Háromszék, 2015. október (27. évfolyam, 7611-7637. szám)
2015-10-01 / 7611. szám
KÖZÉLET 2015. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK Háromszék ! Mese ajándékba VARYO. PÉTER» Boltban, bankban, hivatalban, piacon, autóbuszon, még kocsmában is. Mindenhol, ahol emberek megfordulnak. Ügyes-bajos dolgaikat intézni, bevásárolni, befelejteni. Egyszer csak, semmiből mintha, valaki mesét olvas. Elhal a zsongás, megáll a levegőben a hivatalos útját járó papír, határozatlan még a mérleg nyelve is, s a pohár félúton elakad, amint a mesét olvasó magára vonja a figyelmet. Aztán taps. Az alkalmi közönségben meg néhány derűs arc. Melyek addig komorak, gondterheltek. Ma van a magyar népmese napja, kérjük, olvassanak mesét gyerekeiknek, unokáiknak - hangzik el a helyszíneken a felvilágosítás. Benedek Elek születésének évfordulóján, szeptember 30-án ünnepeljük immár 11. alkalommal a magyar népmese napját. Sepsiszentgyörgyön a Cimborák Bábszínház kezdeményezésére vitték ki a mesét az utcára, azzal a szándékkal, hogy ismételten tudatosítsák az emberekben, mekkora kincs a magyar népmese, és mennyire fontos a gyerekek számára, hogy megismerkedjenek ezzel a mesevilággal - magyarázza Nagy Lázár József bábszínész, a rendezvény kezdeményezője. Fontosnak tartotta kiemelni, bárhová ment előzőleg helyszínegyeztetésre, hivatalokban, intézményekben, mindenhol szeretettel várták őket, ha ehhez hozzátettek menet közben néhány újabb színteret, az csak segített céljuk elérésében. S hogy annyifelé el lehessen vinni az ajándék mesét, nap közben több bábszínész és színész - a szervező Nagy Lázár Józsefen kívül Nemes Levente, Erdei Gábor, Benedek Ágnes, Fekete Zsolt, Lukács Emőke, Páll Gecse Ákos, Nagy-Kopeczky Kálmán - egymást váltva olvasott fel a mindenhol hálás közönségnek. A SZERZŐ FELVÉTELE Fekete Zsolt mesét olvas a pénzügyi hivatalban Nem lesz látogatóközpont a Rétyi Nyírben Elkészült öt háromszéki Natura 2000-es természetvédelmi terület kezelési terve, ám a Rétyi Nyírbe tervezett látogatóközpont a projekt módosítása miatt nem épül fel - hangzott el a megyeházán tartott tegnapi sajtótájékoztatón. MÓZES LÁSZLÓ : Közel hárommillió euró értékű, megnyert pályázatból gazdálkodhatott volna a megyei tanács, ebből kellett volna finanszírozni a természetvédelmi területek (Bodok- és Baróti-hegység, Csókás-Veczer dombság, Veresvíz tőzegláp, Lassúág-Honcsok tőzegláp, Felső Olt, Feketeügy, Csomád-Bálványos és Rétyi Nyír) kezelési tervét, illetve felépíteni a Rétyi Nyírbe tervezett látogatóközpontot és létrehozni három más tájékozódási pontot. Előbbi sikerült, utóbbiak nem. Nagy József, a megyei tanács alelnöke szerint az építkezésről azért kényszerültek lemondani, mert a közbeszerzési eljáráson nyertes piteşti-i építész fél éves késés után sem hozott megfelelő tervet. Emiatt elveszítették a támogatás kétharmadát és átalakították a huszonegy hónap futamidejű, most decemberben lejáró pályázatot, s a megmaradt pénzből fizetik ki - egyebek mellett - a szóban forgó védett övezetek kezelési terveinek elkészítését. Közbeszerzési pályázatot írtak ki, a nyertes a bukaresti Multidimension Kft., amelynek szakemberei 627 440 lejért állították össze a dokumentumot (azt a tegnap a cég képviselője, Ionescu Viorel ismertette, melyet több intézménynek és a a közbeszerzési eljáráson nyertes piteşti-i építész fél éves késés után sem hozott megfelelő tervet környezetvédelmi minisztériumnak is el kell még fogadnia. Nagy