Háromszék, 2014. november (26. évfolyam, 7337-7361. szám)
2014-11-01 / 7337. szám
áromszer KÖZELET BELFÖLDI Szabadlábon védekezhetnek a háromszéki bírák Feloldották a bírósági felügyeletet, így szabadlábon védekezhet a törvénytelen visszaszolgáltatások ügyében a Kovászna megyei törvényszék két bírája, Ördög Loránd András és Gabriel Uţă. Erről a Legfelsőbb Semmítő- és ítélőszék döntött tegnap. Mint arról korábban beszámoltunk, a két háromszéki bírót különösen súlyos következménnyel járó hivatali visszaéléssel gyanúsítják abban a visszaszolgáltatási perben, amelynek során az állami erdőgondnokságot megkárosítva, több mint 43 ezer hektár erdőt és mezőgazdasági területeket ítéltek oda egy magánszemélynek. Az ügyben a napokban előzetes letartóztatásba helyezte a legfelsőbb bíróság Viorel Hrebenciucot - őt befolyással való üzérkedéssel, pénzmosással és bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítják - és a szociáldemokrata politikus fiát, Andrei Hrebenciucot is. A százévesekre is számítanak Több mint kétszázezer 18 éves fiatalt várnak holnap az államelnök-választások első fordulóján az urnák elé, ugyanakkor az állandó szavazólistákon 2538 olyan személy is szerepel, aki a 100. évét betöltötte - derül ki az Állandó Választási Hatóság statisztikáiból. A 18 és 35 év közötti, szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma 5,6 millió, a 80 év fölötti, voksolásra jogosultak száma pedig 845 ezer. Gabriel Oprea belügyminiszter tegnap ismertette: a kampány időszakában közel hatvan bűncselekmény történt, ezek nyomán 25 személy ellen folytatnak kivizsgálást, a hatóságok ugyanakkor 85 bírságot is kiróttak. Vasárnapra egyébként több mint 58 ezer alkalmazottját mozgósította a belügyi tárca, a közrendet és a választások zavartalan menetét 31 ezer rendőr és 12 500 csendőr is vigyázza, de tízezer tűzoltó és közel négyezer határőr is szolgálatot teljesít majd az elnökválasztás napján. Bírság rendbontásért, rasszizmusért Mindkét felet szektorbezárással és pénzbírsággal sújtotta az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) fegyelmi bizottsága az október 11 -i botrányos román-magyar Ebselejtezőn történtek miatt. Az UEFA honlapjának beszámolója alapján a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ) emellett 30 ezer euróra, míg a Román Labdarúgó-szövetséget 32 ezer euróra is megbüntette. Az MLSZ-nek ezen felül harminc napon belül meg kell térítenie azokat a károkat, amelyeket a magyar szurkolók okoztak a bukaresti Nemzeti Stadionban. Az 1-1-es döntetlennel zárult összecsapással kapcsolatban a románokat nézőtéri rendbontás, tűzijáték és petárda használata, illetve dobálása, valamint lézerfény alkalmazása és rasszizmus miatt vonták felelősségre, és a testület a játékosok helytelen viselkedésével is foglalkozik, mivel öt sárga lapot gyűjtöttek be a hazai futballisták. A magyar felet a vendégdrukkerek nézőtéri rendbontása, tűzijátékhasználat és a magyar futballisták túl sok - hét sárga lapja mellett a szurkolók rasszista megnyilvánulásaiért büntették. Moldovában is sugároz a köztévé Kirendeltséget nyit a Moldovai Köztársaságban a román közszolgálati televízió - az intézmény tegnapi közleménye szerint a Ponta-kormány a legutóbbi ülésén fogadta el azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy megnyissák a kirendeltséget, amely televíziós és rádiós műsorokat fog gyártani és sugározni, s tevékenysége a filmgyártásra is kiterjedhet. A köztévé igazgatótanácsa két nappal a kormányzati döntés előtt hagyta jóvá a moldovai kirendeltség megalapítását, amely „függetlenül” fejti ki tevékenységét, magánjogi személyként. Ügyvezetővé Liviu Fettert nevezték ki, aki korábban a közszolgálati televízióban dolgozott hasonló beosztásban. Korábban vita volt Románia és Moldova között az RTV műsorának moldovai sugárzásával kapcsolatban, miután ahhoz a moldovai hatóságok nem járultak hozzá. Ez a vita 2013 decemberében rendeződött. A román köztelevízió idén október elején jelentette be, hogy televíziós műsorokat vásárol Moldovából, és ezeket naponta sugározza a határon túli románoknak szóló TVR Internaţional csatornáján. