Háromszék, 2017. május (29. évfolyam, 8086-8111. szám)

2017-05-17 / 8099. szám

BELFÖLD 2017. MÁJUS 17., SZERDA aromsze Kitették az első többnyelvű táblát A kolozsvári polgármesteri hivatal tegnap kihelyeztette a város nyugati bejáratához az első román-magyar-német nyelvű helységnévtáblát. Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere elmondta: szerették volna az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) ma kezdődő kolozsvári kongresszusa előtt a város valamennyi bejáratához és kijáratához kihelyezni a több­nyelvű táblákat, de egyelőre csak a Nagyvárad felőli bejárathoz sikerült a szükséges jóváhagyásokat megszerezni. Az alpolgármester hozzátet­te: csak itt állíthatta fel saját területére a táblákat a város. A többi bejáratnál a közúti társaság területére kell építé­si engedélyt kiállítaniuk, de napokon belül mindenhová kikerülnek majd a táblák. Oláh Emese elmondta, a polgármesteri hivatalon belül semmilyen ellenkezést nem tapasztal a többnyelvű táb­lák kihelyezésével szemben, de azt látja, hogy a közösségi portálokon a román naciona­listák részéről óriási nyomás nehezedik Emil Boc polgár­­mesterre, amiért vállalta a többnyelvűséget. A Kolozs megyei törvény­szék február 21-én mondta ki, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Emil Boc polgár­mester április 7-én jelentette be, hogy nem fellebbez az íté­let ellen. Ekkor azt is közölte, hogy a szabványos Cluj-Napo­­ca - Kolozsvár - Klausenburg tábla fölé egy kőtáblát is ki­helyez, mellyel a város római kori eredetére kíván utalni. Hozzátette, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tör­ténész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a táblán a Muni­­cipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Condi­­tum (117-138) felirat szerepel. A többnyelvű kolozsvári helységnévtábla kihelyezése az elmúlt 16 évben számos per tárgya volt, ezekben azonban a végső döntés rendre a több­­nyelvűséget elutasító polgár­­mesteri hivatalnak kedvezett. A nyertes pert a Minority Rights kolozsvári egyesület indította, melyhez 370 kolozs­vári polgár is csatlakozott. A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfo­gadott helyi közigazgatási törvény húsz százalékban jelölte meg azt a küszöbérté­ket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári ma­gyarságot is megilleti a ma­gyar helységnévtábla kihe­fíTÓ: MTI lyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ek­kor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a tör­vénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed számará­nya egy településen. Újabb hatáskörétől fosztották meg az államfőt A kormánykoalíció újabb hatáskörétől fosztotta meg Klaus Iohannis elnököt, miután a szenátus úgy módosított egy kor­mányrendeletet, hogy az elnök által irányított legfelső védelmi tanácsnak nem lesz többet beleszólása a belügyminisztériumi titkosszolgálat vezetőjének kinevezésébe. Mădălina Dobrovolschi, az el­nök szóvivője tegnap elmond­ta: a döntés aggasztó a „román jogállamiság épségére” nézve. Emlékeztetett, hogy a kabinet nemrég a telekommunikációs hatóság vezetőjének kineve­zésében játszott szerepétől is megfosztotta az elnököt, ami azt sejteti, hogy jól kitervelt politikai akció az elnök hatás­körének korlátozása. A telekommunikációs ha­tóság vezetőjének kinevezése ügyében április végén ren­delkezett a kormány egy sür­gősségi rendelettel, melynek értelmében a parlamentnek kell döntenie a hatóság ve­zetőjéről, nem az elnöknek. Dobrovolschi szerint erre a döntésre a kormány azóta sem adott magyarázatot. Hozzátet­te: a belügyi titkosszolgálat vezetője esetében