Háromszék, 2017. május (29. évfolyam, 8086-8111. szám)
2017-05-17 / 8099. szám
BELFÖLD 2017. MÁJUS 17., SZERDA aromsze Kitették az első többnyelvű táblát A kolozsvári polgármesteri hivatal tegnap kihelyeztette a város nyugati bejáratához az első román-magyar-német nyelvű helységnévtáblát. Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere elmondta: szerették volna az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) ma kezdődő kolozsvári kongresszusa előtt a város valamennyi bejáratához és kijáratához kihelyezni a többnyelvű táblákat, de egyelőre csak a Nagyvárad felőli bejárathoz sikerült a szükséges jóváhagyásokat megszerezni. Az alpolgármester hozzátette: csak itt állíthatta fel saját területére a táblákat a város. A többi bejáratnál a közúti társaság területére kell építési engedélyt kiállítaniuk, de napokon belül mindenhová kikerülnek majd a táblák. Oláh Emese elmondta, a polgármesteri hivatalon belül semmilyen ellenkezést nem tapasztal a többnyelvű táblák kihelyezésével szemben, de azt látja, hogy a közösségi portálokon a román nacionalisták részéről óriási nyomás nehezedik Emil Boc polgármesterre, amiért vállalta a többnyelvűséget. A Kolozs megyei törvényszék február 21-én mondta ki, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Emil Boc polgármester április 7-én jelentette be, hogy nem fellebbez az ítélet ellen. Ekkor azt is közölte, hogy a szabványos Cluj-Napoca - Kolozsvár - Klausenburg tábla fölé egy kőtáblát is kihelyez, mellyel a város római kori eredetére kíván utalni. Hozzátette, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a táblán a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117-138) felirat szerepel. A többnyelvű kolozsvári helységnévtábla kihelyezése az elmúlt 16 évben számos per tárgya volt, ezekben azonban a végső döntés rendre a többnyelvűséget elutasító polgármesteri hivatalnak kedvezett. A nyertes pert a Minority Rights kolozsvári egyesület indította, melyhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott. A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény húsz százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilleti a magyar helységnévtábla kihefíTÓ: MTI lyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed számaránya egy településen. Újabb hatáskörétől fosztották meg az államfőt A kormánykoalíció újabb hatáskörétől fosztotta meg Klaus Iohannis elnököt, miután a szenátus úgy módosított egy kormányrendeletet, hogy az elnök által irányított legfelső védelmi tanácsnak nem lesz többet beleszólása a belügyminisztériumi titkosszolgálat vezetőjének kinevezésébe. Mădălina Dobrovolschi, az elnök szóvivője tegnap elmondta: a döntés aggasztó a „román jogállamiság épségére” nézve. Emlékeztetett, hogy a kabinet nemrég a telekommunikációs hatóság vezetőjének kinevezésében játszott szerepétől is megfosztotta az elnököt, ami azt sejteti, hogy jól kitervelt politikai akció az elnök hatáskörének korlátozása. A telekommunikációs hatóság vezetőjének kinevezése ügyében április végén rendelkezett a kormány egy sürgősségi rendelettel, melynek értelmében a parlamentnek kell döntenie a hatóság vezetőjéről, nem az elnöknek. Dobrovolschi szerint erre a döntésre a kormány azóta sem adott magyarázatot. Hozzátette: a belügyi titkosszolgálat vezetője esetében azért indokolatlan a védelmi tanács és az elnök megkerülése, mert az intézménynek fontos szerepe van Románia védelmében és nemzetbiztonságának szavatolásában. Az ellenzéki média úgy kommentálta a szenátus döntését, hogy a belügyi titkosszolgálat vezetőjének kinevezésében Carmen Dan belügyminiszternek lesz döntő szava, aki Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnöknek egyik bizalmasa. Gesztusokat a kisebbségeknek Jemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szövetség szombati zilahi kongresszusán utalt arra beszédében, hogy a román politikusok vagy nem tudnak a gyulafehérvári nyilatkozatban foglalt, nemzeti kisebbségeknek tett ígéretekről, vagy rosszhiszeműen megtagadják tőlük azokat. Az MTI, és az Agerpres hírei alapján szerkesztette: Nagy B. Sándor 1 » Az évforduló jó lehetőség arra - fogalmazott -, hogy Románia nagylelkűen és befogadóan viszonyuljon a nemzeti kisebbségekhez, hogy ez utóbbiak is teljes jogú polgárai lehessenek Romániának. „Míg Moldva zászlóját gond nélkül lehet használni, Székelyföldet eltávolítják minden közterületről, pedig mindkét régió ugyanúgy az ország része” - mondta egyebek mellett Benkő Erika. Florin Roman, a Nemzeti Liberális Párt képviselői frakcióvezető-helyettese tegnap egy közleményben felszólította az RMDSZ-t, tartsa tiszteletben a románok történelmét. A politikus azt követően foglalt állást, hogy Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke a szövetség szombati zilahi kongresszusán kijelentette: a magyaroknak nincs mit ünnepelniük a centenárium kapcsán. Florin Roman szerint a romániai magyaroknak ugyanolyan jogaik vannak, mint a románoknak, és a jövő évi évforduló „az ország valamennyi állampolgára számára ünnepet jelent”. Re KISEBB A POLGÁRMESTEREK FELELŐSSÉGE. Egy most elfogadott törvénymódosítás szerint nyugodtan aláírhatnak bármit a polgármesterek, nem őket terheli a felelősség az esetleges törvénytelenségek