Háromszék, 2016. május (28. évfolyam, 7786-7809. szám)

2016-05-05 / 7788. szám

Nagy az igény bölcsődékre ALBERT LEVENTE FELVÉTELE­ ­ » FEKETE RÉKA » Bölcsőde­ügyben igazán nagy lépés ta­valy szeptemberben történt, amikor az egykor szövőgyári igazgatói lakásnak épített, uniós támogatással felújí­tott svájci villában az önkor­mányzat megnyitotta a hat­van férőhelyes kisdedóvót, amely jelenleg is megfelel az elnevezésnek, mert az óvo­­dai-iskolai hálózattól függet­lenül működik, a tíz alkalma­zott között nincs pedagógus végzettségű. Az intézmény iránt már in­dulásakor nagy volt az érdeklő­dés, ami azóta sem lankadt. »­ Szinte hetente érkezik új baba a Napsugár óvodai bölcsődés csoportba Három állami, két magán- és egy alapítványi bölcsőde működik Sepsiszentgyörgyön, amelyek összesen százhetven férőhelyet kínálnak, de igény többre is lenne. Jelenleg a szülők pénztárcáján is múlik, melyik bölcsődébe íratják kicsinyüket, de szempont a lakhelyhez viszonyított közelség, illetve a tágas udvar is. HÁROMSZÉKI KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNY Csemetekert a jövőnek A SZERZŐ FELVÉTELE Tegnap hivatalosan is felavatták a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) kőröspataki csemetekertjét. A hetvenáras terület birtokba­vétele az alapítvány hosszú távú programjának része, melyben őshonos gyümölcsfajták széles körű terjesztését tűzték ki célul. FERENCZCSABA - A HKA négy éve indította hosszú távú gyümölcs­fa-telepítő programját - hangzott el a tájékoztatón. Immár har­madik éve összesen több mint négyezer gyümölcscsemetét osz­tottak ki a megye 14 településén, közben megfogalmazódott egy saját csemetekert létesítésének gondolata is. Erre a célra végül Kőröspatak határában az ön­­kormányzattól vásárolt hetven­áras terület bizonyult a legmeg­felelőbbnek, amelyet sikerült az alapítvány nevére telekköny­­veztetni - számolt be Fleckha­mer Ottó. Az alapítvány elnöke szerint, bár az önkormányzattól minden segítséget megkaptak, a tulajdon-visszaszolgáltatások leállása miatt nem volt egyszerű a telek megszerzése, ezért az el­képzelés megvalósítása egy évet csúszott.1­­ Fleckhamer Ottó a csemetekert avatószalagjával - jövőbe mutató tervek DÖNTÖTT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Egyfordulós választás lesz Egyöntetűen visszautasították tegnap az alkotmánybírák Liviu Avram újságíró választási törvénnyel kapcsolatos kifogásait, és ez azt jelenti, hogy egyfordulós önkormányzati választás lesz idén június 5-én. A testület elnöke, Augustin Zegrean szerint azért utasították el a keresetet, mert nem szól érv amellett, hogy az alkotmánybíróságnak változtatnia kellene eddigi gyakorlatán. Leszögezte: a választási törvények kidolgozása a parlament feladata, ennek részleteibe so­sem szólt bele az alkotmánybírság, amely nem módosít törvényeket, hanem csupán megmondja, hogy azok alkotmányosak-e vagy sem. „Az alkotmánybíróság mindig azt mondta, hogy a parlament feladata a választási törvény kidolgozása, a mikéntek, alá­írásokkal vagy azok nélkül. Egyébként a Velencei Bizottság is azt mondja, hogy minden ál­lamnak joga van megválaszta­ni választási rendszerét, azzal pedig nincs semmi gond, nem sérül a választói vagy indulási jog, ha a jelöltséget aláírásokhoz kötik. (...) Az alkotmánybíróság ma döntött, nem hiszem, hogy holnap változtatnánk. Még van harminc ügyünk ugyanazzal a témával, de bizonyára nem vál­toztatjuk meg a gyakorlatunkat egyik napról a másikra” - ma­gyarázta Zegrean.»