Háromszék, 2015. április (27. évfolyam, 7459-7481. szám)

2015-04-08 / 7465. szám

II KÖZÉLET Háromszék A BELFÖLD • Törölné a törvényhozók előjogait Teljesen el kellene törölni a képviselők és szenátorok előjo­gait Romániában, mert diszkriminatív a többi állampolgárral szemben, hogy a tör­vényhozók őrizetbe vétele esetében az igazságszolgáltatás helyét „politikai voks” veszi át - jelentet­te ki Laura Codruţa Kövesi (képünkön), a korrupcióellenes ügyészség főügyésze, aki szerint „nem normális, hogy a poli­tikusok megakadályozhassák az igazságszolgáltatást vagy át­vegyék a szerepét”. Példaképpen Dániel Chiţoiu volt gazdasá­gi és Borbély László volt környezetvédelmi miniszter esetét hozta fel, akiket „nem adott ki” a képviselőház. A főügyész cáfolta, hogy újabban kizárólag feljelentésekre alapozva ven­nék őrizetbe a meggyanúsított politikusokat. Rámutatott: sem a feljelentés, sem a beismerő vallomás nem elengedő önmagá­ban, ha azt nem támasztják alá más bizonyítékok, a gyanúsí­tottakat pedig nem a korrupcióellenes ügyészség helyezi elő­zetes letartóztatásba, erről csak a bíróság dönthet. Tavaly re­kordszámú magas rangú politikus - kilenc törvényhozó és ti­zenkét volt vagy jelenlegi kormánytag­­ ellen indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség, amely csak nagykorrupciós ügyekben illetékes, vagyis azokban az esetekben, amelyekben tízezer eurónál nagyobb összegű megvesztegetésről vagy 200 ezer eurónál nagyobb kárról van szó, illetve minden olyan esetben, amelyben a gyanúsítottak köztisztviselők. Ponta nem fél az orosz fenyegetéstől Románia a NATO megbízható partnere, és nem hagyja magát megfélemlíteni az orosz diplomácia agresszív meg­nyilatkozásai által - jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök arra a moszkvai vádra reagálva, hogy országa a fekete-ten­geri térség stabilitását veszélyezteti. Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő azt állította: Románia fokozatosan az Egyesült Államok és a NATO hídfőállásává válik az orosz határ közelében, és ezzel kockára teszi a térség stabilitását csak azért, hogy, jobb színben tűnjön fel a tengerentúli stra­tégák szemében”. A román kormány közleménye leszögezi: „Románia a NATO tagországa, és csak olyan döntéseket hoz, amelyeket a NATO, illetve saját biztonsága szempont­jából helyesnek és időszerűnek tart.” Ponta szerint országa elítéli „az Orosz Föderáció ukrajnai erőszakos cselekménye­it”, és üdvözölte, hogy a NATO is reagált az orosz külügyi szóvivő kijelentésére. Carmen Romero, az észak-atlanti szö­vetség helyettes szóvivője azt közölte: a NATO az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt erősíti katonai jelenlétét a szö­vetség keleti határán, és megvédi szövetségeseit minden fe­nyegetéstől. Oroszország megsértette a nemzetközi jogot, és nem tartotta tiszteletben a NATO-val kötött megállapodás­ban vállalt kötelezettségeit - úja Romero, aki szerint „az orosz hatóságok továbbra is megalapozatlan, provokatív ki­jelentéseket tesznek, amelyek nem segítenek abban, hogy Európa kiszámítható és stabil legyen”. r H­írsaláta' T~ PLÁGIUM VAGY LEJÁRATÁS? Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója 2007- ben a bukaresti ASA Kiadónál napvilágot látott, Catedra din scenă című szakkönyvében hivatkozás nélkül vett át szövegrészeket más szerzőktől, és forrásmegjelölés nélkül használta fel azokat - állítja egy Mureşan álnevet haszná­ló feljelentő a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rekto­rához intézett levelében. A sajtónak a névtelenségbe bur­kolózó feljelentő szövegrészeket is bemutat, párhuzamot vonva Gáspárik és a három, általa megnevezett román szerző munkái között. A szövegazonosság a kötet első 37 oldalán legalább kilenc helyen tetten érhető, ami a levél­író szerint a dolgozat 16 százalékát jelenti. A Krónika megkeresésére Gáspárik leszögezte: „A dolgozatot én ír­tam, az biztos. Megtörténhet, hogy elfelejtettem kitenni az idézőjelet. Nem tudom, mert még nem vizsgáltam meg. Ha tévedtem, nem szándékosan tettem, de vállalom a követ­kezményeit.