azért indo­kolatlan a védelmi tanács és az elnök megkerülése, mert az intézménynek fontos szerepe van Románia védelmében és nemzetbiztonságának szava­tolásában. Az ellenzéki média úgy kommentálta a szenátus döntését, hogy a belügyi tit­kosszolgálat vezetőjének ki­nevezésében Carmen Dan bel­ügyminiszternek lesz döntő szava, aki Liviu Dragnea szo­ciáldemokrata pártelnöknek egyik bizalmasa. Gesztusokat a kisebbségeknek Jemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szövetség szombati zilahi kong­resszusán utalt arra beszéd­ében, hogy a román politikusok vagy nem tudnak a gyulafe­hérvári nyilatkozatban foglalt, nemzeti kisebbségeknek tett ígéretekről, vagy rosszhiszemű­en megtagadják tőlük azokat. Az MTI, és az Agerpres hírei alapján szerkesztette: Nagy B. Sándor 1 » Az évforduló jó lehetőség arra - fogalmazott -, hogy Ro­mánia nagylelkűen és befoga­­dóan viszonyuljon a nemzeti kisebbségekhez, hogy ez utóbbi­ak is teljes jogú polgárai lehesse­nek Romániának. „Míg Moldva zászlóját gond nélkül lehet hasz­nálni, Székelyföldet eltávolítják minden közterületről, pedig mindkét régió ugyanúgy az or­szág része” - mondta egyebek mellett Benkő Erika. Florin Roman, a Nemzeti Liberális Párt képviselői frak­cióvezető-helyettese tegnap egy közleményben felszólította az RMDSZ-t, tartsa tiszteletben a románok történelmét. A politi­kus azt követően foglalt állást, hogy Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke a szövetség szombati zi­lahi kongresszusán kijelentette: a magyaroknak nincs mit ünne­pelniük a centenárium kapcsán. Florin Roman szerint a románi­ai magyaroknak ugyanolyan jogaik vannak, mint a románok­nak, és a jövő évi évforduló „az ország valamennyi állampolgá­ra számára ünnepet jelent”. Re­ KISEBB A POLGÁRMESTEREK FELELŐSSÉGE. Egy most elfoga­dott törvénymódosítás szerint nyugodtan aláírhatnak bármit a polgármesterek, nem őket terheli a felelősség az esetle­ges törvénytelenségek miatt. A szenátus ugyanis elfogadta a helyi közigazgatásról szóló 2001/215-ös törvény módosí­tását, amelynek értelmében a polgármesterek, alpolgármes­terek, megyeitanács-elnökök és helyetteseik aláírásukkal az okiratok valódiságát tanú­sítják, míg a szakszemélyzet aláírása ennek törvényességét szavatolja. „Ezzel megszüntet­jük az aláír, mint a polgármes­terjelenséget” - magyarázta az ülésen Ioan Denes szociálde­mokrata szenátor, a közigazga­tási bizottság titkára. Az elfo­gadott módosítások szerint, ha a szakszemélyzet elutasítja egy okirat aláírását, akkor ezt meg kell indokolnia egy erre a célra nyitott regiszterben. (Főtér) KERESZTVÁRIG ÉPÜL AZ AUTÓ­PÁLYA. Az Erdélyt Bukarest­tel összekötő, 58 kilométeres Brassó-Comarnic autópálya megrendelésével már 13 éve próbálkozik a román állam, de most már úgy tűnik, elkezdőd­hetnek a munkálatok: a szállí­tásügyi minisztérium közölte, hogy júniusban aláírják a szer­ződést a Brassó és Keresztvár közötti szakasz megépítésére kiírt versenytárgyalás nyer­tesével. Egy 9 kilométeres szakaszról van szó, amelynek kivitelezésére tíz cég jelent­kezett. A Brassó-Comarnic sztráda a Kárpátokat szelné át a DN1-es úttal párhuzamosan, a megépítése pedig nagyon sokba kerül. Elsőként egy 36 km-es szakasz kivitelezéséhez kerestek befektetőket, de a munkálatok 1,5 milliárd euró­­ra becsült költségei mindenkit elriasztottak. Tavaly a közúti infrastruktúráért felelős tár­saság (CNAIR) a szakaszt több részre osztotta, s mindegyikre külön versenytárgyalást írt ki. (Digi24/Maszol) MAGYAROKAT IS VÁR A KO­LOZSVÁRI EGYETEM. 