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter Virág Katalin Az államfőválasztásba való beavatkozással vádolta meg a román és a francia titkosszolgálatokat Traian Basescu elnök. Románia első embere azt követően nyilatkozott erről, hogy fényképek jelentek meg az interneten az általa támogatott Elena Udrea államelnökjelöltről, amint februárban Párizsban szabadidejét töltötte egy román vezető ügyésznővel, aki Udrea állítása szerint a barátnője. A kiszivárogtatott képek mellett a két hölgy nevére kiállított szállodai számlák is megjelentek. A média úgy értelmezte a képeket, hogy ezek a Basescu által támogatott Udrea és az ügyészek közötti szoros kapcsolatot akarják leleplezni. A Szociáldemokrata Párt többször azzal vádolta az államfőt, hogy az ügyészség az ő utasításaira vizsgálja ki a korrupciós ügyeket. Basescu nem nevezte meg konkrétan, hogy melyik intézményekre gondolt, úgy fogalmazott, hogy egy román és egy francia titkosszolgálatot gyanít az ügy mögött, szerinte ugyanis a számlákat csak ők szerezhették meg. Leszögezte, nem hagyja annyiban a dolgot, és hivatalos úton kér tájékoztatást, mert szerinte arról van szó, hogy egy román állampolgár kémkedési akció áldozatául esett. Victor Ponta miniszterelnök szerint Basescu nem teheti meg államelnökként, hogy általánosít, és szerinte meg kellene neveznie, pontosan melyik titkosszolgálatokat gyanúsítja. Titus Corlăţean külügyminiszter a tárca honlapján tegnap közzétett közleményben fejezte ki sajnálatát amiatt, hogy az államelnök „nyilvánvaló” politikai megfontolásból a francia állam egyik intézményét gyanúsítgatja. Úgy vélte, az államfő súlyosan megsértette a diplomácia íratlan szabályait, és alaptalanul ártott a román-francia stratégiai partnerségi viszonynak. Corlăţean szerint Románia nemzeti érdekeinek hosszú távon ártanak azok a kijelentések is, amelyek az állambiztonsági szervek hitelrontására és megfélemlítésére irányulnak. Basescu a kampány során többször felhívta a figyelmet arra, hogy a román politikumnak hatékonyabban kellene ellenőriznie a titkosszolgálatokat, amelyek az elmúlt tíz évben nagyon megerősödtek, és hatékonnyá váltak a végrehajtott reformoknak köszönhetően. Álláspontja szerint a jelenlegi parlamenti ellenőrzés nem hatékony, és fennáll a veszély, hogy maguk a titkosszolgálatok ellenőrzik majd a politikusokat, a hírszerzési szervek pedig ezáltal túl nagy hatalomra tesznek szert. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a szavazati jog drágán megszerzett kiváltság, ezért a választásokon való részvételt kötelezőnek kell tekinteni. Mozgósító szándékú nyílt levelében Adorjáni Dezső Zoltán, a romániai evangélikus-lutheránus egyház püspöke „a közömbösség állapotából való felemelkedést” hangsúlyozza. „Nem mindegy, hogyan tudunk egymás szemébe nézni. Emberi és társadalmi kötelességünk élni szavazati jogunkkal” - fogalmazott az egyházi méltóság. Adorjáni Dezső Zoltán arra kéri a felelősen gondolkodó közösségi tagokat, hogy vegyenek részt az államfőválasztáson, és az erdélyi magyar nemzet érdekeit, törekvéseit felvállaló magyar érdekképviseletre voksoljanak. Az államfőválasztáson való részvételre buzdít körlevelében Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is, emlékeztetve, hogy erre már a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia is közös felhívásban kérte híveit. Bálint Benczédi Ferenc, a magyar unitárius egyház püspöke főpásztori üzenetében rámutat: vasárnap „két magyar államelnökjelölt közül is választhatunk, amely lehetőség remélhetőleg több erdélyi nemzettársunkat szólítja urnákhoz a korábbi hasonló választásokon részt vevőknél”. HIRSALÁTA KÖRÖZÉS ALATT KEREKES. Nemzetközileg körözik Kerekes Gábort, akinek nevére európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, amiért megszegte a bírósági felügyelet előírásait, amikor elhagyta az országot - tudta meg a Transindex a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóságtól. Kerekes a hazaárulás néven elhíresült stratégiai privatizációs perben szerepel vádlottként, többek között Nagy Zsolt és Codruţ Şereş volt miniszterrel együtt. Kerekest október 7-én helyezték bírósági felügyelet alá, az intézkedés a per végéig maradt volna érvényben. FELJELENTÉS HAMIS NYILATKOZAT MIATT. Nem válaszolt az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség Ludovic Orbán keresetére, így a Nemzeti Liberális Párt alelnöke úgy döntött, bűnvádi panaszt tesz a Legfelső Semmítő- és ítélőszék ügyészségénél Victor Ponta kormányfő ellen, akit vagyonnyilatkozataiban elkövetett hamis nyilatkozattétellel vádol. „ Családjával együtt Victor Ponta hét ház és több más tulajdon birtokosa, amelyek nem szerepelnek a vagyonnyilatkozatában. Az pedig, hogy négy éven át nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban a családja tulajdonában levő vagyon összességét, hamis nyilatkozattételnek minősül és bűncselekménynek számít ” —jelentette ki Orbán. (Mediafax) ÉTELJEGY HELYETT KÁRTYA. Ételjegyek helyett hamarosan bankkártyát kapnak a hazai alkalmazottak. A kártyával a szelvények értékének megfelelő összeget lehet majd levásárolni az üzletekben - írja az Economica.net-re hivatkozva a Maszol. Cosmin Vladimirescu, a Mastercard Románia vezérigazgatója arról tájékoztatott, az ételjegyek digitalizálásáról szóló törvény már életbe lépett, csupán alkalmazási szabályaira várnak a bankkártyákat kibocsátó cégek. Az intézkedés mintegy kétmillió alkalmazottat érint Romániában. A Mastercard vezetője szerint az új rendszer megkönnyíti a kereskedők dolgát is, a jogosultak pedig tetszés szerinti értéket vásárolhatnak le az összegkorláton belül, így kiiktatható a készpénzhasználat a pénztárnál. A Romániában évente kibocsátott ételjegyek összértéke egymilliárd euró. ÉLÉNKÜL AZ INGATLANPIAC. Nőtt az ingatlantranzakciók mértéke az év első kilenc hónapjában, az országos kataszteri hivatal adatai szerint az előző év hasonló időszakához képest mintegy 3 százalékos növekedést, azaz több mint 600 ezer adásvételt jegyeztek. Szeptemberben országszerte 67 ezer ingatlan cserélt gazdát, közel félezerrel több, mint augusztusban. A legtöbb ingatlanmozgást -47 ezer adásvételt - a fővárosban jegyezték, majd Ilfov, illetve Temes megye következik 37, illetve 31 ezer tranzakcióval. A január-szeptember közötti időszakban Teleorman megyében regisztrálták a legkevesebb, ingatlanokat érintő tranzakciót (4800 esetet), míg Beszterce-Naszód megyében 5200, Háromszéken pedig 5800 hasonló ügylet zajlott. (Ziarul Financiar) TÖBB PÉNZT A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKNEK. Magasabb havi juttatást kaphatnak jövő évben a fogyatékkal élő személyek, a munkaügyi minisztérium már közvitára bocsátotta az erre vonatkozó határozattervezetet. A dokumentum szerint a szaktárca közel 16 százalékkal emelné meg az érintetteknek kifizetett összegeket 2015 januárjától. (Agerpres) HÉTVÉGE 2014. november 1., szombat (folytatás az első oldalról) Ahhoz, hogy valaki már az első fordulóban elnyerje az ötéves államelnöki mandátumot, a Romániában nyilvántartott 18 296 567 állampolgár legalább felének és még egynek a szavazatát kellene megszereznie. Erre azonban senkinek nincs reális esélye, így valószínűsíthető, hogy két hét múlva, november 16-án második fordulót tartanak, és a most első két helyen végző jelölt közül kerül ki az, aki Traian Băsescut váltja az államfői tisztségben. Közvélemény-kutatások szerint erre a legesélyesebb Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt jelöltje, illetve Klaus Johannis, a Keresztény- Liberális Szövetség képviselője. A legfrissebb mérések szerint Ponta 40, Johannis 29 százalékot kaphat az első fordulóban, őket messze lemaradva követi Călin Popescu Tăriceanu 8 százalékkal, Elena Udrea 6, Monica Macovei,Teodor Melescanu és Dan Diaconescu 3-3 százalékot érhet el. A részvételi arányt 60 százalékosra becsülik.