­” A SÖRHÁBORÚ MÉG TART. Folytatódik a pereske­dés a márkanévért a Ciuc Prémiumot gyártó Heineken Románia és az Igazi Csíki Sört gyártó Lixid Projekt Kft. között. A suceavai táblabíróság márciusban csupán a Heinekennek azt a kérését utasította el jogerősen, amely­ben a multinacionális cég törvényszéki elnöki rendelettel próbálta azonnali hatállyal bezáratni a csíkszentsimoni gyárat. A tulajdonképpeni márkaperben várhatóan csak évek múltán születik jogerős ítélet. Lénárd András, az Igazi Csíki Sör gyártója szerint az ügyben valószínűleg nem Romániában születik meg a végső döntés. A Heineken a Hargita Megyei Törvényszéken is beperelte az Igazi Csíki Sör gyártóját, emellett a spanyolországi Alicantéban széke­lő uniós szabványügyi hivatalhoz is panaszt nyújtott be. Mindkét eljárás folyamatban. (Maszol) ROMÁNOK IS CSATLAKOZTAK a Musai-Muszáj ak­ciócsoport kezdeményezéséhez, melynek során aláírás­gyűjtéssel szeretnék elérni a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését Kolozsváron. A román, magyar és német nyelvű helységnévtáblákért másfél hónapja lobbizó akció­­csoport március 12-én háromszáz kérvényt iktatott Ko­lozsvár polgármesteri hivatalában, nemrég pedig újabb hétszázat. „Számtalan kolozsvári román is aláírta ezt a kérvényt, ez is azt mutatja, hogy nem csak a magyar közös­ség igénye, hogy kölcsönösen elismerjük egymás kultúrá­ját. A románok számára is fontos, hogy tudják, mellettük elégedett magyarok élnek” - mondta Beth­endi András, a csoport egyik tagja. (Maszol) Az államfő tanácsosával egyeztetett az EMNT Az autonómiáról, a regio­nális átszervezésről, a magyar egyházi ingatlanok vissza­szolgáltatásáról, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyéről egyeztetett az Erdé­lyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttsége Lauren­­ţiu-Mihai Ştefannal, a román elnöki hivatal belpolitikai ta­nácsadójával. A Cotroceni­­palotában szerdán lezajlott találkozón Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az EMNT tevékenységét, va­lamint a Demokrácia Köz­pontok munkáját ismertette. Mát­is Jenő alelnök az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) regionalizációs kerettörvény­tervezetét mutatta be. Nagy Pál alelnök az eddig elké­szült autonómiatervezeteket ismertette. A küldöttség át­adta Klaus Johannis államfő tanácsosának a Székely Nem­zeti Tanács (SZNT) 2004- ben a parlament elé is beter­jesztett, utóbb elutasított tör­vénytervezetét, amely Szé­kelyföld jogállását szabályoz­ná. Az EMNT vezetői hang­súlyozták: az autonómia Ro­mánia minden lakosának ér­dekeit szolgálná, és az erdélyi magyar közösség fejlődésé­nek biztosítéka. A megbeszé­lésen Laurenţiu-Mihai Ştefan értékelte, hogy az EMNT kül­döttei személyesen tájékoztat­ták az általuk képviselt kérdé­sekről, és úgy vélte: a szerdai találkozóhoz hasonló egyez­tetések kiváló lehetőséget biz­tosítanak ahhoz, hogy­­ a ma­gyar-magyar és a magyar-ro­mán párbeszéd nyomán­­ megtalálják azokat a törvényi és intézményi kereteket, me­lyek alkalmazásával Románia minden lakosának anyagi és szellemi jólétét biztosíthatják — tudatja az EMNT közlemé­nye. Laurenţiu-Mihai Ştefan felhívta a figyelmet arra, hogy a közéleti témákban megjele­nő nyilatkozatok, valamint a magyar közösségen belüli po­litikai viták - a nyelvi korlátok miatt - sok esetben elérhetet­lenek a szélesebb romániai közvélemény számára. Az EMNT küldöttsége és az el­nöki tanácsos közötti megbe­szélés azután jött létre, miután Tőkés László, az EMNT elnö­ke találkozót kért a román ál­lamfőtől. Az EMNT képvise­lői megegyeztek az elnöki ta­nácsossal, hogy rendszeresítik az egyeztetéseket, és az ál­lamelnöki hivatal rendelkezé­sére bocsátják a magyar kö­zösség ügyeit érintő szakmai anyagokat. Botrányos a restitúció állása Az EMNP botrányosnak tartja, hogy Romániában huszonöt év sem volt elegendő a kommunista dikta­túra idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatására, ezért arra ké­szül, hogy tájékoztassa a nemzetkö­zi szervezeteket a romániai restitú­ció állásáról. Erről Szilágyi Zsolt, a néppárt elnöke beszélt tegnap Ko­lozsváron. Elmondta: a kommunis­ta állam mintegy 2140 ingatlant vett el a történelmi magyar egyhá­zaktól, ezeknek még felét sem ad­ták vissza. ,A kommunista állam által elkobzott ingatlanok vissza­szolgáltatási eljárása szégyen Ro­mánia számára, mivel megrontja azt a korrupció. (...) Románia nem tartja be, amit vállalt, amikor az eu­rópai és észak-atlanti