miatt. A szenátus ugyanis elfogadta a helyi közigazgatásról szóló 2001/215-ös törvény módosítását, amelynek értelmében a polgármesterek, alpolgármesterek, megyeitanács-elnökök és helyetteseik aláírásukkal az okiratok valódiságát tanúsítják, míg a szakszemélyzet aláírása ennek törvényességét szavatolja. „Ezzel megszüntetjük az aláír, mint a polgármesterjelenséget” - magyarázta az ülésen Ioan Denes szociáldemokrata szenátor, a közigazgatási bizottság titkára. Az elfogadott módosítások szerint, ha a szakszemélyzet elutasítja egy okirat aláírását, akkor ezt meg kell indokolnia egy erre a célra nyitott regiszterben. (Főtér) KERESZTVÁRIG ÉPÜL AZ AUTÓPÁLYA. Az Erdélyt Bukaresttel összekötő, 58 kilométeres Brassó-Comarnic autópálya megrendelésével már 13 éve próbálkozik a román állam, de most már úgy tűnik, elkezdődhetnek a munkálatok: a szállításügyi minisztérium közölte, hogy júniusban aláírják a szerződést a Brassó és Keresztvár közötti szakasz megépítésére kiírt versenytárgyalás nyertesével. Egy 9 kilométeres szakaszról van szó, amelynek kivitelezésére tíz cég jelentkezett. A Brassó-Comarnic sztráda a Kárpátokat szelné át a DN1-es úttal párhuzamosan, a megépítése pedig nagyon sokba kerül. Elsőként egy 36 km-es szakasz kivitelezéséhez kerestek befektetőket, de a munkálatok 1,5 milliárd euróra becsült költségei mindenkit elriasztottak. Tavaly a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) a szakaszt több részre osztotta, s mindegyikre külön versenytárgyalást írt ki. (Digi24/Maszol) MAGYAROKAT IS VÁR A KOLOZSVÁRI EGYETEM. 1100 tandíjmentes alapképzéses és 505 magiszteri támogatott helyet biztosítanak a magyar diákoknak, tandíjas helyet pedig kétszer ennyit - hangzott el a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján. Ioan-Aurel Pop rektor kifejtette, a Bukaresti Egyetem mellett a BBTE a legkeresettebb felsőoktatási intézmény, Kolozsvár pedig a legkeresettebb egyetemi város a főváros mellett az országban. Soós Anna, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes a számokat ismertette. A következő egyetemi tanévre 4947 tandíjmentes hely áll a jelentkezők rendelkezésére alapképzésen, emellett több mint 9200 tandíjas és több mint 2650 távoktatási és csökkentett látogatású hely kínálkozik a felvételizőknek. Hatvan tandíjas helyet tartanak fenn romák számára, ötöt mozgássérülteknek, 128-at határon túli román nemzetiségű jelentkezőknek - tájékoztatott Soós Anna. (Maszol) HIRSALÁTA RÖVIDEN Fejlődik a gazdaság Az Európai Unió tagállamai közül Románia jegyezte a legnagyobb gazdasági növekedést 2017 első negyedévében: 5,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP). Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) tegnap közzétett adatai szerint az euróövezetben 1,7 százalékos volt a gazdasági növekedés a tavalyi év ugyanezen időszakához képest, míg az Európai Unió egészében átlagban 2 százalékos bővülést regisztráltak. A román országos statisztikai intézet jelentése szerint az első negyedéves GDP-növekedés a második legnagyobb az elmúlt két évben, csak a tavalyi második negyedéves 6 százalékos GDP-bővülés haladta meg. A statisztikai intézet által közölt eredményt üdvözölte tegnap Sorin Grindeanu miniszterelnök és Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök, aki szerint a most közölt adat megerősíti, hogy teljesíthető a kormány programja, amely béremeléseket és adócsökkentéseket irányoz elő. Házi őrizetbe kerülhet A Tomis ortodox érseke, Teodosie Petrescu ellen elrendelt hatósági felügyelet házi őrizettel való helyettesítését kéri az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, arra hivatkozva, hogy az érsek megszegte a hatósági felügyeletet elrendelő ítéletbe foglalt tiltásokat. Az ügyészség közleménye értelmében Teodosie Petrescu május 12-én felhatalmazta az érsekség törvényes képviselőjét, hogy igényeljen igazolást az ovidiui polgármesteri hivataltól arról, hogy az érsekség 342,52 hektárnyi területtel szerepel a mezőgazdasági regiszterben. Az igazolásra a területalapú támogatást igénylő dokumentációhoz volt szükség, amelyet a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez terveztek benyújtani. Tettével két tiltást is megszegett az érsek: egyrészt azt, amellyel eltiltották az európai uniós alapok lehívását célzó mindennemű tevékenységtől, másrészt, amellyel megtiltották, hogy kapcsolatba lépjen ügye többi vádlottjával. Az érsek ellen februárban emelt vádat az ügyészség, azzal vádolva őt, hogy hamis dokumentumokat használt fel annak érdekében, hogy európai pénzalapokhoz jusson. Brâncuşi értékesebb Picassonál Rekordáron, 57,3 millió dollárért kelt el Constantin Brâncuşi Alvó múzsa nevű bronzszobra a Christie's aukciósház modern és impresszionista árverésén hétfőn New Yorkban. A szobor egy 26 centiméteres női fej, amelyet 1913-ban készített a román szobrászművész, és amelynek értékét előzetesen 25-35 millió dollárra becsülték a Christie's művészettörténészei. A leütési ár rekord Brâncuşi esetében, előzőleg 37,2 millió dollár volt a legmagasabb ár, amelyet művéért fizettek egy 2009-es árverésen. A Brancuşi-rekord mellett, az est másik fénypontja Pablo Picasso Femme assise, robe bleue című portréja volt, amely 45 millió dollárért kelt el.