Háromszék, 2019. április (31. évfolyam, 8659-8679. szám)

2019-04-08 / 8665. szám

Csoma-zarándoklat Csomakőrösön A hagyományhoz híven Csomakőrösön zajlottak az idei, XXX. Csoma-napok zárórendez­vényei. A szombati eseményeken, mint mindig, az egyházi és világi méltóságok mellett Kovászna testvértelepüléseinek küldöttei, helybéliek és idegenből érkezettek tisztelegtek Körösi Csom­a Sándor emléke előtt. BOKOR GÁBOR : A református templomban tartott istentiszte­leten igét hirdetett Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Refor­mátus Egyházmegye esperese. A Csoma-szobornál Kosztándi Annamária köszöntötte az ün­neplőket. Elmondta, harminc év után sem csökken az érdek­lődés, a tiszteletérzés, méltó­képpen zajlik a főhajtás Csorna Sándor emléke előtt. »­2 A SZERZŐ FELVÉTELE Megkoszorúzták Körösi Csorna Sándor szobrát Kastélyséta Szentkatolnán és Zabolán A Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesülete szombaton ismeret­­terjesztő és kapcsolatépítő rendezvényt szervezett Szentkatolnán és Zabolán. A kastélysétán nagy volt az érdeklődés, egész Háromszék területéről érkeztek résztvevők, a legtöbben Kézdivásárhelyről. SOCHOM ISTVÁN » A Mikes csa­ládot gróf Mikes Zsigmond, az uzoni Béldi-Mikes-kastély tu­lajdonosa, az egyesület elnöke és Roy Chowdhury Gergely, gróf Mikes Katalin nagyobbik fia képviselte, valamint egykori nemesek és földbirtokosok le­származottjai is jelen voltak. A kastélylátogatás előtt a Há­romszéki Kúriák és Kastélyok Egyesülete a zabolai „négyház­nál”, a Cseh Ferenc tulajdoná­ban levő neobarokk kúriában megtartotta zártkörű közgyű­lését kéttucatnyi résztvevővel. Többek között további tagok felvételéről szavaztak, s ezáltal húszra nőtt az egyesület tagjai­nak száma.»­3 A SZERZŐ FELVÉTELE A Sinkovits-kastély Kelemen Hunort kitiltották Ukrajnából Másfél évre kitiltották Ukrajnából Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét-adta hírül a politikus közösségi oldalán azt követő­en, hogy szombaton nem engedték be az országba. Oleksandr Bankov, Ukrajna bukaresti nagykövete szerint Kelemen Hunort már 2017-ben kitiltották Ukrajnából, és beutazását nem először akadályozták meg szombaton. Az RMDSZ elnöke szerint Bankov ez utóbbi állítása nem felel meg a valóságnak. Az RMDSZ elnöke Ungvárra szeretett volna eljutni a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalapításának harmincadik évfordulójára. Román diplomata útlevéllel a Záhony-Csap határátkelőn sze­retett volna belépni Ukrajnába, azonban egyórás várakozás és ellenőrzés után közölték vele, hogy a két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia. Magyarázatot nem adtak a belépése megtagadásá­ra. Bepecsételték az útlevelébe, hogy 2020. október 13-ig nem mehet be Ukrajnába. Kelemen Hunor azonnal tájékoztatta Románia külügyminiszterét a történtekről. Ukrajna bukaresti nagykö­vete szerint Kelemen Hunort már 2017-ben kitiltották Ukraj­nából, és beutazását az ország­ba nem először akadályozták meg szombaton. Oleksandr Bankov szerint „kellemetlen, de természetes” helyzet, hogy Kelemen Hunort nem enged­ték be Ukrajna területére. Azt állította: az RMDSZ elnöke már 2017. november 3-a óta nem utazhat be Ukrajnába, és az ukrán hatóságok döntésével a magyar politikus is tisztában volt.»