struktúrákba befogadták, amelyek a restitutio in integrumot javasolták. Minden nemzetközi intézménynek jelezni fogjuk, hogy Románia nem tett ele­get vállalásainak. Felkérjük ugyan­akkor a kormányt és az államelnö­köt, hogy változtassák meg hozzá­állásukat az eljárását illetően” - nyilatkozta, és üdvözölte, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak a zsidó vagyon visszaszolgáltatását vizsgáló különmegbízottja tovább­ra is érdeklődést mutat a téma iránt. Szilágyi szerint a restitúció állása azt jelzi, hogy az egymást követő román kormányokban nem volt meg a politikai akarat a visszaszol­gáltatásra, rendre arra törekedtek, hogy elkerüljék az államosított in­gatlanok visszajuttatását az egykori tulajdonosoknak. Közölte még, hogy az EMNP és az EMNT elnök­ségének összevont ülésén megvizs­gálták az elnökké választása óta el­telt tízhetes időszakot, és megálla­pították, hogy az ütemtervnek meg­felelően zajlik a helyi és területi szervezetekben a tisztújítás, ami április végéig be is fejeződik. Üdvözölte azt a döntést, hogy Marosvásárhelyen közös polgár­­mesterjelöltet állítsanak a magyar pártok, az előválasztáson az EMNP is megméretkezik, jelöltjét az kö­vetkező napokban nevezik meg. Végül bejelentette: az EMNP is csatlakozik az EMNT és az SZNT adománygyűjtéséhez, amellyel a nehéz helyzetbe jutott kárpátaljai magyarságot próbálják segíteni. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter J. Ildikó Külpolitikai szerkesztő: Farcádi Botond 2015. április 10., péntek Alulról szervezné a régiókat Szabadon kifejezett társulás révén létrejövő régiókat és ezek sajátos jogállását lehetővé tevő sarkalatos törvényt szeretne az ország alaptörvé­nyébe foglaltatni a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke. Árus Zsolt nyílt levélben kéri az alkot­mánymódosítást előkészítő parlamenti bizott­ságtól, hogy a tervezetbe foglaljanak be „olyan előírásokat, illetve garanciákat, amelyek majd megteremtik annak a feltételeit, hogy a parla­ment utóbb elfogadja Székelyföld autonómia­statútumát, azt a törvénytervezetet, amelyet a Székely Nemzeti Tanács dolgozott ki, s amelyet hamarosan újra be fog nyújtani”. Áras szerint az autonóm régió létrehozását a jelenlegi alkot­mány sem tiltja, de „nem is kötelezi a hatóságo­kat arra, hogy létrehozzanak egy ilyet, ha vala­mely régió lakói kifejezik arra vonatkozó igé­nyüket”. Éppen ezért kellene belefoglalni az új alkotmányba, hogy „az ország területi-közigaz­gatási egységei azon települések szabadon kife­jezett társulása révén jönnek létre, melyek egy közigazgatási egységbe akarnak tartozni”, és hogy „minden közigazgatási régió jogosult sajá­tos jogállást elnyerni egy, a parlament által elfo­gadott sarkalatos törvény révén, amennyiben a régió szintjén megszervezett helyi népszavazá­son ennek lakói kinyilvánítják erre vonatkozó akaratukat”. ­ KÜLFÖLD • Bukik a felvidéki összefogás Nem vesz részt a Most-Híd azon a találkozón, amelyet a felvidéki magyarság egységes parlamenti képviseletének megteremtése céljából indítványozott a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet - derült ki a szlovák-ma­gyar párt tegnapi állásfoglalásából. A találkozót a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kezdeményezte még a múlt héten, amikor felhívással fordultak Berényi Józsefhez, az MKP, il­letve Bugár Bélához, a Most-Híd elnökéhez. A felhívásra az MKP reagált elsőként, kedden közleményben jelezte: részt vesz a találkozón. A Most-Híd tegnapi állásfoglalásában azt írták: a civil ernyőszervezet kezdeményezése manipulatív, szándékának őszintesége pedig megkérdőjelezhető. Segítség Kárpátaljára A magyar korm­ány ismét felhívással fordul minden város­hoz és Budapesthez, hogy vállaljanak felelősséget egy-egy kisebb kárpátaljai magyar közösség sorsáért, nyújtsanak se­gítséget nekik a humanitárius katasztrófa elkerülése ér­dekében - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány ülésén elemezték a helyzetet, és megál­lapították: az elmúlt egy évben az ott élők szociális helyzete jelentős mértékben romlott, nőttek az árak, csökkentek a bérek. Napi kapcsolatban állnak Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével a 200 ez­res magyar közösséget érintő helyzet értékelése érdekében.

Next