József azt is megjegyezte, a közbeszerzési törvény nem a munka minőségére, hanem a legalacsonyabb árra helyezi a fő hangsúlyt, s mint mondta, per lesz, kártérítést kérnek majd az elmaradó látogatóközpont miatt. Hozzátette, a létesítményről a megyeháza nem mond le, egy következő pályázattal szeretnék majd megvalósítani. ÉVNYITÓ A BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEMEN Több diák a megyeszékhelyen Ünnepélyes és egyben visszafogott ünnepséggel kezdődött tegnap a tanév a Babeş-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A felsőoktatási tanintézet oktatói, vezetői számára külön öröm, hogy idén tíz százalékkal több új diákot üdvözölhettek, mint korábban. NAGY D. ISTVÁN : Az évindító ünnepségen az egyetem oktatói, illetve a diákok mellett a város, illetve a prefektúra képviselői is tiszteletüket tették. A tanárok karonként magyarul és románul is üdvözölték a frissen bejutott nebulókat. Székely Zsolt Márai Sándort idézve beszélt a tanult emberről. Laura Olteanu, az intézmény igazgatója megemlítette, hogy a BBTE immár a második helyen található a hazai egyetemek ranglistáján, ami Sepsiszentgyörgy számára is jelzés értékű. Kifejtette: ez az eredmény arra ösztönzi őket, hogy tovább javítsák diákjaik teljesítményét, kutatásra, önfejlesztésre biztatva őket. Laura Olteanu szerint bátorító, hogy a helyi vállalkozói körök részt vállalnak a gyakorlati felkészítésben, illetve követik a tanulók fejlődését, ami várhatóan megkönnyíti majd a Sepsiszentgyörgyön végzők elhelyezkedését. Sepsiszentgyörgyön hárman ellenzik » DEMETER J. ILDIKÓ » Természetesen az SZDP-s Rodica Párvan talált kifogásolnivalót a Terra Siculorum 2021 egyesületben: miután kijelentette, hogy örvend a megyeszékhely „nemes perspektívájú” kezdeményezésének, sérelmezte, hogy későn kapták kézhez a szavazásra bocsátott szöveget, és emiatt bizonyos hátsó szándékokra következtet. Nem érti, mit keres a város pályázatában a megye és pláne a szomszéd megye: szerinte ezt a kiterjesztést csak az indokolja, hogy így akarják igazolni az „úgynevezett Székelyföldet”, amelyben ő nem találja meg magát. Nem tetszik neki a latin elnevezés sem, mert „románul csúnyán hangzik”, és megtévesztő is: talán latin eredetet kívánnak ezzel felvállalni? Részt vettem a Kovászna és a Hargita megyei tanács ülésén is, és kellemesen lepett meg, hogy mindkét testület egyhangúan felvállalta a kultúrfővárosi pályázathoz szükséges egyesület létrehozását és a fenntartásával járó anyagi terheket - így kezdte válaszát Antal Árpád polgármester. Emlékeztetett: már az elején, két évvel ezelőtt kijelentette, hogy az egész Székelyföld nevében száll versenybe, s bár az uniós szabályzat értelmében csak egy település nevezhet be, megteheti a térség nevében. Ugyanúgy jár el Craiova is, amely egész Olténia nevében pályázik, ami szintén nem közigazgatási egység, és nem is csak oltyánok népesítik be, ahogy Székelyföldön sem csupán székelyek élnek. A területet nevezik így, a latin nevet pedig azért tartották jónak, mert az elbíráló bizottság tagjai más-más országok polgárai, és a latin nyelv mindenkinek mond valamit. Nem a származásról van szó, és nem kell nekünk igazolni semmit, ami létezik. Erdély első, Johannes Honterus által 1532- ben készített térképén már az szerepel, hogy ezen a vidéken székelyek („siculi”) laknak. Mi nem beszélünk „úgynevezett” Bukovináról vagy Mócföldről vagy Moldváról, nem vitatjuk létüket, amiért törvény nem tud