­4 ­ibardalos vonzásában • portré Szente-Szabó Ákos képzőművészről Nem váltanék smplomát •beszélgetés Szekrényes László színművésszel Kultúrkert a 9. oldalon ­■■■■1 máról holnapra ■■■■■■ Rossz minta ez, államelnök úr! A „Európát fenyegető antiszemita és /1 úr revizionista hullám” miatt aggódik­­.­­ Mint Klaus Iohannis államfő, aki Huşi vá­ros zsidó temetőjének feldúlása kapcsán az ille­tékes hatóságok határozott fellépését sürgeti egy hosszú közleményben, amelyből természetesen az sem maradt ki, hogy „Románia a térségben modellértékűvé vált (...) múltja őszinte felválla­lása, az antiszemitizmus elleni harc, illetve az idegengyűlölet, a rasszizmus, a populizmus és a gyűlöletbeszéd visszaszorítása terén”. Hogy ez mennyire igaz, azt nem csupán a legutóbbi sírgyalázás bizonyítja, hanem az a go­rombaság is, ahogy Aurelian Badulescu, Bukarest alpolgármestere a romániai antiszemitizmust figyelemmel kísérő szervezet elnökének levelére válaszolt. Maximilian Marco Katz ugyanis elége­detlenségét fejezte ki amiatt, hogy - milyen ismerős tempó ez nekünk, magyaroknak - a főváros veze­tősége akadályozza a holokausztmúzeum létre­hozását, de szobrot kíván emelni a zsidóellenes intézkedéseket elrendelő Ion Antonescu marsall­nak. Már egy ilyen szervezet léte is mutatja, hogy milyen „modellértékű” nálunk a kisebbségekhez való viszonyulás, és semmit nem szépít a dolgo­kon, hogy nyilatkozataiban a legtöbb politikus és közéleti szereplő elutasítja a gyűlöletbeszédet. A tények mást mutatnak, a román nacionalizmus, a kirekesztés, az elnyomás erősödését tapasztalhatja minden nap a nem többségi állampolgár, az illeté­kes hatóságok teljes közönye, sőt, bátorító hallga­tása mellett. Csak az Asztalos Csaba által vezetett Országos Diszkriminációellenes Tanács lép fel az uszítás ellen, ezek a bírságok azonban nem elriasz­tó erejűek, az érintettek mellényzsebből kifizetik, és újult erővel folytatják, hol burkoltan, hol egész nyíltan, a tévécsatornákon, a stadionokban, az állami hivatalokban, még az akadémián is. Ezt azonban már nem látszik észrevenni Klaus Iohannisnak (sem), aki ugyanúgy tetszéssel emlegeti Románia mintaértékű kisebbségi politikáját, mint a néhai szélsőséges Corneliu Vadim Tudor (akinek ijesztően sok szellemi örököse van). Közben pedig maga az államfő az, aki nem csupán szemet huny más kisebbségek-kirívóan a romániai magyarság­­ folyamatosan szaporodó sérelmei fölött, hanem a kilencvenes években nehezen kivívott, alig alkalma­zott jogainkat is megtámadta az alkotmánybíró­ságon. Az ellen sem lépett fel, hogy saját pártja - a most Ludovic Orbán által vezetett Nemzeti Liberális Párt - inkább nacionalista, mint liberális elveket követ és gyakorol. Ez is idegengyűlölet, elnök úr, és nem válik dicsőségére, hogy különböző mércével közelít a különböző kisebbségekhez. Hitelesebb lenne, ha a focimeccseken vagy a román akadémián megnyilvánuló magyarellenesség, a Dan Tanasz­­perek vagy a magyar emlékművek meggyalázása ellen is fellépne. Ám amíg a temetőrombolók és az anyanyelv-használat ellenzői is szabadon garázdál­kodhatnak, addig csak olyan mintát sző Románia, amit csak elrettentésként lehetne mutogatni. DEMETER I. ILDIKÓ

Next