Háromszék, 2019. május (31. évfolyam, 8681-8706. szám)

2019-05-15 / 8692. szám

8 .Háromszék 2019. MÁJUS 15., SZERDA MAGAZIN Irodalmi díjakat adtak át Kolozsváron Életműdíjként adták át Láng Gusztáv irodalomkritikusnak az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E­MIL) Méhes György-nagydíját, Kali Ágnes fiatal költő pedig Méhes György-debütdíjat vehetett át a kolozsvári Bulgakov kávézóban tartott hétfő esti átadón - írja internetes oldalán a Krónika. FOTÓ: HELIKON.RO Mint elhangzott, Láng Gusztáv „emberöltő­­nyi irodalmi munkássága elismeréseként” kapta a díjat, meggyőződéssel és kitűnően művelte az irodalomkritikát. Az irodalom­­történész és -kritikus munkásságát Balázs Imre József irodalomtörténész ismertette, aki pár Láng Gusztáv-i mondatból kiindul­va méltatta a díjazottat. Láng modern ma­gyar irodalomtörténetet oktatott a Babeş- Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, a huszadik század első felének magyar irodalmat, erdélyi magyar irodalmat. Az 1936-ban Budapesten született irodalmár 1984 óta él Magyarországon. „A Kivándorló irodalom című tanul­mányban jelent meg az a mondata, hogy »csonka Magyarországon csonka magya­rok élnek«. Ennél frappánsabb módon talán nem foglalta még össze más azt, hogy mi történik, ha a magyar nemzettu­dat, a kulturális nemzet fogalma csupán Magyarország jelenlegi határain belülre terjed ki. Ebben a kései Kádár-korban szü­letett írásban Láng Gusztáv egy sokszínű, többféle tapasztalati hátteret integrálni ké­pes nemzetfogalom mellett érvel. A nem­zeti kultúra nemzeti jellege nem egyszínű­­séget jelent, mondja 1987-ben, rendkívül optimistán, és rendkívül megszívlelendő­en Láng Gusztáv” - fogalmazott a méltató. Balázs Imre József a díjazottnak azt a mon­datát is kiemelte, hogy: „a kritika, valljuk be férfiasan, a fiatalság előjoga. Úgy har­mincötödik éve táján a műítész, akárcsak a labdarúgó, kívül szorul a partvonalon.” Mint a méltatásban elhangzott, Láng azt mondja, figyeljünk a fiata­lokra. „Azt, ami egy irodalomban, egy kultúrában, egy társadalomban nem működik jól, ami kritikára szorul, azt a mindenkori legfiatalabbak fogják észrevenni és jogos kritikával illetni” - mondta. Kitért arra, hogy a díjazott­nak olyan irodalmi nemzedéktársai voltak, mint Páskándi Géza, Kányádi Sándor, Szabó Gyula. „Tudja, a kriti­kus annyiban író, hogy amit leír, azt nem kell mindig szó szerint venni. Nem azért, mert nem igaz, hanem mert az­által fejez ki valamit, hogy másként mondja” - idézte Láng Gusztávnak egy másik emlékezetes megállapítását Ba­lázs. Mint fogalmazott, több dolog van ebben a mondatban: egyrészt az, hogy nemcsak arra kell figyelni, mit mond a kritikus, hanem arra is, ahogyan mond­ja. Ebben az értelemben tehát a kriti­kus is író. Saját kritikusságával szem­ben is igényesebbnek kell lennie, ha ezt elfogadja. „Ha valaki Láng Gusztávot hallgatja, előbb-utóbb érzékelni fogja azt a humort, ami a legjobb tanárok, legemberközelibb gondolkodók saját­ja” - hangzott el a laudációban. Balázs Imre József kiemelte Láng Gusztávnak a Dsida-életműről született munkáit, a modern és kortárs magyar irodalomról szóló gyűjteményes tanulmányköteteit. Láng Gusztáv a díj átvételét követően azt mondta, az irodalomtörténetet és -kritikát nem választja el egymástól. „Én azt szeretem, hogy az életmű keletkezése után születő olvasat legyen vállalt, nyil­vánvaló, világos, az eclogaíró Radnóti az én Radnótim, mindenki maradjon a maga