1100 tan­­díjmentes alapképzéses és 505 magiszteri támogatott helyet biztosítanak a magyar diá­koknak, tandíjas helyet pedig kétszer ennyit - hangzott el a Babes-Bolyai Tudományegye­tem vezetőségének hétfői ko­lozsvári sajtótájékoztatóján. Ioan-Aurel Pop rektor kifejtet­te, a Bukaresti Egyetem mel­lett a BBTE a legkeresettebb felsőoktatási intézmény, Ko­lozsvár pedig a legkeresettebb egyetemi város a főváros mel­lett az országban. Soós Anna, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes a számokat is­mertette. A következő egyete­mi tanévre 4947 tandíjmentes hely áll a jelentkezők rendel­kezésére alapképzésen, emel­lett több mint 9200 tandíjas és több mint 2650 távoktatási és csökkentett látogatású hely kínálkozik a felvételizőknek. Hatvan tandíjas helyet tarta­nak fenn romák számára, ötöt mozgássérülteknek, 128-at ha­táron túli román nemzetiségű jelentkezőknek - tájékoztatott Soós Anna. (Maszol) HIRSALÁTA RÖVIDEN Fejlődik a gazdaság Az Európai Unió tagállamai közül Románia jegyezte a legnagyobb gazdasági növekedést 2017 első negyedévében: 5,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP). Az EU statisztikai hivatala (Euro­stat) tegnap közzétett adatai sze­rint az euróövezetben 1,7 száza­lékos volt a gazdasági növekedés a tavalyi év ugyanezen időszaká­hoz képest, míg az Európai Unió egészében átlagban 2 százalékos bővülést regisztráltak. A román országos statisztikai intézet jelen­tése szerint az első negyedéves GDP-növekedés a második legna­gyobb az elmúlt két évben, csak a tavalyi második negyedéves 6 százalékos GDP-bővülés haladta meg. A statisztikai intézet által kö­zölt eredményt üdvözölte tegnap Sorin Grindeanu miniszterelnök és Liviu Dragnea szociáldemok­rata pártelnök, aki szerint a most közölt adat megerősíti, hogy teljesíthető a kormány prog­ramja, amely béremeléseket és adócsökkentéseket irányoz elő. Házi őrizetbe kerülhet A Tomis ortodox érseke, Teodosie Petrescu ellen elrendelt hatósá­gi felügyelet házi őrizettel való helyettesítését kéri az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, arra hivatkozva, hogy az érsek meg­szegte a hatósági felügyeletet el­rendelő ítéletbe foglalt tiltásokat. Az ügyészség közleménye értel­mében Teodosie Petrescu május 12-én felhatalmazta az érsekség törvényes képviselőjét, hogy igényeljen igazolást az ovidiui pol­gármesteri hivataltól arról, hogy az érsekség 342,52 hektárnyi területtel szerepel a mezőgazda­­sági regiszterben. Az igazolásra a területalapú támogatást igénylő dokumentációhoz volt szükség, amelyet a Mezőgazdasági Kifize­tési és Intervenciós Ügynökség­hez terveztek benyújtani. Tettével két tiltást is megszegett az érsek: egyrészt azt, amellyel eltiltották az európai uniós alapok lehívását célzó mindennemű tevékenység­től, másrészt, amellyel megtil­tották, hogy kapcsolatba lépjen ügye többi vádlottjával. Az érsek ellen februárban emelt vádat az ügyészség, azzal vádolva őt, hogy hamis dokumentumokat használt fel annak érdekében, hogy euró­pai pénzalapokhoz jusson. Brâncuşi értékesebb Picassonál Rekordáron, 57,3 millió dollá­rért kelt el Constantin Brâncuşi Alvó múzsa nevű bronzszobra a Christie's aukciósház modern és impresszionista árverésén hét­főn New Yorkban. A szobor egy 26 centiméteres női fej, amelyet 1913-ban készített a román szobrászművész, és amelynek értékét előzetesen 25-35 millió dollárra becsülték a Christie's művészettörténészei. A leütési ár rekord Brâncuşi esetében, előzőleg 37,2 millió dollár volt a legmagasabb ár, amelyet művé­ért fizettek egy 2009-es árveré­sen. A Brancuşi-rekord mellett, az est másik fénypontja Pablo Picasso Femme assise, robe bleue című portréja volt, amely 45 millió dollárért kelt el.

Next