Háromszék, 2018. november (30. évfolyam, 8539-8563. szám)
2018-11-26 / 8560. szám
00001 www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,50 LE] • ÁTLAGÁR ELŐFIZETŐKNEK: 1,15 LE] Új, hagyományos utcanevek Kézdivásárhelyen • A SZERZŐ FELVÉTELE A múlt héten megtartott soros tanácsülésen Kézdivásárhely önkormányzata a 2002/63-as kormányrendelet értelmében többek között négy új, eddig névtelen utca elnevezéséről is döntött. Mind a négy Fortyogófürdőn található, és ha a kormányhivatal mellett működő névadó bizottság is rábólint, a közeljövőben kilépnek a névtelenségből és a Csigaút, Borkút, Nádas és Rétkert hagyományos neveket fogják viselni.»2 Fortyogó utca Betart a városoknak a kormány DEMETER I. ILDIKÓ : Románia municípiumi önkormányzatainak vezetése, politikai összetétele a legkevésbé kormánypárti, ezért Antal Árpád úgy véli, hogy a kormány jövőben inkább a megyei tanácsokat kívánja ellátni, pénzzel erősíteni, ami szerinte akkor sincs rendben, ha Háromszéken a megyei és helyi önkormányzatok jól együtt tudnak működni - a bruttó hazai termék (GDP) 75 százalékát ugyanis az ország 103 municípiuma adja. »3 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE A jelenlegi kormány nem kedveli a municípiumokat, és ez valószínűleg a következő évi költségvetésben is tükröződni fog-jelentette ki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint egy rendes országban év vége előtt már elfogadják a jövő évi költségvetést, nálunk azonban még november végén is csak találgatni lehet, holott a gazdaságnak és az önkormányzatoknak is a kiszámíthatatlanság jelenti a legnagyobb gondot. ÚJ ELNÖKÖT VÁLASZTOTT AZ MPP Mezei János váltja Bíró Zsoltot Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét választotta elnökévé szombaton tartott hatodik rendkívüli országos tanácsán a Magyar Polgári Párt (MPP). A Gyergyószentmiklóson tartott országos tanácson a korábban a párt választmányát vezető Mezei János egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre, a száz leadott szavazatból 88-at szerzett meg. A tanácskozást megelőzően Biró Zsolt elnök és a párt elnöksége benyújtotta lemondását. Biró Zsolt felszólalásában kijelentette: úgy érzi, mind a parlamenti képviselői, mind a pártelnöki munka teljes embert kíván, és a továbbiakban a parlamenti munkára kíván összpontosítani. A leköszönő pártelnök elismerte: döntése hátterében az alakulat identitásmegőrzése körüli véleménykülönbségek állnak. Az a kérdés, hogy képes lesz-e a párt az önállóságát is megőrizni, ugyanakkor a többi politikai szervezettel is összefogni. Az MPP legfontosabb döntéshozó szerve a párt alapszabályának módosításával összeférhetetlenné tette a pártelnöki tisztséget a más politikai szervezet színeiben szerzett mandátummal. Ezzel elsősorban a leköszönő elnöknek üzent, aki egy másik MPP-s politikussal - Kulcsár-Terza Józseffel - együtt az RMDSZ listáján szerzett mandátumot a parlament alsóházában. »4 A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ A MIKÓ-ÜGYRŐL Megalázó és jogtipró az újraállamosítás A Magyar Unitárius Egyház (MUE) felháborodással vette tudomásul, hogy a román legfelsőbb bíróság elutasította a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatását. A döntést jogtipró újraállamosításnak, a többi erdélyi magyar felekezet számára is megalázó üzenetnek tartja.» 2 máról holnapra Erősödő ellenszélben mikor pár évvel ezelőtt először döntött a román bíróság a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításáról, sokan emlegettek veszélyes precedenst, de többnyire a visszaszolgáltatások lebénítására gondoltak, még a legborúlátóbbak sem hitték, hogy veszély fenyegetheti a már jogerősen visszaadott javakat is. Amikor egy esztendővel ezelőtt a centenáriumi évben gát nélkül elszabaduló magyarellenességtől tartottunk, elsősorban a nacionalista szólamok szaporodására, erősödésére gondoltunk, arra nem, hogy egyházi, közösségi vagyonunk visszaállamosítása is zöld utat kap. Pedig számíthattunk volna rá, ha figyeljük a nagyromán háttérkórust, hisz jelezték, tűrhetetlen, hogy az erdélyi városok legfontosabb épületei magyar kézbe kerüljenek, erdőbirtokok, földterületek sok ezer hektárja magyarokat gazdagítson. Amikor azt hittük, hogy Dán Tanasa feljelentései, a prefektusok gáncsoskodásai, magyar feliratok, székely zászlók elleni csatáik lesznek a legnagyobb gondjaink, tévedtünk, hisz ezek csak apró szurkapiszkák, elkeserítő, energiaelszívó, de csupán figyelemelterelő akciók, a háttérben már elkészült a nagy terv, hogy miképpen rendezhető vissza mindaz, amit a NATO, majd az EU-csatlakozás miatt kénytelen volt elfogadni a román állam. A kommunisták egyetlen tollvonással vettek el mindent, most jogszerűnek látszó bírósági ítéletekkel teszik ugyanezt. Nem tévedtünk, amikor azt gondoltuk, a visszaszolgáltatási bizottság tagjainak elítélésével sikerül teljesen leállítani az addig is akadozó igazságtételt, ám arra nem gondoltunk, hogy ez nem lesz elegendő, azt is újra megkaparintanák, amit már visszaadtak. Az első ítéletek még véletlen kisiklásoknak tűnhettek, de aztán egyértelművé vált, összehangolt, jól kitervelt folyamatról van szó: ki kell keresni a XX. század hányattatott történelmének dokumentumai közül egy olyat, amelyen más tulajdonos szerepel (a hatalom és rendszerváltások, országhatárok változásának forgatagában ilyen többnyire könnyen kerül), és erre hivatkozva érvényteleníteni kell a visszaszolgáltatást. Hiába az érvek, bizonyítékok, a „független” román bíróságnak csak kapaszkodóra volt szüksége, és beindult a gépezet. Az egyházi vagyon megnyirbálásával kezdték, idén már megtagadták a Batthyáneum és a Marianum visszaszolgáltatását a római katolikus egyháznak, akiket nem kaphatják meg a reformátusok, de gondoskodtak az egykori magyar arisztokratákról is, a Bánffy családnak közel tízezer hektárnyi erdejét nem hajlandóak visszaadni, már odaítélt kastélyokért, udvarházakért perel a román állam (pl. árkosi Szentkereszty-kastély), s most támadást indítottak egy újabb fronton, a közbirtokossági erdőkért (lásd Ozsdola). „Gazdag” év áll mögöttünk, erősödik az ellenszél, az erdélyi magyarság jogainak folyamatos csorbítása mellett, immár eredményesen nyirbálják a gazdasági, szellemi megerősödést szolgáló egyházi, magán, közösségi vagyonúnkat is. A centenáriumát ünneplő román állam nyerésre áll, de csak ha hagyjuk, ha beletörődünk. FARKAS RÉKA