olvasatával. Különben egy iroda­lomtörténeti trófeát tartok sajátomnak: azt, hogy Dsida ott van ma már a kano­nizált szerzők közt a magyar líra törté­netében” - mondta Láng Gusztáv. A Méhes György-debütdíjat Ópia című verseskötetéért kapta Kali Ágnes sepsiszentgyörgyi születésű, Kolozsvá­ron élő költő. Az 1996-ban született szer­ző első kötete tavaly látott napvilágot. „A kötet a kora hajnalok és késő éjszakák csöndjének szövege, forga­tókönyve a hiánynak, megtiszteli az emberi testet, az abban rejlő hihetetlen erőket. Ezek a versek mindannyiunkéi, a bennünk kiabáló gyermeké. A brutá­lis őszinteség és a radikális szembené­zés könyve” - hangzott el a verseskötet­ről Sánta Miriám laudációjában. Láng Gusztáv (középen) megköszöni az elismerést CANNES-I FILMFESZTIVÁL Életműdíja miatt támadják Alain Delont Az amerikai filmipar tavalyi távolmaradása után a hollywoodi stúdiók és sztá­rok idén ismét jelentős számban érkeznek a francia Riviérára, ahol tegnap este kezdődött a 72. cannes-i fesztivál. A francia sajtóban XXL-esnek beharangozott seregszemle hivatalos versenyprogramjában látható lesz az amerikai Quentin Tarantino és Terrence Malick, a spanyol Pedro Almodovar, a kanadai Xavier Dolan, a brit Ken Loach és a francia Arnaud Desplechin legújabb filmje, ellátogat a feszti­válra többek között Leonardo DiCaprio, Brad Pitt, Léa Seydoux, Isabelle Huppert, Alain Delon, Bill Murray, Sylvester Stallone, valamint Diego Maradona, Elton John, Iggy Pop és Tom Waits is. A fesztivál művészeti igazgatója azonban védekezésre kényszerült Alain Delon vitatott életműdíja miatt. Az Aranypálmáért versengő 21 film alkotói között idén számos világsztár rendező van, köztük a leginkább várt Quentin Tarantino, aki 25 évvel a Pony­varegény Aranypálmája után legújabb filmjében gyerekkora Hollywoodjának állít emléket. Az 1969-ben játszódó Volt egyszer egy Hollywood egy tévé­sztár és dublőrének története, a fősze­repeket Leonardo DiCaprio és Brad Pitt alakítják. A versenyben öt olyan film szerepel, amelynek rendezője egy vagy két alka­lommal már elnyerte a fődíjat. Erre ko­rábban csak 1949-ben, illetve 1982-ben volt példa. A 21-es mezőnybe 13 olyan film kapott meghívást, amelynek ren­dezője visszatérő vendége a fesztivál­nak. Jim Jarmusch amerikai rendező The Dead Don’t Die (A halottak nem halnak meg) című zombifilmje nyi­totta meg tegnap este a fesztivált Bill Murray-vel, Adam Driverrel és Iggy Poppal a főbb szerepekben. A 2017-ben zsűrielnök Pedro Almodovar Fájdalom és dicsőség című versenyfilmjének fő­szerepét, egy melartkolikus filmren­dezőt Antonio Banderas alakítja. Az újoncok között Kelet-Európából a nép­szerű román rendezőnek, Corneliu Porumboiunak a Kanári-szigeteken játszódó Gomora című vígjátéka ver­senyezhet az Aranypálmáért. Thierry Frémaux művészeti igazgató szerint az idei válogatásban elsősorban olyan politikus, illetve romantikus alkotások versenyeznek, amelyek újraértelme­zik a zsánerfilmek műfajait. A fesztivál május 25-ig tart, a hivatalos verseny­program zsűrijének elnöke Alejandro González Inárritu ötszörös Oscar-díjas mexikói filmrendező. Védekezésre kényszerült hétfői sajtótájékoztatóján Thierry Frémaux, a cannes-i fesztivál művészeti igazga­tója, miután egy interneten megjelent petícióban azt kérték a szervezők­től, hogy ne tüntessék ki „a rasszista, homofób és nőgyűlölő” Alain Delont tiszteletbeli Aranypálmával a sereg­szemlén. A fesztiváligazgató szerint külön kell