róluk. Próbáljunk a 21. század valóságában élni, népszerűsítsük saját értékeinket, nyerjünk a felemelkedésével, és örvendjünk neki mindannyian. Ezen a vidéken századokon át latinul miséztek, akkor is, amikor az ortodoxok még szláv nyelvű szertartásokon dicsérték a fennvalót - hozott fel egy érvet az egyesület neve mellett az MPP-s Bálint József is, mire Rodica Pârvan azzal vágott vissza: „úgy látszik, különböző történelmeken dolgozunk”. Az utóbbi időben egyre több román történész szólalt fel a tankönyvek hamisított történelme ellen - mondta végül Antal Árpád, és ezek után jelölték a város képviselőit az egyesületbe. Az NLP-s Madálin Guruianu, valamint az RMDSZ-es Magyarosi Imola és Zsigmond József egyként tizenöt igen és három nem szavazatot kapott (egy-egy tartózkodás mellett), a városimázs iroda kapcsolattartással megbízott munkatársa, Knopp Ildikó azonban 17 igent. Kicsit később a kultúrfővárosi pályázat benyújtását, illetve az 5,3 millió euróra becsült költségeket (amelyből 2016-ban 0,1 milliót költenek el, a többit csak akkor - 2022-ig elosztva -, ha megnyerjük a versenyt) 16- an szavazták meg, és ugyancsak hárman ellenezték. Az Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázatot napokon belül, október 10-én nyújtja be Sepsiszentgyörgy. 325 éves az esztelneki ferences kolostor 1 » Erik testvér három ferences szerzetes életét ismertette részletesebben, az Esztelneken született Veres Györgyét, a későbbi fráter Lajosét (1697-1763), a Budapesten született Takács Albertét, Gábor atyáét (1896-1974) és az esztelneki születésű Kiss Béláét, Márton atyáét (1880-1979). Ők számunkra példaképek lehetnek - hangsúlyozta előadása végén. Előadását követően Erik testvért arról kérdeztük, mit kell tudni az erdélyi ferences rendről. Elmondta: a ferencesek Erdélyben először a szász vidékeken - Szászvárosban, Szászsebesen, Nagyszebenben - telepedtek le, majd onnan érkeztek Székelyföldre. Felső-Háromszék missziós területén, ahol ferencesek voltak, ott maradt meg a tömbkatolikusság. A ferences életnek itt, Esztelneken van folytatása, ha innen kivonul a rend, akkor nemcsak itt, Háromszéken sem lesznek ferencesek. Hála az Istennek, Székelyföldet ellátjuk a ferences lelkiséggel, hiszen Szárhegyen, Csíkban és Udvarhelyen is közösségeink vannak. Az erdélyi rendtartomány érzi a negyvenéves kommunizmus hatását, hiszen négy évtizeden át nem vehettek fel jelentkezőket, ami nemcsak abban mutatkozott meg, hogy hirtelen elfogyott az utánpótlás, hanem ki is öregedett a rendtartomány, hiszen a legfiatalabb atyák közel hetvenévesek vagy annál is idősebbek voltak. 1990-ben, az újraszerveződéskor új, fiatal tagok is jelentkeztek. Jelenleg az erdélyi rendtartománynak közel ötven örökfogadalmas tagja van, akik tíz kolostorban élnek, az átlagéletkor negyvenegy év. Ha évente egy-két jelentkező akad, és ez folytatódik, fenn tud maradni a ferences lelkiség Erdélyben, illetve a szatmári egyházmegyében. Tegnap, ugyancsak a szentmisét követően Varga Kapisztrán, a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára a Ferencesek letelepedése magyar földön: Magyarország, Erdély, Esztelnek címmel tartott előadást. A rendezvénysorozat vasárnap este a felújított művelődési otthonban a Nagy Mózesiskola és a kolostor által iskolás gyermekek számára meghirdetett, Az esztelneki ferences kolostor alapításának 325. éve című jubileumi rajz- és fogalmazáspályázat kiértékelésével és a díjak átadásával ér véget.