetei közé tartozik - vont párhuzamot. Rámutatott: az idei fesztivál versenyprogramjában 18 világpremier szerepel, ez rekordnak számít. A kultúrának a demokráciában, a társadalmi kérdések megválaszolásában játszott szerepét emelte ki a megnyitón Berlin polgármestere, Klaus Wowereit is. Dieter Kosslick fesztiváligazgató rávilágított: 2012-ben fontos kérdések, az arab tavasz, az emberi jogok és a világban tavaly történt jelentős események, így a japán cunamikatasztrófa hangadó a mustrán. A megnyitón színpadra állt a Mike Leigh vezette nemzetközi zsűri soraiban Charlotte Gainsbourg, Jake Gyllenhall, Francois Ozon, Asghar Farhádi is. Leigh úgy fogalmazott, nem akarják függetleníteni magukat a politikától, és érdekes napokra számítanak a szemlén. A legjobb filmnek járó Aranymedvéért tizennyolc játékfilm, köztük Fliegauf Benedek Csak a szél című alkotása versenyez, bár a hivatalos programban 23 nagyjátékfilm szerepel. A német fővárosban vendégeskedik a fesztivál ideje alatt Meryl Streep, Angelina Jolie, valamint a hollywoodi filmgyártás egyik legfényesebb csillaga, Sáhruh Khán is. A Berlinale díjait február 18-án osztják ki, a mustra utolsó napja csak a közönségé. Diane Kruger a nyitófilmben HÉTVÉGÉ 2012. február 11., szombat 1 Garas Dezső emlékezetes filmes alakításait bemutató fotókiállítás látható a budapesti Nemzeti Színházban. A közelmúltban elhunyt művész emlékére rendezett tárlatot az Országos Széchényi Könyvtár Diafilm- és Fotótárának anyagából válogatták. A kiállítás szomorú aktualitását az adja, hogy Garas Dezső Kossuth- és Jászai-díjas színész, kiváló művész, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház társulatának tagja december 30-án, 77 éves korában elhunyt. A Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadának előcsarnokában kiállított fényképeken többek között a Liliomfi (1954), a Két félidő a pokolban (1961), a Régi idők focija (1973), a Szabadíts meg a gonosztól (1978), a Ripacsok (1981), az Uramisten (1984), a Szamárköhögés (1986), A legényanya (1989) és A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (1992) című filmekben látható Garas Dezső. Az emlékkiállításról Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója elmondta: az Országos Széchényi Könyvtár önálló fényképtára 2007- ben alakult azzal a céllal, hogy a különböző gyűjteményekben található fényképek feldolgozását, megfelelő tárolását és szolgáltatását elvégezze. A gyűjteményben több mint 950 filmről található kutatható anyag. Az igazgató szerint a Garas Dezső filmes alakításait felidéző fotókiállítás hosszú ideig látható lesz a Nemzeti Színházban. Az oldalt MTI-hírek felhasználásával szerkesztette: Páljános Mária Jelenet a Régi idő focija című filmből