­5 Háromszéki orvost díjaztak A Sepsiillyefalván dolgozó Para Jánost is díjazták tegnap Budapesten az Év praxisa a Kárpát-medencében pályáza­ton; az elismerést tíz határon túli és tíz magyarországi házi­orvos vehette át. A szavazatok alapján első helyezést ért el Ádám József Gyergyóremetéről és Száray Eszter Biatorbágyról, második lett Szűcs László Miskolcról és Para János Illyefalváról, a harmadik helyezett pedig Gabnai Judit Anna Ceglédről és Székely-Szentmiklósi István Szilágycsehről. Különdíjat ve­hetett át Varga Sándor József Erdélyből áttelepült kazinc­barcikai háziorvos. I­máról holnapra t Téves taktika­ i állam és a román sajtó jelentős része megbélyegzi a magyar közösség nyelvi jogokra és területi autonómiára irányuló törekvéseit, és ezzel megakadályozza a valós közvita kibontakozását - állapítja meg a sajtó­­szabadság világnapján közzétett jelentésében az ActiveWatch. A romániai médiaállapotokat és a szabadságjogok betartását megfigyelő bu­karesti civil szervezet lényeges dologra világít rá: ma Romániában éppen az állam és nemzet­féltő sajtóbérencei ássák alá a békés egymás mellett élés esélyét. A mindenkori román hatalom agyonhall­­gatással, esetenként félrevezetéssel próbálja semmissé tenni a magyarság jogos követeléseit. És ebben örök partnere a média jelentős része. Minden újságíró-etikát felrúgva tekintenek el több tízezreket megmozgató tüntetésektől, s ha esetleg mégis szentelnek rá egy rövid hírt, „megtizedelik” a jelenlevők számát. Tendenció­zus vitaműsorokban szajkózzák az autonómia veszélyeit - mai napig az elszakadással azono­sítják! -, becsmérelik, sokszor alpári stílusban, a teljes magyarságot. Kitartóan ismételgetik a hatalom lózungját, a kisebbségi kérdést példá­san megoldották, nemcsak Európa, de a világ is tanulhat tőlük. Mondják, mondják, és talán el is hiszik, fel sem tűnik, hogy valami még sincs teljesen rendben, ha az érintett közösség maga nem elégedett helyzetével. A nacionalista szólamokon és politikán felnőtt polgárok pedig hiszik, mert hinni akarják minden szavukat. Pe­dig mennyivel egyszerűbb és célszerűbb volna tiszta, értelmes vitát folytatni arról, mit is akar a romániai magyarság, miért fontos számára, hogyan képzeli megvalósítását, milyen követ­kezményei lennének, ha álmai valóra válná­nak. Érvekkel, ellenérvekkel, ahogy civilizált társadalmakban szokás. Ennek hiányát rója fel az ActiveWatch is, és szóvá teszi, hogy a hatal­mi-sajtos összefonódások lehetetlenné teszik a közös megoldások kidolgozását, mindez pedig az etnikai feszültség növekedéséhez vezethet. Románia majdnem száz évvel a nagy egye­sülés után is Erdély elvesztése miatt retteg, a magyaroktól félti országát. Előbb kizsákmá­nyolta a jóval módosabb régiót, terhén fejlesz­tette az ország más részeit, majd betelepítéssel próbálta irtani sajátos szellemiségét, aláaknáz­ta mindazt, ami az itt élő közösségeket össze­kötheti, szembefordítani igyekezett egymással őket. Eladta a szászokat, a zsidókat, és immár a magyarság fogyását gyorsítanák. Eszük ágában sincs békés együttélést biztosítani, kultúránk vi­rágzását, megmaradásunkat segíteni - ezért az örök ellenségkép, a mindent korlátozó, vissza­szorító taktika. Pedig elég sokan vagyunk még ahhoz, hogy ne legyen ez sem gyors, sem egysze­rű. Talán előbb-utóbb belátják és akadnak majd olyanok, nemcsak az emberi jogokat védelmező civilek, de akár a hatalom képviselői között is, akik felismerik, többet nyerne Románia, ha egy elégedett kisebbségi közösség élne területén, nem tennék kevesebbé a magyarság számára biztosított jogok, sőt, gazdagítanák. FARKAS RÉKA

Next