választani a francia világ­sztár munkásságát a véleményétől. Az amerikai Women and Hollywood nevű szervezet angol nyelven megje­lent petícióját hétfő estig több mint 16 ezren írták alá. „Nem a Nobel-díjjal ju­talmazzuk Delont, hanem tiszteletbeli Aranypálmával életművéért. A feszti­vál elítél bizonyos megszólalásokat, de nem a véleménynyilvánítás szabadsá­gát. Szét kell választani a dolgokat” - mondta Thierry Frémaux Cannes-ban, a 72. fesztivál ünnepélyes megnyitása előtt egy nappal tartott sajtótájékoz­tatóján, ahol elítélte a „politikai rend­őrséget”. „Delon szabadon kifejtheti a véleményét, még ha én nem osztom is azt (...) Nehéz mai szemüvegen át meg­ítélni olyan dolgokat, amelyek évekkel ezelőtt történtek vagy amelyeket akkor mondtak” - tette hozzá. A tervek szerint a 83 éves francia filmszínészt - aki korábban elismerte, hogy megütött nőket, illetve természet­­ellenesnek tartja a homoszexualitást - vasárnap tüntetik ki ünnepélyes ke­retek között. A 72. seregszemle hivata­los plakátján is eredetileg a fiatal Alain Delon szerepelt volna, de Agnes Varda márciusban bekövetkezett halála után végül a filmrendezőnő került rá. A pe­tíció megfogalmazói úgy vélik, hogy „nincs helye egy ilyen jelentős esemé­nyen rasszistáknak, szexistáknak és homofóboknak”. Az aláírók felidézték, egy 2013-as tévéinterjúban Alain Delon úgy vélte, hogy a homoszexuális párok­nak nem szabadna engedélyezni gye­rekek örökbefogadását, a „nőket pedig macsó módon kell kezelni, beleértve a pofonokat is”. A petíció arra is emlé­keztetett, hogy a filmsztár fia, Anthony Delon május 4-én az Instagramon azt állította az apjáról, hogy gyerekkorá­ban erőszakos volt vele, és kutyákkal zárta össze egy ketrecben, hogy kemé­nyebbé váljon. UNITER DÍJÁTADÓ GÁLA Elismerés Tompa Gábornak Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója nyerte a Román Színházi Szövetség (UNITER) legjobb rendezésért járó díját William Shakespeare A velencei kalmár című drámájának színpadra állításáért. A romániai színházi szakma legrango­sabb elismeréseit hétfő este adták át a kolozsvári román Nemzeti Színházban. Tompa Gábor távollétében Visky And­rás, a magyar színház művészeti veze­tője vette át a díjat. A Maszol.ro portál szerint Visky a díjazott rendezést mo­dernnek, nagyvonalúnak, ugyanakkor nagyon merésznek és költőinek nevez­te. Megköszönte egyben az UNITER Kolozsvári Állami Magyar Színháznak szentelt figyelmét és megállapította: „a kulturális érték átlép minden határt”. A Velencei kalmárt tavaly szeptem­berben mutatta be a kolozsvári magyar színház. A bemutatót megelőző sajtó­­tájékoztatón Tompa Gábor az előadás kényes kérdésfelvetéséről beszélt. Meg­jegyezte: a Shakespeare idejében már létező velencei gettóban játszódó törté­net korábbi előadásai vitákat váltottak ki a zsidókérdésről, antiszemitizmus­ról. Kijelentette: a kolozsvári előadás a pénzhatalmi világelitben játszódik, nagyon gazdag bankárokról szól, akik azonban maguk is emberek, akiknek érzelmeik, indulataik, titkaik vannak. Az előadás olyan világot jelenít meg, amelyben a pénz és a profit válik az egyedüli istenné. Tompa Gábort többször díjazta már a romániai színházi szakma: az év leg­jobb rendezőjének járó elismerést 1984- ben, 1987-ben, 1993-ban, 1997-ben, 2008-ban, az év legjobb előadásáért járó díjat 1989-ben, 1992-ben és 2008- ban kapta meg, 2002-ben pedig kiváló művész elismerést vett át. MTI-hírek alapján szerkesztette: Mózes László

Next