Háromszék, 2019. április (31. évfolyam, 8659-8679. szám)
2019-04-08 / 8665. szám
Csoma-zarándoklat Csomakőrösön A hagyományhoz híven Csomakőrösön zajlottak az idei, XXX. Csoma-napok zárórendezvényei. A szombati eseményeken, mint mindig, az egyházi és világi méltóságok mellett Kovászna testvértelepüléseinek küldöttei, helybéliek és idegenből érkezettek tisztelegtek Körösi Csoma Sándor emléke előtt. BOKOR GÁBOR : A református templomban tartott istentiszteleten igét hirdetett Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese. A Csoma-szobornál Kosztándi Annamária köszöntötte az ünneplőket. Elmondta, harminc év után sem csökken az érdeklődés, a tiszteletérzés, méltóképpen zajlik a főhajtás Csorna Sándor emléke előtt. »2 A SZERZŐ FELVÉTELE Megkoszorúzták Körösi Csorna Sándor szobrát Kastélyséta Szentkatolnán és Zabolán A Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesülete szombaton ismeretterjesztő és kapcsolatépítő rendezvényt szervezett Szentkatolnán és Zabolán. A kastélysétán nagy volt az érdeklődés, egész Háromszék területéről érkeztek résztvevők, a legtöbben Kézdivásárhelyről. SOCHOM ISTVÁN » A Mikes családot gróf Mikes Zsigmond, az uzoni Béldi-Mikes-kastély tulajdonosa, az egyesület elnöke és Roy Chowdhury Gergely, gróf Mikes Katalin nagyobbik fia képviselte, valamint egykori nemesek és földbirtokosok leszármazottjai is jelen voltak. A kastélylátogatás előtt a Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesülete a zabolai „négyháznál”, a Cseh Ferenc tulajdonában levő neobarokk kúriában megtartotta zártkörű közgyűlését kéttucatnyi résztvevővel. Többek között további tagok felvételéről szavaztak, s ezáltal húszra nőtt az egyesület tagjainak száma.»3 A SZERZŐ FELVÉTELE A Sinkovits-kastély Kelemen Hunort kitiltották Ukrajnából Másfél évre kitiltották Ukrajnából Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét-adta hírül a politikus közösségi oldalán azt követően, hogy szombaton nem engedték be az országba. Oleksandr Bankov, Ukrajna bukaresti nagykövete szerint Kelemen Hunort már 2017-ben kitiltották Ukrajnából, és beutazását nem először akadályozták meg szombaton. Az RMDSZ elnöke szerint Bankov ez utóbbi állítása nem felel meg a valóságnak. Az RMDSZ elnöke Ungvárra szeretett volna eljutni a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalapításának harmincadik évfordulójára. Román diplomata útlevéllel a Záhony-Csap határátkelőn szeretett volna belépni Ukrajnába, azonban egyórás várakozás és ellenőrzés után közölték vele, hogy a két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia. Magyarázatot nem adtak a belépése megtagadására. Bepecsételték az útlevelébe, hogy 2020. október 13-ig nem mehet be Ukrajnába. Kelemen Hunor azonnal tájékoztatta Románia külügyminiszterét a történtekről. Ukrajna bukaresti nagykövete szerint Kelemen Hunort már 2017-ben kitiltották Ukrajnából, és beutazását az országba nem először akadályozták meg szombaton. Oleksandr Bankov szerint „kellemetlen, de természetes” helyzet, hogy Kelemen Hunort nem engedték be Ukrajna területére. Azt állította: az RMDSZ elnöke már 2017. november 3-a óta nem utazhat be Ukrajnába, és az ukrán hatóságok döntésével a magyar politikus is tisztában volt.»4 ibardalos vonzásában • portré Szente-Szabó Ákos képzőművészről Nem váltanék smplomát •beszélgetés Szekrényes László színművésszel Kultúrkert a 9. oldalon ■■■■1 máról holnapra ■■■■■■ Rossz minta ez, államelnök úr! A „Európát fenyegető antiszemita és /1 úr revizionista hullám” miatt aggódik. Mint Klaus Iohannis államfő, aki Huşi város zsidó temetőjének feldúlása kapcsán az illetékes hatóságok határozott fellépését sürgeti egy hosszú közleményben, amelyből természetesen az sem maradt ki, hogy „Románia a térségben modellértékűvé vált (...) múltja őszinte felvállalása, az antiszemitizmus elleni harc, illetve az idegengyűlölet, a rasszizmus, a populizmus és a gyűlöletbeszéd visszaszorítása terén”. Hogy ez mennyire igaz, azt nem csupán a legutóbbi sírgyalázás bizonyítja, hanem az a gorombaság is, ahogy Aurelian Badulescu, Bukarest alpolgármestere a romániai antiszemitizmust figyelemmel kísérő szervezet elnökének levelére válaszolt. Maximilian Marco Katz ugyanis elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy - milyen ismerős tempó ez nekünk, magyaroknak - a főváros vezetősége akadályozza a holokausztmúzeum létrehozását, de szobrot kíván emelni a zsidóellenes intézkedéseket elrendelő Ion Antonescu marsallnak. Már egy ilyen szervezet léte is mutatja, hogy milyen „modellértékű” nálunk a kisebbségekhez való viszonyulás, és semmit nem szépít a dolgokon, hogy nyilatkozataiban a legtöbb politikus és közéleti szereplő elutasítja a gyűlöletbeszédet. A tények mást mutatnak, a román nacionalizmus, a kirekesztés, az elnyomás erősödését tapasztalhatja minden nap a nem többségi állampolgár, az illetékes hatóságok teljes közönye, sőt, bátorító hallgatása mellett. Csak az Asztalos Csaba által vezetett Országos Diszkriminációellenes Tanács lép fel az uszítás ellen, ezek a bírságok azonban nem elriasztó erejűek, az érintettek mellényzsebből kifizetik, és újult erővel folytatják, hol burkoltan, hol egész nyíltan, a tévécsatornákon, a stadionokban, az állami hivatalokban, még az akadémián is. Ezt azonban már nem látszik észrevenni Klaus Iohannisnak (sem), aki ugyanúgy tetszéssel emlegeti Románia mintaértékű kisebbségi politikáját, mint a néhai szélsőséges Corneliu Vadim Tudor (akinek ijesztően sok szellemi örököse van). Közben pedig maga az államfő az, aki nem csupán szemet huny más kisebbségek-kirívóan a romániai magyarság folyamatosan szaporodó sérelmei fölött, hanem a kilencvenes években nehezen kivívott, alig alkalmazott jogainkat is megtámadta az alkotmánybíróságon. Az ellen sem lépett fel, hogy saját pártja - a most Ludovic Orbán által vezetett Nemzeti Liberális Párt - inkább nacionalista, mint liberális elveket követ és gyakorol. Ez is idegengyűlölet, elnök úr, és nem válik dicsőségére, hogy különböző mércével közelít a különböző kisebbségekhez. Hitelesebb lenne, ha a focimeccseken vagy a román akadémián megnyilvánuló magyarellenesség, a Dan Tanaszperek vagy a magyar emlékművek meggyalázása ellen is fellépne. Ám amíg a temetőrombolók és az anyanyelv-használat ellenzői is szabadon garázdálkodhatnak, addig csak olyan mintát sző Románia, amit csak elrettentésként lehetne mutogatni. DEMETER I. ILDIKÓ