Háromszék, 2018. november (30. évfolyam, 8539-8563. szám)

2018-11-26 / 8560. szám

0­0­0­0­1 www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,50 LE] • ÁTLAGÁR ELŐFIZETŐKNEK: 1,15 LE] Új, hagyományos utcanevek Kézdivásárhelyen • A SZERZŐ FELVÉTELE A múlt héten megtartott soros tanácsülésen Kézdivásárhely önkormányzata a 2002/63-as kor­mányrendelet értelmében többek között négy új, eddig névtelen utca elnevezéséről is döntött. Mind a négy Fortyogófürdőn található, és ha a kormányhivatal mellett működő névadó bizottság is rábólint, a közeljövőben kilépnek a névtelenségből és a Csigaút, Borkút, Nádas és Rétkert hagyo­mányos neveket fogják viselni.»­2 Fortyogó utca Betart a városoknak a kormány DEMETER I. ILDIKÓ : Románia municípiumi önkormányzata­inak vezetése, politikai össze­tétele a legkevésbé kormány­­párti, ezért Antal Árpád úgy véli, hogy a kormány jövőben inkább a megyei tanácsokat kívánja ellátni, pénzzel erősí­teni, ami szerinte akkor sincs rendben, ha Háromszéken a megyei és helyi önkormány­zatok jól együtt tudnak mű­ködni - a bruttó hazai termék (GDP) 75 százalékát ugyanis az ország 103 municípiuma adja. »3 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE A jelenlegi kormány nem kedveli a municípiumokat, és ez valószí­nűleg a következő évi költségvetésben is tükröződni fog-jelentet­te ki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgár­mestere szerint egy rendes országban év vége előtt már elfogadják a jövő évi költségvetést, nálunk azonban még november végén is csak találgatni lehet, holott a gazdaságnak és az önkormányzatok­nak is a kiszámíthatatlanság jelenti a legnagyobb gondot. ÚJ ELNÖKÖT VÁLASZTOTT AZ MPP Mezei János váltja Bíró Zsoltot M­ezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét válasz­totta elnökévé szombaton tartott hatodik rendkívüli országos tanácsán a Magyar Polgári Párt (MPP). A Gyergyószentmiklóson tartott országos tanácson a korábban a párt választmányát ve­zető Mezei János egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre, a száz leadott szavazatból 88-at szerzett meg. A tanácskozást megelőzően Biró Zsolt elnök és a párt elnöksége benyújtotta lemondását. Biró Zsolt felszólalásában kijelentet­te: úgy érzi, mind a parlamenti képviselői, mind a pártelnöki munka teljes embert kíván, és a továbbiakban a parlamenti munkára kíván összpontosítani. A leköszönő pártelnök elismer­te: döntése hátterében az ala­kulat identitásmegőrzése körüli véleménykülönbségek állnak. Az a kérdés, hogy képes lesz-e a párt az önállóságát is megőriz­ni, ugyanakkor a többi politikai szervezettel is összefogni. Az MPP legfontosabb dön­téshozó szerve a párt alapsza­bályának módosításával össze­férhetetlenné tette a pártelnöki tisztséget a más politikai szer­vezet színeiben szerzett man­dátummal. Ezzel elsősorban a leköszönő elnöknek üzent, aki egy másik MPP-s politikussal - Kulcsár-Terza Józseffel - együtt az RMDSZ listáján szerzett mandátumot a parlament alsó­házában. »4 A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ A MIKÓ-ÜGYRŐL Megalázó és jogtipró az újraállamosítás A Magyar Unitárius Egyház (MUE) felháborodással vette tudo­másul, hogy a román legfelsőbb bíróság elutasította a sepsiszent­györgyi református Székely Mikó Kollégium épületének visszaszol­gáltatását. A döntést jogtipró újraállamosításnak, a többi erdélyi magyar felekezet számára is megalázó üzenetnek tartja.» 2 máról holnapra Erősödő ellenszélben mikor pár évvel ezelőtt először döntött a román bíróság a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításáról, sokan emlegettek veszélyes precedenst, de többnyire a visszaszolgál­tatások lebénítására gondoltak, még a legborúlá­tóbbak sem hitték, hogy veszély fenyegetheti a már jogerősen visszaadott javakat is. Amikor egy esztendővel ezelőtt a centenáriumi évben gát nélkül elszabaduló magyarellenességtől tartottunk, elsősorban a nacionalista szólamok szaporodására, erősödésére gondoltunk, arra nem, hogy egyházi, közösségi vagyonunk vissza­államosítása is zöld utat kap. Pedig számíthattunk volna rá, ha figyeljük a nagyromán háttérkórust, hisz jelezték, tűrhetetlen, hogy az erdélyi városok legfontosabb épületei magyar kézbe kerüljenek, erdőbirtokok, földterületek sok ezer hektárja ma­gyarokat gazdagítson. Amikor azt hittük, hogy Dán Tanasa feljelentései, a prefektusok gáncsoskodásai, magyar feliratok, székely zászlók elleni csatáik lesznek a legnagyobb gondjaink, tévedtünk, hisz ezek csak apró szurka­­piszkák, elkeserítő, energiaelszívó, de csupán figye­lemelterelő akciók, a háttérben már elkészült a nagy terv, hogy miképpen rendezhető vissza mindaz, amit a NATO, majd az EU-csatlakozás miatt kénytelen volt elfogadni a román állam. A kommunisták egyet­len tollvonással vettek el mindent, most jogszerűnek látszó bírósági ítéletekkel teszik ugyanezt. Nem tévedtünk, amikor azt gondoltuk, a visszaszolgáltatási bizottság tagjainak elítélésé­vel sikerül teljesen leállítani az addig is akadozó igazságtételt, ám arra nem gondoltunk, hogy ez nem lesz elegendő, azt is újra megkaparintanák, amit már visszaadtak. Az első ítéletek még véletlen kisiklásoknak tűnhettek, de aztán egyértelművé vált, összehangolt, jól kitervelt folyamatról van szó: ki kell keresni a XX. század hányattatott történel­mének dokumentumai közül egy olyat, amelyen más tulajdonos szerepel (a hatalom és rendszervál­tások, országhatárok változásának forgatagában ilyen többnyire könnyen kerül), és erre hivatkozva érvényteleníteni kell a visszaszolgáltatást. Hiába az érvek, bizonyítékok, a „független” román bíróság­nak csak kapaszkodóra volt szüksége, és beindult a gépezet. Az egyházi vagyon megnyirbálásával kezdték, idén már megtagadták a Batthyáneum és a Marianum visszaszolgáltatását a római kato­likus egyháznak, a­kiket nem kaphatják meg a reformátusok, de gondoskodtak az egykori magyar arisztokratákról is, a Bánffy családnak közel tízezer hektárnyi erdejét nem hajlandóak visszaad­ni, már odaítélt kastélyokért, udvarházakért perel a román állam (pl. árkosi Szentkereszty-kastély), s most támadást indítottak egy újabb fronton, a közbirtokossági erdőkért (lásd Ozsdola). „Gazdag” év áll mögöttünk, erősödik az ellen­szél, az erdélyi magyarság jogainak folyamatos csorbítása mellett, immár eredményesen nyirbálják a gazdasági, szellemi megerősödést szolgáló egy­házi, magán, közösségi vagyonúnkat is. A centená­riumát ünneplő román állam nyerésre áll, de csak ha hagyjuk, ha beletörődünk. FARKAS RÉKA

Next